Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

1993. január 5., 5. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC kezdőknek A PN-KALAUZ VENDÉGE Otthon van a tőzsdén Közgazdászként több helyen is dolgozott Kecskeméten, majd az elsők között került kapcsolatba a Magyarországon újjászerveződő tőzsdével, s lett bróker. Ma — to­vábbra is kecskeméti lakosként — az Első Szövetkezeti Vagyonke­zelő Rt. befektetési vezérigazgató­helyettese, Gaborják Csaba. Uj be­osztásában már nem a placcon végzi a brókerek idegölő munká­ját, hanem maga ad megbízásokat az ügynököknek. Két oldalról is ismeri hát, milyen is a tőzsde. — Valóban, milyen, hiszen so­kaknak a mesés gazdagság, má­I soknak a siralmas bukás jut eszük­be e szó hallatán? — A köztudatban két negatív élmény él a tőzsdével kapcsolat­ban, s ezt kellene megváltoztatni. Nehéz, persze, főként az idősek­nek, akik a 30-as években még lát­hatták, hogy az utcán söpörték az értéktelenné vált részvényeket, ezért nincs, bizalmuk az értékpapí­rok iránt. így ha meghallják, hogy spekuláció vagy krach, akkor már elutasítóak. — Ok nélkül? — A krach valóban látványos I kicsúcsosodása valamilyen gazda­sági folyamatnak, ami ugyan a tőzsdén következik be, de nem ott keletkezik. Ki kell dolgozni a vé­delmi, biztonsági rendszereket, s akkor levezényelhető. Erre példa az 1987. októberi miniválság, ame­lyik végigsöpört a világon, de ha­tása sokkal kisebb, áttételesebb volt, mint az 1929-es évié. Pedig a Dow Jones-index^a 30 legjelentő­sebb részvény" " átlagárfolyama (köztük az IBM, a DuPont, a Ge­neral Electric) jobban csökkent, mint hatvan éve. A következmény: elküldték az állásából több ezer embert, és lezárult a reageni gazda­ságpolitika korszaka, de nem vi­lágválság. — Es a spekuláció ? — A spekuláns nem élősködő, hanem befektető. Spekulációs tőke j nélkül meghalna a gazdaság. } A tőzsde ezen résztvevője a jobb, vagyis a banki kamatnál maga­sabb hozam reményében megfor­gatja a pénzét. Persze, nagy a koc­kázata is, de ő biztosítja, hogy a részvények adhatók-vehetők le­gyenek. Ez a fő funkciója a tőzsdé­nek, ami nem más, mint a befekte­• Gaborják Csaba: — A megtakarított pénz 10-20 százalékát kockáztassa a tőzsdéző, ne többet. tett eszközök mobilizálásának pia­ca. — Kik a főszereplők? — Az egyik, aki érdekelt az adott áru — termék vagy értékpa­pír — forgalmában. S fontos szá­mára, hogy ez ellenőrzött keretek között tartott piacon bonyolódjék le, ahol mód van a koncentrált in­formációcserére. A tőzsdén pedig ez adott: standardizáltak az üzlet­kötés feltételei, csak az árban, mennyiségben, határidőben kell megegyezni. Ráadásul lehetővé te­szi, hogy időben előre kössenek üz­letet,' mintegy nem létező dologra is. Például októberben a jövő évi búzatermésre. Ez egyrészt egyfajta casco-biztosítás mind a termelők­nek, mind a felvásárlóknak, ugyanakkor orientál is — az áron keresztül —, hogy mennyit érde­mes vetni a búzából. — A vevő és az eladó tehát a tőzsdén találkozik ... — Egy hasonlattal élve: az eladó a padláson akar. eladni, a vevő a pincében venni. Őket a liftes fiú, a spekuláns köti össze a tőzsdén. Ő vállalja magára a casco-biztosítás kockázatát, és learatja a nagy hasznot is, ha jól, a legjobban be­csülte föl a bekövetkező jövőt. A termelő és a vevő csak egyszer ad el, s nekik nem is a tőzsdei nye­reség az igazi céljuk, míg a speku­láns állandóan ad és vesz. — Mi a szerepe a brókernek? — Ő az, aki a placcon dönt, az ügynök, de az angol szóhasználat sze­rint csak „zöldségesfiú”. Érdekes, de fárasztó munka, 4-5 évnél tovább nem is lehet csinálni. A brókerek ad­ják az információt, know-how-t, de a megrendelő és a brókercég főnöke, valamint az ő megállapodásaik, gaz­dasági erejük jelenti a hátterüket. — Ki lehet ott a tőzsdén? — Ezt törvény és belső szabályok határozzák meg. Az értéktőzsdén csak kft. vagy rt. lehet tag, az árutőzs­dén jogi és természetes személy is. De szakképzettség, megfelelő tőkenagy­ság, bankgarancia szükséges. Tőzs­dén csak tőzsdetag köthet üzletet. Bróker az egyéni tőzsdetag — ma­gam is alapító tagja voltam az áru­tőzsdének, most a cégem a tag és én vagyok a bejegyzett brókere —, vala­mint — értéktőzsdén pedig kizárólag — a jogi személy, amelynek az alkal­mazottja köt üzletet. Milyen a magyar tőzsde? — Fiatal, ezért gyenge. Kevés a pénz, kevés az értékpapír. Kell 4-6 év a szakemberképzéshez, a megerősö­déshez. 1949-ben egy 80 éves folya­mat szakadt meg, s ezt a hátrányt nehéz behozni. Az értéktőzsdén azok a legsikeresebbek, akik mögött jelen­tős külföldi érdekeltség húzódik meg. — Ön hogyan tőzsdézik? — Jelenlegi beosztásomban a cég még szabad készpénzeinek befekteté­se, mozgatása a feladatom. Alapel­vem: nem a maximális hozam, ha­nem az optimális hozam a cél, tehát olyan, amelyik mellett megfelelő a biztonság. Ez nagyon fontos. Ezért magam is bevonok további tanács­adó cégeket. Az árutőzsdén is ott va­gyunk azért, ha ott nagyobb is a koc­kázat. — Mit tanácsol az egyéni befekte­tőknek? — A tőzsde a nagy tételek piaca, 100 ezer forint alatt nem érdemes ez­zel foglalkozni. Egy jó tanács: a meg­takarított pénz 10-20 százalékát koc­káztassa a tőzsdéző, ne többet. Ajánl­hatók a befektetési alapok befektetési jegyei — ezek biztonságosak, s a tőzs­dén jegyzett cégek részvényei is meg­bízhatóbbak, mint a nem jegyzettek. Aki pedig nem tud eligazodni, az for­duljon bizalommal tanácsadó céghez — ajánlja Gaborják Csaba. Váczi Tamás Nőtt a Videoton piaci értéke Vegyes vállalatok alakítását ter­vezi Oroszországban a Videoton. Széles Gábor, a Videoton Holding Rt. vezérigazgatója az MTI-t arról tájékoztatta, hogy televíziógyár­tásra, olajipari berendezések, sor­nyomtatók, CD-lemezek s a közel­múltban Székesfehérvárott meg­alakult Ipari Centrumok Szövetsé­gén belül más, nem híradásipari termékek előállítására akarnak közös vállalatokat létrehozni. Az orosz partnerek részéről a legna­gyobb érdeklődés — amit egyéb­ként a közelmúltban a Videoton­ban járt orosz miniszterelnök­helyettes is megerősített — a televí­ziógyártás iránt nyilvánul meg: ha­marosan évi 200 ezer készüléket előállitó összeszerelő üzem létre­hozását tervezik. A vegyes vállalatok alapításá­hoz a Videoton főként szakértői segítséggel, alaptechnológiával, al­katrészekkel járul hozzá. A televí­ziógyártáshoz például a nyomta­tott áramkörök alkatrészeit gyárt­ja, azok „beültetését”, vagyis sze­relését vállalja, a kinti cégek pedig a televíziók többi alkatrészét, tar­tozékát készítik majd el, s elvégzik a teljes összeszerelést. A vegyes vállalatok alapításá­nak szándéka nemcsak a Videoton stratégiájának változását, a keleti orientálódását jelzi, hanem azt is, hogy az 1991-ben még csődhely­zetben levő vállalatcsoport talpra állt. Mint Széles Gábor elmondta, a végrehajtott átalakítások, a be­vezetett naprakész pénzügyi rend­szer eredményeként a tagvállala­tok együttesen már pozitív ered­ménnyel zárják az elmúlt évet, s a 16 vállalat közül csupán egy-kettő van, amelyiknek még nem sikerült nyereségesen gazdálkodnia. A vállalatcsoport tulajdonosai a közelmúltban egy neves nem­zetközi céggel elvégeztették a vállalatcsoport könyveinek, mér­legeinek teljes körű átvizsgálá­sát. Több hónapos vizsgálat alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a cég piaci értéke a csődhelyzet­ből való kilábalását követően megnövekedett. Toyotáék Kínában A Toyota és a Daihatsu japán autóipari vállalatok összeszerelő üzemeket létesítenek Kínában, és ezzel követik a Suzuki példáját, amely elsőként jelentette be szándékát a kínai terjeszkedés­ről. A Szánkéi Simbun című lap ír arról, hogy a Toyota kibővíti kínai partnerével, a senjangi au­tógyárral meglevő technikai kap­csolatát és kisméretű teherautók gyártására rendezkedik be Kíná­ban. A kínai gyár részvényeit vásárolja meg, de még nem dön­tötték el, hogy milyen arányban. 1995-re 50 ezer Hiace típusú ha­szonjármüvet kívánnak gyártani Senjangban, ahol tavaly mind­össze 4000 teherautót szereltek össze a kínaiak. BETEGEK AZ ERDŐK Tovább romlik Európa erdeinek állapota, s különösen riasztó mér­tékben pusztul a fák lombozata a savas esők következtében Közép- és Kelet-Európa egyes vidékein ~ állapította meg az Európai Kö­zösségek Bizottságának karácsony előtt nyilvánosságra hozott, de ko­rábbi évekre vonatkozó jelentése. A bizottság az EK 12 tagállamá­ban, s további hét európai ország­ban, köztük Magyarországon vizs­gálta az erdők egészségi állapotát, s megállapította, hogy az 1990. évi 15,1 százalékról 1991-ben ^^szá­zalékra emelkedett azoknak a fák­nak az aránya, amelyek lombozata súlyosan károsodott. AMERIKAI KÖLCSÖN Világbank nemzetközi fejlesztő! szervezete (IDA) kölcsönök forrná jában továbbítja a rászoruló orszá goknak 1993 második felétől. Ta valy olyan országok jutottak ige kedvező feltételekkel jelentős kö csönhöz, mint például Albánia vág Zimbabwe: mindkettőben alig nap 2 dollár az egy főre eső átlagjövedt lem. Az újonnan megválasztott amerikai elnök egyik első feladata az lesz, hogy jóváhagyassa a kong­resszussal a legszegényebb országok­nak kilátásba helyezett 3,75 milliárd dollárnyi washingtoni hozzájárulás folyósítását — derül ki a világbank adataiból. A pénzre még George Bush szakemberei tettek ígéretet, de­cember 15-én Genfben. Az összeget EXPO-FELHIVAS Épületszerkezet- gyártók kerestetnek Újabb bekapcsolódási lehetőséget kínál vállalatok számára a Világkiál­lítási Programiroda (1054 Budapest, Kossuth Lajos tér 4.). Ez alkalommal olyan cégek bemutatkozását és ter­mékismertetőjét váija 1993. január 29-éig, amelyek a világkiállítási terü­leten a meghívott nemzetek bemutató pavilonjaihoz, illetve egyéb rendelte- tésű kispavilonokhoz vállalják épü­letszerkezetek gyártását. A meghívott nemzetek számára célszerű nagy alapterületű és belma­gasságú, nagy tömegeket befogadó galériák és variálható bemutatóterek kialakítására alkalmas, a világkiállí­tás után könnyen elbontható, illetve egyéb célra átalakítható pavilonokat létrehozni. A tervezett kispavilonok várható rendeltetése: információ, esőbeálló, gyermekmegőrző, kézmosó-WC, do­hányárus, büfé, újság- és ajándék­tárgyárus stb. A kispavilonokhoz olyan épületszerkezeteket mutassa­nak be a gyártó vállalatok, amelyek a különböző rendeltetéseket lehetővé teszik, de egyben rendszert képeznek, kivitelezésük és üzemeltetésük gazda­ságos, esztétikusak. A világkiállítá­son könnyen lebonthatók és máshol újra felállíthatók. A határidőre beérkezett anyago­kat e célra szervezett bizottság érté­keli. Az értékesnek ítélt anyagról a kiállító nemzetek illetékeseit a bi­zottság egyeztető megbeszéléseken tájékoztatja, majd a kiválasztott rendszer alkalmazásába a gyártó cégét bevonja. A felhívás pontos szövegéről s a budapesti konzultációs lehetőség­ről a kecskeméti önkormányzat gazdasági hivatalán belül működő Expo-irodán kaphatnak tájékozta­tást az érdeklődők. j m Az ipar belföldi értékesítésének árindexei, 1992 Ágazat 1991. december = 100,0 július augusztus szeptember október Bányászat 99,6 100,1 103,1 105,6 Villamosenergia-ipar 100,0 107,8 110,9 110,9 Kohászat 103,8 104,1 104,3 103,7 Gépipar 111,2 111,5 111,7 113,8 Építőanyag-ipar 112,8 114,7 114,2 114,4 Vegyipar 106,3 105,9 107,0 107,7 Könnyűipar 109,0 109,5 110,4 111,9 Egyéb ipar 109,5 111,5 112,3 112.8 Élelmiszeripar 110,7 112,2 114,6 118,3" IPAR ÖSSZESEN 107,6 109,0 110,5 112,1.., Az ipar belföldi értékesítési árainak alakulása 1985. év = 100,0 KÖLTSÉGVETÉSI ÁBÉCÉ Ami lefaragható és ami növelhető A nyolcvanas évek költségvetései szá­mára a legnagyobb érvágást a támoga­tások, a dotációk jelentették. Milliárdo- kat költött minden esztendőben az ál­lam arra, hogy fedezze a vállalati gazdál­kodás hiányait. Még az előállítás szaka­szában igyekezett megtéríteni a terme­lőknek a fogyasztói árakban el nem is­mertethető többletköltségeket, és azt a nyereséget, amitől az árak behatároltsá- ga miatt eleve elesett. Semmi sem volt drága azért, hogy a fogyasztó ne érezze a pénztárcájában a döcögő gazdaság gondjait. Emiatt a szemlélet miatt a támogatási csatornákon kifolyt a költségvetés buk­szájából a bevételek csaknem egyhar- mada, a bruttó hazai termék — a GDP —egyötöde. S mi közben csörgedeztek a milliók a vállalati kasszákba, a cégek ve­getáltak tovább, függetlenül attól, hogy létük gyarapította vagy csak apasztotta a nemzeti jövedelmet. A költségvetés se­gítségével a hatékonyan termelők tar­tották el a ráfizetéssel dolgozókat, a veszteséges alapanyag- és kitermelőága­zatokban magasabb bért fizettek az al­kalmazottaknak, mint ott, ahonnan a jövedelmük ténylegesen származott. Mindez károsan hatott az egész társada­lomjövedelemtermelő képességére. Nem segítették a gazdasági tisztánlá­tást a fogyasztóiár-támogatások sem. Nem derült ki, hogy egyik vagy másik termék előállítása valójában mennyi pénzébe kerül a társadalomnak, mekko­ra költséggel jár a fogyasztásuk. A bolti árak ugyanis a költségeket csak részben tartalmazták. Egyes termékek sokkal olcsóbbak voltak, mások aránytalanul drágábbak annál, mint amennyibe elő­állításuk ténylegesen került. Ezt nagyjá­ból a vevők is tudták, érthetően többet fogyasztottak a dotált termékekből, mint a drágábbakból, az üzletek polcai­ról pedig azok az áruféleségek hiányoz­tak, amelyeket a legtöbben kerestek. E téren gyökeres változás történt, amely a költségvetés egyes fejezeteiből száműzte a dotációt és csak ott hagyta meg minimális mértékben, ahol az érin­tettek pénztárcája egyszerűen nem en­gedte volna meg a többletterheket. M indössze 100 milliárd forint—a GDP 7,3 százaléka — „maradt” erre a célra, elsősorban az agrárszektor támogatásá­ra és a közlekedés, valamint a háztartási energia fogyasztóiár-emelkedésének kompenzálására. Vannak, persze, bizonyos állami ki­adások ilyen a családpolitikai célokra szánt pénz, az egészségügy, a közokta­tás, a távközlési hálózat bővítése — amelyek még a takarékosság kényszere esetén sem számítanak kidobott pénz­nek . Bár csak közvetve, s nem is azonnal, de a lakossági, vállalati jövedelmeket növelik, valamint az adóterhek súlyos­bítása nélkül az adóbevételeket szapo­rítják. Bácskai Tamás Japán vendég várható Magyarországra is ellátogat, Eu­rópába tervezett útja során, a japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium vezetője. Móri Josiro január 11-én indul Nagy-Britanni- át, Németországot, Belgiumot, Olaszországot, illetve egyetlen volt szocialista országot, Magyarorszá­got érintő kőrútjára. Tigrisesélyek 1993-ban Dél-Korea közel 6 százalékos gazdasági fejlődési tempót érhet el 1993-ban — jósolja a szöuli köz­ponti bank, amely arra számít, hogy az elnökválasztásokon nyer­tes vezetés intézkedéseket fog hozni a lassuló konjunktúra megmozdítá- sára. Becslések szerint az idén az ázsiai tigrisország már csak 4,9 szá­zalékos gazdasági növekedési üte­met ért el, miután már két év óta csökken ez a mutató. Sikertermékek Az autók és az elektronikai cik-, kék vezetik Japánban a slágercik­kek 1992. évi listáját, amelyet a Mitsubishi kutatóintézete állított össze. Nem a szakértők szubjektív véleményét tükrözi a lista, hanem a piac értékítéletét, a legjobb termé­kek listája ugyanis az értékesítési adatokat tükrözi. A Toyota cég Crown Majesta kocsija volt a siker­termékek listavezetője, ebből a ko­csiból ugyanis havonta 200 millió dollár értékben adtak el. A Sony videokamerája, a handicam volt a második —- havi 130 millió dolláros értékesítéssel. Végül is hat autóipari vállalat és hét elektronikai cég ke­rült be gyártmányával a legjobb húsz termék közé. Rubel a szatyorban Az orosz központi bank hama­rosan 10 ezer rubeles bankjegye­ket bocsát ki. 1992-ben 2 ezer százalékos volt a drágulási ütem Oroszországban, s aki bevásárol­ni indul, annak pénztárca helyett lassan már szatyorban kell vinnie a rubelt. Több kuvaiti olaj Kuvait olajkitermelése az év vé­gére elérte a napi 1,67 millió hordó­nyit, s januárra már az Öböl-hábo­rú előtti szintre emelkedhet kö­zölte a kuvaiti olajipari miniszter a Reuter brit hírügynökséggel. Kuva­it 1990 augusztusa, az iraki invázió előtt naponta 1,85 millió hordónyi olajat hozott a felszínre. Az OPEC tagállamaitól a kitermelés visszafo­gását követeli, ám Kuvaitra ez nem vonatkozik. A szervezet ugyanis Kuvaitot felmentette a kvótaköte- lczcttség alól, hogy pótolhassa a há­ború okozta kitermeléskiesést és az elmaradt bevételek miatti vesztesé­gét. OPEC-manőver Az OPEC elnöke támogatja azt az iráni javaslatot, hogy a kőolaj világpiaci árának emelése érdeké­ben a szervezet tagjai 2 százalékkal szállítsák le termelési kvótáikat. Alirio Parra, venezuelai olajügyi miniszter a Middle East Economic Survey című lapban egyben annak a reményének adott hangot, hogy az OPEC tagjai pozitívan reagál­nak majd a felvetésre. A teheráni javaslat időszerűségét az adja, hogy az OPEC november végi, bécsi érte­kezletén elfogadott termelés-vissza­fogás ellenére további 1 dollárral esett a kőolaj ára. Csehszlovák kamatemelés A csehszlovák központi bank be­jelentette: december 30-án 8 száza­lékról 9,5 százalékra emelte a leszá­mítolási kamatlábat. Az idei év utolsó előtti napján a lombardhitel kamata is emelkedett: 12,5 száza­lékról 14 százalékra. A bank egyik illetékese elmondta, hogy az új év­ben lényegesen óvatosabb pénzpo­litikát folytatnak. A Reuter emlé­keztet arra, hogy a kamatlábakat a bank márciusban 9,5 százalékról 9, augusztusban pedig 8 százalékra csökkentette. V_____________________J Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents