Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

1 2. oldal, 1993. január 12. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Útilapu a parlament­nek? Gyűlnek az aláírások. Az íveken immár több mint száz­ezer név erősíti meg az igényt, hogy a parlamentet oszlassák fel és még a ciklus lejárta előtt kerüljön sor újabb országgyű­lési választásokra. A Létmini­mum Alatt Élők Társaságának akciója azonban — vezetőinek bejelentése szerint —- a százez­res küszöb átlépése után is folytatódik. A kézjegyek gyűj­teményét majd akkor teszik le a közélet asztalára, ha leg­alább 200 000 aláírás ad nyo­matéket az előrehozott válasz­tások követelésének. Veszélyben a mandátumok szavatossági ideje? A kezde­ményezés mozgósító erejét és támogatottságát egyelőre ne­héz reálisan megbecsülni. Tény, hogy a népszavazás ki­írásához szükséges 100 000-es k vóta ez már korábban be­bizonyosodott alacsony. Sok olyan jelszószerű cél fo­galmazható meg, amely mögé aláírók százezres nagyságren­dű tábora sorakozik fel. Kétsé­ges, hogy alkotmányjogilag el- fogadható-e a képviselők visz- szahívásának eszközeként a népszavazás. Es legalább ugyanennyire kétséges, hogy az esetleges igenlő válasz ese­tén összegyűlne-e annyi voks, amennyi a népszavazási aktus érvényességéhez szükséges. Jelentéktelen közéleti epi­zódról van szó? Szociáldema- gógia, kalandorkodás, árnyék- bokszolás — ilyen és hasonló minősítéseket kapott már a LAET kezdeményezése, amelynek célját és lehetséges következményeit illetően is el­mar asz talóak a vélemények. Ez azonban mitsem változtat azon, hogy súlyos hiba volna le­kicsinylő kézlegyintéssel elin­tézni a dolgot. Az akció a létmi­nimum alatt élők nevében szól márpedig a nincstelenek és nélkülözők tábora növekszik. Lehet, hogy a konkrét követe­lés alkotmányjogi képtelenség. De afigyelmeztetést ki kell hal­lani belőle: a szociálpolitikát nem szoríthatják háttérbe párt- csatározások, acsarkodások, pozícióharcok, politikai pót- cselekvések. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom csak azzal veheti élét a társadalmi stabili­tást fenyegető akciónak, ha most már minden erőt a LA ÉT potenciális tagságának csök­kentésére, azaz az elesettek föl­segítésére összpontosít. Ferenczy Europress Feszültség a külföldi magyarok miatt Növekvő feszültségforrás Kelct- és Közép-Európában a Magyaror­szágon kívül élő magyarok sorsa. Háborús felhők nem gyülekeznek, de a kommunizmus bukása óta most a legsúlyosabb a probléma írta a The Independent hétfői számában Tony Barber, a brit lap budapesti tudósítója. A magyar kormány nagyjából meg van elégedve a magyarok ke­zelésével Ukrajnában, Szlovéniá­ban és Horvátországban, de meg­győződése. hogy a Romániában, Szlovákiában és Szerbiában élő honfitársaknak szisztematikus megkülönböztetésben van részük. A baj oka az, hogy ez utóbbi or­szágokban a vezetés nacionalistá­vá átvedlelt kommunistákból áll. A régi rendszer még erős, de nem fejezheti ki magát a kommuniz­musban. ezért a nacionalizmust választják mondta a The Inde- pendentnek Zalatnay István, a külföldön élő magyar kisebbségek­kel foglalkozó kormányhivatal he­lyettes vezetője. Bár minden vezető magyar párt elveti a terjeszkedést, nem segít, hogy az európai határokat elismer­vén, nem tartják feltétlenül igazsá­gosnak azokat. Antall József lélek­ben minden magyar miniszterelnö­kének nyilvánította magát és ja­vaslatok vannak arra, hogy a kül­földön élő magyarok is szavazza­nak a magyar választásokon — írta a brit lap munkatársa. Népi-nemzeti körök találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Az elsőként előadást tartó And- rásfalvy Bertalan az anyanyelv, a nemzeti kultúra és hagyományok vé­delmében emelt szót, emlékeztetve arra, hogy az MDF népi-nemzeti kö­rét is a magyar népi kultúra elveszté­se miatt érzett félelem hívta életre. Lezsák Sándor az MDF történel­mi szerepét elemezve a párton belül az utóbbi időben tapasztalható belső zavar okát abban jelölte meg, hogy a Demokrata Fórum nehezen tudja egyeztetni a rendszerváltás miatt raj­ta nyugvó történelmi felelősséget a napi, az életsorsok igazságával, hogy az országot vezető politikai erőként megfeleljen a kihívásnak és ugyanak­kor igazságot is szolgáltasson. A pártelnökség tagja megerősítette: az MDF nem lesz soha jobboldali párt, hanem olyan gyűjtőpárt ma­rad, amely a középtől a jobbközépig Ívelő széles részt magába foglalja, és mint ilyen, alkalmas arra, hogy 1-2 millió szavazattal választást is nyer­jen. Csurka István „Merre tart a Ma­gyar Út?” címmel tartotta meg nagy tetszéssel fogadott, tapssal többször is megszakított előadását. A „Ma­gyar Üt” céljairól szólva kiemelte: az alapítványt a „rendszerváltás forgal­mi dugói” miatt hozták létre. Az MDF-et a rendszerváltozásban ugyanis megállapodások kötik, és bi­zonyos nemzetközi nyomás is ta­pasztalható, szükség van tehát egy olyan szervezetre, amelyet ezek a paktumok nem érintenek, és fel tudja készíteni a keresztény-nemzeti cent­rumot arra, hogy—törvényes eszkö- zökkel - a következő választásokon „kiszavazza a kommunizmust”. A magyar nép és a magyar nemzeti gondolat mindenkor vezérlő csillaga kell, hogy legyen a Magyar Demok­rata Fórumnak — mondta Antall József, az MDF elnöke, miniszterel­nök. Antall József a jelenlévők tetszés- nyilvánításától kísérve kijelentette: a koalíciónak legalább két ciklusra van szüksége, hogy stabil alapokat teremtsen, tehát még egy választási időszakban ennek a nemzeti közép­nek kell kormányoznia. Az állam­párt MSZMP-vel és az SZDSZ- szel kötött megállapodásokra is ki­tért a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezek nélkül a paktumok nél­kül ma nem lenne működőképes az ország. Ez volt tehát az egyetlen út, mert a kormánypártok nem kaptak kétharmados többséget, más erőkkel pedig nem lehetett és nem is kívántak koalicióra lépni. Az ellenzék mai magatartása a mi­niszterelnök szerint döntésük he­lyességét igazolja. Felmentő ítélet négy évtized után Felmentő ítélet született a Legfel­sőbb Bíróságon hétfőn Tóth Illés és huszonnégy társa bűnügyében, amely 1951-benindult, lóoroszkatona, 1944 —45-ben történt meggyilkolása, a né­pek háború utáni békés együttműkö­désének megbontására irányuló bűn­tett, valamint más bűncselekmények elkövetése miatt. A bűnügy tényállása szerint a vádlottak a bűncselekményeket Pálosszentkúton és környékén kö­vették el, mint a polgárőrség tag­jai. A Budapesti Megyei Bíróság első fokon 1951. július 23-án a vádlottak közül 15-öt halálra és teljes vagyonelkobzásra, a többie­ket pedig tíz és öt év közötti bör­tönre ítélt. A Legfelsőbb Bíróság másodfokon 1952. május 20-án a halálra ítéltek számát 10-re csök­kentette. A halálbüntetést hat sze­mély esetében végrehajtották, né­gyet kegyelemben részesítettek. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa — a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvásának helyt adva — megállapította, hogy az ügyben el­ső- és másodfokon hozott ítéletek megalapozatlanok és törvénysér- tőek. Ennek alapján az elnökségi tanács az ítéleteket hatályon kívül helyezte, és a vádlottakat felmen­tette az ellenük emelt vádak alól, mert a terhűkre rótt bűncselekmé­nyeket nem követték el. A tárgyalásokon annak idején egyetlen tanút sem hallgattak meg. Több vádlott már .az ügyész előtt, visszavonta az ÁVH előtt tett beis­merő vallomását, .és a tárgyalásom kon is kényszervallatásra hivatko­zott. A vádottak bűnösségére sem­mi elfogadható bizonyíték nem volt, egyetlen holttestet, ruhama­radványt vagy más tárgyat sem tud­tak előkeríteni az eljárások során. Szerencsés koccanás • Szerencsés kimenetelű baleset történt tegnap délután Kecskeméten, a Bethlen körút és a Hegedűs köz sarkán. Egy Datsun és egy Trabant ütközött össze. Az esetről a Dinasztia és a Robinson taxisok értesítették a szerkesztőségünket, majd a mentősöktől megtudtuk, hogy személyi sérü­lés ezúttal nem történt. Kétpecsétes orvosi receptek A Népjóléti Minisztérium ta­valy év közepén életbe lépett rendelete értelmében az orvosi vényeken két pecsétet kell feltün­tetni. A tárca 1992 végéig enge­délyezte, hogy a patikák elte­kinthessenek az új pecsét meglé­tétől, de az új esztendőben már csak azokat a recepteket fogad­hatják el, amelyeken ott van mind a munkahely azonosító, mind pedig a személyazonosító pecsét — mondta az MTI-nek hétfőn Hamvas József, a Népjó­léti Minisztérium főosztályveze­tője. Az ország nem egy településén gondot okoz, hogy valamelyik pecsét hiányzik a receptekről. Ezzel kapcsolatban a főosztály- vezető elmondta: az Országos Társadalombiztosítási Főigazga­tóság a megyei tb.-igazgatóságo­kon keresztül még tavaly eljut­tatta az orvosokhoz személyazo­nosító pecsétjüket, a munkahely­azonosító bélyegző szerepeltetése pedig nem új keletű. A munka­hely adatait ugyanakkor nem­csak pecsét formájában, hanem nyomdai úton, vagy akár számí­tógéppel is feltüntethetik. A re­ceptekkel kapcsolatos hír az is, hogy a forgalomban lévő vények továbbra is érvényesek, így azo­kat — amennyiben az egyéb ren­delkezéseknek megfelelnek minden patika köteles elfogadni. Ellenzéki pártvezetők Göncz Árpádnál A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóirodájának közleménye sze­rint hétfőn Göncz Árpád köztársa­sági elnöktől meghallgatást kért Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke, Horn Gyu­la, a Magyar Szocialista Párt elnö­ke és Áder János, a Fiatal Demok­raták Szövetsége választmányának elnöke. A három ellenzéki politi­kus kifejtette véleményét a média- törvény meghiúsulását és a média­elnökök lemondását követően ki­alakult helyzetről. Hangsúlyozták, hogy pártjaik a közszolgálati mé­diumok ügyében változatlanul a törvényes rendezés hívei, és ennek érdekében készek további kezde­ményezéseket tenni. Göncz Árpád köztársasági el­nök hasonló megbeszélésre hívta meg a koalíciós pártok vezető kép­viselőit. Büntető­kollégiumi ülés Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a megyei bíróság bün­tetőkollégiuma. Dr. Stefancsik Rajmundnak, a kollégium elnöké­nek bevezetője után a résztvevők — a megyében dolgozó büntetőbí- rák — megbeszélték a felülvizsgá­lati eljárásról elfogadott törvény végrehajtásából adódó feladato­kat. Majd a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban a jogorvoslati jo­gosultság biztosításának tartalmi es technikai kérdései kerültek na­pirendre. Álarcos, fegyveres rablás Fegyveres, álarcos rablás történt Révfülöpön, január 9-én, az esti órákban. Eszerint két álarcos sze­mély rablási szándékkal behatolt Z. L. 56 éves révfülöpi lakos csalá­di házába. A házigazda és család­tagján á ' támadásnak ellenszegül­tek. Az egyik bandita a nála levő jnáátbllyál hárottt lökést ádött le Z. L.-re, majd a helyszínről mindket­ten elmenekültek. Z. L. súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenve­dett. A rendőrség az ügyben nagy erőkkel folytatja a nyomozást. Budapesten lesz a központ A jövőben Budapesten lesz a Közép-Európai Egyetem (CEU) központja — erősítette meg a hírt az MTI érdeklődésére Rév István tudományos igazgató hétfőn. Ki­tért rá: a Soros György által alapí­tott és a magyar származású ame­rikai üzletember által anyagilag tá­mogatott intézmény az eredeti ter­vek szerint két központban, Buda­pesten és Prágában működött. A csehszlovák állam felbomlása után azonban az új cseh kormány felmondta az előző kabinet szerző­désben vállalt kötelezettségeit, és a továbbiakban nem fedezi az egye­tem prágai épületének költségeit. Ezt Petr Piha cseh oktatási minisz­ter az elmúlt héten hozta Soros György tudomására. Csempészek buktak le Alkohol-, illetve cigarettacsem­pészt buktattak le a vámosok a hét végén. A Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának hétfői tá­jékoztatása szerint mindkét eset a hegyeshalmi határállomáson tör­tént. Egy szerb állampolgár január 8-án a beléptetés során 85 hordó mosópor-alapanyag behozataláról tett árubejelentést. A vámvizsgálat során azonban kiderült, hogy a 85 hordó közül 48-ban vegyi anyag­nak minősülő alkoholszármazék volt, mintegy 2 millió forint érték­ben. Ugyancsak január 8-án P. F. magyar állampolgár a belépéskor 150 karton (másfél millió szál) ci­garettáról adott árunyilatkozatot, számla alapján 112 600 schilling értékben. Az osztrák vámszervek­től beszerzett eredeti számla alap­ján azonban kiderült, hogy az áru tényleges értéke ennek az összeg­nek majdnem • kétszerese, több mint 211 ezer schilling. Mindkét esetben csempészet alapos gyanúja miatt indult eljárás az elkövetők ellen. . EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A jugoszláv hadsereg készen áll A jugoszláv szövetségi hadsereg képes arra, hogy szembeszálljon bármilyen esetleges külföldi intervencióval — jelentette ki vasár­nap Zivota Panic tábornok, a jugoszláv haderő vezérkari főnöke. Panic egy szerbiai hadgyakorlaton vett részt, s ebből az alkalom­ból nyilatkozott. Mint elmondta: ő maga nem hiszi, hogy külföldi intervenció érné Jugoszláviát vagy Boszniát. — Mindenesetre a mostani hadgyakorlat megmutatta, hogy a jugoszláv hadsereg kész válaszolni minden agresszióra — hangoztatta, hozzátéve: összes légvédelmi rendszerük teljes harci készültségben van, s a jugoszláv hadsereg már a hadműveletek első szakaszában olyan veszteségeket mérne az ellenségre, hogy az lemondana a szárazföl­di akciókról. Dumas katonai lépéseket követel Rendkívül kemény hangon követelt katonai jellegű lépéseket a boszniai válság rendezésére egy vasárnap esti televíziós nyilatkoza­tában Roland Dumas francia külügyminiszter. Dumas azonnali feladatként fogalmazta meg, hogy erővel nyissanak utat a szerb fogolytáborokba, ismételten sürgette a boszniai légtér feletti bere­pülési tilalom katonai erővel történő érvényre juttatását, s felhatal­mazást követelt az ENSZ-alakulatoknak arra, hogy fegyverrel válaszolhassanak a támadásokra, provokációkra az olyan esetek­ben, mint a francia ENSZ-katonák védelme alatt állt boszniai miniszterelnök-helyettes meggyilkolása volt. Elnökválasztás Montenegróban Momir Bulatovic, a jelenleg is hivatalban lévő montenegrói elnök nyerte meg a köztarsaságielnök-váiasztást. A vasárnap ren­dezett második fordulóban a Demokratikus Szocialista Párt jelölt­je a szavazatok kétharmadát szerezte meg, míg ellenfele, Branko Kosticot csak a választók egyharmada támogatta. Momir Bulato­vic 1956-ban született Bclgrádban. A podgoricai egyetemen köz­gazdaságból doktorált, és 1989-ben választották meg a Demokra­tikus Szocialista Párt és Montenegró elnökévé. Bevetés a bazár ellen Kilencszáz amerikai tengerészgyalogos páncélos járművek kísé­retében hétfőn benyomult egy nyüzsgő mogadishui piacra, hogy felszámolja Szomália legnagyobb fegyverbazárját — közölte egy katonai szóvivő. Eric Carlson törzszászlós tájékoztatta a Reutert, hogy a tengerészgyalogosok hétfő reggel a Diótörő-művelet kere­tében gyűrűbe fogták a Bakara-bazárt. — Végigsöprőink a környé­ken, és annyi fegyvert kobzunk el, ahányat csak tudunk — közölte Carlson. Moszkva az iraki akcióról Az orosz vezetés vasárnap felszólította Irakot: térjen józan állás­pontra, s erőinek a déli repülési tilalmi övezettől való távoltartásá­val kerülje el a konfrontációt a nyugati szövetségesekkel. Az orosz külügyminisztérium nyilatkozata rámutat: az iraki légierő berepü­lése az övezetbe és a légvédelmi fegyverek ottani telepítése a fe­szültség fokozódásához vezetett. A dokumentum szerint Moszkva j az újabb konfrontáció elkerülése végett csatlakozott az Irakkal szembeni amerikai, brit és francia nyomáshoz, s ennek köszönhe- . tőén eddig sikerült elkerülni a válság kiszélesedését. A magyar—szlovák viszonyról Éva Mitrová, a strasbourgi szlovák képviselet vezetője vasárnap este a Szlovák Rádióban úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács szigorúan figyeli a magyar—szlovák viszony alakulását. A nagy­követ asszony elmondta: az Európa Tanács fontos személyiségei „nyíltan tolmácsolták azt a szándékukat, hogy széles teret kíván­nak nyitni a Magyarország és Szlovákia közötti súrlódási felületek elsimítására”. Nyilatkozata szerint a strasbourgi magyar és a szlo­vák misszió között „igen előnyös párbeszédet sikerült kialakítani”. Orosz vélemény a kitoloncolásról Az orosz parlament elnöke szerint veszélyes helyzetet teremtett a mintegy 400 palesztin kitoloncolásáról hozott izraeli döntés. Ezt Ruszlan Haszbulatov nyilatkozta vasárnap, nem sokkal azt meg­előzően, hogy kairói látogatását befejezve az általa vezetett orosz parlamenti küldöttség visszautazott Moszkvába. Hazaérkezése után adott rövid nyilatkozatában a politikus nagyon sikeresnek mondta a Jordániát, Izraelt és Egyiptomot érintő körutat, s úgy vélte: a látogatás erősítette az érintett országok parlamentjeivel való kapcsolatot. Szlovákiai magyar politikusok reményei Több, hétfőn megjelent pozsonyi lap ismerteti a szlovákiai magyar politikai erők vezetőinek a Szlovák Televízió magyar adásában el­hangzott hét végi nyilatkozatát. A műsorban Duray Miklós azt mondta, hogy „jelenleg a szlovákiai magyarok ellenséges hangulatkel­tés légkörében élnek”, de úgy vélekedett, hogy Szlovákia önállósulásá­val valószínűbbé válnak a szlovák—magyar kiegyezés esélyei, mert az önállóság nagyobb felelősségre kötelezi a szlovák nemzetet. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke jóleső érzéssel nyugtázta: Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnö­ke a napokban olyan szellemben nyilatkozott, hogy nem a nemzeti, hanem az állampolgári elv érvényesülésének „adott elsőbbséget”. _ A. Nagy László, a parlamenten kívüli Magyar Polgári Párt elnöke egy televíziós nyilatkozatban elmondta: az egyszerű embe­rek mindennapi kapcsolataiban a szlovákok és a magyarok viszo­nya soha nem volt rossz, s bizakodva szólt arról, hogy ez így is marad.

Next

/
Thumbnails
Contents