Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
í í KECSKEMÉT Üzleti harc a menzákért • Egy szerencsés iskola a kevesek közül. A Vásárhelyinek saját konyhája van. (Fotó: Gaál Béla) A diákétkeztetés ügye is azon kérdések sorába tartozik, amely valamilyen módon mindenkit érint. A gyerekek természetesen jobb kosztot szeretnének, a szülők azt, hogy minél kevésbé kelljen mindezért a pénztárcájukba nyúlni. Az iskolák — legalábbis egy részük mindenképpen — pedig önálló konyhákra vágynak. A viszonylag egyszerű képletet bonyolítja, hogy a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat, amely a kecskeméti oktatási intézmények konyháinak döntő többségét üzemelteti, nem kíván szerződést bontani az érintett iskolákkal. Pontosabban, őt is kötik a jogszabályok, nevezetesen az, hogy az előprivatizációról szóló törvény értelmében csak az Állami Vagyonügynökség engedélyével lehetséges az iskolák felmondási kérelmének elfogadása. Tulajdonképpen eddig a pontig jutott a kecskeméti közgyűlés is, amikor napirendre tűzte a témát. Ám az előzményekhez még hozzátartozik egy-két momentum. Az oktatási bizottság még az ősz folyamán tett arra kísérletet, hogy elmozdítsa a holtpontról az ügyet, akkor ugyanis úgy tűnt, az egymással szemben álló felek, vagyis az iskolák és a vendéglátó-vállalat képtelenek megtalálni a közös hangot. A bizottsági ülésen megjelent iskolaigazgatók — többek között a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Szent-Györgyi Egészségügyi Szakközépiskola vezetői kifejtették, a vállalat nevetségesen alacsony bérleti díjat fizet az iskolák konyháinak használatáért, a víz-, energiafogyasztásnak pedig csak a töredékét fedezi az az összeg, amit átalány címen térít a vállalat. Vannak ugyan olyan intézmények, ahol mar sikerült leválasztani a fogyasztásmérőket, de ez például nem mindenhol kivitelezhető. Homoki Györgyné, az egészségügyi szakközépiskola vezetője elmondta, évek óta áttekinthetetlennek tartja a vállalat szerződéseit, hiszen míg ők évi 84 ezer forint bérleti díjat kapnak a vállalattól, más ennek a többszörösét. Kedvezőbb feltételekkel mások vállalnák az üzemeltetést, éhhez viszont a vendéglátó hajlandósága kell, hogy elfogadja felmondásukat. Ez talán megoldhatná azt is, hogy olyan alapvető feltételek, mint a szakképzett szakács, legyen egy iskola konyháján. Ez utóbbi ugyanis évek óta nincs az egészségügyiben. A konkrét hiányosságok felsorolásával kezdte Gondi Jánosné is, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola megbízott igazgatója, kérve a szerződés felbontását. A hozzászólók — köztük bizottsági tagok is — arra szerettek volna választ kapni, az igen nagy haszonkulccsal dolgozó vállalat miért ragaszkodik mereven álláspontjához? Dr. Csöszi Tibor, a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat igazgatója válaszában kifejtette, a mintegy 60 intézményben jelenlévő vállalat egyik fő profilja a diákétkeztetés, ám igen eltérő költségekkel dolgoznak a külterületi iskolákban és a frekventált belvárosiakban. Ezeket is figyelembe véve a vállalat tulajdonképpen nonprofit tevékenységet végez, pontosan a jelentősen különböző rezsik miatt. Igen találóan jegyezte meg erre Fazekas István, a Nyíri úti iskola igazgatója, akkor ezek szerint karitatív szervezetként működik a vendéglátó-vállalat? A vállalat egyébként nem zárkózik el attól, hogy tisztességes feltételek mellett versenyhelyzetbe kerüljenek másokkal, ám az átmenet szerintük időt kíván. Ezen a ponton térünk vissza a decemberi önkormányzati üléshez, ahol Gyöngyösi János előterjesztésében került a képviselők asztalára a javaslat. A határozat szerint az Állami Vagyonügynökség felé megteszi a szükséges lépést az ön- kormányzat, tehát, hogy a jövőben magánvállalkozókkal kívánja üzemeltetni az iskolák konyháit. Ugyanakkor ennek fel kell mérni a költségigényeit, és persze kérdéses az is, kinek éri meg a diákmenza, s hogyan? , Nagy Agnes Élőzene a Jókai utcában • A holland fesztiváldíj és nagylemez után Sebestyén László a Jókai utcában csapolta a sört a zenés kávéház megnyitóján, ahol rengeteg érdeklődő fordult meg. (Fotó: Galambos Sándor) ebestyén László ismert egyénisége volt f Kecskemét popzenei életének a ’80-as évek fordulóján. A Katona József Gimnáziumban verbuválódott Pokolgép nevű zenekar után a Fly, majd az Ars Légió basszusgitárosa volt. Öt évvel ezelőtt gondolt egy merészet és Hollandiában telepedett le. Ottani zenekarával a közelmúltban megnyerték a legnagyobb holland fesztivált, aminek köszönhetően nagylemezük jelent meg, s egy újabb korongra Münchenből van ajánlatuk. Ami ha megvalósul, egy ideig a bajor főváros és Kecskemét között fog ingázni, mivel öccsével közösen a hírős városban zenés kávéházat nyitottak a Jókai utcán, amit be kell járatni. — Miben hoz újat Kecskeméten a Jókai utcai pincehelyiségben kialakított klub? — kérdeztük Sebestyen Lászlót. Sok élőzenét szeretnénk a Kilele Music Caféban, ez a neve. A Kilele egy afrikai ritmusszó. Kedden és szerdán nyitott pódium lesz, amikor bárki bejöhet és felléphet olyan műsorral, amilyennel csak akar. Rendelkezésére áll zongora, dob, de ha verset akar mondani, azt is megteheti. Akkor jöhet újra fellépni, ha a közönség tetszését megnyeri. A vendégek krétával egy táblán szavazhatnak, hogy sláger vagy sz. . . Ha valaki a nyitott napokon kiemelkedőt produkál, bekerülhet olyan napra, amelyen fizetünk fellépti díjat. Tervezünk rock-, rock and roll- és dzsessz- napot is. Utóbbit csütörtökönként és Studer Béla segítségével megpróbáljuk idecsalni a műfaj képviselőit. M. Gy. Fantomkarambol A kecskeméti rendőrkapitányság heti sajtótájékoztatóján elmondták, hogy a Hungária Biztosító Rt. feljelentése alapján nyomozást kezdtek a szegedi T.-né és R. János kecskeméti lakos ellen, akik alaposan gyanúsíthatok biztosítási csalással. A történet egy megrendezett karambolról szól. Egy Trabant és egy Mercedes típusú személygépkocsi vezetői egyezséget kötöttek, hogy egy színlelt ütközés következtében a mercede- ses sofőr vállalja a felelősséget. R. János kiállított a Hungária Biztosító kötelező gépjármű-biztosítása alapján egy betétlapot — természetesen hamis számlák alapján. A nyomozás során megállapították, hogy a számlán szereplő alkatrészeket a Trabant gépkocsiba nem szerelték be, ugyanakkor a bizonylaton szereplő tételeket a biztosítótól T.-né megpróbálta visszaigényelni. Miután a csalás kiderült, így mindkettőjüknek felelniük kell tetteikért a bíróság előtt. Fábián Judit Elkelt az irodaház A Magas- és Mélyépítő Vállalatból alakult, továbbra is százszázalékban önkormányzati tulajdonban maradt MM Kft. a Fecske (volt Reiszmann Sándor) utcai irodaházát nem vihette be a gazdasági társaságba. Az épületet Kecskemét képviselő-testületének döntése szerint 19 millió forintért — plusz áfa — a város eladja az Elcarton Schmitt Sohn Felvonó Kft.-nek. A tervezett szerződés szerint az Elcarton kedvező áron a városházán beépít egy négyszemélyes liftet is. Az MM Kft.-nek egyébként egy évig nem kell bérleti díjat fizetnie az általa épített, s most eladott irodaházban használt helyiségek után. Segítséget kér a megyei kórház Kecskemét a megyei jogú város címének elnyerésekor különvált Bács-Kiskun önkormányzatától. A megye és a város közötti vitás kérdések rendezése azóta is tart, melynek egyik sarokpontja a megyei kórház. Az ellátott betegek mintegy 48 százaléka kecskeméti polgár. A Bács-Kiskun önkormányzatának tulajdonában lévő kórház társadalombiztosítási támogatásába az amortizációs költségek, a fejlesztések és beruházások nincsenek beépítve, vagyis a fenntartás pluszköltségeket jelent a megyének. Ezért érthetően szeretnék, ha Kecskemét önkormányzata hozzájárulna az intézmény költségeihez. A város viszont erre joggal mondhatja, ő is tart fenn intézményeket — például kollégiumok — amelyek a megye más településein élők érdekeit szolgálják. A pontos mérleg — hogy ki tartozik kinek — nehezen lenne megvonható, így csak a kölcsönös engedményekre épülő tárgyalásoké lehet a jövő. A megyei kórház finanszírozásának rendezését a megyei közgyűlés tagja, Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere is sürgette Bács-Kiskun közgyűlésének legutóbbi, kiskunfélegyházi kihelyezett ülésén. Kecskemét képviselőtestülete pedig Nemes János, a kórház gazdasági igazgatójának levele kapcsán tárgyalt a közelmúltban a kérdésről. A gazdasági igazgató azt kéri, hogy a város ön- kormányzata támogassa a kórház hulladékégetőjének cseréjét és a Nagykőrösi utcai bőrgyógyászati osztály épületének városképi szempontból fontos homlokzatfelújítását. Továbbá az ultrahangdiagnosztikai felszerelés bővitése szintén Kecskemét érdekeit szolgálná, mivel a város családorvosi hálózatának nincs ilyen készüléke, s ezért ezt a szolgáltatást a megyei kórháztól fogják igényelni. A kecskeméti önkormányzat egészségügyi bizottsága a város képviselő-testületének benyújtott előterjesztésében — egyebek mellett — a következőket írta: — Kecskemét az országban egyedülállóan nem rendelkezik a város lakosainak egészségügyi szakellátását biztosító intézménnyel. Azáltal, hogy megyeszékhely volt, az elmúlt rendszerben olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy az egészségügyi ellátás a megyei tanács rendelkezése alá került. Az e célt szolgáló forrásokból megvalósult létesítmények is a megyei tanács kezelésébe kerültek — új kórház, új rendelőintézet. Ez a helyzet a városi tanács számára nemcsak elfogadható volt, de egyenesen előnyös. Egy gonddal kevesebb. Nem is igyekezett a városi tanács e gondból átvállalni, sőt, 1983-ban még az alapellátást is integrálták a megyei kórházhoz, 1989-ig. Az ön- kormányzati törvény az állami tulajdont azon önkormányzatnak adta, akinek a kezelésében volt az intézmény. így lett tehát minden a megyéé, de az előterjesztés leszögezi: mindennek dacára a város felelőssége változatlanul él polgárai egészség- ügyi ellátásáért, s Kecskemét nem nézheti kívülről a kórház esetleges működési zavarainak kialakulását. A város közgyűlése ezért úgy határozott, mielőbb konkrét tárgyalásokat kezdenek a megyével a közös feladatvállalásról. Ezen a város javasolhatja a járóbetegszakrendelés átvételét, de ennél valószínűbb, hogy a felújítási, műszerbeszerzési igények véleményezésére egy, a megyével közösen létrehozandó bizottság felállítását fogják kezdeményezni. Feladata lenne még a bizottságnak a kórház struktúraváltoztatási igényeinek véleményezése, ennek költségeinek jóváhagyása. Kecskemét képviselő-testületé a maga részéről vita nélkül jóváhagyta az előterjesztést. rn- gyKié a városháza? • A múlt század végén a város saját erejéből emelte, de még ma sem Kecskemété az egész városháza. S okan veszítenének, ha fogadniuk kellene a kecskeméti városháza tulajdonjogáról. Mindenki biztosra venné, hogy Lechner és Pártos 1893. május 2-a és 1897. december 27-e között épített, berendezett, de már 1895. augusztus 25-étől használatba vett, 5534 négyzetméter alapterületű hivatali helyiséget magában foglaló, 5 millió téglából épített remeke a város polgárságát képviselő önkormányzaté. Elődeink egyébként állami segély nélkül állták az 516 ezer 389 korona építési költséget. Nos, a nemcsak az egyéneket, hanem a közösségeket megrabló diktatúra a kecskemétieket is megfosztotta városházájuktól. Némileg meglepő azonban, hogy az ön- kormányzatok által használt ingatlanokról rendelkező törvény értelmében sem kerül vissza teljes egészében az épület a város tulajdonába. Dr. Erdei Attila jegyző az alábbiak szerint vélekedik az ügyről: — Szó sincs jogsértésről, önkényeskedésről és a törvény módosítása aligha várható. Itt, 'helyben kell találnunk megoldást. Korábban jó néhány megyei, minisztériumi intézmény kapott helyet a városházán. A megyei könyvtár és levéltár esetében megállapodtunk a megyei önkormányzattal. Természetesnek veszik, hogy az általuk használt terület a város tulajdona, ezért erről lemondanak, csak ingyenes használati jogot kérnek. Nem sikerült közös nevezőre jutnunk a Belügyminisztériummal és a Földművelésügyi Minisztériummal. Ezért a második emelet állami tulajdonban marad, használói a megyei földhivatal, illetve a Földművelésügyi Minisztérium. — Van az a bizonyos magyar közmondás a közös lóról... — Társasházzá kellene alakítani az épületet, felmérni, melyik intézmény mennyi területet használ, de szeretnénk elkerülni a költséges és bonyodalmas méricskélést. — Hogyan? — Több a hátránya, mint az előnye a földhivatal ittlétének. Most keresünk számukra közösen megvásárolható épületet. A megürülő második emeletre behozhatnánk olyan városi intézményeket, amelyek jelenleg máshol bérleti díjat fizetnek. Igaz, olyan intézményünk is van, például a régi megyei tanácsi épületben az illetékhivatalunk, amely után nem fizetünk bérleti díjat. — Eltelik még néhány év ezek szerint, amíg a város önállóságának jelképe, a városháza ismét Kecskemét tulajdona lesz? — Bizonyára, bár mint mondottam, a földhivatal elköltözése kizárólag pénzkérdés. Előbb-utóbb remélhetően megépül az új könyvtár és csak a polgári védelem, valamint a levéltár marad az épületben hosszabb ideig. Heltai Nándor Meleg víz és távhőmérés Részben elfogadta Kecskemét képviselő-testülete Ivanics István alpolgármester előterjesztését a távhőszolgáltatással kapcsolatos teendőkről. Az önkormányzati bérlakásokban a melegvíz-mérők teljes körű felszerelését ugyan célul tűzte ki a közgyűlés, de az erre szánt kamatmentes hitelt a polgároknak még az idei költségvetési rendelet megalkotásakor is el kellene fogadni, ami ma még fölöttébb bizonytalan. A távhőmérés megoldásának lakossági támogatásában pedig az okoz bizonytalanságot, hogy az önkormányzat elnyer-e világbanki hitelt. Az egyéni melegvíz-mérők felszereléséhez a rászoruló polgárok részére viszont rendelkezésre álló pénz a szociális alapból, amiből vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. Pedagógusdíjak Nehezen akar megszületni Kecskemét képviselő-testületének rendeleté a három helyi pedagó- guskitürltetésről. Jóllehet, a múlt év utolsó közgyűlésén már túljutottak a módosító indítványok szavazásán is, de a végső voksoláskor nem jött össze a szükséges húsz támogató szavazat. Három pedagógus képviselő például, azért tartózkodott, mert elfogadhatatlan volt számukra az a több-... séget kapott módosító javaslat, hogy csak a mindenkori éves költségvetés függvényében — tehát ha jut rá pénz — adják ki a pedagógusdíjakat. Polgármesteri bál A Rászorultakért Alapítvány és Merász József polgármester szervezésében január 16-án, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában idén is sor kerül a polgármesteri bálra. A műsorban a kecskeméti Katona József Színház művészei mellett fellép Zsadon Andrea és Sas József is. A tavalyi keringő helyett idén a nyitótánc palotás lesz, a kecskeméti tánc- együttes előadásában. A bál zenekara ezúttal is a Bergendy lesz, de egy külön részen cigányzenére is lehet ropni a táncot. Ä rendezvény konyhafőnöke Gömöri Ferenc, a Tanyacsárda vezetője, az édességekről pedig a Fodorcukrászda gondoskodik. Testvér- városaink közül a németországi Rüsselsheimből érkezik tizenöt fős delegáció, a főpolgármester vezetésével. Jegyek még korlátozott számban kaphatók Péteriné Kerekes Judit polgármesteri titkárnál. (Tel.: 481-457). < Szilveszteri bűnök Nem mindenki búcsúztatta méltó módon az óévet. Voltak, akik arra használták fel az év utolsó éjszakáját, hogy kihasználják a háziak távollétét. Az egyik ménteleki családi házba az ablakot betörve jutottak a tolvajok az értékekhez, mintegy háromszázezer forinttal megkárosítva a tulajdonosokat. Kecskeméten az egyik első emeleti otthont az erkélyen keresztül pakolták ki, ahonnan aranyat és készpénzt tulajdonítottak el a tettesek, több mint százezer forint értékben. Az egyik kisiparos családi házába az ajtó felfeszitése után jutottak be a betörők, ahonnan arany ékszereket, 2 színes tévét, egy videomagnót és egy parabola- antennát vittek magukkal. Az okozott kár száznyolcvanezer fov J Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula
