Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

1993. január 8., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP AZ ÁLLAMTITKÁR A VIDÉKI IPARRÓL Egészséges gazdasági nacionalizmus MA RENDŐRSÉGI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A Petőfi Népe kérdései — A legutóbbi sajtótájékoztatón a Petőfi Népe kérdésére elhangzott válaszból kiderült, hogy rendőrségi vizsgálat folyik a keceli Pintér Mű­vek tulajdonosa ellen. Pintér úr ezt követően több országos lapnak is nyilatkozott: véleménye szerint a személyiségi jogait, az üzleti hírne­vét sérti a hír, a Petőfi Népét pedig kontroll nélküli tájékoztatással vá­dolja. Mi a véleménye erről a főka­pitányság vezetőinek és egyetérte- nek-e azzal, hogy felelős sajtószóvi­vőjük szavainak hitelességét ellen­őriznünk kellett volna? — Az Országos Rendőr-főkapi­tányság kedden tájékoztatta a nyil­vánosságot arról, hogy emelkedett a gyilkosságok száma tavaly és 288 szándékos emberölés történt Ma­gyarországon. A megyei adatok mit mutatnak? — Kecskeméten 1992. májusá­ban gyilkosság történt a Reiszmann utcában. Szinte még aznap őrizetbe került egy gyanúsított, akit két hónap múlva szabadon engedett a bíróság. Mennyiben volt alapos a gyanú ellene és hol tart most a nyo­mozás? — Rálőttek-e rendőrök a múlt év decemberében Madarason egy La­dára? — A Népszava 1993. január 6-án terjedelmes írást közölt az úgyneve­zett Szinapidis-ügyről. (Mint ismert a Szinapidis Kft. és annak ügyveze­tője ellen tavaly folytatott nyomo­zást a Bács-Kiskun megyei rendőr­ség, Szinápidis Miklós azóta is le­tartóztatásban van.) Az említett új­ságcikkben több olyan részlet jelent meg, melyről az üggyel kapcsolatos sajtótájékoztatón annak idején nem szóltak a rendőrtisztek. Mi erről a véleményük? — Igaz-e az az állítás, hogy ha valaki nagyobb értékű gépkocsit adományoz a főkapitányságnak, akkor annak ingatlanát őrzik, igény szerint járják körbe a rend­őrök? Szövetkezeti átalakulás Tompán TÉRÍT-E ÉS MENNYIT A BIZTOSÍTÓ? Tart a vizsgálat a halasi iskolatűz ügyében A múlt hét végi kiskunhalasi is­kolatűz ügyében,még mindig tart a vizsgálat. Az ÁB-AEGON Biz­tosító Részvénytársaság képviselő­itől kapott tájékoztatás alapján a következőket tudtuk meg. Az önkormányzat intézményei­nek kollektív biztosítására egy brókercégen keresztül kért ajánla­tokat a területen működő biztosító társaságoktól. A múlt év végén a versenytárgyalást az ÁB-AEGON nyerte meg. A korábbi biztosítá­sok hatályvesztésével azonnal élet­be lépett az új szerződés, amelynek érvényességét a társaság el is is­merte. Szerdán kiszállt egy bizott­ság, s rögzítette a kárképet, hogy mielőbb elkezdődhessenek az ál­lagmegóvási munkák. Arra a kér­désre, hogy térít-e és mennyit a biztosító, lényegében halogató vá­laszt kaptunk. A kárigény elismerése a rendőr­ségi-tűzoltósági közös vizsgálat le­zárása után történhet meg. Mint Lakatos Károly, a társaság közép­magyarországi igazgatóságának osztályvezetője elmondta, két eset van csupán: a biztosító térít vagy nem térít. A gondatlanságnak is vannak minősített esetei, ezek kö­zül a súlyos gondatlanság vagy szándékos gyújtogatás az az eset, amikor nem térít a biztosító. A konkrét eset minősítése a már említet vizsgálat vagy bírósági eljá­rás lezárása után fog megtörténni. Az önkormányzat a biztosítást egyébként a választható négy érték közül a káridőponti valóságos ér­tékre adta fel, egészen pontosan 127 millió forintnyi vagyonértéket jelölt meg, a tételes lista összeállí­tására még le sem telt a határidő. Hogy mit jelent az esetleges kárté­rítés szempontjából a valóságos ér­ték? Természetesen választhatott volna sokkal előnyösebb pozíciót is az önkormányzat, hiszen ha új értékre vagy az utánpótlás értékére köti meg, az most jóval többet fi­zetne. Ám alighanem itt is az hatá­rozott, hogy nem dúskál a város olyan bőséggel anyagiakban, hogy a jóval magasabb biztosítási össze­get hosszú távon fizetni tudná. Ar­ra ugyanis