Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. január 11., 3. oldal 80 éves a magyar cserkészet A Magyar Cserkészszövetség 1912-es megalakulásának tiszteleté­re szombaton ünnepséget tartottak Budapesten. Az egybegyűlteket idősebb Sur­ján László, a Magyar Cserkészszö­vetség országos elnöke és Péteri Zol­tán, Pest Megye Közgyűlésének alel- nökeköszöntötte. Katona Tamás ál­lamtitkár, a cserkésznagytanács tag­ja ütínepi beszédében emlékeztetett a magyar cserkészet hagyományai­ra, jelen feladataira. Köszönetét mondott a külföldi magyar cserké­szeknek, akiknek jóvoltából az el­múlt 40 évben—amikor Magyaror­szágon a mozgalmat betiltották — létezhetett magyar cserkészet. Az ünnepség utáni sajtótájékoz­tatón egyértelművé vált: a cserké­szet nem az úttörőszövetséghez ha­sonló tömegmozgalom kíván len­ni. Jelenleg legnagyobb problémá­juk az anyagi források és a vezetők hiánya, mivel a taglétszám igen gyorsan bővül, országszerte mint­egy félezer szervezetben körülbelül 25 ezer cserkész tevékenykedik. Terveik között szerepel alapítvány létrehozása, és megismétlik a tízes években rendezett nagy tutajostú- rát is, amely a magyarországi cser­készek első jelentős rendezvénye volt. A tájékoztatón Katona Ta­más annak a véleményének adott hangot: hibás felfogás az, misze­rint a cserkészet elavult és anakro­nisztikus szervezet, a mozgalom meg tud újulni anélkül, hogy alap­vető értékeit elveszítené. Ezt az is bizonyítja, hogy ma a világban mintegy 26 millió cserkész van. • Az újjáalakult bajai cserkészcsapat tagjai a Jánoskaeresztés körmeneté- nek az élén. (Fotó: PN-archív) NE VÁLLALJ SZÍVESSÉGET, MERT MEGJÁROD! Hatszázmillió hiányzik Félegyházán Az igények és a rendelkezésre álló lehetőségek számbavételével a pénzügyi ellenőrző bizottság pén­teken megkezdte Kiskunfélegyhá­za 1993. évi költségvetésének az összeállítását. Ekkor derült ki, hogy majd’ 600 millió forint hiány­zik. Nagyjából tehát annyi pénz keilte njégi, rrúpt amennyi a már; folyamatban levő beruházások be­fejezéséhez elengedhetetlenül szük­séges. Mivel azonban ezek leállítá­sáról szó sem lehet, ezért, mint Kormányos Imrétől, a PEB elnö­kétől megtudtuk, az egyéb kiadá­sok csökkentésének a lehetőségeit kell mérlegelni. — Felelősséggel állíthatom, hogy a szakbizottságok által a PEB elé terjesztett igények valósak és megalapozottak — csupán telje­síthetetlenek. Ezért nagyon ke­gyetlen és fájdalmas dolog ezekből valamit is lefaragni. Már most tud­juk, hogy valószínűleg sok feszült­ségnek lesz majd forrása ez a költ­ségvetés, melynek az „összegyúrá­sát” rögtön 190 millió forint hiány tudomásul vételével kellett kezde­nünk. Kilencvenmillióval csök­kent ugyanis a város bevétele a személyi jövedelemadó visszatérí­tésében végrehajtott módosítás kö­vetkeztében, százmilliót pedig az egészségügyi dolgozók 13. havi bé­re vitt el. Ezt a terhet, mint ismere­tes, a társadalombiztosítás nem tudta magára vállalni. Ezért dön­töttünk úgy, hogy a város költség- vetéséből fizetjük ki ezt az össze­get. Az viszont már tényleg szinte a kabaréba illik, hogy a tb.-től így átvállalt, helyette kifizetett bérek után is fizetnünk kell a tb.-járulé- kot... — galambos — Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. háza, rangja ismeretlen, meghalt 1946. március 20-án (hdf.), Csarini Ferenc, 1911. Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1943. március 26- án (hdf.), Cakó László, 1920. Já­noshalma, honvéd, meghalt 1945. szeptember 3-án (hdf.), Cukó Jó­zsef, 1909. Gara, rangja ismeret­len, meghalt 1945. március 18-án (km.). E Enhardt (Eckhart?) Katalin, 1921. Bácsbodrog, rangja ismeret­len, meghalt 1947. április 5-én (km.), Enhardt (Eckhart?) József, 1925. Gara, rangja ismeretlen, meghalt^ 1945., szeptember 20-án (km.), Épp (Ép?) József, 1909. Soltvadkert, honvéd, meghalt 1945. december 28-án (hdf.). Hospárci Mihály, 1921. Kiskun- majsa, őrvezető, meghalt 1945. áp­rilis 1-jén (hdf.). A névsorban szereplő rövidíté­sek: (hdf.) hadifogoly, (km.) kény­szermunkás, málenkij robotra el­hurcolt. Cs Csányi Gábor, 1909. Kiskunfél egyháza, rangja ismeretlen, meg halt 1945. február 12-én (hdf.) Csúcs András, (?), Kiskunfélegy Nyugodjanak békében! (Fotó: PN-archív) Verekedés a diszkóban Egyre több részlet yálik ismertté arról a szilveszter éjszakai vereke­désről, amelynek helyszíne a miskei Aréna Diszkó volt. A diszkó vidék­ről exportált biztonsági emberei, vagy ahogyan az elagyabugyált vendégek mondják, gorillái, nem éppen vendégcsalogató módon vi­selkedtek. Egy fiatalembernek az orrnyerge tört el, mások nyolc na­pon belüli sérüléseket szenvedtek, amikor a zömében tizenéves fiata­lokkal összeverekedtek. Ugyan egyes hirek szerint inkább verésről volt szó, mert a biztonságiak tete­mes súly- és erőfölénye miatt a szó­rakozni akarók véres ruhaneműi erről árulkodnak. Az ügy kapcsán csak fokozódott az az ellenszenv, ami hosszú idő óta a helyi polgárok és a diszkó üzemeltetői között éle­ződik. Bár a diszkó vezetője hivata­losan is elnézést kért a pórul járt fia­taloktól, s ígéretet is tett az igazolt kár kifizetésére, mindez nem vetett véget a negatív tartalmú hireszte- lésnek, ami immár az egész környé­ket körüllengi. A diszkó üzemelte­tőinek változata szerint az össze­csapást az okozta, hogy több fiatal éjfélkor a saját becsempészett pezs­gőjét akarta elfogyasztani, s pohár­szerzés közben egyikük a pultos­lány hajába is belekapaszkodott. Mindezt a vendég tagadja, így e nyi­tott kérdés mellett csupán még egy marad: ha a helyzet elmérgesedett, miért nem hívták a rendőrséget, mi­ért és milyen alapon, mint jogi meg­fontolásból arra illetéktelenek, sér­tették meg súlyosan az emberi sza­badságjogokat? Zs. F. Tíz százalékot megtakaríthat! új RENAULT 19 raktárról, még a régi áron S RENAULT ” KORONA KFT. Kecskemét, Május 1. tér 6. T.: 76/482-226 Vevőszolgálat SOLTVADKERTEN T.: 78/81-581 Meghiúsult rendeletalkotás Ha a kalocsai önkormányzat legutóbbi képviselő-testületi ülé­séről a külső szemlélő egyetlen mondatban akarna értékítéletet mondani, az leginkább így han­gozhatna: a józan ész temetésé­nek lehettünk tanúi. E kijelentés alapját elsősorban az adhatja, hogy a jegyző által előterjesztett, a köztisztviselők munkavégzésé­ről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról és juttatásairól szóló rendelettervezet paragrafu­sonként megszavazásánál — ha igen körülményesen és jelentős módosításokkal is — de megal­kották a helyi jogszabályt, ám a végleges, egységes szöveg már nem élvezte a képviselők bizal­mát. Míg a polgármesteri hivatal dolgozóinak 1995. évig történő fokozatos illetményemelésével a testület többségében egyetértett, addig vitatták a jegyző és az iro­davezetők, csoportvezetők azon­nali, a bértáblázat 1995-ös álla­potának megfelelő béremelését. Mint a jogi bizottság elnöke, dr. Matos Ferenc rámutatott, a je­lenlegi nehéz gazdasági helyzet­ben súlyos politikai felelősség terheli a testületet, amikor jelen­tős béremelésekről kell határoz­nia. Különösen Bíró Zoltán, dr. Csáby Péter és Hesz Károly kép­viselő javaslata) bizonyultak konstruktívnak. így aztán a ter­vezettel szemben, a jegyző eseté­ben kevesebb jövedelemmel, el­mozdulás történt a holtpontról. Ám még így is több fenntartás volt a tekintetben, vajon más in­tézmények esetében hogyan sike­rül megoldani, elfogadtatni a most bevezetendő illetményeket. A patthelyzetet a polgármester akarta feloldani, magára vállalva az elosztás terhét és felelősségét. Ehhez kérte a testület jóváha­gyását. Ám, amire eddig szinte aíig volt példa, a képviselők to­vábbra is a kezükben kívánták tartani a helyzet kulcsát, nem adtak felhatalmazást a polgár- mesternek. Mivel a szükséges kétharmados szavazatot a rende­let egésze nem kapta meg, így azt közéi négyórás vita és szava­zási procedúra után levették a napirendről. Zs. F. APA NÉLKÜL MARADTAK Mit tartogat még a sors? A soltvadkerti Baumann Pétert már másfél évtizeddel ezelőtt, ipari tanuló korában ismerte Linka Jó- zsefné helyi vállalkozó. Éppen ezért, a húsfeldolgozó beindítása­kor gondolkodás nélkül alkalmaz­ta a fiút, aki időközben családot alapított. Az albérletben még két gyerekkel voltak, de Péter munka­adójának rábeszélésére és vissza nem térítendő anyagi támogatásá­ra saját házuk lett. Oda született a múlt évben a harmadik gyerek. Ám a legkisebb öröméből már nem sok jutott a dolgos édesapá­nak, aki tavaly nyáron, 29 évesen balesetben meghalt. — A szívem szakad meg érte — mondta legutóbbi találkozá­sunkkor Linka Józsefné. — Na­gyon rendes fiú volt. És most ott az az asszony három gyerekkel, az adóssággal. Én, mint vállalkozó, soha nem késlekedtem a társada­lombiztosításnak történő kötele­zettségem befizetésével. Kasszáju­kat évente több mint kétmillió fo­rinttal növelem. Mégis, ha valame­lyik dolgozóm táppénzen van, hó­napig vár a forintokra. De most ez a szerencsétlen asszony is hiába vár. Nincs annak ereje szaladgálni. A társadalombiztosításra nem vo­natkoznak jogszabályok? Ember­ség sincs? Az asszonyka árvaellá­tást sem kap. Ilyenkor szinte azon­nal kellene intézkedni, mint azt tet­tük itt, Vadkerten. Mi álltuk a te­metést, az önkormányzat most ka­rácsonyra élelmiszer-, ruhacsoma­got, tüzelőt adott nekik. A taka­rékszövetkezet a hiteltörlesztésre valamennyi haladékot tudott fel­ajánlani. De már az árverezés ott lóg a csonka család feje fölött. Jó­magam személyesen is jártam az ügyintézőknél. Űrlap ide, oda, ta­lálják, nem találják ... Egyértel­mű, hogy időhúzásra megy ki a dolog — mondta keserűen Lipká- né a már elkeseredésében megszó­lalni sem tudó özvegyasszony és gyermekei érdekében. P. S. Vita a Bozsó-gyűjteményről • A Bozsó-gyűjtemény. (PN-archív) K ecskeméten, a Klapka utcai Bozsó-gyűjtemény további sorsa körül kialakult ellentéteket még nem sikerült rendezni. Az ön- kormányzat kulturális és sportbi­zottságának — a képviselő-testület megbízása alapján — november 30-áig kellett volna megállapodni Bozsó János festőművésszel és ne­jével. A bizottság új életjáradék­szerződést kívánt kötni, a művész azonban ragaszkodik a korábbi alapszerződés módosított formá­jához, így a tárgyalások ered­ménytelenek maradtak. Kecske­mét képviselő-testülete ezt tudo­másul véve úgy határozott, hogy a továbbiakban a kulturá­lis bizottság helyett Hideg Antal alpolgármester, szakértők bevo­násával, folytatja a tárgyaláso­kat. Játék a halállal Az első igazi téli éjszakák alig vontak egy centiméteres jégtaka­rót a kalocsai Vajas-csatorna vi­zére, mint minden évben, ezúttal is gyereksereg lepte el a lassan áldozatairól híres vízfolyást. Úgy látszik, alig egy esztendő elég volt ahhoz, hogy feledésbe merüljön: tavaly ilyenkor egy ti­zenéves gyerek holttestét húzta partra a tűzoltó csáklyája. Ak­kor a foktői úti hídnál követke­zett be a tragédia. A nemrégiben népes suhanc- társaság az ökörjárói hídnál órá­kon át játszott a halállal. A Mó­ra Ferenc utcán közlekedők a híd közelébe érve megdöbbenés­sel tapasztalták: miként lökik egymást, csúsznak tízmétereket az esetleges következményeket aligha felmérő fiatalok. S mint a múlt évben is, hiába volt a fi­gyelmeztető szó. Az autóból kiszálló, középkorú férfi korholó szavaira oda sem fi­gyeltek a gyerekek. A pimaszabb- jai egy pillanatra felnéztek, majd se szó, se beszéd, minden folytatódott tovább. Csak a „megmondlak apádnak!” kijelentés hatott vala­mennyire. Az egyik fiú lógó orral, láthatóan kelletlenül bandukolt a part felé, nehezen fölkapaszkodva a meredek csatornaparton. Aztán csukódott a kocsi ajtaja, a felpörgő motor hangja sem nyomta el a har­sány nevetésben kitörő társaság ci­kiző megjegyzéseit. Zs. F. Váratlan ajándék A Bács-Kiskun Megyei Mentőala­pítvány váratlan és igen örömteli aján­dékot kapott az elmúlt héten. Az ala­pítvány számlájára egy kiskunhalasi vállalkozó egymillió 100 ezer forintot utalt át azzal, hogy a pénzt csak a kis­kunhalasi mentőorvosi szolgálat bein­dítására lehet felhasználni. Mint azt Józsa József, az alapítvány elnöke a Petőfi Népének elmondta, ezzel a nagy összegű adománnyal gyakorlatilag el­hárult minden anyagi akadály a megje­lölt cél elől, s így azt tavasz végére, nyárra elvileg megvalósíthatják. Ám nem csak a vállalkozó bizonyult nagy­lelkűnek: a Lakitelek Alapítvány to­vábbi 100 ezret ígért a mentősök mun­kájának helyi fejlesztésére. A mentő­alapítvány számlaszáma: Takarékbank 259-98937-90001969. Újabb revizor A kalocsai városházán a belső ellen­őrzési feladatok idei évi számbavételé­nél derült ki, hogy a jelenleg egyedül lévő belső ellenőr képtelen az intézmé­nyeknél kötelezően előírt pénzügyi és más jellegű vizsgálatokat lefolytatni. A gazdálkodás szabályszerűségét fon­tosnak tartó képviselők ezért újabb re­vizori állás betöltéséről határoztak. KÖZÉLETI HÍR Lesz-e médiumtörvény? címmel tart előadást, a kecskeméti Liberális Klub rendezésében, január 13-án, 17.30 órá­tól a művelődési központban Haraszti Miklós, az SZDSZ országgyűlési kép­viselője. Csak kérdezem... Mitől dagad az ár? Ez termé­szetesen nem vízügyi, hanem pénzügyi kérdés. A már szomorú hagyományt teremtő év eleji áremelések indoklásakor idén a kétkulcsos áfa bevezetése kapta a főszerepet. O, mint irodalmi műben a negatív hős, minden rossz gyökere, tipikus bűnbak. Ebben az élelmiszerek esetében van is valami, csak a történetben túl gonosz az áfa ahhoz, hogy igaz legyen. A napokban írtunk az alapve­tő élelmiszerek áremelkedéséről. A körkép — mely nem lehetett teljes — azt mutatta, hogy az árcsökkentéstől kezdve a negy­venszázalékos drágulásig min­den lehetséges, a termelők és ke­reskedők kalkulációjába ez is, az is belefér. Nem vagyok közgazdász, mint ahogy oly sokan mások sem, viszont, kenyérfogyasztó az igen, mint mindenki. Ha a ke­nyér kilója negyven forint he­lyett ötvenkét forintba kerül, a huszonöt forintos tej harminchá­romba, akkor ebben a konfliktu­sos változásban nem az áfa a főbűnös a maga hat százaléká­val. Hát akkor ki, mi? Vélhetően a termelők, kereskedők meg­emelkedett költségeit is be kel­lett építeni a termékekbe. Ettől viszont úgy hízik az infláció, mint hegycsúcsról legurított hó­golyó enyhe időben. Vajon esze­rint megállja-e a helyét az az előrejelzés, hogy idén nem nő az infláció ? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V ______J

Next

/
Thumbnails
Contents