Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

Lakitelek, Szentkirály, Tiszaalpár Tíszakécske és vidéke AZ ÜDÜLŐKÖRZET VEZETŐJÉT KÉRDEZTÜK: Milyen a téli Tőserdő? Ilyenkor télen az üdülőkörzet egészen más képet mutat, mint sze­zonban. Van-e forgalom, egyálta­lán milyen a téli Tőserdő? — érdek­lődtem dr. Fincicky Sándornétól, az üdülőkörzet vezetőjétől. — Szinte kihalt az egész táj. A vendéglátóegységek is zárva van­nak, még a Tölgyfa is. Az üdülő­tulajdonosok közül csak néhányan tartózkodnak kint. Gyakorlatilag semmi mozgás nincs. Hétvégeken a környékbeliek ellátogatnak a Holt- Tiszára korcsolyázni, csúszkálni, ha be van fagyva. A rügyek duzza­natában azonban már benne a ta­vasz ígérete. Mi is így vagyunk ez­zel. Bármennyire is kihalt a terület, a tervezgetések már folynak. Mint minden évben, úgy az idén is szeret­nénk jobban, gazdaságosabban vé­gezni a munkánkat. — Milyen terveik vannak? — A Tősfürdő területén az ősszel már több mint tízezer forintot köl­töttünk parkosításra. A Fenyő ut­cai kerítés vonalán 6-8 pavilon épül, ami lehetővé teszi a kifelé- befelé való árusítást. Az építészeti terveknek esztétikusnak és tájba il­lőnek kell lenniük. Komoly költsé­get jelent a nagymedence felújítása, mert az aljzatbeton megrepedt. Az autós kempingbe szeretnénk kerék­párt vásárolni, hogy tudjuk kölcsö­nözni, mivel igény van rá. Továbbá, bővíteni fogjuk az illemhelyek szá­mát is. — Vannak-e már jelentkezők a szezonra? A Bagolyvárra már igen. Na­• fincicky Sándornc: A tcrvczgctcsck már folynak. gyón sokan veszik igénybe. Május­tól június közepéig csak iskolai cso­portok érkeznek. A kempingbe fő­leg nyáron érkeznek osztályközös­ségek. Sajnos, a tavalyi szezon utol­só hónapjának forgalmát visszave­tette az a hír, hogy a Holt-Tisza fertőző. így utólag is el kell monda­ni, hogy ez nem volt igaz. Minden vízminta negatív volt. A holtág víz­cseréje megoldódik, mert a tárgya­lások eredményesek voltak a zsilip- rendszer kiépítésére vonatkozóan. Az idén is megteszünk mindent an­nak érdekében, hogy az üdülni és pihenni ideérkezők kellemesen érezhessék magukat. 9 Szinte kihalt a/ egész táj. RÉSZARÁNY-TULAJDONOSOK KÖZGYŰLÉSE Minden földnek tulajdonosa lesz Másodszori alkalommal is csak kevesen jelentek meg a részarány-földtulajdonosok közgyűlésén Tiszakécskén. A létszámtól függetlenül, ajelenlévők megválasztották a nyolctagú bizottságot. A gyűlésen elhang­zott, hogy a földkiadási kérelmet a rész­aránnyal rendelkezők 1993. március24-éig nyújthatják be a bizottsághoz. A kérelem­hez szükséges igazolásokat a szövetkezet irodájában lehet beszerezni. Aki a fent emlí­tett időpontig nem adja le igényét, nem szá­míthat részaránytulajdonra. A most meg­választott tizenhéttagú bizottságnak ható­sági jogköre van. A jó fekvésű földekre bi­zonyára több lesz az igény. A tanyatulajdo­nosok a részarány-földtulajdonukat a ta­nya körül is kérhetik. Erős József, a szövetkezet elnöke el­mondta: mindenki csak annyi földet kér­jen, amit meg tud művelni, a többi közös művelésbe kerül. Tóth Dezső, polgármester vitába szállt ezzel; — Minden földnek tulajdonosa lesz — jelentette ki. — A fold a miénk és az önöké. A szövetkezet is majd a tagoktól fogja bérelni a területet. A reszaránytulaj- donosok se járjanak rosszabbul, mint a kárpótlásra jogosultak. Sok a nyitott kér­dés, amelyre a törvény nem ad magyará­zatot. A most és az elmúlt héten megválasz­tott bizottságnak tehát lesz bőven felada­ta, hogy a több mint 1400 résztulajdonos igényeit megelégedéssel rendezzék. LAKITELEK CSAK A MUNKÁSKÉZ HIÁNYZIK A fák metszésre várnak 9 (iangl János a metszésre váró fákat mutatja. Tiszta vizet a pohárba! Az utóbbi hetekben sokan panasz­kodtak Tiszakécskén az ivóvíz minő­ségére. Sajnos, mint megállapították, az ivóvízben igen magas a metántar­talom. — A legnagyobb baj az, hogy a vízfogyasztás igen eltérő — mondja Péter József, a tiszakécskei vízmű ve­zetője. Most napi 2500-3000 köbmé­ter, ugyanakkor a nyári hónapokban a 16-18 ezer köbmétert is eléri a fo­gyasztás. S naponta is vannak csúcs- időszakok. Ezért feltétlen kellene egy olyan tároló, amelyet fel lehetne töl­teni éjszaka, s így nappal egyenletes víznyomást tudnánk biztosítani. Té­len viszont nem lehet olyan mennyi­ségű vizet tárolni, ami nem fogy el, ezért az esti órákban előfordulhat nyomáscsökkenés. Mindez a lakos­ságot szinte nem is érinti, csak az olyan üzemeket, ahol nyomásérzéke­lő van. A víz minősége miatt be kell avatkozni, a vízből ki kell vonni a metánt és elporlasztani. A kutak vize tehát jelenleg a vas-, metán- és am­móniatartalma miatt szorul kezelés­re. Ez persze nem olcsó technológiai folyamat. — Mikorra várható jó minőségű víz Tiszakécskén? — A beruházás a harmadik negyedév közepére fejeződik be. Ad­dig megépül két 500 köbméteres tér­szinti tároló, s lesz egy szűrőberende­zés, amely — a fogyasztási ciklusok miatt — három kamrából áll majd, valamint elkészül egy vasiszaptároló és gáztalanító berendezés is. — Sokan arra panaszkodnak, hogy most hypóízű a viz. — Ez az íz, a vízben lévő—fertőt­lenítésre használt — klór és ammó­nia miatt érezhető. Egyébként az egészségre nem káros, mert a vízzel nem lehet annyi klórt elnyeletni, hogy az veszélyes legyen a szervezet­re. Elképzeléseink szerint, a víztisztí­tó berendezés megépítésével mind­ezek a problémák, panaszok meg­szűnnek, de legalábbis csökkennek majd! Bár még tart a tél, a nagyüzemi ültetvényekben a metszést már el kellett kezdeni. így van ez a Laki­teleki Szikra Szövetkezetben is, ahol 150 hektár alma, 40 hektár őszibarack, és 130 hektár szőlő metszésre vár. — Ki végzi el ezt a sok munkát? — érdeklődtem Gangl Jánostól, a szövetkezet elnökétől. —- Kertészeti vezetőnk megke­reste azokat a volt tagokat, akjk az átalakulás bizonytalan kimenetele miatt átmenetileg munkanélkülivé váltak és segélyt kapnak. Nekik kellene alkotni a metszők gerincét, de részes- és családi művelésben is lehetne dolgozni. — Úgy hírlik, a volt tagok nem akarnak munkába állni, mert el­vesztenék a munkanélküli-segélyt. — Tagjaink még az átalakulás előtt mentek el, amikor még a tör­vény értelmében 18 hónapig vehet­ték igénybe a segélyt, s az átlagke­resetük 70 százalékát kaphatták meg. Közben változott a törvény; aki az idén megy el, annak 12 hó­napig folyósítják a támogatást, s az átlagkeresetének csak 60 száza­lékát veheti fel. Ebből adódik a probléma. Ha visszahívjuk a tagja­inkat, akkor megszűnik a munka­nélküli-segély. A nyáron pedig nem biztos, hogy tudjuk foglalkoz­tatni őket. Igaz újra részesülhet se­gélyben, de akkor már a számára kedvezőtlen feltételekkel. Ezért so­kan közülük úgy döntenek, hogy inkább 18 hónapig kihasználják a munkanélküliséget. Ez ugyan rö­vid távú gondolkodás, mert a se­gély egyszer lejár, s ezeket a mun­kahelyeket pedig a szövetkezetben előbb vagy utóbb betöltjük. — Mi lehet a megoldás? Talán a segélyezést kellene ru­galmasabbá tenni, figyelembe ven­ni a mezőgazdaság szezonalitásáf.. Ezekre az időszakokra felmenté, lehetne adni azoknak a személyek­nek, akik ilyenfajta munkára je­lentkeznek. Sz. T. ÍTÉLET A TISZAKÉCSKEI TELEKPANAMA-ÜGYBEN Hivatali beosztásukkal éltek vissza Négy évvel ezelőtt, 1989 február­jában — mint olvasóink előtt isme­retes — Tíszakécske több okból is egyfajta szomorú szenzációként gyakorta szerepelt az országos napi­lapokban. Akkor lett öngyilkos a te­lepülés érdekeit sajátosan mene­dzselő tanácselnök és közvetlenül utána, éppen az öngyilkossággal összefüggésben pattant ki az azóta is csak telekpanama-ügyként emlege­tett hivatali visszaélés-sorozat. Az üggyel összefüggésben akkor — 1989. február 9-én—két gyanúsítot­tat tartóztattak le: dr. Kisjuhász Gyulát és dr. Petrezselyem Lászlót. Két hónapig voltak előzetes fogva- tartásban, azóta szabadlábon véde­keznek. Az olvasó előtt az is ismeretes, hogy a megyei bíróság egyszer már döntött az ügyben, de azt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Ez az új eljárás kedd délelőtt ítélethirdetéssel fejező­dött be. A megyei bíróság dr. Szená- ky J ános vezette büntető tanácsa bű­nösnek mondta ki a vádlottakat egy rendbeli, folytatólagosan, részben társtettesként, részben pedig bűnse­gédként elkövetett hivatali vissza­élés bűntettében. A megyei bíróság ezért dr. Kisju­hász Gyulát és dr. Petrezselyem Lászlót 10-10 hónapi börtönre, mint főbüntetésre ítélte es két-két évre el­tiltotta az államigazgatási ügyinté­zői foglalkoztatástól. A börtönbün­tetés végrehajtását két évi próbaidő­re mindkettőjüknél feltételesen fel­függesztette s egyben megállapítot­ta, hogy közkegyelem folytán mind­két vádlott felfüggesztett szabadság- vesztésének próbaideje megszűnik. Ugyanakkor a bíróság mindkettő­jüket előzetesen mentesitette a bün­tetéshez fűződő joghátrányoktól. Az ítélet indoklásából kiderült, hogy nevezettek, mint a Tiszakécs­kei V árosi T anács illetékesei—Mis- kó István tanácselnök ellentmon­dást nem tűrő döntései nyomán — olyan személyeknek is adtak házhe­lyet, illetve üdülőtelket, akik az ak­kor érvényes jogszabályok szerint erre nem voltak rászorultnak tekint­hetők. A jogszabály ugyanis tétele­sen felsorolja, hogy milyen családi és jövedelmi körülmények között élők részesülhetnek ilyen kedvezmény­ben. Hivatali beosztásukkal akként is visszaéltek a vádlottak — ugyan­csak az akkori tanácselnök nyomá­sára—, hogy a telkek négyszögölen­kénti árát egy forintban szabták meg. Ezáltal—a bíróság megállapí­tása szerint — több, mint két és fi 1 millió forint hátrányt okoztak a ta­nácsnak. Az ítélet indoklásában súlyosbí­tó tényezőként említette a bíróság a hosszabb időn át tartó folyama­tosságot, míg enyhítő tényező volt, hogy az anyagi hátrány nagy része megtérült, az eset óta jelentős idő telt el, a vádlottak az eljárás során tényfeltáró és megbánó magatar­tást tanúsítottak. A bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, a vád­lottak és védőik háromnapi gon­dolkodási időt kértek véleményük kialakításához. G. S. Hová költözzön a gumiüzem? Néhány éve települt Kecskemét­ről Lakitelekre Jankovics István és testvére Zoltán. Reményekkel telve fogtak bele vállalkozásukba. Gumi­ipari termékek gyártásával váltak is­mertté a piacon. Vállalkozásukkal tíz embernek biztosítottak munkaal­kalmat a községben. Még 1991-ben jelentették be igényüket a lakiteleki önkormányzatnál terület vásárlásra, mivel a 100 négyzetméteres bérelt műhelyüket „kinőtték”. Jelenleg hu­szonhárom személyt foglalkoztat­nak, ezért új, nagyobb és korszerűbb műhelyt akarnak építeni, amely akár harminc-negyven dolgozónak is elegendő lenne. Ehhez azonban építési terület kellene! Kérésükre, az önkormányzat több helyen is felajánlott ipari célú ingatlant megvételre, amit viszont Jankovicsék nem fogadtak el. Az egyik: a gázcseretelep melletti, köz­mű nélküli terület. Mint mondják, a víz-, villany- és gázvezeték odavitele anyagi erejüket meghaladná. A töb­bi felkínált területet pedig azért nem találták megfelelőnek, mert — sze­rintük — félreeső, eldugott, a köz­ségtől távol eső helyeken (például a szentkirályi úton, a téglagyár mel­lett) helyezkednek el. Egy új üzem, amely kereskedelmi szakboltot is üzemeltetne, nem helyezhető el akárhol — mondta Jankovics Ist­ván. De tervükről nem mondtak le, hanem elkezdték a község körül szó­ba jöhető területeket bejami. És, hi­ába! Egyikre sem ad építési enge­délyt az önkormányzat — mondván —, a község rendezési terve nem te­szi lehetővé azt. Anka Balázs polgármester az ügy­ről így vélekedik: — Tagadhatatlanul nehéz hely­zetben van az önkormányzat ez ügy­ben, mivel a község — több mint négyezer lélek — érdeke mást kíván­na. Például azt, hogy egy ipari léte­sítmény ne a kialakulóban lévő üdü­lőövezet mellett létesüljön, ne éke­lődjön be a zöldövezetbe, ne zavarja a község lakóit, továbbá az ideláto­gató, pihenni vágyó vendégeket sem. Másreszt, jó lenne, ha ez a gumiipari vállalkozás itt maradna Lakiteleken, hiszen a szolgáltatásra szükség van. — szabó — TISZAALPÁR Iskolamúzeumot tervez az új igazgató Lengyel József a pedagógiai pá­lyáját Tiszaalpáron kezdte. A Kö­rülmények azonban úgy hozták, hogy Kiskőrösre, majd Kiskunfél­egyházára került. Az idei tanévben viszont lehetősége nyílt arra, hogy visszamenjen Tiszaalpárra, mert megnyerte az iskolaigazgatói pá­lyázatot. Terveiben elsődleges cél­ként a munkafegyelem megszilár­dítása, az anyanyelvi kultúra ápo­lása, a szűkebb környezet és a haza szeretetére nevelés szerepel. S ez nemcsak szólam — mondja. Alpár történelmi múltú hely, Árpád feje­delemig lehet visszamenni. Az is­kolának nevet szeretnének adni, s ez minden bizonnyal Árpád lesz. — Hogyan fogadták a kollégák? — érdeklődöm az igazgató úrtól. — Sok régi ismerősöm van kö­zöttük, akikkel együtt dolgoztam. A tantestület nyolcvan százaléka támogatta a pályázatomat, a szü­lői munkaközösség is véleményt mondott, s így fogadta el a képvi­selő-testület. A váltás zökkenő­mentesen történt. Vén Ferenc, a régi iskolaigazgató egészségi álla­pota miatt nem vállalta tovább az iskola irányítását. Nagy tapaszta­laté kolléga, komolyabb kérdések­ben kikérem a véleményét. A két igazgatóhelyettesre is számítha­tok. — Milyenek a feltételek az isko­lában? —A tárgyi adottságok jók, a sze­mélyiek is megfelelők. Egy-két he­lyen kell a tantestületet erősíteni. Nincs kémiaszakos tanárunk, s'né­met szakos is csak egy van. A torna­termünkre azonban büszkék va­gyunk, s ki is használjuk. Délelőtt a testnevelési órák, délután a szakkö­rök, esetenként és hétvégeken pedig különböző csapatoknak adjuk ki bérleti,díj fejében. — Úgy tudom, nem helyben la­kik. — Kiskunfélegyházáról járok be mindennap. Kicsit nehéz, de vál­laltam. Tervezem, hogy Tiszaal­párra költözöm. — Milyen elképzelései vannak még? — Szeretnénk egy iskolamúzeu- mot létrehozni. Nagyon sok tárgy emlékünk van az elmúlt évtizedek­ről, nem lenne jó, ha kárba veszné­nek. Nincs az iskolában ifjúsági szervezet, erre pályázatot írtam ki. Ösztönözni szeretném a kollégákat és a gyerekeket is, hogy lépjenek ki az iskola falai közül. Jó az, ha le­mérik tudásukat a sport, vagy a tanulmányi versenyek terén. — Mennyire önálló az intéz­mény? — Pénzügyileg önállóak va­gyunk, gazdálkodási téren az óvo­dával közösen dolgozunk. Legna­gyobb problémát a közalkalma­zotti törvény jelenti. Sajnos, nem egyértelmű. A képviselő-testülettel jó a viszonyunk. Elébe mentek a közalkalmazotti törvénynek, s má r ebben az évben megadják a ’94- ben esedékes bér ötven százalékát Sz. T. Közmeghallgatás Tiszakécskén Közmeghallgatást tart ma. 17 órakor, a művelődési házban a ti­szakécskei képviselő-testület. Első­ként az idei költségvetési tervezetet ismerteti Tóth Dezső polgármester, majd várják az érdeklődők hozzá­szólásait, kérdéseit. Adomány az állattartóknak Néhány hete írásunk jeleni meg egy szentkirályi idős emberről, aki a tanyáján igen siralmas körülmények között tartja állatait s él maga is. Cikkünk megjelenése után Dékány Pálné kecskeméti lakos kereste fel szerkesztőségünket, s tízezer forin­tot adott át azzal, hogy juttassuk el a szerencsétlen szentkirályi ember­nek. Ezúton mondunk köszönetét a jólelkű adományozónak, s értesít­jük, hogy a pénzt átadtuk a Szentki­rályi Alapítványnak, amely eljuttat­ja az összeget Mályus gazdához. Késik a megegyezés Lakiteleken Ma ismét összeül Lakiteleken az I érdekegyeztető fórum, hogy megvi- t i issa az Országos Kárrendezési Hi- j ital határozatát, amely elutasította az elmúlt évben kötött földalap- kijelölési egyezség jóváhagyásál. Iskolás színészek Szentkirályon A szentkirályi általános iskola ta­nulói adják elő az Igazmondó ju­hász című mesejátékot február 13- án, este 6 órakor, a művelődési ház­ban. A színdarabot Csinger Sándor- né tanárnő tanította be. Bolt engedély nélkül Különös helyzet alakult ki a nyár­lőrinci Vasút utcai élelmiszerbolttal kapcsolatban. Mint kiderült, az 1200 négyzetméteres faházat annak ■'lején engedély nélkül építette taná- I esi területre az Univer ÁFÉSZ. A szövetkezel most szerelné megvá­sárolni vagy elcserélni a területet, esetleg felajánlja a faházat az önkor­mányzatnak. A testület egyelőre gondolkodik, keresi a község szá­mára legjobb megoldást. Jutalom a polgármesternek A múlt heti önkormányzati ülé­sen a nyárlőrinei képviselő-testület elfogadta az 1993. évi költségvetési tervet. Döntöttek arról is. hogy Vri- binszki Józsefné polgármesternek a 25 éves munkaviszonya után jól­lehet, nem jár jutalomként két­havi munkabért fizetnek ki. Önálló bíróság és földhivatal Tiszakécskén kihelyezett bírósá­got, illetve közjegyzői irodát, vala­mint földhivatalt terveznek a város vezetői. A legutóbbi képviselő­testületi ülésen a városatyák felha­talmazták a polgármestert, hogy forduljon az illetékes minisztériu­mokhoz, és a megvalósítás érdeké­ben kezdje el a tárgyalásokat. Falugyűlés Közmeghallgatást tart Szentkirály képviselő-testülete február 26-án, délután 2 órakor a művelődési ház­ban. ahol a község lakói kérdéseket j tehetnek fel a falu irányítóinak. V _______________J A z oldalt összeállította: Benke Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents