Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. február 13., 7. oldal Bundák Görögországból Látványnak is szépek. (MTl-fotó) G örögország északnyugati tája­in, nevezetesen Kastoria kör­nyékén kétszáz esztendeje foglal­koznak szőrmekikészítéssel, -fel­dolgozással. Az itteni szűcsök a világ legszebb és legtöbb fantáziá­val megmunkált bundáit produ­kálják. A szőrme ismerete, szerete- te családi hagyomány, a mesterség apáról fiúra száll. A kastoriai iparosok — a görög- országi iparszövetség és egy Ma­gyarországra származott honfitár­suk szervezésében — most nálunk is bemutatták a női szíveket igazán megdobogtató modelljeiket. Két­száz bunda a dobogón! Nercből, rókából, mosómedvéből, és ezek nyírott változataiból. Ez utóbbi módi nálunk még a meglepetés ere­jével hatott. Mármint hogy a ne­mes szőrmét nem természetes for­mában használják fel, hanem la­posra nyírják, s gyakran bélésnek használják. De nem hagynak el­veszni egy négyzetcentiméternyi szőrmét sem. Olyan apró darabo­kat is feldolgoznak, amilyeneket más műhelyek már hulladékba szánnak. Igaz, ezek nagyon apró­lékos, figyelmet és fegyelmet köve­telő munkával hasznosíthatók. Am a türelmes görögök, különös fantáziával, igen eredeti kabátokat állítanak össze. Az apró szőrme­részecskékből változatos mintákat kreálnak, gyakran különböző szí­nekkel kombinálva. így aztán gyakran csíkos, sakktáblaszerűen kockás vagy más geometriai min­tákat utá#ó elemek összessége egy-egy kabát. Miközben a nemes és nagyobb szőrmefelületekből is gyönyörű formákat hoznak ki. Ami a formákat illeti, bundában is a tél divatja szerinti, lebegve libe­gő új sziluettek' jelennek meg. A swinger fazonú kabátok bő uj­jal, bő háttal, és bokát verdeső hosszúsággal készültek. Miközben kedveltek a rövid, hétnyolcados kabátok, és a fiataloknak tervezett dzsekik, óriásira növelt mellények, poncsók, pelerinek is sikeresek. Nyolc kastoriai műhely kétszáz modelljét láthattuk a közelmúlt­ban Budapesten. De a görög mes­terek, akik — mint tudjuk — sok­ezer éve jó kereskedők is, nem ér­ték be ennyivel. Céljuk nem csak a divatbemutató és vasár megrende­zése volt. Fel kívánják venni a kap­csolatot magyar szakemberekkel, akiknek alapanyagot, technológiát és dizájnt kínálnak. S az a gondo­lat sem áll távol tőlük, hogy meg­nyissanak Magyarországon egy görög szőrmeközpontot. (MTI- Press) — kádár — Az én virágom Szomorú szívvel állapítottam meg, hogy Posfay Ferencné Ke­rekegyházáról beküldött virág­fényképét nem tudjuk közölni, mert a fotó technikailag kifogásol­ható. Ezért a leírásból és a homá­lyos fényképből megpróbálom pa­pírra vetni a látványt, mert az bi­zony megér egy kis igyekezetei, olyan különleges. Posfayné csoda­gumónak nevezi a kis tányéron fel­nőtt növényét, ami egyméteres ma­gasságúra cseperedett, és virágá­nak átmérője elérte a 15 centimé­tert. Sötétlilás, fekete pöttyös, a kálához hasonlítható alakú tölcsér nyílt ezen a karószerű törzsön, nem kis örömére és csodálkozásá­ra tulajdonosának. Posfayné egyébként levelében megerősített minket abban a hit­ben, amit a közmondás már régen megfogalmazott: aki a virágot sze­reti, rossz ember nem lehet. Neki félszáz cserepes virága van, amaril­lisze, szobafenyője, meg több, köz­ismert fajta. Azokat is ugyanolyan féltő szeretettel gondozza, mint a csodagumót. Minden esetre, mint írja levelében, négy év múlva vár­ható, hogy újra kivirágzik ez a kü­lönlegesség. Addig viszont a „kö­zönséges” virágokban is nagy örö­me telik. Soraiból kiderült, lesz tü­relme kivárni. Aki ennyire szereti a növényeket, megérdemli a jutal­mát . . . N, M. Varrjon magának talpas nadrágot Ha nem is egyeduralkodója, de mindenképpen egyik slágere az idei divatnak a talpas nad­rág. Sokféle változatát hordják a hölgyek: a szolid párhuza­mos, a golf- és lovaglóstílusú, a lobogó bőségű egyaránt nép­szerű. Anyaguk is többféle le­het: kártolt szövet, bőr, bár­sony, kordbársony, kötött és dzsörzéanyag egyaránt. Utóbbi, a tigrismintás gyapjúdzsörzé va­lóban a divatszezon „nagy szá­ma”. Ahogy a rajzon (1.) látható, a testhez-lábhoz tapadó, sokat sejtető forma azzal érhető el, hogy a nadrág lefelé szűkül. A talppánt lehúzza a bőséget, feszesse teszi a sziluettet — minél szűkebb, annál szexi- sebb. Aki némileg jártas a varrás­ban, annak nem okoz gondot a kivitelezés. Duplaszéles anyagból egyszer kell a hossza (talpig mérve), s kell egy 18 cm-es cipzár. Ha a talppántot gumiszalagból készítjük, szük­séges egy 40 cm hosszú, 3 cm széles gumicsík is. Elkészítés (165 cm-es testma­gasságot, 94 cm-es csípőbősé­get véve): a szabásmintát (2. rajz) 10x10 cm-es négyzetháló segítségével csomagolópapírra felnagyítjuk. Jelek: E.K. = eleje közepe; H.K. = háta közepe. Szabásnál a hosszanti varrá­sokra 2 cm-t, a többire 1 cm-t hagyjunk rá. A szálirányra vi­MÍ*BT jrjQ ÍEMOcm gyázzunk. Először összegépel­jük a nadrág szárait, a szűkí­tő, varrásokat, majd a közép­varrást. Beállítjuk a cipzárt az oldalvarrásba, az előre elkészí­tett derékpántot pedig rágépel­jük a derékvonalra. Ha a talp­pántot egybeszabjuk a nadrág­gal, akkor azt a rászabott pánttal dolgozzuk el. (Szélessé­gét szaggatott vonal jelzi a szabásmintán.) Mielőtt össze­varrjuk a nadrágot, férceljük össze, és próbáljuk fel. Aki szereti a testhez tapadó for­mát, a nadrágot a vonalak mentén jobban szűkítse le. Meglevő régi dzsörzénadrágot is „áramvonalasíthatunk”, ha jól le­szűkítjük, és gumiszalagot varrunk rá talppántnak. Bevágott zseb ké­szítését azonban csak profi varró­nőknek ajánljuk. Záhonyi Lujza Ferenczy Europress Tyúkszem ellen Amikor cipőt vásárolunk, gondol­junk az egészségünkre is. Mindig a cipő illeszkedjék a lábunkhoz, és ne fordítva. Ha a cipő nyomja a lábun­kat, könnyen kialakulhat a tyúk­szem. Ilyenkor ugyanis bőrkeménye- dés keletkezik azon a felületen, ahol a láb állandó nyomásnak van kitéve, és a bőrkeményedés közepén dugó- szerű mag alakul ki, mely a tyúk sze­mére hasonlít — innen a neve. A tyúkszem mélyen benyomódik a hússzövetbe, és a legkisebb nyomás hatásába is sokszor csaknem kibírha­tatlan fájdalmat érzünk. Ideiglenesen segíthet a tyúkszem­gyűrű, mely tehermentesíti a fájó részt. A tyúkszem végleges eltávolítá­sára viszont tyúkszemtapaszt hasz­náljunk. A tyúkszemtapasz fellazítja a megkeményedett bőrrészt, és a tyúkszem kiemelhető lesz. Néhány lábvédő jótanács: — Naponta többször váltsunk ci­pőt, variáljuk a cipősarok magassá­gát. —Hegyes orrú cipőből mindig egy számmal nagyobbat vásároljunk. A cipő orrát tömjük ki vattával. így nem nyomorodnak meg lábujjaink. — Ha senki nem lát bennünket, vessük le napközben is cipőnket, és tornáztassuk lábunkat: nyújtsuk ki, majd húzzuk vissza lábunkat. Lábfe­jünkkel körözzünk jobbra és balra. — Fáradt lábunknak jót tesz, ha néhány percre hideg vízben megmoz­gatjuk. Hangulatteremtők Gomba és spenót Régi házi szabály, hogy a gombából, spenótból készült ételeket nem tanácsocs újra felmelegíteni. De hogy miért nem, azt csak nemrég derítette la az orvostudo­mány. A gombák főleg vízből és fehérjé­ből állnak. Ez utóbbiak hosszabb vagy ismételt felmelegedés hatására lebomlanak, és ennek során mérgező vegyületek képződnek. Ezért a gom­ba elkészítése után rögtön fogyasz­tandó. A spenót viszont sok nitrátot tartal­maz, amely a hosszú tárolás vagy az ismételt felmelegítés hatására nitritek- ké alakul. Ezekből viszont veszélyesen rákkeltő anyagok, úgynevezett nitroza- minok képződhetnek szervezetünkben. • Lj formájú fonott bútorok. A mióta újra divatba jöttek a fo­nott bútorok, tulajdonkép­pen minden egzotikus tárgy felér­tékelődött a lakásban. Ha fonott a szék, ha bambuszból van a virág- állvány, szinte maga mellé rendeli a többi fonott tárgyat. Egy kosár, amelyben a földre helyezünk két cserép virágot vagy zöldet, már méltó társa. Egy fonott tálca az asztalon, amely amellett, hogy szép, egy helyre rendezi a hamutar­tót, a jegyzetblokkot, meg a tollat, s akár a telefont is. E célra ugyan lehet külön telefonkosárkát is kap­ni, ezzel vihetjük magunkkal a szo­ba .bármelyik sarkába. A fonott tárgyak, a golyók, kövek, kavicsok egy kedves kínai legyező, porcelán a Távol-Keletről, különleges, szo­katlan hangulatot hordoz. (Az „egzotikus” szó maga is nemcsak azt jelenti, hogy távoli, tengerentú­li helyről származó, hanem azt is, hogy különleges.) Óriási hangulatteremtő erővel rendelkeznek a vázák és a virágok. Mindegyiknek külön élete van. Csoportosítsunk kaktuszt, helyez­zünk fő helyre egy bonsait, törpe- növénykét, vagy éppen állítsunk a sarokba egy divatos Yucca pál­mát, máris másképp érezzük ma­gunkat. De ne is menjünk ilyen messzire. A borzasfejű „kék virága a szamárkenyérnek” megszárítva legalább olyan egzotikus hangula­tot hordoz, mint egy törpefa; a hosszú szárú levendulát erősen összekötve ugyanúgy díszként használhatjuk, földön, komódon, asztalon. Ráadásul ez kellemessé teszi a szoba levegőjét is. Egy-egy régebbi háztartásban bizonyosan több váza van (nem beszélve egy szép formájú üvegről, kiérdemesült tejesköcsögről, tálká­ról). Válasszuk ki mindig a virág­hoz megfelelőt: egy szál virág is szép a sötétzöld palackban; egy le­tört gerbera bármilyen zöld levéllel lótuszt formáz a fehér porcelántál­ban . . . (MTI-Press) — torday — Újra Karády — a divatban is 1^ arády Katalin — sokan talán ^ nem tudják — a hazai divat­történetbe is beírta a nevét; első­sorban az úgynevezett „Karády- gallérral”. A 40-es években diáklá­nyoktól és gépírónőktől „nagyúri dámákig” tízezrek utánozták a bú­gó hangú sztár kedvenc viseletét. Nem csoda; a módi világában a kirobbanó sikernek két titka van — az újszerűség és a nem túl magas ár. A Karády-gallér mind a két követelménynek megfelelt. Most, a hajdani filmek, a régi slágerek visszatértével megjelentek újra a kiterülő, nagy gallérok is. Összhatásuk idézi a névadót: a va­kítóan fehér gallér — kivált sima­vonalú, sötét ruhához roppant de­koratív és elegáns. Érdemes tehát vékony batisztból vagy madeirá­ból megvarrni, és fodorral szegé­lyezni ... Elkészítése: Nagyítsuk fel a kis szabásmi tát (1. ábra) 10x10 cm-es négyzethálóra. Ha szimplán szab­juk, akkor anyagszükséglete 50 x 40 cm; a húzott fodorhoz — ha 3 cm széles — 70 x 10 cm. Or­ganzából is nagyon szép, de mivel az átlátszó, duplán kell szabni. A mintán „E.K.”-val jelölt részt (az eleje közepét) összehajtott szél­ből szabjuk. A „H.K.”-val jelölt rész a gallér háta, amely nyitott, egy gombbal csukódik. Gépeljük össze a vállvarrást, és rol­nipánttal dolgozzuk el a nyakkört. Körben díszíthetjük húzott vagy ra­kott fodorral (2. ábra), az előbbihez a hossz másfélszerese, az utóbbihoz háromszorosa szükséges. Mivel télre kis fekete ruhához, tavaszra sötét­kékhez viseljük, célszerű úgy készíte­ni, hogy levehető legyen. Záhonyi Lujza

Next

/
Thumbnails
Contents