senki nem számított, ami végül bekövetkezett. Nem szá­mított a megnyert versenytárgya­lás után a biztosító sem. A halasi fiók vezetője, Sípos Já­nos összefoglalásképpen elmondta még, hogy a katasztrófa rettenetes figyelmeztetésül szolgálhat mind­azok számára — és vannak jó né- hányan —, akik fel merik vállalni, hogy a rájuk bízott vagyont bizto­sítás nélkül hagyják. Hajós Terézia • A kecskeméti Traverz jelentős veszteséget halmozott fel, s tavaly több száz dolgozót bocsátottak el a gyárból. Talpon marad-e 1993-ban? (Fotó: PN-arachív) (Folytatás az 1. oldalról) A hogy az érintettek gyakran fo- zV galmaztak: a „vízfej” döntött és egyetlen tollvonással lezárta mindazt, amiért oly sokan dolgoz­tak addig... —A tollvonás legtöbbször valódi gazdasági ellehetetlenülést takart — bizonygatta az államtitkár. — Nyilvánvaló, hogy a kormány a vál­lalati központok döntéseit általában nem volt képes megfelelő módon be­folyásolni, hiszen azokat a rendszer- váltást — azaz az 1990-es éveket megelőző — törvények alapján, az akkori elvek szerint működő gazda­ságban hozták meg. Sok esetben az egész vállalat szenvedett volna ko­moly hátrányt a vidéki telephelyek életben tartása miatt. — Vajon képesek-e az így önálló­vá vált vidéki egységek saját erejük­ből gazdálkodni, piacképes termé­keket gyártani? — Ez igen sok gondot felvető igény! Olykor a minisztérium közbe­avatkozására is szükség van, mint például a minap az Ipari Műszergyár (Iklad) és a fehérgyarmati telephelye esetében a karcsúsítási, reorganizáci­ós célok megvalósítását elősegítendő. De ez általában igen nehéz feladat. Ugyanis, ha egy vállalat évtizedeken keresztül nem gazdálkodott önálló­an, nem volt saját fejlesztése, nem is­mert piacokat, hiszen a központból irányítottak mindent, akkor e cégek­nek szinte lehetetlen önállóan piacra jutni és ott megélni. Kivált a külpiacokon, de határa­inkon belül is, az önálló pénzügyi konstrukciók, a források előterem­tésének nehézsége miatt. Csak ak­kor van ilyesmire esély, ha ezt meg­előzi egy nagyon ésszerű és stabil vállalati helyzetet föltételező önálló­sodás. Mintegy 100-150 esetben tud­tunk ehhez segítséget adni. Vélemé­nyem szerint nagy kár volt az elmúlt év decemberében — a dereguláció keretében — az önálló kezdeménye­zés lehetőségét megszüntetni, hiszen a vállalati tanácsok csak a legrit­kább esetben járultak hozzá átlagos, vagy átlag feletti színvonalú telephe­lyeik önállósodási törekvéseihez. —Van-e igazi jövője a magyar vi­déki iparnak? — Egy,kicsi ország kis piacáról van szó. így nagyon alapos elem­zést kíván akár egy 100-200 fős üzem, például fém vagy könnyű­ipari vállalat működésének meg­tervezése is. Szerintem a hazai pi­ac azon szegleteit kell megfogni, ahol műszaki, beruházási, szelle­mi tőkeigényű termékről van szó. A belpiacon egészséges gazdasági nacionalizmussal ki kell szorítani a szlovák, vagy a román ipar — teszem azt — talicska, vödör vagy kéziszerszám gyártását. Hiszen megmosolyogni való, hogy ilyes­miből importra kényszerülünk! Ezt állítom még akkor is, ha a komparatív versenyelőnyökben valaki ki tudja mutatni, hogy a szomszédos ország kínálata 10-20 százalékkal olcsóbb. így nem sza­bad a versenyképességet mérni! A hazai foglalkoztatást, a kapacitá­sok lekötését kell értékelni, akár 20- 30 százalékra is az árversenyben. Földet kapott az iskola Ezer hektáron gazdálkodott egy­kor a kiskunfélegyházi Mezőgaz­dasági és Élelmiszer-ipari Szak­munkásképző és Szakközépiskola. De a kollektivizálás, a mezőgazda­ság átszervezése az oktatást sem kí­mélte: az iskola birtokát a hatvanas évek elején államosították. Majd harminc év elteltével most egy újabb tangazdaság tervei kezdenek kibontakozni. A közelmúltban ugyanis az Állami Vagyonügynök­ség döntése értelmében 202 hektár, 4275 aranykorona-értékű földet adott az iskola használatába a Vá­rosföldi Állami Gazdaság. — Farmokat fogunk ezen a te­rületen kialakítani, 30-50 hektáros önellátó kisgazdaságokat, ahol a diákjaink igazán megismerkedhet­nek a földdel. Kisüzemi növényter­mesztéssel, kertészkedéssel és állat- tenyésztéssel foglalkoznak majd itt a gyerekek. —- Tervezi a jövőt Vő- neki Ottóné, az iskola igazgatója. — Ezzel az újszellemű oktatással a kisgazdaságok eredményes üze­meltetéséhez kívánunk hozzájárul­ni. Az elmúlt évtizedek alatt ugyanis a fiatalok elidegenedtek a földtől, a mezőgazdasági munká­tól. Egyre kevesebben választották családi megélhetési lehetőségként a gazdálkodást, pedig itt az Alföl­dön ez reális lehetőség és adottság. Napjainkban szerencsére egy új szemlélet van kialakulóban és eb­ben a folyamatban pedig szerepe lehet az iskolánknak: a mezőgaz­dasági kisüzemek kiépítéséhez, a farmergazdaságok megteremtésé­hez fogunk mintát adni. A farmer­gazdálkodásról ugyanis sokat be­szélünk és nagyon pontosan tud­juk, hogyan is néznek ki külföl­dön. Azt viszont, hogy ezek a far­mergazdaságok milyen formában lesznek életképesek Magyarorszá­gon, ezt még csak most kell kitalál­ni. Ehhez a „kísérlethez” pedig ne­künk egyre kedvezőbbek a feltéte­leink. Ä földet már meg is művel­tük, az istállók használatbavételét és betelepítését a félegyházi önkor­mányzat jelentős összeggel, pályá­zaton nyert pénzzel segíti. Bízunk tehát abban, hogy iskolánk rövid időn belül felkészül az új feladatá­ra: a környező gazdaságok orien­tálására, kiszolgálására, a szüksé­ges szakmai bázis megteremtésé­re ... — galambos — • Három alapító tag: Tóth V. János, Teleki Imre és Novák István. 1%/l'ozgalmas, konfliktusoktól iVJL hangos volt a Tompái Kos­suth Szakszövetkezet átalaku­lása. A harmadik közgyűlés, amely december 30-án zajlott le, elég ne­hezenjött össze, de határozatképes volt. Először a kilépőkkel foglal­koztak, akik nem sokan voltak, a tagság 3,5 százaléka. De sok volt a vita, mondhatni veszekedés ami­att, hogy mit akarnak, és mit en­gednek kivinni a még megmaradt közösből. Ha nehezen is, de meg­született a megegyezés, elhagyták a termet azok, akik kiléptek. Volt, aki csendes beletörődéssel, volt, aki zúgolódva. Nem volt világos előttük, miért lesz nagyobb a va­gyontárgyak értéke az addig nyil­vántartottnál, ha kiviszik azokat. Többen felszólaltak, hogy ők is mennének, dehát nem ismerték a kilépés hivatalos módját. A veze­tőség ugyanis nem igyekezett a fel­tételeket megismertetni a tagság­gal, most meg már késő, mert júli­usban lejárt a bejelentési határidő. Őket a főkönyvelő azzal nyugtatta meg, hogy nemcsak kiválás, ha­nem szétválás is van. Csoportosan még el lehet menni, annak még nem járt le a határideje. A bennmaradtak —- féltve a kö­zös tulajdont — kérték, hogy a tagságból választott bizottság ve­gye számba, értékelje fel reálisan a megcsappant vagyont. Meg is egyeztek az egyszerűsített vagyon­értékelési formában. Ezután átala­kult a szövetkezet. Vagy csak foly­tatódott az átalakulás? A neve: Szabadság Mezőgazdasági Szövet­kezet lett. Következett a hosszú alapszabály-ismertetés s időköz­ben sokan elmentek, mert jól ben- nejártak már a délutánban, éhesek is voltak, meg a lelkesedés is hiány­zott belőlük. A döntéshez szüksé­ges létszám megmaradt, így meg­választották az öttagú igazgatóta­nácsot és a háromtagú felügyelő­bizottságot. Az ügyvezető igazgató a volt főkönyvelő, Sörös Józsefné lett. Kiss Béláné Vasúti tarifaemelés • Most akkor mennyivel lesz drágább? (Fotó: PN-archív) A z új év első napjától érvényes .tarifaemelés eltérően alakult a különböző vasúti szolgáltatások­nál. Legnagyobb mértékben, 20 százalékkal a személyszállítás drá­gult. A belföldi árufuvarozásban kilométerövezetenként 13 száza­lékkal, az export-import forgalom­ban pedig 10 százalékkal kell idén többet fizetni, míg a tranzitszállítás díjai 5 százalékkal emelkedtek — ismertette Bán János, a MÁV ke­reskedelmi igazgatója az MTI-vel. A szakember — a szállítási igé­nyek kiszámíthatatlansága miatt ~ nem tudta megbecsülni az ár­emelés hatását a bevétel alakulásá­ra. Véleménye szerint: ha a vasút megrendelése nem csökken jelen­tősen, teljesíthetik azt a megálla­podást, melyet decemberben írt ala Kupa Mihály pénzügy-, Sik­lós Csaba közlekedési miniszter, a MÁV vezetése, valamint a vas­úti szakszervezetek. A megálla- podás értelmében a vasútnak 2 milliárd forintos többletbevételt kell idén realizálnia a tarifaeme­lésből. A szállítási igényeket azonban igen nehéz prognosztizálni. Tavaly a tervezett 65 millió tonna áru he­lyett csak _ 52 millió tonnát szállí­tott a MÁV, ami a három évvel ezelőtti teljesítménynek csupán 50 százaléka. 1993-ban várhatóan nem romlik tovább a helyzet. Az 1991-es rekord gabonatermés­exportjának 1992-re áthúzódott szállítású jelentős bevételekhez jut­tatta a MÁV-ot, erre idén az átla­gosnál is alacsonyabb termésered­mények mellett már nem lehet szá­mítani. A délszláv válság esetleges rendezése jelentősen növelhetné a vasút teljesítményét, hiszen az em­bargó bevezetése több, mint 3 mil­liárd/orint bevételkiesést okozott a MÁV-nak, az elmaradt fuvardí­jak miatt. A szovjet utódállamok és hazánk között is élénkülhet a vasúti forgalom, de ehhez előbb meg kell állapodni a fuvarköltsé­gek fizetési kondícióiban. Drágább a gyerekétkezés A vendéglátó vállalat megkeresésére Kecskemét közgyűlése jóváhagyta az önkormányzati intézmények új étkezé­si nyersanyagnormáit. A térítési díjak így 12—33 százalék között emelkedtek a vendéglátó által üzemeltetett helye­ken. Az általános iskolai ebéd 68, ugyanitt a napközi (tízórai és ebéd) 107, a középiskolai ebéd 77, az óvodai tízórai, ebéd, uzsonna 85, a bölcsődei ellátás pedig napi 68 forintba kerül ja­nuár 1-jétől. Családvédelmi irodák A távirati iroda közlése nyomán teg­napi számunkban tévesen jelent meg két megyei családvédelmi iroda címe. En­nek oka, hogy még december elején kér­ték fel az országos tisztiorvosi szolgálat­hoz a címeket, s közben azok változtak. Kecskeméten a Bihar u. 10., Kiskunha­lason a Köztársaság u. 1. szám alatti he­lyi tisztiorvosi szolgálatnál jelentkez­hetnek azok az állapotos nők, akik sú­lyos válsághelyzetre hivatkozva kíván­ják megszakítani terhességüket. KÖZÉLETI HÍREK Fekete Pál országgyűlési képviselő és dr. Kardos András alpolgármester, Mit hoz az új esztendő címmel közös képviselői beszámolót tartanak Kis­kunfélegyházán ma, 17 órai kezdettel a városháza dísztermében. Fogadóórát tart Fekete Pál ország- gyűlési képviselő ma, 8 órától, a kis­kunfélegyházi városháza első emeletén. ; 9 jA PSZ aláírásokat gyűjt ■ A Pedagógusok Szakszervezete az év első napjaiban felhívással fordult az ország valamennyi — szám szerint 9 ezer — közoktatási intézményéhez, kérve: az ott dolgozók aláírásukkal tá­mogassák a közalkalmazotti törvény módosítására irányuló PSZ-kezdemé- nyezést. A Pedagógusok Szakszerveze­te a közalkalmazottak jogállásáról szó­ló, 1992. július 1-jétől hatályos jogsza­bályt úgy tartja fontosnak módosítani, hogy annak hatálya valamennyi, tehát az egyházak, alapítványok és üzemek által fenntartott, közoktatási-nevelési feladatokat ellátó intézmények dolgo­zóira is terjedjen ki. 9 MDF-akadémia A Magyar Demokrata Fórum Aka­démiája 1993-ban is folytatja előadás- sorozatát. A rendezvényeken várják mindazokat, akiket érdekel: az ökoló­giai gondolkodás és a politika, hírünk a világban, a magyarság antropológiá­ja, a szociális piacgazdaság és a határa­inkon túl élő kárpátaljai, erdélyi és vajdasági — magyarság helyzete. Az előadók közt szerepel többek közt Je­szenszky Géza külügy-, Kádár Béla külgazdasági miniszter, valamint más közéleti személyiségek, tudósok, művé­szek. Az MDF Bem téri székházában a sorozat keretében legközelebb január 12-én, kedden Hírünk a világban cím­mel tart előadást a magyar diplomácia vezetője, 26-án pedig Nagy László-est lesz. Új RENAULT 19 raktárról, még a régi áron RENAULT KORONA KFT. “ Kecskemét, “ Május 1. tér 6. T.: 76/482-226 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents