Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

4. oldal, 1993. január 22. MEGYEI KORKÉP Európa szellemi közösség is • Fusz György plasztikája. Tavaly májusban a Nemzetközi Kerámiastúdió elnyerte pályázatá­val az Európai Közösség legelső ma­gyarországi művészeti ösztöndíját. Az ECU-ösztöndíjas alkotók pénte­ken délután fél ötkor Szombathe­lyen, a képtárban mutatkoznak be munkáikkal a közönségnek. A tárlat anyagát reprezentáló katalógus be­vezetőjében Hans Beck, az Európai Közösség Bizottsága delegációjának vezetője a következőképpen nyilat­kozik: „ ... Úgy gondolom, hogy a kul­túra minden területének jelentősebb szerepet kellene betöltenie a nagypo­litika életében is, annak érdekében, hogy Európa lakói számára még nyilvánvalóbbá tehessük azt a szelle­mi közösséget, mely mindnyájunk gondolkodásában, érzéseiben, ha­gyományaiban jelen van. Ezért örü­lök nagyon, hogy az Európai Közös­ségek és Magyarország között meg­kötött európai egyezményben a kul­túra kérdéseinek igen fontos szerepet szántunk. Nekünk, politikusoknak, diplomatáknak és a művészeknek közösen kell az Európai Egyezmény­ben lefektetett tételeket élettel megtöl­tenünk. Véleményem hasonló ahhoz a német filozófushoz, aki úgy véleke­dik: „Dichter verändern die Welt”. (A költők változtatják meg a világot.) Azt gondolom, a művészek már azzal is megváltoztatják a világot, hogy dolgoznak, és alkotásaikat az elkö­vetkezendő évszázadokra hagyják. Mi is ezért támogatjuk munkájukat.” (Károlyi) — kérelmezési időszak kezdete előtt egy nappal megjelent — köz­lönyt, nem értesült a módosításról, s így félő, hogy kimarad a neki szánt és őt megillető támogatásból. A legszömyűbb mindebben az, hogy a nevezett többséget nem csu­pán megilleti e támogatás, hanem valóban igen rászorult. Méltányta- lanjenne, ha az ADMINISZTRÁ­CIÓ visszavenné, amit az EMBER­SÉG megadott. A MEOSZ reméli, hogy az admi­nisztrációs hiba (a határidő nem elég körültekintő megállapítása) ki- javíttatik. Ennek ellenére kéri egye­sületeinek tagjait és az országban élő valamennyi mozgáskorlátozott személyt — akik közlekedési támo­gatásra jogosultak —, hogy máris intézkedjenek: adják be támogatási kérelmüket haladéktalanul a jegy­zőhöz. Ne feledjék, versenyt kell futniuk — ha megy, ha nem — az idővel. A jegyzők, a jelenleg érvé­nyes rendeletmódosítás szerint feb­ruár 15-én lehúzzák a rolót, azaz a február 16-án érkezett kérelmekről már nem határoznak. Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége A kormány 1992. december 30-án módosította az egyes mozgáskorláto­zott személyek közlekedésével kap­csolatos kedvezményekről szóló 53/ 1992. (III. 21. Korm. rendelet 13. paragrafusát. A módosítás szerint a közlekedési támogatásra vonatkozó igényt minden évben február 15-éig kell a jegyzőhöz benyújtani, aki feb­ruár 15. és április 30. között határo­zattal dönt, és gondoskodik a megál­lapított közlekedési támogatás fo­lyósításáról. A módosítás a Mozgáskorláto­zottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számára az óév utolsó meglepetése volt (a Nép­jóléti Minisztérium a módosított ha­tározatot a MEOSZ-szal előzetesen nem egyeztette). Hát még mekkora meglepetés lesz a mozgássérült em­bereknek, szerte az országban! Mert akit a havas, jeges tél, a csúszós utak megakadályoznak kérelmének ha­táridőn belüli benyújtásában, annak számára a közlekedési támogatás el­veszett, legalább 1993-ra. Igaz, janu­ár elseje és február 15. között volt, s talán, lesz is még néhány olyan nap, amikor nem csúszik az út. Hanem a jogosultak többsége nem olvasta a Szélforgó és vesszőparipa Mint ismeretes, 1987 májusában Kecskeméten alakult meg a Magyar Játék Társaság. A Szórakaténusz- központtal működő országos egyesü­let elsőként a híres és sokoldalú név­adó: Kiss Áron életművének néprajzi, pedagógiai és irodalomtörténeti vo­natkozásait tette közzé a legfrissebb kutatások szemszögéből. Újdonság volt az is, hogy (Váczi Mária összeál­lításában) itt jelent meg először egy olyan bibliográfia, amely a Kiss Áron által publikált s róla írott közlemé­nyek egészét feltárta. A közelmúltban dr. W. Mikó Magdolna szerkesztésében szintén a „Vesszőparipáink” sorozatcím alatt látott napvilágot az újabb közle­mény. Kis játéktörténet; A múlt szá­zad kiemelkedő játékpedagógiai ered­ményei — ez volt a témája annak az emlékülésnek, amelyen 7 előadás hangzottéi. Emlékezetes, a Budapes­ti Tanítóképző Főiskola nemcsak a rendezvény helyszínét biztosította, hanem annak kiváló oktatópedagó­gusai: Fraunhoffer Péterné, a Hajnal Sándorné és dr. Odor Klára a 19. és 20. századi óvoda- és játékpedagógiai módszerek, eredmények tanulságait foglalták össze. Dr. Lakatos Zoltán­ná, a Fővá,rosi Pedagógiai Intézet Gyakorló Óvodájának külföldön is jegyzett főmunkatársa kifejezetten e kötet számára állított össze kitűnő áttekintést. Dr. Kotnyek István, a Za­la megyei neveléstörténet búvárlója előadásához híven tanulmányában is igen élvezetes stílusban emel ki múlt századi eseményeket, példázatokat. Farkas Péter, a szomszédos Nagykő­rösön lévő Arany János Múzeum munkatársa, az ottani iskolatörténeti múzeum gondozója és a Pest megye iskoláztatástörténetének szakértője a játék helyét és szerepét vizsgálta a 19. századi iskolaváros életében. Sz. Körösi Ilona történész (Katona Jó­zsef Múzeum) pedig a Miasszo­nyunkról nevezett Kalocsai Szegény Nővérek kisdedóvó tevékenységét méltatja és hangsúlyozza hézagpótló tanulmányában. Csak remélni tudjuk, hogy az em­lékülés és az előadások anyagából összeállított, közel 8 ív terjedelmű ki­advány nem kerül elfeledésre, s a té­ma iránt érdeklődők bizalommal for­dulnak a kecskeméti játékközpont­hoz. — kvízi — A nyugdíjasok érdekében Küldöttgyűléseket tartott a na­pokban a Nyugdíjasok Bács-Kiskun Megyei Érdekvédelmi Szövetsége, regionális megosztásban Kiskunfél­egyházán és Kalocsán. Az elnökség beszámolt a megalakulástól, 1991-től végzett munkájáról, s köszönetét fe­jezték ki mindazoknak az önkor­mányzatoknak, amelyek támogat­ták a szövetséghez tartozó nyugdíjas­szervezeteket, valamint a megyei ön- kormányzatnak, amely anyagiakkal segítette a szövetség működését. Ugyanakkor kívánatos lenne, hangsúlyozták, ha a szövetség érvé­nyesíthetné véleményezési, javaslat­tételi jogát a megyei önkormányzat­nál is. A vita során kifogásolták, hogy a megye parlamenti képviselői közül többen nem támogatták a név szerin­ti szavazásnál a 16 százalékos nyug­díjemelést. Kedvezőbb képviselői tá­mogatásra számított a megye százötvenezer nyugdíjas választópol­gára. Végül megválasztották a megyei szövetség új intézőbizottságát, mely­nek elnöke Miklós László lett. Tagjai: Nádas János és Novák Sándor (el­nökhelyettesek), dr. Lapp Jenő és Lux Márta. Agykontroll-továbbképzés Világhírű agykontrolloktató, az ausztrál Elisabeth Jahshan (Dóm­ján Erzsébet) tart továbbképzést Kecskeméten, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban a Silva-féle agykontroll-tanfolyamot végzettek­nek. Mondanivalóját három téma köré csoportosítja: az önbizalom növelése és jelentősége, az emberi kapcsolatok teremtése és megtartá­sa, programozás az idővonalunkon. A továbbképzés az oktató ígérete szerint nem csupán hasznos, hanem érdekes kaland is lesz. Az időpont pedig: január 24., vasárnap, reggel 9 órától este 6-ig. Jelentkezőket várnak Április közepén népzenei napra várja a középiskolai diákkórusokat és természetesen a műsorukra kíván­csi érdeklődőket a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépisko­la. A délelőtt tíz órától kezdődő mű­sorban szólóénekesek, népi hangsze­resek is fellépnek, programjukban népdalok, népdalfeldolgozások sze­repelnek. Pódiumra lép a Kocsis Pál szakközépiskola rüsselsheimi test­vériskolájának a kórusa is. A diákok táncházzal záruló népzenei napjára február 15-éig várják az érdeklődő középiskolai kórusok jelentkezését. — K — ORVOSRA VAR A LAK • Tompán — a többszöri meghirdetés ellenére is — betöltetlen a gyermekorvosi állás. A faluban élő szülők, gyermekek és ez a szépen felújított épület várja a jelentkezőket. (Fotó: Kiss Béláné) +V$o V & 10 »0 □□ m a ^OD’DO ti r i ~|! .Ki' .........íf".' LiiirclJlnxi 3i_____Ll M i ! >i : i i i i FIGYELEM! Az üzletház építőközössége eladásra hirdeti meg a kiskunfélegyházi Kalmár József (Alkotmány) u. 2. sz. alatt 1993-ban felépítésre kerülő lakó- és üzletházban földszinti üzlethelyiségeket, valamint az I. emeleti és tetőtéri lakásokat. Érdeklődni a 362-243-as telefonszámon lehet. 95 Egyházi hír Ausztria eisfenstadti (kismarto­ni) egyházmegyéjének püspöke, László István nyugállományba vonult. II. János Pál pápa elfo­gadta lemondását, utódjául Paul Ibyt, az eddigi általános helynö- köt nevezte ki. László István év­tizedeken át az ausztriai magyar menekültek pártfogója és főpász­tora volt. xxxxxxxxxxxx X A DUREN FA felszámolás miatt az x alábbiakban felsorolt ' : vagyontárgyait értékesíteni x X kívánja: X * 600 m! épületrész (telek nélkül), v 2 db gépkocsi: X — 1 db Wartburg, 1.3 tip., 3 éves, X — 1 db NYSA (műszaki vizsga lejárt), X 13 éves, X w egyéb anyagok, fogyóeszközök. * ÉRDEKLŐDNI LEHET: X — RE0RG RT., Budapest V., Vadász u. 30. x — DUREN FA felszámoló helyi X megbízottjánál. X _ Telefon: 76/328-649 X 215743 X XXXXXXXXXXXX HETI SOROZATUNK CENZÚRÁZOTT HADTÖRTÉNELEM 9. A halál bilincsbe vert rongyosai • A halál bilincsbe vert rongyosai. (A szerző archívumából.) Meg kell emlékeznem külön is azokról a katonákról, akik a szovjet hadsereg áttörése után olyan irgalmatlan nappalokat és éjszakákat éltek át, melyek hatá­sára lelkileg-testileg élő halottak­ká váltak. Akiknek a csapatát szétverték, vezetés, irányítás, el­látás nélkül maradva, magukra hagyatva, összetörtén, éhezve, lerongyolódva, kisebb csopor­tokba verődve vonszolták magu­kat a kegyetlen hidegben a hó­mezőn át, nyugat felé. Szólnom kell róluk, mert önhibájukon kí­vül váltak „a halál bilincsbe vert rongyosaivá, a végzet áldozatai­vá”. Az idézet az „Orosz front: én is ott voltam” című olasz könyv- sorozat „Nikolajevka” című kö­tetéből való. Ebben a könyv szerkesztője, az előző fejezetben már említett Giulio Bedeschi az olasz Alpesi hadtest 245 tisztjé­nek és katonáinak visszaemléke­zéseit gyűjtötte össze. G. Bede­schi emberséggel emlékezik meg ezekről a „rongyosokról”, akiket — mint írja — „a háború utáni rágalmazók és befeketítő k „szét- züllötteknek” (sbandati) nevez­tek.” A háború után nálunk is elég­gé el nem ítélhető szemlélet volt tapasztalható ezekről a „szétzül- löttekről”, és mert én sem tud­nék emberségesebben, együttér- zőbben szólni róluk, mint azt olasz bajtársam, G. Bedeschi tet­te, idézem az olasz szemtanú magyarra fordított visszaemléke­zésének néhány részletét: „ ... Mivel elfogyott a lőszer és használhatatlanná váltak a fegyverek, emberek ezrei marad­tak a harc területén. Ezek a túl­élők is csaknem elpusztultak a kimerültségtől, a hidegtől és az éhségtől. Áz egységek szervezeti rendje megszűnt a harcok miatti felbomlás, a veszteségek, a szét­szóródás következtében . . . Ola­szok a három alpesi hadosztály­ból, gyalogság a „Vicenza” had­osztálytól, német, magyar és ro­mán katonák összekeveredtek. Emberek ezrei meneteltek a hó­ban, a szánok, járművek, lovak és öszvérek tömegében, állandó­an valamiben reménykedve, va­lamit várva, hogy megmelegít­hessék kezüket, hogy valami ételhez jussanak, hogy életben maradhassanak. Bizonyos, hogy voltak közöt­tük egyesek, akik eldobták fegy­verüket, és önző módon csak a saját megmenekülésükre gondol­tak. Csakhogy a „szétzüllöttek- nek” nagy többsége súlyos, áldo­zatokkal teli utat tett meg, ami­be majdnem belepusztultak. Hu­zamosan harcoltak, és ez a meg­menekülését jelentette a többiek­nek. Mialatt egységük napról napra megfogyatkozott a nagy veszteség következtében, ilyen körülmények között sokkal ke­servesebb és elismerésre méltóbb a kitartás ... Mennyi szenvedés­sel járt a továbbjutás, tapoga­tódzva az éjszaka sötétjében, agyongyötörve, az előttük jártak nyomába lépkedve, egyetlen olyan támogató fegyver nélkül, mely közvetlen védelmet biztosít. Görnyedtek nyomorúságuk sú­lya alatt abban a tudatban, hogy tehetetlenek, csak terhet jelente­nek a még harcban álló csapa­toknak. .. .,í Azt hiszem, nagy részük attól szenvedett a legjobban a vissza­vonulás alatt, hogy sorsuk má­sok erejétől függ, azokétól, akik még harcoltak. Talpon maradni a hófúvásban, a dermesztő éjsza­kákban, nem összeroppanni, ha­nem akárhogy is, de továbbmen­ni, nekidőlve a szélnek, erőtlenül az éhségtől, szembenézve a ha­lállal. A halál bilincsbe vert ron­gyosai voltak ők, azé a halálé, mely ezekben a hetekben a Don­tól nyugatra pusztított. . .” * „A halál bilincsbe vert ron­gyosai” számára egyszer mégis­csak véget értek a rettenetes éj­szakák, a véget érni nem akaró, gyilkos menetek. Tengernyi szen­vedésük ellenére élve kijutottak a válságból. Emberfeletti erőfeszítéseik, vasakaratuk, kitartásuk azonban — ezt akkor ők is nagyon jól tudták — hiábavaló lett volna, ha nincsenek csapatok, csapat­töredékek, melyekhez kegyesebb volt a sors, mert együtt marad­tak tisztjeik, parancsnokaik ve­zetése mellett, késleltették a szovjet csapatok előretörését ép­pen azért, hogy a leharcolt, szét­vert, végzetes veszteségeket szen­vedett csapatmaradványok időt nyerjenek, kijuthassanak az ösz- szeomlásból. így váltak az „utóvédek utó­védjei” sok-sok ezer, magát a végtelen sztyeppén vonszoló, az összeroppanás szélén álló ember­élet megmentőivé. Ezt a kényszerű, nehéz, gyak­ran önfeláldozó, de magasztos katonai feladatot teljesítették, sok más fegyvernem csapataival együtt, a 107. honvéd utászszá­zad katonái is. Bártfai Szabó László (Folytatjuk ) SZÍNHÁZ, mozi, ktv, kiskun tv KECSKEMÉT KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: KAVIÁR ÉS LENCSE. Né­meth László-bérlet. Ciróka Bábszínház, Rákóczi út 3. 10 és 14 óra: HÓFEHÉRKE. A mo­zik műsora: Városi: fél 3/4 6 és 8 órakor: DILI-VÍZIO. Szí­nes, dél-afrikai vígjáték. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: TŰSAROK. Színes, spanyol—francia film. Csak 16 éven felülieknek! KIS­KUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi: 5 és 7 órakor: SOSE HALUNK MEG. Színes, magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió: 6 órakor: MINDENKI JÓL VAN. Színes, olasz film KTV: 9.00—10.00: KÉPÚJ­SÁG. 14.00—15.00: KÉPÚJ­SÁG. 16.00—20.00: ATV- Víkend. Vikend előtt. 20.00— 24.00: TV 4-produkció. Kiskun TV: 05—18: KÉPÚJSÁG. 18 —20: Fekete Doboz műsora. 20 —24: TV 4 műsora. Versenyfutás — mozgássérülteknek? Verseny Szabadszálláson A magyar kultúra napja alkal­mából népdaléneklési versenyt rendez ma délután, Szabadszállá­son a Petőfi Sándor Általános Is­kola és a József Attila Művelődési Ház. A vetélkedőre huszonhat fel­ső tagozatos diák adta be nevezé­sét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents