Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1993. január 6., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Emlékezések a doni katasztrófa áldozataira 9 Fél évszázad után békés a táj... (Fotók: Sebestyén István) 9 A Don folyó partján magasló „kréta”-hegyen fejfa őrzi az eleset­tek emlékét. J anuár 12-én lesz a doni áttörés 50. évfordulója. A Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület ez alkalomból kegyeleti ünnepségeket rendez Bu­dapesten és szerte az országban. A második magyar hadsereg katasztrófájára emlékeznek, mely nemcsak a katonákat, hanem az egész nemzetet sújtotta, mely a ma­gyar családok ezreire hozott mérhe­tetlen gyászt és évtizedekre kiható megpróbáltatásokat. Alig volt olyan család, melynek katona vagy mun­kaszolgálatos hozzátartozója ne ma­radt volna ott a jeges hómezőkön, vagy ne szerzett volna egy életre ki­ható betegséget, sebet, lelki sérelmet. A Bács-Kiskun megyei szervezet Kecskeméten, január 10-én rendezi a megemlékezéseket. A Köztemető­ben 9.30 órakor a részt vevők meg­koszorúzzák az emlékművet. Fél li­kőr kegyeleti istentisztelet lesz a Nagytemplomban, melyet Fejes László apátplébános tart. Az isten- tisztelet után a városháza dísztermé­ben folytatódik a megemlékezés. Várják az egyesület, a többi baj­társi szervezet tagjait, s természete­sen azokat, akik annak idején részt vettek a harcokban, vagy családtag­jaik, hozzátartozóik révén érdekel­tek a kegyeletadásban. (r. m.) Nyugvópontra került a káptalanfüredi tábor sorsa A káptalanfüredi váltótáborban hosszú évek során több ezer gyermek nyaralt. A tábort 20 Baja, és Bácsal­más környékbeli település alapította. 1984-ben a járások megszüntetésével kezelési jog Bácsbokodhoz került, nem tudni miért, hiszen Bököd nem volt jogutód. Tavaly a tábor egyhar­mados kihasználtsággal működött. Ennek az az oka, hogy a 20 önkor­mányzat tulajdonában lévő váltótá­bort a bácsbokodi önkormányzat be­jegyeztette saját tulajdonába, ami persze a többi önkormányzat jogos nemtetszését váltott^ ki. A megkáro­sítottak úgy döntöttek, hogy bojkot- tálják a tábort, nem küldenek nyaral­ni gyerekeket Káptalanfüredre, ezen­kívül beperelik a bácsbokodi önkor­mányzatot. A bokodiak arra hivat­koztak, hogy ők voltak a tábor keze­lői, ezért jegyeztették be. Ezek az előzmények után már másodízben, december közepén ültek össze azok az önkormányzatok, akik érintettek a tábor sorsában. Tóth Árpád, Bács­almás város polgármestere javasolta, hogy a tulajdonjogot osszák meg a lakosság számarányában. (Például Mátételken 800-an laknak, tehát a tulajdonrész 0,8 százalék legyen. A többiek az egyenlő részekre osztás­ra tettek javaslatot. Végül, hosszas vi­ta után úgy döntöttek, hogy a kápta­lanfüredi váltó tábor egyenlő tulaj­donjogihányaddal kerül bejegyzésre, a működtetését pedig alapítványfor­mában oldják meg. Nothoff Ingrid Csökkentek a helyi adók Tompán 9 A helyi adókról döntenek a képviselők. A község képviselő-testülete december végén rendkívüli ülésen foglalkozott az adóügyek­kel. Mivel a parlament módosította ’92 december 8-án a helyi adókkal kapcsolatos törvényt, az önkor­mányzat • is változtatott az ezzel kapcsolatos rendeletéin. Az építmény- és a kommunális adóknál nem növekedett az adó mértéke, viszont bővült a mentessé­gek köre. Nem kell például épít­ményadót fizetniük a vállalkozók­nak az állattenyésztéshez és a nö­vénytermesztéshez kapcsolódó épü­letek után. Ez jelentős mértékben érinti a község területén működő ál­lami gazdaságot és három termelő­szövetkezetet. Mentes a kommuná­lis adó alól az a telek, amelyre építési engedélyt adtak ki, a kiadástól szá­mított három évig, vagy ha hama­rabb készül el az épület, akkor a használatba vétel engedélyezéséig. Mintegy 120 embert érint Tom­pán az iparűzési adó. Ennek mértéke növekedett ugyan, de az adó­alap-kiszámítás megváltozása miatt globálisan nézve 1,5 millió forinttal kevesebb lesz ebből az önkormány­zat bevétele. Az említett háromféle helyi adó a képviselő-testületi rendeletek kö­vetkezményeként összességében 7,5 millióról 4,5 millióra csökken. Az ülésen a képviselők elfogad­ták a Kossuth Mg. Szakszövetke­zetnek azt az indítványát is, hogy átadja — elmaradt adótartozása fe­jében — a tulajdonában lévő volt malomépületet a községnek. Kiss KORMÁNYRENDELET Nyugdíjemelés volt katonai munkaszolgálatosoknak új RENAULT 19 raktárról, még a régi áron RENAULT KORONA KFT. ® Kecskemét, m Május 1. tér 6. T.: 76/482-226 Fel kell emelni a nyugellátását, baleseti nyugellátását, továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását annak, aki 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel já­ró katonai munkaszolgálatot telje­sített. A nyugdíjemelést a kormány január 1-jén hatályba lépő 174/ 1992. (XII. 29.) rendelete írja elő a szabadságkorlátozás tényleges tar­talmától függően. A munkaszolgálat tényleges idő­tartamát és az emelés összegét az érintett személy (hozzátartozó) ké­relmére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozat­ban (hatósági bizonyítványban) állapítja meg. A katonai munkaszolgálat után járó emelés összege egy évet meg nem haladó munkaszolgálat esetén havi 500, a második évtől kezdve minden év után havi 250 forint. A kormányrendelet szerint az első hat hónapot a nyugdíjkiegészítés alapjául szolgáló időtartam számí­tásánál figyelmen kívül kell hagy­ni. A rendelet értelmében a munka- szolgálatban töltött időt a nyugel­látás, baleseti nyugellátás megálla­pításánál szolgálati időként, mun­kajogi szempontból pedig munka- viszonyban töltött időként kell fi­gyelembe venni. A munkaszolgálat időtartamát a területileg illetékes katonai hadkiegészítő parancs­nokság által kiállított igazolással kell bizonyítani. A szerv az igazo­lást nem tagadhatja meg. Az emelés legkorábban 1993. ja­nuár 1-jétől jár. A rendelet hatály­balépését követő 6 hónapon túli igénylés esetén a nyugdíjemelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap el­ső napjától jár. (MTI) ÚJ FAJTÁK A GAZDASÁGOKBAN Városföldi sertés, szarvasi ponty Cserháti Sándor, mosonmagyaróvári gazdasági akadémiai tanár nevéhez fű­ződik a növényfajtákkal történő kísér­letezés megindítása honunkban. 1892- ben, tehát, száz esztendeje indult útjára ez a folyton-folyvást ismétlendő, ma is új növényfajtákat produkáló nemesíté- si tevékenység. — Ünnepelhetik-e a századik évfor­dulót is új növény- és állatfajtákkal? — kérdem dr. Neszmélyi Károlytöl, a mezőgazdasági minősítőintézet főigaz­gatójától, aki egyszersmind titkára az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősí­tő Tanácsnak. Válaszul hosszú listát vesz elő, ebben tallózom a segítségével. íme: egyebek közt Nóra és Pannónia néven új tavaszi árpa, Dáma, Augusta néven új rizsfaj­ta, Lilla, Julianna, Zita, Kinga néven délibb tájainkon termő új kukoricafaj­ta, Százszorszép nevű burgonyafajta, Margittá néven német—magyar pro­duktumnak számító cukorrépafajta, továbbá a zöldségnövények közül Pi­roska, Piknik néven új étkezési papri­ka, Flóra nevű uborkafajta közter­mesztését engedélyezte a tanács. És az állatok? Ha nem is ilyen szép számban, de mozgás ez ügyben is észlelhető. Ki hallott már például a szentesi vörös­marháról? Ez a rendkívül igénytelen állat a Pankotai Állami Gazdaság faj­tajelöltje. Van továbbá városföldi ser­tés, szarvasi pikkelyeshibrid-ponty — utóbbi természetesen a szarvasi Halte­nyésztési Kutatóintézet „szüleménye”. — Sok szó esik az Európai Közös­séghez csatlakozásról, aminek föltehe­tően megvannak a kritériumai a minő­ség szigorításában is. Erről külön pont van társulási szerződésünkben. — így van, de még mennyire! — mondja a főigazgató. — Intézetünk tagja már az UPOV-nak, az új Nö­vényfajták Oltalmára Létesült Nemzet­közi Szövetségének, de az OECD-ben, a gazdasági együttműködési és fejlesz­tési szervezetben is jelen vagyunk. A mi közreműködésünkkel Magyarorszá­gon alakult meg az őshonos állatfajták jegyében egy hosszú nevű egyesület: a Dunai Országok Állati Géneket Védő Egyesülete. Különben Tápiószelén tartjuk fenn növényi génbankunkat, kórtani állo­mást működtetünk Röjtökmuzsalyon. — Vagyis á budai Keleti Károly ut­cai központon kívül hány helyen talál­hatók meg az intézet munkatársai? — Tíz éve még 39, ma már csak 17 fajtaállomásunk van az ország külön­féle tájain, a diplomástól a segédmun­kásig ezer emberrel, akik közül sajnos, százharminctól meg kell válnunk. — Költségvetési okokból? — Főleg ezért, ám tudnivaló, hogy fenntartásunk csak 40 százalékban szo­rítkozik a költségvetésre, 60 százalék­ban önmagunkat tartjuk el. Hogy mi­ként, miből? A különféle vizsgálati dí­jakból elsősorban. Az állandó kontroll nélkülözhetetlen mezőgazdaságunk eredményeinek megtartása, illetve job­bítása érdekében. K. N. ÉLETBE LÉPETT A KÁRTYATÖRVÉNY Szigorú biztosítási szabályzat Január elsejétől immár kötelező­en érvénybe lépett a társadalom- biztosítási törvény. Megkérdeztük a halasi kórház igazgatóját, dr. Kövecs Gyulát, mire számítsanak a betegek. — Teljes szigorúsággal fognak fellépni a kollégák — ■ mondta vála­szul az igazgató úr —, ugyanis őket is kötelezi a törvény. Felhív­juk a lakosság figyelmét, hogy le­hetőleg mindenki tartsa magánál a biztosítási kártyáját, mert az orvo­sok a nyilvántartásbavételkor a név mellé azonnal fel kell vezessék a beteg kártyaszámát is, ettől nem tudunk eltekinteni. Természetesen a törvény azt is tartalmazza, hogy baleset esetén, azonnali ellátáskor kötelesek vagyunk a beteget kár­tya nélkül is fogadni. A további kezelés azonban számlázással tör­ténik. — Mi van akkor, ha valakinek van biztosítása, de történetesen a sürgősségi ellátáskor nincs keze ügyében a kártyája? — Természetesen ellátjuk a beteget, s két hete van rá, hogy bemutassa a biztosításit igazo­lást, illetve közölje a kártyaszá­mot. Nagyon kérjük, hogy ne ránk, illetve kollégáimra nehez­teljenek mindezért, hiszen ben­nünket is ellenőriznek, s a tör­vény értelmében 15 napon belül számláznunk kell a szolgáltatá­sainkat. Már kapható a Csók és Könny c. női magazin januári száma NŐK VALLANAK ÖNMAGUKRÓL, Igaz történetek: szerelemről, bánatról, boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. 8/1 ****************************************** Egyeztető tárgyalás A soltvadkerti földrendező bizottság január 8-án és 11-én egyeztető tárgyalást tart azoknak, akik soron kívüli termő- földkárpótlási-igényt nem jelentettek be a polgármesteri hivatalnál, kárpótlási jogo­sultságukat azonban vagy a kérelem borí­tékjának számával, vagy kárpótlási jegy­gyei, illetve határozattal igazolni tudják. Ä tárgyalás mindkét napon a községháza tanácstermében lesz 16 órakor. Közoktatási fórum Kecskeméten Országos közoktatási fórumot rendez aktuális kérdésekről január 9—10-én Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Haza és Haladás Alapítvány, az MDF pedagóguskollégiuma és a TIT Bács-Kiskun megyei egyesülete. A ren­dezvényen előadást tart a közoktatás helyzetéről Andrásfalvy Bertalan közok­tatási és művelődésügyi miniszter, s Kál­mán Attila államtitkár. Az ifjúság mobili- zációs lehetőségeiről Horváth Balázs tár­ca nélküli miniszter és Bárdos Balázs ál­lamtitkár tart tájékoztatót. A program délután szekcióülésekkel folytatódik, ahol a résztvevők a hat témát felölelően tanácskoznak a nevelés és a tanítás idősze­rű kérdéseiről. A konferencia vasárnap délben zárul, szintén szekcióülésekkel. Alapítványi múltkutatás A kiskunhalasi képviselő-testület két évvel ezelőtt hozott határozatot egy vá­rostörténeti munka megjelentetéséről. Felvállalta az elkészítést, a kiadást, s a szükséges anyagi fedezet biztosítását egy­aránt. Az előterjesztők az ideiglenes szer- kpsztőbizattságstagjai dr. Ó. .Kovács József, Wicker Erika és Szakái Aurél—-a képvisBÍaTes.tüetnskjavasoltá((,/hpgyaz,. anyagi támogatás biztosítására ez év ele­jén hozzák létre a Halas Történeti Kutatá­sa Alapítványt. Ezt az önkormányzat alaptőkéjén kívül a kuratórium által be­nyújtott pályázatokon nyert támogatá­sok tennék ki. A bizottság javaslata to­vábbá, hogy a várostörténet a téma nagy­sága és sokrétűsége miatt három kötetben kerüljön kiadásra, s esetlegesen későbbi kigészítések legyenek lehetségesek. A megjelentetést 1997-re tervezik. A szer­kesztők kéréséréaz ügy megtárgyalását az óév utolsó képviselő-testületi üléséről ja­nuárra napolták el. Petőfi a téma A mi Petőfink címmel, a kiskunfélegy­házi Közművelődési Egyesület és a Móra Ferenc Művelődési Központ szervezésé­ben gyermekrajz-kiállítás nyílik ma, 17 órai kezdettel a helyi művelődési központ . galériájában. A január 17-éig, hétfő kivé­telével naponta 10—18 óra között nyitva tartó tárlatot dr. Fazekas István, a Kiskun Múzeum igazgatója nyitja meg. Szárnyaló kiállítás Galambkiállítást rendez január 9. és 10-én a kecskeméti V. 97. számú Galamb­tenyésztő Egyesület a Rákóczi út 3. szám alatti művelődési központban. A kiállítás megtekinthető: szombaton 8 —18 óra, va­lamint vasárnap 8—16 óra között. Kétlépcsős átalakítás A kiskunhalasi képviselő-testület nem gördített akadályt a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat átszervezése elé, s múlt évi utolsó ülésén egyhangúan mellet- • te szavazott. Egyetértettek az április else­jével történő gazdasági társasággá alakí­tással és elrendelték az ehhez szükséges in­tézkedések megtételét. A megyei vagyon­átadó bizottság határozata alapján alapí­tói jogokkal ezután a megyei és négy váro­si^- Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunha­las — önkormányzat rendelkezne. A vál­lalat további elképzelése, hogy második lépcsőben az öt város szétválva, öt rész­vénytársaságban jogutódként folytatná tevékenységét. A halasi képviselők ebben a részben egyelőre még nem foglaltak ál­lást, s csak a gazdasági társasággá alakítás mellett döntöttek. KÖZÉLETI HÍR 9 Holnap délután, 17 órakor Kecske­mét politikai akadémia előadás-sorozat keretében Bakó Lajos országgyűlési kép­viselő tart előadást a Piacgazdaság és az állami beavatkozás címmel a Piarista Gimnáziumban.

Next

/
Thumbnails
Contents