Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

6. oldal, 1993. január 25.

PETŐFI NÉPE

ÉS A VÁROSLAKÓ-MENTALITÁS?!

ÖNKÉPZÉS,

TOVÁBBKÉPZÉS

• Városaink peremén egyre több ilyen látványban van részünk. (PN-archív)

A jelen átalakulási folyamatnak, a számtalan súlyos gazdasági, társadalmi és politikai gondnak tudható be, hogy a magyarok a környezeti problémákat a magas megélhetési költségek és a bűnözés után „csak” a harmadik helyre sorolják —hangzott el a Magyar Gallup Intézet sajtótájékoztatóján.

A Gallup Nemzetközi Intézet koordinálásával az elmúlt év elején a világ több mint 30 országában azonos kérdőívvel és módszerrel kutatták azt, hogy az emberek mit gondolnak a környezeti problematikáról, helyi, országos és globális szinten, illetve mi a véleményük a környezetvédelemmel összefüggő kérdésekről. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a környezeti gondok fontosságának megítélésében a középmezőnyben foglal helyet.

A magyar vizsgálat 1992 januárjában folyt, és ezer állampolgárt kérdeztek meg, akik reprezentálták áz ország teljes felnőttlakosságát. A megkérdezettek többsége az

ország környezeti állapotát rossznak minősítette. Legfontosabb problémák között említették a levegő és a vizek szennyezettségét, majd a mérgező vegyi hulladékok, a köztisztaság és a hulladékkezelés problémái következtek. Viszonylag gyakran emlitették az elavult autópark és a korszerűtlen technológiával dolgozó ipar okozta környezeti ártalmakat.

Az ország környezeti állapotáért a megkérdezettek fele a kormányt tartja felelősnek, mindössze 25 százalék gondolja azt, hogy a környezetvédelem elsődlegesen az állampolgárok felelőssége.

Arra a kérdésre, hogy a környezet védelme vagy a gazdasági fejlődés fontosabb-e, a többség azt válaszolta: a környezetvédelem akkor is elsődleges fontosságú, ha emiatt a gazdasági fejlődés lelassul. A megkérdezettek csaknem fele hajlandó lenne anyagi áldozatot is vállalni és többet fizetni a környezetbarát termékekért,

6 CSOPORT, 160 KATEGÓRIA

Szerveződik a civilszféra

A nonprofit szervezetek száma gyarapodik, egyre nehezebb közöttük eligazodni. Pedig erre nagy szükség van: e szervezeteket létrehozó, bennük tevékenykedő szakembereknek éppenúgy, mint a nonprofit szervezetek működését támogató magánembereknek és gazdálkodószervezeteknek.

A Nonprofit Alapítvány gondozásában megjelent az alapítványok közötti eligazodást megkönnyítő kézikönyv: a „Magyar alapítványok 1992”.

— Miben tér el ez a kiadvány a korábban megjelent alapítványlistáktól? — kérdeztük Gyergyói Ildikót, a kötet szerkesztőjét.

Ismertet 7572 alapítványt

— Túl a mennyiségi teljességen, összeállításunk minőségében is eltér a korábban megjelentektől. Néhány adat a mennyiségre vonatkozóan. A 3230 oldalas, nagy formátumú kötet mint 7500 alapítványt tartalmaz. Csaknem 50 oldal terjedelmű a név szerinti, betűrendes mutató. A kiadvány a hazai alapítványi szakiroda- lomban egyedülálló módon osztályozza az alapítványokat.

— Ez miben nyilvánul meg?

— A kézikönyvünkben szereplő 7572 alapítványt tartós közéleti céljaik alapján, a civil társadalmi élet legfontosabb területein betöltött szerepük szerint 6 fő csoportba, ezen belül 25 alcsoportba és 160 kategóriába rendeztük. Az áttekinthetőséget segíti a 6 fő csoportot egymástól jól elkülönítő 6-féle szín. Külön feldolgozási kulcsokat alkalmaztunk azon alapítványok számbavételére, melyeknél a cél és a tevékenység nem feltétlei\ül esik egybe. Ezzel is szerettük volna kifejezésre juttatni azon szándékunkat, hogy mindent felölelő, valóban sokoldalú, könnyen kezelhető, és az alapítványokkal való kapcsolatteremtést segítő kiadványt készítsünk. Egyaránt kielégítve a szakemberek és az érdeklődők tájékozódási igényeit a magyar nonprofit szervezetekről.

— Milyen információkhoz juthatnak az érdeklődök?

Akiknek munkaeszköz

— Az alapítvány nevén, címén, telefonszámán, számlaszámán és a képviselő nevén kívül a tevékenységi kódrendszerben képet kaphatnak arról is, hogy a szóban forgó alapítvány milyen módon nyújt segítséget. Vagyis az eszköz- és pénzadományokról, a szolgáltatások nyújtásáról és a közvetett segítségnyújtás formáiról. A kötet az alapítványokat érintő legfontosabb jogszabályokat is tartalmazza.

— A segédkönyv kiknek ajánlható ?

— Szervezeteknek és magánembereknek egyaránt. De elsősorban az információval foglalkozóknak: a könyvtárosoknak és az újságíróknak. Mindennapi munkájukban fontos munkaeszköz.

— Az alapítványi világ folyamatosan változik. Tervezik-e újabb kötet kiadását?

— Noha kiadványunk a teljességre törekvés szándékával készült, szükség van az adatok helyességének folyamatos karbantartására. Ezért kérjük az alapítványok munkatársait, képviselőit, hogy ha kimaradtak volna, ha helytelen vagy pontatlan adatot találnak alapítványukról, esetleg céljuk, tevékenységük szerint helytelenül, nem a megfelelő helyre soroltuk be. jelezzék a Kurázsi szerkesztőségének levélben vagy telefonon (1052 Budapest, Ger- lóczy u. 11., Budapest 1399, Pf. 706, 117-6232). Szükség esetén — amennyiben az adatok bővítése és módosítása megkívánja — természetesen újabb kötet kiadására is sor kerül.

M. É.

A gondozott környezet sokba kerül

Igaz, ami igaz: a Kecskeméti Városgazdasági Vállalatról leginkább akkor hallunk, amikor időnként megszaporodnak a panaszok: rég nem ürítették a kukákat, elhanyagoltak a parkok, vagy ne adj’ Isten!, valami rettenetes félreértés történik egy temetésen. Dr. Mayer Antal főmérnöktől, önkormányzati biztostól most megkérdeztük: a város polgárai milyen változásokra számíthatnak ebben az évben, tudnak-e javítani szolgáltatásaikon?

— Az év az átalakulás jegyében kezdődött, folyamatosan dolgozunk azon, hogy a vállalatból nemsokára egy kft. és egy alapítvány jöhessen létre. Az alapítvány elsősorban a vadaskertet gondozná, természetesen ehhez jelentős tőkére van még szükség. Ami a kft.-t illeti, azt is az önkormányzat hozza létre, de már arról is megszületett a döntés, hogy amint lehet, különválik a kommunális szolgáltatás, valamint a temetkezés és parkgondozás.

— A szolgáltatások javulnak az átalakulást követően ?

— Nagyon reméljük, hogy igen.

.Elkészült például egy tervezet, a legalább húsz éve elmaradt parképítés-gondozás ügyében. Ettől az évtől különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy május végéig kétszer legyen nyírva a fű. pótoljuk a hiányzó parkokat, a Széchenyi- városban, a Vacsi közben, és ahol még kell: járdákra, friss ültetésekre lesz szükség. Négy-öt fűnyíró brigádunk fog dolgozni, egy-egy városrészért ők lesznek a felelősek.

Folyamatosan végezzük ezenfelül a fasorok új telepítését: tavasszal a Petőfi és a Reile Géza utca környéke következik. Körülbelül négymillió forintba kerül annak a mintajátszótérnek a kialakítása, amely a Dobó körút házai között várja majd a gyerekeket májustól.

• Dr. Mayer Antal: A tervek szerint két kft. és egy alapítvány lesz a városgazdasági vállalatból!

(Fotó: Walter Péter)

— Sokan panaszkodnak a szemétszállításra. Különösen a karácsonyi ünnepek idején halmozódott fel a sok hulladék a kukákban és környékükön. A polgárok hiába várták, hogy gyakrabban szállítsák el a szemetet!

— Tevékenységünket önkormányzati rendelet szabályozza: a most is érvényben lévő utasítások pedig úgy rendelkeznek, hogy leggyakrabban heti három alkaCsak a harmadik helyen

lommal vigyük a szemetet. Erre kapunk pénzt, erre van technikai hátterünk. A lakók annyiban segíthetnek magukon hasonló esetekben, hogy több konténert, vagy kukát vásárolnak vagy bérelnek a ház elé, hiszen ez az ő költségük. Természetesen a többnapos ünnepek alatt mi is megtesszük majd, ami tőlünk telik, ha lehet, több járatot indítunk.

— Idén mivel tudják bővíteni szolgáltatásaikat ?

— Vettünk egy új kukáskocsit, valamint hárommillió forintot fordítunk a tönkre ment, elhasználódott konténerek javítására, cseréjére. Ez ugyanis már a mi dolgunk. Sajnos, az emelkedő egyéb költségek miatt, nekünk is meg kellett emelnünk szemétszállítási díjainkat: átlag 20-35 százalékkal. A szemétlerakási díj a kijelölt helyeken továbbra is ingyenes.

— Készülnek-e tervek arra, hogyan oldják meg a városközpont tisztán tartását? Külföldinek, városlakónak egyaránt az a véleménye, hogy szemetes a város.

— Idén megszabadulunk a betontalpú hulladéktárolóktól — ezeket mindig felborítgatták éjszaka, szintúgy a felül nyitott tárolóktól, melyekbe behullik az eső, belerohad a szemét stb. Olyan gépre lenne szükségünk, mely egyetlen éjszaka alatt megtisztítaná a központot! Van viszont valami, ami tulajdonképpen nem pénzkérdés, ez pedig a saját mentalitásunk, városlakó-viselkedésünk. Nem lehet eleget hangsúlyozni, sokkal olcsóbb nem szemetelni, mint aztán saját adónkból milliókat költeni az eltakarításra.

— Szintén az önök tevékenységéhez tartozik, s egyre többet hallani arról, hogy mind több magánvállalkozó pr’&bál szerentsét 'a térné (készülték a versenyre?

— Igen, már van is vállalkozó, aki ezen a területen dolgozik; megszervezi a temetéssel kapcsolatos dolgokat. De maga a temetkezés nem privatizálható tevékenység, önkormányzati jogkör —, illetve feladat — mondta dr. Mayer Antal főmérnök.

Bán János

Könyvsorozat

háziorvosoknak

A háziorvosi rendszer életbe lépése számos megoldandó kérdést vetett föl. A többi között azt, hogy. miként szerezhetik meg a háziorvosok azokat a szakirányú ismereteket, amelyekre korábban nem, vagy csak alig volt szükségük. Egy ehhez kapcsolódó igen hasznosnak és célszerűnek ígérkező kezdeményezésről számolt be Kertész Gábomé, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő tudományos kiadója, a Springer-Verlag magyarországi leányvállalatának kereskedelmi igazgatója.

— Kettős feladattal alakult meg a magyarországi cég, alig egy évvel ezelőtt. Részben magyar nyelvű kiadványok megjelentetésére^ részben a Springer- Verlag összes kiadványának magyarországi forgalmazására — tudtuk meg. — A Springer-Hungarica (ez a budapesti vállalat neve) éppen orvosi könyvek kiadásával kezdte nálunk a tevékenységét, aztán más tudományos és ismeretterjesztő munkákat is sorra jelentettünk meg. Most pedig a „Háziorvos Könyvek” című sorozatot bocsátjuk útjára, fölismerve azt, hogy a háziorvosi rendszer működtetése kiemelt szakmai prioritást élvez, viszont a magyar egészségügyi könyvkiadás ezzel az alapvető változással még nem tart lépést.

— A kiadványok az orvosok önképzésének és tudásuk továbbfejlesztésének lehetnek forrásai. Világos, hogy a háziorvosi szolgálat az addig megszokottnál nagyobb szakmai felelősséggel jár és nem hiszem, hogy akadna akár egy orvos is e gárdában, aki nem érezné, hogy szaktudását fejlesztenie kell. Mi a kontrollált önképzéshez és a szervezett továbbképzéshez egyaránt alkalmas sorozatot adunk most közre a „Háziorvos Köny- vek”-kel.

A kiadványok címlistája minderről meggyőzően árulkodik. Gyakorlati reumatológia, neurológia, fiil-orr-gégészet, diabetológia, gyermekgyógyászat, sto- matológia, onkológia — vagyis csupa olyan szakirányú forrásmunka, ami egy gyakorló háziorvos könyvtárából egyébként sem hiányozhat. A sorozat első darabja, a gyakorlati reumatológia (Bálint Géza—Földes Károly—Szebenyi Béla —Bálint Péter munkája) már kapható, a többiek 1993 őszéig folyamatosan kerülnek a boltba.

Mivel a sorozat kiadását az Országos Háziorvosi Intézet is támogatja, lehetőség nyílik arra, hogy azok az orvosok, akik háziorvosi körpecséttel ellátott rmegrendelést adnak fel a Springer Hun- garica címére (1075 Budapest, Wesselényi utca 28.), a sorozat első három darabját, de remélhetőleg a későbbi példányokat is, 30 százalékos árkedvezménnyel kapják. Mivel az egyes kötetek ára 490 és 980 forint között mozog, ez az engedmény nem elhanyagolható, mint ahogy azt is érdemes a háziorvosnak tudni, hogy a vásárlási számláját „kártyapénz dologi költség” címén lehet elszámolni. Ez az adózás szempontjából jelent kedvezményt. (MTI-Press)

S. J.

TÉNYLEG NEM TEHETEK SEMMIT?

MTJT

Őrizetben a Szultán utcai tolvajok

Különös, már-már hihetetlen történetet mesélt el január elején a kecskeméti Orbán Zoltán. A Szultán utcában élő embert több alkalommal is meglopták, a lakását kirámolták, s bár tudja, ki a tolvaj, mégis tehetetlen velük szemben. Hiába tett feljelentést — mondta —, csak nem sikerül visszakapnia a holmiját.

— Tényleg nem lehet a világon semmit tennem a D. család ellen? — kérdezi szinte könyörögve. — Pedig hányszor betörtek már hozzám! Huuu ... nagyon sokszor. Tudtam azt is, hogy ők vitték el a tévém, el is mentem a rendőrségre, hogy feljelentsem őket. Soha nem felejtem el, egy százados fogadott. Azt mondja, ha nem tudom bizo- nyitani, hogy D.-ék vitték el, csak hamisan teszek feljelentést, akkor én nagyon ráfázhatok. Mert hat hónaptól mit tudom én, hány évig terjedő büntetés jár a hamis feljelentésért. Itt nem kecmecelünk — mondja a százados —, jól nézne ki, ha mindenért a rendőrséget zargat- nák. Ha maga tudja, hogy ki vitte el a tévét, akkor próbáljon meg vele szépen beszélni, kérje vissza, oszt’ akkor nem lesz differencia. Se magának, se nekem, se a rendőrséget nem zargatja.

Na jól van, úgy is volt. tényleg elmentem D.-hez, beszéltem vele: miért nem adjátok vissza a tévém? Adjátok vissza szépen, és akkor nem teszek feljelentést, elsimítjuk a dolgot. Visszaadom — esküdö- zött, hitegetett, ahogy a cigányok szokták. Vártam, halasztottam, halogattam, jól van, csak jön, mondogattam hetekig, majd visz- szamentem a rendőrségre. Ott meg azzal fogadtak, hogy már hiába, mert 24 órán belül nem tettem meg a feljelentést. Ilyenkor már maga későn jött — mondták.

■Legutóbbúgjy jártam; hogy aludtam a belső szobában, amikor D.- ék benyomták az ablakot, és beugráltak. Mire odaértem, a másik ablakon kiugrottak az utcára. Akkor nem bírtak elvinni semmit. Másnap korán reggel bementem a rendőrségre, ahol az ügyeletén egy ilyen bajuszos rendőrtiszt fogadott, és kérdezi, hogy elvittek-e valamit. Hát, mondom, nem tudtak elvinni semmit, de mit gondol, miért jöttek be, tán potyára. Na akkor majd akkor menjek, ha el is visznek valamit — zárta le a tiszt úr. Mit tesz Isten másnap az öcsémnél aludtam, és reggelre elvitték a szőnyegemet, a gázpalackot, az ágyterítőt, egy Zsolnay-vázát, törött paprikát, meg tudom is én, még mit. Akkor ki is jöttek a rendőrök: mondom nekik, hogy vegyenek ujjlenyomatot. Ugyan már — felelték —, ilyen régi dolgokon nem lehet, nincs ezen ujjlenyomat. Eltelt egy kis idő, megyek be a rendőrségre, akkor meg már azt mondták, hogy lezárták az ügyet. A tettes ismeretlen. Nekem nem szólt erről senki? — kérdezte a rendőr. Mondom nem, papírt sem kaptam róla, de azt tudom, hogy D. az Editnek a kocsmában, a Szegedi úton kínálta a vázát, meg egy rózsaszín selyem ágyterítőt. Erre újra jegyzőkönyvet vettek fel, de ennek is már több napja . ..

A legjobban az bosszant, hogy D. még macerái is, azt mondja: látta, hogy én voltam? Mondom, láttalak benneteket, amikor kiugrottatok az ablakon. Persze, hogy ti voltatok. Mire D. a szemembe nevet: nem elég i lánr-aa.-hogy maga láttánixoqw ’;

Tényleg nem elég? Tényleg nem tehetők semmit..'??'

• A tévémet is a D. család vitte el — vélte Orbán Zoltán, aki a Petőfi Népétől kért segítséget. (Gaál Béla illusztrációja)

Orbán Zoltán történetét 1993. január 6-án küldtük el a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol megígérték, hogy vizsgálatot kezdenek az ügyben. Ennek megállapításait január 21-én kaptuk kézhez: a levelet Ferenczi László rendőr őrnagy írta a Petőfi Népe főszerkesztőjének. Ebből idézünk:

„A rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy Orbán Zoltán 1992. december 3-án, 13 óra 34 perckor tett feljelentést a kecskeméti kapitányság ügyeletén lopás bűntett miatt. Arra Vonatkozólag, hogy más alkalommal is megjelent volna a rendőrségen és feljelentést akart volna tenni, irat nem található.

A feljelentés jegyzőkönyvezése alkalmával az eljáró kötelességének eleget téve oktatta ki Orbán Zoltánt a hamis vád, valamint a hatóság félrevezetése bűncselekmények törvényi következményére. Ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben rögzítette.

A feljelentés felvételét követő helyszíni intézkedés alkalmával értékelhető nyomot felkutatni, rögzíteni nem volt lehetséges. A kezdeti tanúkihallgatások során a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyre vonatkozó bizonyítékok nem voltak beszerezhetők.

A halaszthatatlan nyomozási cselekmények foganatosítása után a nyomozás elrendelésére került sor, amely a mai napig folyamatban van, megszüntetésre nem került. A folyamatosan beszerzett bizonyítékok alapján 1993. január 15-én D. Zoltán és D. Gyula kecskeméti lakosokat gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették őket. Az ellopott tárgyak egy részét sikerült lefoglalni, a többit a bűncselekmény elkövetése után a gyanúsítottak értékesítették.

A kivizsgálás alapján megállapítható, hogy az ügyben eljáró rendőrök — írja levelében Ferenczi László — intézkedései törvényesek és szakszerűek voltak. A bejelentésben foglalt azon mulasztásokat, hogy a sértett további feljelentéseit nem jegyzőkönyvezték, elégséges adatok hiányában megállapítani. de kizárni sem lehetett”

A rendőrség levele után Orbán úr kérdése költőivé vált. Mégis védelmet kaphatott a D. családdal szemben.

Noszlopy