Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
MEGYEI KORKÉP 1993. február 2., 3. oldal AZ ADÓBEVALLÁS IS MUNKA? Japánba készül a bácsalmási kékfestő A bácsalmási kékfestő népi iparművészt abból az apropóból kerestük fel, hogy nyáron egy hónapot külhonban. Japánban _ fog dolgozni. Érkezésünkkor a mester úr éppen műhelyéből lépett ki. — Min dolgozik most? — kérdeztem. — Most az adóbevallásomon munkálkodom mondja nevetve. — Na, persze, egy kékfes- tőmühelyben télen sem áll le a munka. Ilyenkor kézi mintázásé térítőkét, kötényeket, könyvjelzőket készítek. A feleségem dolgozik, a fiam egyetemre jár, így csak hét végeken tudnak besegíteni. Fes• 300 mintából álló nyomódúckcszlct áll a kézi mintázáshoz Skorutyák mester rendelkezésére. (Kép és szöveg: NothofF Ingrid) téskor például nagy szükségem van a segítő kezekre. Mint minden falusi mesterember, én is disznót vágok, rendet rakok leltározok. — Van elég megrendelés, vevő? — Elsősorban népművészeti boltok rendelésére dolgozom. Főleg külföldi, német, olasz visz- szatérő vevőköröm van. Bizony a falusi parasztasszonyoknak, akik régen előszeretettel használták a kékfestő anyagot — már nagyon drága az árum. — Ki viszi tovább a szakmát? — A fiam, aki most negyedéves egyetemista a műszaki egyei temen. Átadtam neki a hagyományt, ismeri a szakma minden csinját-bínját. Nem szeretném, ha megszakadna a hagyomány, hiszen a családom 1879-től megszakítás nélkül űzi a mesterséget.-— Meséljen kérem olvasóinknak a japán útjáról, kinek a meghívására megy ki? ■— A Folkart Népművészeti Kereskedelmi Rt. közvetített ki : Japánba. Nyáron, Hokkaidóban nagyszabású bemutatót szerveznek, ahova magyar iparművészeket és népi iparművészeket hívtak meg. A látogatók előtt kell saját termékeinket elkészíteni, amit természetesen a helyszínen meg is vásárolhatnak. A repülőjegyet, és az ottani teljes ellátást, szállást a szervezők fizetik. Az alapfizetés 10 ezer japán yen naponta (ami napi 6500 forintnak felel meg). A szerződés egy hónapra szól, a munkaidő napi négy óra, és heti egy szabadnap jár. Nyár elején szeretnék kimenni. OSZTÁLYOZTÁK A POLGÁROK Közmeghallgatás és falugyűlés Imrehegyen Az elmúlt hét végén zsúfolásig megtelt az imrehegyi kultúrház, ahol közmeghallgatást és falugyűlést rendezett az önkormányzat. Takács Jánosné polgármester múlt évről szóló beszámolójából kiderült, tevékeny esztendőt tudhat magáénak a testület. A falu életével kapcsolatosan 154 határozatot hoztak és hat rendeletet alkottak. Az intézmények működése zavartalan volt, a pénzügyi helyzetük stabil. Az elnyert pályázatok összege mintegy ötmillió forint volt, amit zömében munkahelyteremtésre, illetve családok megsegítésére fordítottak. Egyébként munkahelyteremtő törekvésük példaértékű a megyében is. A múlt esztendőben rangos eseménynek számított, hogy Imrehegy adott otthont a megyei tűzoltóversenynek, majd szeptemberben hagyományteremtő ökomenikus ifjúsági találkozó helyszíne volt a negyvenéves település. A közmeghallgatásra szóló meghívóval együtt az önkormányzat kérdőívet juttatott el a lakosságnak, hogy azon értékeljék a képviselők munkáját és tegyenek javaslatot a további feladatokra, célokra. A választ adók 71 százaléka jónak értékelte a testület munkáját, 24 százaléka viszont közepest adott. A feladatok között legtöbben a gázprogramban történő részvételt jelölték meg. A jelenlévők közül Apró Lajos és Kántor János a külterületi buszvárók felújítását javasolta, sőt, ehhez munkájukat is felajánlották. Hasziló Antal tejbegyűjtő kialakítását kérte, s bírálta a kulturális munkát, a fiatalok szórakozási lehetőségét. Felvetette, hogy külhoni partnertelepüléssel kellene kapcsolatot teremteni. A lakosság megnyugvással fogadta, hogy az idén sem lesz helyi adó. Ugyanakkor felháborodást váltott ki Virág Lajosnak, a megyei kárrendezési hivatal munkatársának azon bejelentése, miszerint április közepéig biztosan nem lesz földárverés a községben. (Tudomásom szerint ennek a helyi szakszövetkezet hiányos adatszolgáltatása az oka.) Általános érthetetlenség fogadta Bálint Zoltánnak, az APEH osztály- vezetőjének tájékoztatóját. Ugyanis senki sem érti a községben, hogy miért kellett a jól működő, helyben végezhető földadó intézését egy sok buktatót rejtő központosítottal felcserélni, aminek tévesztése vagy nem teljesítése 5-10 ezer forintos szankciót von maga után. A polgármester asszony kérésére egy előre kijelölt napon Bálint Zoltán és munkatársa a községházán a lakosság rendelkezésére áll és segítséget ad a bevallások kitöltéséhez és az adó mértékének megállapításához. Ugyanis az önadózás rendszere a földadóra is vonatkozik. — takács — ÚT A PARAGRAFUSOK SŰRŰJÉBEN Törvény a szövetkezeti résztulajdonok felosztásáról A szövetkezeti törvény értelmében a szövetkezeti tulajdonban levő földeket az érintett tagság tulajdonába kell adni. Ezzel azonban gyakorlatilag megszűnt annak lehetősége, hogy a tsz természetben adja ki az egyes földtulajdonokat, hiszen jogosítványai csak a földek részaránytulajdonban megjelenő szétosztásáig terjedtek. Immár az új tulajdonosi közösség rendelkezik a földdel, s dönthet arról, hogy áz egészen belül kinek, hol van a részarány-tulajdonának megfelelő területe. A nagy, 2-3000 fős közösségek azonban ilyen szempontból szinte döntésképtelenek; ezért vált szükségessé a szövetkezeti résztulajdonok felosztásának szabályozásáról, földkiadó bizottságok létrehozásáról szóló jogszabály megalkotása. A most hatályba lépett 1993. II. törvény lényegében a földkiadó bizottságokra ruházza a természetbeni földkiadások vezérlését. Az előírások szerint a részarány-földtulajdonosok közgyűlésén választják meg a bizottságok tagjait; ha 500-nál kevesebb a résztulajdonos, 7, ha ennél több, 17 tagot. A bizottságokban a szövetkezeti és nem szövetkezeti tag földtulajdonosok tulajdoni arányuknak megfelelő számban vesznek részt. A szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó települések résztulajdonosai legalább 1-1 taggal képviseltetik magukat. (Folytatjuk) JOGUTÓD NÉLKÜL Megszűnik a Lajosmizsei Béke A Lajosmizsei Béke Szakszövetkezetben a jogutód nélküli megszűnés ügyében hívták össze a tagságot. Ennek apropóján — ne kelljen az embereknek többször összejönniük — megtartották a részarány-tulajdonosok közgyűlését is. Ezen a megjelent 470 részarány-tulajdonos megválasztotta a 17 tagú földkiadó bizottságot. Ezután alakult át a tanácskozás szövetkezeti közgyűléssé, amelyik első nekifutásra határozat- képesnek bizonyult, hiszen az összes tag kétharmada megjelent, 230-an. Az előzetes beszélgetések alapján úgy tűnt, a hitel nélkül gazdálkodó, mintégy 90-100 millió forint értékű osztható tiszta vagyonú szövetkezet megszűnésének nincs különösebb akadálya. A közgyűlésen azonban a tanácskozási joggal részt vevő kívülálló üzletrész-tulajdonosok és a nyugdíjasok egy része a fennmaradás mellett kardoskodott. így aztán a közgyűlés határozatot hozott, illetve alapszabályt módosított. Most az a feladat, hogy a törvényes határokon belül megoldják, hogy a meg nem jelent tagok hogyan szavazhassanak. A közgyűlés ugyanis 198 igen szavazata kevés volt a jogutód nélküli megszűnés kimondásához. Miután azonban a meglévő vagyon felélését mindenképpen szeretnék elkerülni, a hiányzó 22 szavazatot igyekeznek előteremteni. A tervek között szerepel az is, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges gépeket minél előbb nyílt, majd zárt árverésre bocsátják. £ g Dávod község jegyzője a helyi földkiadó bizottság megválasztása céljából közgyűlésre hívja a Dávodi Augusztus 20. Mezőgazdasági Szövetkezet részarány-földtulajdonosait 1993. február 5-én, 9 órára a dávodi művelődési házba. 354 Visszakapták ingatlanukat a nővérek • Az átadás első határideje tavaly június 30., a második december 31. volt. Az utolsó lakó végül január 28-án költözött ki. A z utolsó lakó a múlt héten csütörtökön költözött ki a Petőfi utca 11. szám alól, így az önkormányzat most már kiürített állapotban végre az egész ingatlant a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának a rendelkezésére bocsáthatta. Csitos Ágnes, a rend képviselője elmondta, hogy már hozzá is kezdtek az erősen leromlott állapotban lévő épületegyüttes renoválásához, amely a közeljövőben a nővérek otthonául fog majd szolgálni. A rendbe hozott szobák azonban addig sem lesznek lakók nélkül: jelenleg hat, korábban albérletben élő vidéki diáklány elhelyezése vált itt lehetővé. — g — Tompa költségvetéséről Sokan vettek részt Tompa idei költségvetésének előkészítésében, megtervezésében. Foglalkoztak a községgazdálkodással falufórumon, közmeghallgatáson, az önkormányzat bizottságainak összevont ülésén — amelyre az intézményvezetők és a szakszervezeti vezetők is meghívást kaptak —, valamint két testületi ülésen. Ilyen széles körű vélemény- és javaslatmeghallgatás után állt össze a költségvetés rendelettervezete, amelyet január 25-én fogadtak el a képviselők. Az önkormányzat ebben az évben 128,6 millió forinttal rendelkezhet. Ez az összeg a 26,3 milliós saját bevételekből: adókból, különféle térítésekből és használati díjakból, bankban eh helyezett -pénzek kamataiból; a 87,2 milliós állami támogatásból, az 5 milliós társadalombiztosítási finanszírozásból és a 10,1 milliós tavalyi pénzmaradványból tevődik össze. A kiadásoknál fő cél az intézmények zavartalan működtetése. A dologi kiadásokat általánosan csökkenteni kellett a közalkalmazottak és a köztisztviselők 13. havi bérének kifizetése miatt. Az oktatásra, nevelésre 48,6, az egészségügyre 9,6, a szociális ágazatra 14,5, a közművelődésre 3,7, a különféle segélyezésekre 8 milliót fordítanak a közös kasz- szából. A segélyalapból rendszeres és rendkívüli szociális segélyre 1,6—1,6 milliót, lakásfenntartási támogatásra 1,7 milliót szánnak. A gyermekek táborozásához 350 ezerrel, a sportegyesületek működéséhez 700 ezerrel járulnak hozzá. Beruházásra 9,4 millió jut. Ezt az összeget főleg az ivóvízhálózat bővítésére; az egészségügy fejlesztésére: korszerű orvosi műszerek beszerzésére; öregek otthonához gépkocsi vásárlására adják ki. A két utóbbi megvalósításához pályázat elnyerésével 631 ezer forinthoz jutottak. A felújításokra betervezett 3.3 milliót az egyik orvosi lakásra és rendelőjére, valamint a művelődési házra költik. A kiadások mérlegelésénél arra is ügyeltek, hogy maradjon tartalék, biztonsági alap, ennek összege 3.3 millió forint. Ugye tudja, hogy ha kedd, Önnek szól a Kiskegyed Az 5. SZÁM TARTALMÁBÓL: ‘ — Vissza a babaruhát és a gyereket is | — Anyuzás — avagy hogyan szólítja a felségét? — híres embe- ! rek válaszolnak | — Várjuk meg a nászéjszakát ! — Milyenek a nyugat-európai férfiak? ■ — Az első randevún nem illik csókolózni ! —Csokoládédiéta, báli, bulifrizurák, közeleg az influenza, miről ■ beszél a testbeszéd, és persze divat, kozmetika, szerelem, ! házasság, pletykák és sztárok ma csak úgy, mint minden | kedden, benne van a Kiskegyedben! 7 c******************************************* ❖ * ❖ * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Helyi adókról Félegyházán Bár a költségvetés tervezetében a Bercsényi utcai csomópont közlekedési lámpákkal történőellátását, aszeméttelep bővítését, utak és járdák építését az év második felétől kivetett helyi adók révén látják csak biztosítva az előterjesztők, a képviselők szerint talán lenne más megoldás is. így elfogadták ugyan az iparűzési és a kommunális adó esetleges bevezetésének az elvét, de megbízták a pénzügyi ellenőrző bizottságot, hogy ennek konkrét feltételrendszerét március 31-éig dolgozza ki. Ekkor majd ismételten napirendre tűzi ezt a kérdést a testület és az iparosok véleményét is meghallgatva fogják meghozni a végleges döntést. Abban azonban már most is egyetértettek a képviselők, hogy ha csak nagyon kell, akkor vezetik majd be a helyi adókat Félegyházán. Egy falu, három szövetkezet A mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása után, Solton továbbra is három szövetkezet működik. A Kossuth, a Rákóczi és a Szikra 1165 tagjából csupán 79- en váltak ki, a tagság 93,2 százaléka immár új típusú szövetkezetben dolgozik. A változások szele talán a legnagyobbat, a Szikrát érintette a legjobban, ahonnan az 51 kiváló 15 millió forint értékű lakóépületet, mezőgazdasági építményeket, 40 tehenet, 780 birkát és gépeket vitt magával. Az átalakulási folyamat lezárásával a szövetkezetek viszonylag stabil gazdasági alapokról indítják jövőjüket. A hivatal is jól jár A tiszaalpári képviselő-testület úgy döntött, hogy a közhasznú munka növelésével segít a helybeli munkanélkülieken. Eddig huszonötén jelentkeztek, de harmincra akarják a létszámot emelni. Munkájuk lenne bőven. Felújítási, fejlesztési feladatokat végeznének, valamint hozzájuk tartozna a közterületek rendben tartása. A munkák irányításával ugyancsak egy munkanélküli technikust bíznának meg. A munkaügyi hivatallal olyan szerződést kötöttek, hogy a munkabér 70 százalékát ők, míg a 30 százalékát a polgár- mesteri hivatal fizeti a tb.-járulékkal együtt. A munkanélküliek köszönik, hogy lehetőséget kaptak arra, hogy dolgozhassanak, de a hivatal is jól jár, mert helybeliekkel tudja elvégeztetni a feladatokat. Madarasiak döntés előtt Madarason a helyi képviselő-testület úgy döntött, hogy az Í993-asév költségvetését csak falugyűléssel egybekötött közmeghallgatás után fogadja el. A várhatóan körülbelül 67 milliós költségvetés a vállalkozásokkal együtt 80 milliósra is kerekedhet. A fő kérdés az, hogy mi kapjon elsőbbséget? A könyvtár kialakítása, a polgármesteri hivatal központi fűtésének megoldása, vagy az óvoda felújítása, esetleg bővítése. Kölcsönözzenek-e a megyétől hárommillió forintot? Mekkora legyen a tartalék? A február 15-ére tervezett falugyűlésen ezekre a kérdésekre is javasolhatnak megoldást a helybeliek. Földügyek Tompán T ompa nagyközségjegyzője, Káposzta József, közgyűlést tart földkiadó bizottság megválasztása céljából február 10-én, 14 órakor a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet részarány-földtulajdonosainak, február 11 -én, 14 órakor pedig a Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet részarány-földtulajdonosainak. Mind a két közgyűlés helye a művelődési ház. Az érdekeltek megjelenésére számít a jegyző úr. Miske község jegyzője értesíti a Miskei Március 15. Mezőgazdasági Szövetkezetben részarány-földtulajdonnal rendelkezőket, hogy az 1993. évi II. törvényben előírt földkiadó-választó közgyűlés 1993. február 4-én, du. 14 órakor a miskei sportcsarnokban lesz megtartva. «,
