Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-27 / 22. szám
\ 8. oldal, 1993. január 27. MEGYEI KÖRKÉP A tűzoltó oda megy, ahonnan más menekül W A Kozponi. A címbeli (tűzoltó)mondást nem kell különösebben magyarázni azoknak, akik már tapasztalták meg a tűzvész borzalmát. Akik — akár csak szemtanúként is — átéltek egy lakástüzet, vagy egy- egy balesetben megérezték a tűz fékezhetetlen hatalmát, azok nem felejtik a tűzoltó iránti tiszteletet sem. A halasi tűzvész a ma élő városlakók számára példa nélkül való, hatalmas pusztítás volt. Az ott végzett oltási munka dicséretet és jutalmat érdemel, mégis éppen ennek kapcsán beszélgetve — rengeteg felgyülemlett panasz, keserűség hangzott el a parancsnokok szájából. — Az emberek egy része, a hangadók szerint akár ha ott se lettünk volna — mondja Daróczi Mihály városi parancsnok. — Nyilván csak akkor látszana igazából, mekkora értéket mentettünk meg, ha tényleg ott se lettünk volna, s porig égett volna az iskola. — Nem hiszem, hogy valóban így értékelné a közvélemény a munkájukat. Főleg a környéken lakó szemtanúk tudják, mekkora veszély fenyegette őket. — Percek alatt terjedt át a láng az egész tetőzetre, s mire ’bennünket értesítettek, közel fél óra eltelt. Az egyik újság címlapfotóján jól látható, hogy lángban áll az egesz tetőzet, s mi még meg sem érkeztünk. Egyébként az a szerencse, hogy nem egy másik esetnél voltunk, hanem azonnal indulni tudtunk. Akad, aki azt híreszteli, üres tartállyal megyünk ki a tüzekhez. Az a kétezer liter víz, amit az IFA fecskendője visz, öt perc alatt kifogy oltásnál. A vízágyú pedig egykét perc alatt kilövi a tartály vizét. Ezért van az, hogy az emberek megérkezésünkkor azt látják, azonnal a tűzcsapot keressük, hogy a pótlást biztosítsuk. — Úgy gondolom, a közvélemény sokszor a tűzoltók hiányosságainak tudja be a technikai fogyatékosságokat is. Milyen a jelenlegi ellátottsága a szervezetnek? — kérdezem Wlacsil Tibor tűzoltó alezredest, a megyei parancsnokot. — Ennek a régiónak katasztrofális a helyzete. Országosan néhány iparilag fontos terület kapott fejlesztéseket, de az Alföld s főként ez a déli rész mostoha maradt. Tízhúsz éves autókkal és egyéb elavult felszerelésekkel nem igazán\vehet- jük fel eredményesen a küzdelmet' Ez, persze, nem új keletű gond, s mondhatom, túlvagyunk már azon, hogy jobb munkaszervezéssel és egyébbel kísérletezzünk. Anyagiakra lenne szükség. Sajnos, úgy tűnik, a BM-irányítás alatt álló szervek műszaki fejlesztése nem fog javulni a közeljövőben. — Közben a jelenlegi állapot és a korszerű felszereltség közötti távolság fokozottan növekszik. — Csak egy adat erre példának — bólint rá a megyei parancsnok. — Ezelőtt három évvel alig több, mint kétmillió volt egy tűzoltóautó, ma tizenkét-tizenhat millió körül mozog az ára. Hát ezt közadakozásból képtelenség előteremteni. Van olyan lehetőség, ha egy város előteremti az egyharmadát, a többit az országos parancsnokság melléadja. De hát melyik város képes négy-ötmilliót letenni manapság? Mindemellett arra is van példa — éppen itt, a környéken —, hogy egy-egy település erőn felül vállalkozik, hogy megoldja a problémáját. Jánoshalmát példaként lehet állítani. Ők a környező községekkel közösen létrehoztak és fenntartanak egy önkéntes egyletet. A beszélgetés zárása képpen említette a városi parancsnok, hogy a közvéleménnyel való jobb kapcsolat érdekében tartják a Flórián- napi lakossági tájékoztatást. Az első ilyen nyílt nap azonban lesújtó eredményt hozott. Úgyszólván teljes érdektelenség kísérte. — Pedig talán azok véleménye is árnyaltabb lenne, akik most okkal, ok nélkül hibáztatnak bennünket —.mondja Daróczi Mihály. Amiben mint tűzoltónak igaza lehet, de a kutyaszorítóba került szervezet helyzetén, úgy gondolom, ez mit sem javítana. Legfeljebb alaptalan félelmeink még inkább igazolást kapnának. Hajós Terézia 9 Szent Flórián halasi seregének fegyverzete. KÖNYVET ÍRT AZ ORCHIDEÁKRÓL Félegyházi természetvédő Mindennap eltűnik néhány növény- és állatfaj a Földről, az emberi civilizáció terjeszkedésének következményeként. Bár a nagy rendező — a természet — nem tett egyenlőségjelet a növények, az állatok és az ember közé, korlátokat azért állított. A homo sapiens kivételével soha senki sem lépte át ezeket a határokat. Az ember azonban, hol szándékosan, hol pedig tudattalanul, megszegi az ősi törvényeket. A földi fajok közül a legkiszolgáltatottabbak a növények, mert védekezni, elmenekülni nem tudnak, ha valami vagy valaki veszélyezteti létüket. A legnagyobb figyelmet a védett fajok igénylik, az emberek többsége azonban nem ismeri a botanikai ritkaságok nagy részét. Talán a megismertetés szándéka, a virágok szeretete motiválta Vidéki Róbert kiskunfélegyházi fiatalembert és két barátját arra, hogy egy ismeretterjesztő könyvet írjon „Rejtőzködő kincseink” címmel, mely a tavasz elején jelenik meg. S hogy honnan a debreceni egyetemen tanuló leendő botanikus érdeklődése a növények iránt? Talán valamelyik felmenő rokonától örökölte ezt a sajátos nyitottságot, de az is lehet, hogy csak úgy kialakult benne. A középiskolai éveit Szentesen töltötte, ahol dísznövényker9 Vidéki Róbert (Fotó: Walter Péter) tésznek tanult. Majd a természet- védelem problémáival ismerkedett meg, bejárva Bács-Kiskun védett területeit. Felfedezőútjain az orchideákba lett szerelmes, s ekkor határozta el két társával — Molnár Attilával és Sulyok Józseffel —, hogy egy összefoglaló munkát írnak a Kárpát-medencében fellelhető orchideákról. B. Zs. ORCHIDEÁK AZ ALFOLDON A fehér madársisak Az utóbbi 50 —100 évben bekövetkezett civilizációs és gazdasági fejlődés hatására igen jelentős változások mentek végbe a természetes élőhelyek növény- és állatvilágának rovására. Az Alföldön elsőként estek áldozatul az orchideák, amelyek igen szűk ökológiai tűré- sű, ún. indikátor növények. Eltűnt vagy nagyon visszaszorult Bács megye flórájából a fehér madársisak (Cepha- lanthera dama- sonium). 20—60 cm magas, alsó levelei tojásda- dok, a felsők to- jásdad-lándzsá- sak. A madár- sisakfajok virágai egyszerű felépítésűek, ősi jelleget tükröznek. Fehér lepellevelei összehajlók, a mézajkat részben elfedik. Emiatt a faj virágai teljes nyíláskor is azt a benyomást keltik, mintha bimbók lennének. A lepellevelektől méretben, alakban és szinben alig elkülönülő mézajkán sárga folt látható. Magyarországon a középhegységben gyakori. A Nyugat- és Dél- Dunántúlon csak szórványosan jelenik meg, az Alföldön pedig néhány kicsiny populációja ismeretes. Május—júniusban virágzik. Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, száraz tölgyesekben, ligeterdőkben és erdei fenyvesekben él. A Duna—Tisza közén máig fennmaradt tölgyesekben, keményfaliget erdőkben újra megtalálása igen nagy jelentőségű lenne a faj alföldi helyzetének és pontos elteijedésének tisztázása céljából. A fehér madársisak eltűnése intő jel arra, hogy a Duna—Tisza közének rendkívül gazdag és változatos flórája fokozatosan szegényedik. Előfordulása emlékének ma már csak növényföldrajzi szempontból van jelentősége. Vidéki Róbert 9 A fehér madársisak A hétköznapi ember számára az orchidea szó hallatán a különleges szépségű, virágboltokban vásárolható trópusi orchideák jutnak az eszébe. Hitetlenkedve hallgatja, ha a növénytan rejtelmeiben járatos természetbarátok a talajlakó (terresz- ter) orchideák hazai képviselőjéről, a kosborokról mesél. Nem csoda, hiszen ma már több tekintetben is kuriózumoknak számítanak. Apró termetük — néhány kivétellel —, kevésbé feltűnő megjelenésük miatt az esetek többségében véletlenül és nagy szerencsével bukkanhatunk rájuk. Ha megtörténik a „találkozás”, akkor is csak szakavatott emberek tudják, hogy a növényvilág melyik becses képviselőjével állnak szemben. Egészen közelről szemlélve bepillantást nyerhet bárki ebbe a csodálatos és parányi világba, amelynek fenntartását bonyolult mechanizmusok végzik. Sem szépségük, sem speciális életmódjuk nem tér el és nem marad el a trópusi orchideákétól, csak a mérsékelt éghajlat teremtette környezeti feltételeknek megfelelően módosultak. Kuriózummá válásuk okáról nemcsak ismeretlenségük, hanem mi magunk is tehetünk. Munkanélküli az egész család Szép kertvárosi családi ház, rendezett porta Kiskunhalason, itt él családjával a 47 éves S. Imre. Első látásra azt gondolná az ember, itt minden rendben van. — Ez csak a látszat — tárta szét kezét a házigazda. — Amíg dolgoztunk, minden spórolt pénzünket ebbe a házba fektettük. Szerencsére, családi örökség révén egy kis pénzhez jutottunk, és ki tudtuk fizetni az építkezéshez felvett OTP-kölcsönünket is. Ha ez nem sikerül, nem is tudom, ma mi lenne velünk. Miért ilyen elkeseredett? — Mert jelenleg munkanélküli az egész családom. Én korábban az Ikarusznál kazánfűtőként dolgoztam, de hét hónapja megszűnt a gyár. A feleségem 39 évesen rokkantnyugdíjas. A Texcoop kötőnője volt, sajnos, a nehéz fizikai munka az ízületeit, a létbizonytalanság pedig az idegeit tette tönkre. Közben a gyárat is bezárták. — Mekkora család? — Péter, 22 éves, katonaviselt nagyfiam bútorasztalosnak tanult. Az Épfától létszámleépítés miatt került az utcára. Anita, 17 éves harmadéves szakmunkástanuló a helyi papíripari vállalatnál. Már közölték vele, ha végez, sajnos, a gyár nem tudja foglalkoztatni. Gábor fiunk nyolcadikos, közgazdaságiba készül. — Kapott-e a hét hónap alatt valamilyen állásajánlatot? — Igen, egy újonnan alakult kft. hívott fűtőnek. Csak egy probléma volt, hogy nem tudtak tisztességes munkabért fizetni. A jelenlegi munkanélkülisegélyemnek még a felét sem kaptam volna kézhez, pedig abból is csak a minimálisra vagyok jogosult. — Miből élnek? — A munkanélküli-segélyből és a családi pótlékból. A házunk fenntartása igen sokba kerül, pedig csak egyetlen szobát fűtünk. Élelmiszerekből korábban bespájzoltunk, most csak a legszükségesebbeket vásároljuk, máról holnapra élünk. A feleségem állandó orvosi kezelés alatt áll, a gyógyszerár- emelés igen érzékenyen érintett bennünket. — Van valami kilátás az elhelyezkedésre? — Itt állok 47 évesen, és semmi reményem nincs. Elkeserít, hogy a fiam, lányom hiába tanultak szakmát, jóformán még bele sem kóstolhattak a munkába, máris munkanélküliek lettek. Úgy érzem, nem a mi hibánk, hogy ide jutottunk, hiszen mi mindig becsületesen dolgoztunk:: Fáber Erzsébet Omlásveszély a nemesnádudvari pincesoron A Belügyminisztérium 350 millió forintot különített el a pincék és más mesterséges üregek által súlyosan veszélyeztetett települések kár- és veszélyelhárítási munkáihoz. A nemesnádudvari polgár- mesteri hivatal — érvekkel jól alátámasztott pályázatára — tavaly másfél, az idén pedig 6 millió forintot kapott e célra. — Milyen gondok vannak a pincékkel? — kérdeztem Hidasi Antal polgármestertől. — A veszély a község sajátos terepviszonyaiból eredeztethető — mondta a polgármester. — A település északkeleti oldalán a helyenként 30 méter szintkülönbségű löszpartokba épített pincék már-már életveszélyesekké váltak az omlás lehetősége miatt. A megoldás: meg kell szüntetni az erózió okozta károkat, pótolni a rézsűkön kipusztult növényzetet. A nemesnádudvari pincék — szépségük vetekszik az európai hírű hajósiakéval — nemzeti értéket képviselnek. Megóvásukra komplex programot dolgoztunk ki, melyet 1995- ig szeretnénk befejezni, ami a temető, a ravatalozó és más közterületeket is illeti. A bekötőút — Ma9 A bor is kiváló. (Gál Zoltán felvételei) lom utca, illetve a sükösdi pincesor által határolt terület veszélyelhárítási tennivalói csak ezután következhetnek. _ „ „ , , Gál Zoltán Kétnyelvű tábla fogadja az idegent a festői szépségű pincesor előtt. 9 Az új támfal a szépen felújított katolikus templommal. Privatizálják a Bajai Építőipari Rt.-t A közeljövőben privatizálják a Bajai Építőipari Rt.-t. A cég terveiről, jövőjéről kérdeztük Makkai Gézát, az rt. igazgatóját. — Tavaly július elsején alakultunk át részvénytársasággá, 80 millió forintos törzstőkével. Ebből 10 millió az önkormányzat részesedése, amit nagyon szeretnénk, ha megmaradna, hiszen évek óta az ő megbízásukból építkezünk, és azt szívesen folytatnánk. A maradék felét, mintegy 35 milliót, a dolgozók — a vezetőket is beleértve — szeretnék megvenni, a munkavállalói részvényprogram keretében. A fennmaradó részt a vagyonügynökség próbálja értékesíteni külső vevőknek. Meglátásom szerint erre majd csak tavasszal kerül sor. Mi a részvénytársaság vagyonára vigyázunk, azt gyarapítani akarjuk, mert ahhoz, hogy jól dolgozhassunk, minőséget produkálhassunk megfelelő gépekre, eszközökre van szükség, s azokat folyamatosan beszerezzük. Jelenlegi gépállományunk jó állapotú, de akadnak olyan nagy értékű gépek, mint a Kato-daru, melynek üzemeltetésével világcsúcsot állítunk fel, mert több mint 10 éves és még elfogadható műszaki állapotú. Annyi pénzünk nincs, hogy újat vásároljunk, így a saját javítóbázisunkon igyekszünk a berendezéseinket megfelelő karban tartani. Ezért csak azokat a gépeket tartjuk meg, amelyekre feltétlenül szükség van a munkához. Az elmúlt évet eredményesen zártuk, és pillanatnyilag is van munkánk. A téli kezdés az első napok nagy hidege után sikerrel elindult, és most már teljes erővel dolgozunk. Tovább építjük a német művelődési központ diákotthonát, május 31-ei befejezéssel. Folytatjuk a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola B épületének átalakítási munkáit, július 31-ei határidővel. Nagyon reméljük, hogy a német központ IV. ütemét is sikerül elnyernünk a versenyben, bár ezt még nem írta ki az önkormányzat. Pályázunk a gyermekkönyvtár kivitelezési munkáira is. Továbbra is működtetjük az építőanyag-iparunkat. Jelenleg van egy konkrét, 13 millió forintos megrendelésünk, amit most gyártunk. Remélem, idén a piac egy kicsit több betonelemet igényel tőlünk, és hagyományos termékeinket is jól tudjuk forgalmazni. Idén jobban szeretnénk támaszkodni egy harmadik új tevékenységre, a kereskedelemre. A közkedvelt illatszer- és mosóporbolt után megnyílt az Alföldi Bútorgyárral közösen egy üzletünk. Ennek a forgalmát szeretnénk megnövelni. Építőanyag és lakberendezési árukörben is tovább kívánjuk bővíteni a mostani rendszerünket, az irodaház földszinti átalakításával. Abban bízom, hogy ezt az évet is sikeresen megvívjuk, bár nagyon sok bizonytalan tényező van még. Részvénytársaságként egy olyan tevékenységet is tervezünk elindítani, hogy vásárolnánk telkeket, s azokra építkeznénk saját terveink, illetve az előre meghatározott piaci igények alapján. Aki kereskedelmi egységet szeretne így nyitni, annak a saját ízlésük alapján terveztetnénk, építenénk és szállítanánk, menet közben az illető tőkéjét is bevonva. Ilyet a Dr. Csanády sétányon építettünk már, igen sikeresen. Szeretnénk egy olyan vállalkozáspolitikát kialakítani, hogy ne mindig arra várjunk, hogy valaki kiíijon egy versenyt, hanem mi magunk mennénk elébe az építési igényeknek. Zalavári László
