Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

Bácsszőlős • Borota • Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mélykút • Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke BERUHÁZÁSOK ELŐTT Munkaerőhiány a bácsalmási ruhagyárban Ugyanezen az oldalon közöljük a bácsalmási munkaügyi központ adatait, melyek szerint a térségben óriási a munkanélküliség, a ruha­gyár mégis azonnal tudna foglal­koztatni 30 dolgozót. Mi ennek az ellentmondásnak az oka? Ugyan- ' akkor annak is utánajártunk, igaz- e, hogy — miként az egyik felelős helybeli vezető nemrég nyilvános fórumon említette — a gyár bezárá­sa is napirendre kerülhet. — Munka rengeteg van—mond­ja Balogh Sándorné igazgató. J- A gyár az utóbbi években a hazai munkaruhák készítéséről nagyrészt átállt a nyugati bérmunkára. S meg­rendelésünk annyi van, hogy 1993- ra a svájci Fehlmann cégnek már azt mondhattuk, hogy nem dolgozunk nekik tovább! Nem voltak ugyanis hajlandók árat emelni. Az olasz Maxmara cégnek női szoknyákat és nadrágokat, a német Vestebene cég­nek női konfekcióruhákat gyártunk bérmunkában, ami azt jelenti, hogy ők hozzák az anyagot és a szabás­mintát, s ők állnak közvetlen kap­csolatban a piaccal. Ezért nyilván a haszon nagyobb része is az övéké, s i rendkívül szigorú feltételeket dik­tálhatnak. Itt úgy kell varmunk, hogy a terméket olasz vagy német áruházban lehessen eladni. S úgy is dolgozunk. — Ha a megrendelő viszi el a ha­szon nagyobbik felét, akkor feltehe­tően csak alacsony béreket tudnak ( fizetni... , — Egy lány vagy asszony, 1992 decemberében, száz százalék körüli teljesítménnyel 16 ezer forintos , bruttó keresethez juthatott. Ez nem túl sok, de vannak olyan dolgozóink is, akik rendszeresen 20-22 ezer fo­rintot kerestek. Február elsejétől vi­szont a közvetlen termelőállomány keresetét harminc százalékkal emel­tük, így műszakpótlékkal együtt, a " -száz százalékra teljesítők elérhetik a 20 ezer forintot. •^■‘Elterjedt viszont a városban, hogy nem minden munka egyfor­mán fizet, s a gombvarrással vagy cipzárigazítással lehetetlen a száz százalékot teljesíteni. A bácsalmási ruhagyárban csak a/ kap tisztességes bért, aki keinen)cn dolgozik. (Fotó: Bálái F. István) — Ilyen különbségek nyilván adódhatnak. De alapvetően a fiatal dolgozók hozzáállásával van a baj. Aki egy óra munkaidőből több mint tizenöt perc cigarettaszünetet tart, az keveset teljesít, s nyilván nem ő kapja a talán jobban fizető, de igé­nyesebb munkát is kívánó feladato­kat. Sajnos, óriási problémáink vannak a teljesítményekkel. Sokan rendszeresen csak negyven százalék körül produkálnak, s a legnagyobb gondunk, hogy a dolgozók legalább egyharmada ilyen. — Mennyi türelmi időt kapnak a belépők? — Három napon át, napi egy órá­ban kipróbálhatják a munkát, így mi is látjuk, hogy egyáltalán alkal- mas-e az illető. Ezután egy hónapig a teljesítménytől függetlenül a mini­málbért kapják. A rákövetkezők­ben viszont már teljesíteni kell. — Feltehetően vannak olyan módszertani eszközök, speciális tré­ningek, amelyekkel a személy alkal­' masabbá tehető a r&gj'obb'teljesít- ményre. A munkaügyi központ he­lyi kirendeltségével együttműködve — állami támogatással — talán le­hetne ilyen speciális átképzőkurzu­sokat szervezni. Gondoltak-e erre? — Nem. — Végezetül térjünk ki a gyár bezárásáról szóló hírekre. — Ezek minden alapot nélkü­löznek. Sőt, a tervek szerint itt 1993. és 1997. között százmilliós beruházás lesz. Az elképzelés úgy irányozza elő, hogy jövőre, 1994- ben 38 millió forintot költhetünk gépekre. Bezárásról tehát szó sincs. Az viszont igaz, hogy ha a közvetlen termelésben dolgozók létszámát nem tudjuk növelni, ak­kor a kiszolgáló emberek számát csökkenteni kell. S ez újabb elbo­csátásokat jelenthet. Prókai Károly — Bálái F. István Ui.: Felhívtuk telefonon a mun­kaügyi központ helyi kirendeltsé­gépek vezetőjét, hogy megérdek­lődjük: van-e rá lehetőség, hogy a bácsalmási munkanélküliek vala­milyen átképzés keretében sajátít­sák el azokat az ismereteket, ame­lyek képessé teszik őket a ruhagyá­ri követelmények teljesítésére? Vargáné dr. Egyed Ilona nem tar­totta elvetendőnek az ötletet, de megjegyezte: az a körülbelül nyolc­van munkanélküli, aki a ruhagyár­ból került az utcára, feltehetően ellenérzéssel fogadná azt a felhí­vást, hogy tanuljon meg varrni! Karitász Mélykúton Mélykúton, a Prokop Péter képei­ről is híres gányósi templom melletti v plébániaépületben él Puskás Lajos, aki amellett, hogy a régi licenciátu- sokhoz hasonlóan helyettesíti a pa­pot például igét hirdet, keresztel. ‘ temet, de nős ember lévén nem mi­sézhet és nem gyóntathat —, egyben a kalocsai főegyházmegye karitász- igazgatója. , — A magyar katolikus egyháznak körülbelül 20 segélyszervezete van — magyarázza. — A karitász — Ca­ritas Hungarica— abban különbözik a többitől, hogy nemcsak ott alakít- c jak meg, ahol szükség van rá, hanem minden egyházközségben. Amellett, fiógy maga is tevékenykedik a segé­lyezésben, koordinálja a többi mun- , káját. A kalocsai főegyházmegyében óidig Dunapatajon, Sükösdön, Ma- darason, Mélykúton, Imrehegyen és i Récéién, valamint Szeremlén sikerült a karitászmozgalmat újjászervezni. ; ' Szomorú, de hálás munkaterület­ként adódott a jugoszláviai mene­kültek megsegítése, melyben kétszer volt közös akciónk a Máltai Szere­tetszolgálattal. Néhány csoportunk ígéretes munkaterülete a mozgás­korlátozottakkal való törődés. Mélykúton a karitász bábáskodik • Puskás Lajos menekülteknek s/unl segélycsomagot tesz Mélykúton a kari­tász Volkswagenjébe. (Fotó: B. F. I.) helyi szervezetük létrehozásán is. Szeretnénk továbbá az egészségügyi szociális munka azon területein is tevékenykedni, amit az állam nehe­zen tud lefedni, de ehhez — drogam­bulanciák létrehozása, értelmi fo­gyatékosokkal való törődés stb. — profi szociális munkások kellenek. B. K. E. Hány forint a fénymásolás Katymáron? A katymári polgármester, dr. Pál László — mivel úgy ítélte meg, hogy hivatalának fénymásoló gé­pét többen nemcsak közügyekben, hanem magánérdekből is sokat használják — szigorú rendeletet hozott. A fénymásolás ezentúl ol­dalanként 100 (azaz száz) forint, hacsak valaki nem szigorúan az általa a hivatalban intézendő ügy­ben kéri a sokszorosítást. (Ebben az esetben a másolás ingyenes.) A döntés vonatkozik azokra a katymáriakra is, akik például a kárpótlási dokumentumaik kiegé­szítése céljából használnák a be­rendezést. Mivel a községben lévő másik fénymásoló — a téeszé — pillanatnyilag is rossz, lakossági érdekre hivatkozva több helyi kép­viselő, például Nagy Zoltán is, kér­te a döntés felülvizsgálatát. Dr. Pál végül Janity Lázár alpolgármester kérése nyomán jelentette be, hogy megfontolja e saját hatáskörében hozott intézkedés felülvizsgálatát. „SZEGÉNY A NÉP, ÍGY HÁT FOLTOZOK’ A katymári cipészmester • Martonosi József katymári cipész a legelnyűttebb cipőt is újjá­varázsolja. Katymáron él egy cipész, aki cso­dákra képes. A legelhasználtabb, leg­elnyűttebb cipellőket is újjá tudja va­rázsolni. Ami bizony csoda. És erre a csodára ilyen ínséges időkben igen nagy szükség van. A környékbeliek is hozzá hordják a javítani való lábbeli­ket. Martonosi József 12 éves kora óta cipészkedik, édesapja szintén ezt a mesterséget űzte, mellette tanulta ki a szakmát. Jómagam is hozzá viszem a javítanivalót, és ez idáig mindig mi­nőségi munkát kaptam vissza. Mind­ezek mellett Martonosi úr leghűsége­sebb olvasóink egyike, mindennap elejétől a végéig átböngészi a lapot, a kezdetek óta a Petőfi Népe előfizető­je. Legutóbb, amikor a bőrtáskámat vittem hozzá megvarratni, ekképpen panaszkodott: , ;— Tudja, ilyen kevés munkám még soha nem volt. Az embereknek nincs pénzük kenyérre sem, nemhogy javíttatásra. Olyan cipőket hoznak, amiket már régen ki kellene dobni. De én megjavítom, mert még mindig olcsóbban jön ki így az ember, mint­ha új cipőt vásárolna. A cipők minő­sége is rossz. Pár nap használat után leválik a talpuk, leesik a sarkuk. Majdnem úgy néz ki a helyzet, hogy akkor járok jobban, ha nem dolgozom. Az áfa, meg a tb __nem b írom kifizetni, a fűtés is sokba kerül. A minap eljött hozzám egy anyuka, és kétségbeesve kért, hogy foltozzam meg a kisfia cipőjét, mert ez az egy kiscipője van, és nem tud iskolába menni. Szegény a nép, ez látszik ab­ból is, hogy sok a foltoznivaló. Azt szeretném, ha minket, kisiparosokat hagynának nyugodtan dolgozni, és meg tudnék élni a szakmámból. NothofT Ingrid FEBRUÁR Munkanélküli-mérleg Bácsalmáson Januárban 5700-an jelentek meg a bácsalmási munkaügyi központ­ban. Ebben a térségben 3382 mun­kanélküli él, ebből 250 pályakezdő fiatal. A munkanélküliekből 3300 fi­zikai dolgozó, diplomás állásnélküli jelen pillanatban nincs. Összesen 3027 személynek folyósítanak ha­vonta segélyt, szociális támogatás­ban 181-en részesülnek, 16-an kap­nak átképzési támogatást. A gondot fokozza, hogy a munkanélküliek egy részénél folyamatosan megszű­nik a segély folyósítása, és félő, hogy több család megélhetése veszélybe kerül. A Mélykúti Búzakalász Mgtsz friss leépítést jelentett be, feb­ruár végén 38 embert kénytelenek elküldeni — mondta el Vargáné dr. Egyed Ilona, a bácsalmási munka­ügyi központ vezetője. Továbbá tá­jékoztatta lapunkat a jelenlegi állás- ajánlatokról is. Bácsalmáson keres­nek 30 főt varrodai munkára (beta­nított és szakmunkás), a jánoshalmi varrodába 10 dolgozót, baromfi­feldolgozóba 5 főt (elsősorban nő­ket alkalmaznának, két műszak­ban), Katymárra 1 személyt védő­női állásba (főiskolai végzettséggel). Három kéményseprőt és egy körzeti felügyelőt alkalmazna a jánoshalmi Filantróp Vállalat. Márciustól több átképzőtafolyam indul Bácsalmá­son, amelyek előreláthatóan nagy érdeklődésre tartanak számot a tér­ségben. Nothoff Ingrid Fejlődik-e a bácsalmási ipar? Bácsalmáson, a német Peter Kähny üzemé­ben, a Kähny Gépgyártó Kft. nemrég átadott 600 négyzetmé­teres üzemcsar­nokában — ha egyelőre csekély létszámmal is, mindössze kilenc dolgozóval — megkezdődött a munka. Felvéte­lünkön Nagy Lászlóné egy forrasztóautomatán fűrészgépek szerszámlapkáit munkálja meg. A környék munkanélküliségi gondja­in a csarnok illetve átadás elolt álló, 1200 négyzetméteres társa—teljes ki­használása segitene. (Fotó: B. F. I.) INDULHAT A HIZLALÁS Új lehetőség a tataházi gazdáknak Új termeltetési megállapodás jött létre a tataházi sertéshizlaló gazdák, a helyi mezőgazdasági szövetkezet, valamint a Zalahús Részvénytársaság é.s a bácsalmási OTP-fiók között. A legtöbb sertéshizlaló az elmúlt egy-két évben felfüggesztette tevé­kenységét, noha jól felszerelt, 50 100 férőhelyes ól állt rendelkezé­sére. Mostanában, hogy újra job­bak (ha nem is egészen jók) a hizla­lás feltételei, sokan úgy gondolják, hogy ki kellene használni a megle­vő lehetőségeket. Teszik ezt azért is, mert a munkanélküliség miatt ma már nemcsak kiegészítő, ha­nem fő megélhetési forrás a sertés­hizlalás. Sajnos azonban az újrain­dulás nem olcsó, kevés családnak van manapság 200 ezer forintja a meglevő férőhelyek betelepítésére és a kezdéshez szükséges takar­mány megvásárlására. Az említett új megállapodás sze­rint a bácsalmási OTP vállalkozói hitelt nyújt a termelőnek, ponto­san annyit, amennyi a malacok árát és a termelés költségeit fedezi. A hitelt az OTP a Zalahús számlá­jára utalja, aki ebből megvásárolja a tataházi szövetkezettől a malaco­kat, és szerződést köt — szintén a szövetkezettel — a takarmányellá­tás folyamatos biztosítására. A szövetkezet kiszállítja a hizla­landó sertéseket a termelőhöz, s az egyéni igényeknek megfelelően házhoz viszi a takarmánykeveré­ket is. A hizlalás befejeztével a Za­lahús Rt. napi áron átveszi az állo­mányt, a végtermék árából levonja a hitelt és kamatait, amit az OTP- nek utal át. A különbözet termé­szetesen a gazda haszna, ami dara­bonként várhatóan 1000-1200 fo­rint. Pásztor Erzsébet Szervezkednek az ebtenyésztők Átalakuló közgyűlést tartott a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bácsalmási szerve­zete február 1-jén, a helyi művelő­dési házban. A 190 tagot számláló szervezetből 57-en jelentek meg a rendkívüli fontosságú összejövete­len, ahol az 1992-es év értékelésén túl új szervezeti formáról döntöt­tek az érintettek. A környék több települését összefogó szervezet nyereséggel zárta a ’92-es évet, amely egyér­telműen annak az óriási értékű társadalmi munkának köszönhe­tő, amellyel a tagok hozzájárul­tak ahhoz, hogy a helyi kiállítá­sokat és tenyészszemléket sikere­sen lebonyolíthassák, és felépít­hessék azt a „vaddisznópályát”, amely a kotorékebek képzésében nélkülözhetetlen. Dr. Mátrai József, a szervezet elnöke második napirendi pont­ként tárta a hallgatóság elé javas­latát, melyben rávilágított arra, hogy amennyiben képesek lenné­nek az anyaszervezethez fűződő vi­szonyukat lazítani, s elég erősek lennének ahhoz, hogy bizonyos kérdésekben önállóan döntsenek, sokkal hatékonyabban dolgozhat­nának 1993-ban. A javaslatot a tagság megvitatta, és végül úgy döntött, hogy önállóan gazdálko­dó egységként a „MEOE Önálló Jogú Szervezet Bácsalmás” néven folytatják a munkát, továbbra is dr. Mátrai József irányítása alatt. Az est hátralevő részében az 1993-as terveket vitatták meg, majd néhány jó hangulatú élmény- beszámoló után ért véget az ülés. Borbás Zsuzsa Bunyevác préló Szombaton lesz Bácsalmáson az évenként esedékes bunyevác nagy préló, a helyi és környékbeli bunye- vác-horválok farsangi bállal egybe­kötött, műsoros baráti találkozója. A művelődési házban este 19 óra­kor kezdődő rendezvényen fellép a helyi ifjúsági tánccsoport, tambura- zenekar és énekkar, valamint a sza­badkai Bunyevác Kóló együttes. A hajnalig tartó prélóbálon a zenét Vizin Antus népi zenekara, vala­mint a Bunyevác Kóló tambura- együttesc szolgáltatja. Borverseny Jánoshalmán Nemcsak a helyi szőlő- és gyü­mölcstermesztők egyesületének tagjai, hanem kívülállók is benevez­hetnek arra a borversenyre, amely február 20-án lesz Jánoshalmán, a mezőgazdasági szakiskolában. Az iskola és az egyesület által szerve­zett rendezvényen profi szak zsűri minősíti majd a borokat. A bor­mintákat reggel 8-tól 12-ig lehet le­adni a helyszínen, s a 13 órakor kezdődő minősítést, majd az ered­ményhirdetést követően bál zárja a rendezvényt. Földkiadót választottak A meghívottak száma 1052, a megjelenteké 310 volt kedden. Ta­taházán, a helyi sportcsarnokban, ahol a T. és M. Petőfi Mezőgazda- sági Szövetkezet részarány-tulajdo­nosai által létrehozandó. 17 tagú földkiadó bizottság megválasztása volt a feladat. Mivel a törvény által előírt egyharmados arány nem volt jelen, a bizottságba egyelőre csak kilenc személyt választottak be. A következő részközgyűlés 15-én, délelőtt 9 órakor lesz ugyanott, amikor a korábban távol maradók választhatnak. A bizottságnak mintegy 63 ezer aranykoronányi, körülbelül 2300 hektár föld sorsá­ról kell dönteni. Elfogadták a költségvetést A katymári képviselő-testület hétfőn este elfogadta a település 1993. évi költségvetését. Eszerinl az idén várható bevételek és kiadá­sok nagysága mintegy 65 millió forint, melynek túlnyomó része az intézmények fenntartására, a dol­gozók bérének kifizetésére kell. A legnagyobb tétel az iskoláé, 14.5 millió. Fejlesztésre csak szűk há­rommillió jut ennek fele a kö­zösségi ház kialakítása . de a 4,5 milliós tartalékot elsősorban az esetleges gázvezeték-építésre, regio­nális tévéadóra, illetve útépítésre tették félre. Fizikoterápiás kezelés Kunbaján Hamarosan nem kell Bácsal­másra utazniuk a kunbajai embe­reknek fizikoterápiás kezelésre, ugyanis a közeljövőben a kunba­jai orvosi rendelőt felszerelik a korszerű fizikoterápiás eszközök­kel. A műszerek megvételét az önkormányzat finanszírozza. Az orvosi rendelőben már van szá­mítógép, és külön laboratórium működik. Szerkesztette: Bálái F. István V tatalia/i Szabnék tiihbeus (apas/talattal most is bi/nak a sikerben. (Fotó: B. I-. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents