Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
Lakitelek, Szentkirály, Tiszaalpár MÁR TÍZ ÉVE IS NYUGATRA DOLGOZTAK Hogyan maradt talpon a kécskei Vegyépszer? • Készül a páncélozott csiga. Szomorú tény, de igaz, hogy Ti- szakécskén az ipari vállalatok többsége tönkrement. A kólagyárat bezárták, a Remixben is egyre kevesebb a munka, az Agrikon ugyancsak agonizál. Talán egyetlen vállalat, a Vegyépszer mondhatja el magáról: talpon tudott maradni. Minek köszönhető ez az eredmény? — érdeklődtem Varga Lászlótól, aki tavaly december óta megbízott igazgatója a kécskei Vegyépszer vállalatnak. — Ismert, hogy az a feltétele az iparvállalatok talpon maradásának, hogy munkájuk legyen. Nos, a tiszakécskei Vegyépszer az elmúlt évtizedben több piacra dolgozott. Ezek közül a keleti meglenne, de nem tudnak fizetni, mint- ahogy a harmadik világ sem. A hazai — mely döntő hányadát tette ki a vállalatunk piacának — szinte nullává vált. Maradt tehát a nyugati piac megszerzése. A gépgyárak többsége, persze, nem tud egyik pillanatról a másikra átállni a nyugati színvonalú termelésre. Nekünk az a szerencsénk, hogy már jóval korábban belevágtunk. Már 15 éve dolgozunk nyugatra. Igaz, nem jelentős mennyiséget, de legalább megismertük a követelményeket. Dolgozóink fele éveket dolgozott odakinn, ott ismerték meg a követelményrendszert, így szakmailag jól felkészült gárdával rendelkezünk. — Ezek szerint most elsősorban nyugati cégeknek gyártanak? — Igen, például a Siemens-cég gázturbina-részegységek gyártását rendelte meg tőlünk. Egy ilyen turbina 80 millió forint értékű, s 1993- ra további három készítésére szerződtek velünk, erre az évre tehát biztosított a 240 millió forint. A Siemens segítőkész, a munkatársainkat kinn tanítják be, műszaki szakembereket is küldenek ide, valamint rendszeresen felügyelik a kécskei gyártást. Ezenkívül hat éve kezdtünk a Krupp-cégnek dolgozni, most évi hatvanmillió forint értékű préscsigát készítünk számukra. Ulmban a közúti haszon- gépgyártó ágazattal vagyunk kapcsolatban, nekik tartályrészeket készítünk, évi 200-300 darabot. A hagyományos termékeink közül a permetezőgép gyártása maradt meg, melyet magyar piacon értékesítünk, egyébként 80 százalékban német piacra termelünk. — Ez a sokmilliós értékű munka reményekre jogosít. Milyen a dolgozók kereseti lehetősége? — Átlagosan 100 forint az óra• Varga László: — Ha ebben az évben talpon tudunk maradni, akkor jövőre már tisztességes nyereséget is fizetünk. bér, az irányító szakembereknek 120-130 forintra is kijön, sokaknak azonban 50-60 forint az órabérük. Tavaly ugyan veszteséges volt a gyár, de a központnak köszönhetően év végén plusz 25 százalékos havi bért tudtunk fizetni. Ha ebben az évben talpon maradunk, akkor jövőre már jól tudunk működni, tisztes nyereséget és bért tudunk fizetni. — Biztos megrendeléseik vannak. Mi okozza mégis a bizonytalanságot? — Korábban az éves termelés egyharmada olyan volt, hogy a gyártás anyagát a megrendelő adta. Most nincs ilyen, nekünk kell az anyagot beszerezni, kifizetni, tehát sokkal nagyobb pénzre lenne szükségünk. Ha nem a Vegyépszer esernyője lett volna felettünk, a hirtelen megváltozott helyzetet nem is tudtuk volna átvészelni. — Küldenek-e el dolgozókat az év során? — Négyszázharminc dolgozónk van, az ipari tanulókkal és a nyugdíjasokkal együtt négyszázhetvenen. Tavaly nem volt létszámleépítés, csak azok mentek el, akik közel álltak már a nyugdíjhoz, valamint egyetlen embert bocsátottunk el. Most azonban keményen fő a fejünk. A permetezőgép-gyártásnál ugyanis 80-90 betanított munkásunk dolgozik. Amíg nagykereskedő vállalattal áltunk kapcsolatban, addig a szállítás az év során egyenletesen történt. Ma a kiskereskedelmi vállalatok 3-4 nappal előbb jönnek s elsősorban tavasz- szal. A permetezőgép szezoncikké vált. Kérdés tehát, hogy ez a 80-90 ember a további hat hónapban mit csináljon? A vállalat nem olyan gazdag, hogy egész évben fizesse őket, de nem szeretnénk ezeket a dolgozóinkat elveszíteni. Ebben a kérdésben nem hoztuk még meg a végleges döntést. — Hallani a gyár privatizálásáról. Mikor történik ez meg? — Márciusban tartja a Vegyépszer Rt. a közgyűlését, ott dől el a gépgyárak sorsa is. Mindaddig részletekről nem nyilatkozhatom. Mindenesetre elképzeléseink vannak a kécskei Vegyépszer sorsát illetően, de erről a későbbiekben szívesen tájékoztatom az olvasókat. Benke Márta V áll alkozó állatorvosok Lakiteleken Valamikor Lakiteleken a Hegedűs név meghatározó volt az állatorvoslásban. A munka öröklődött a családban, hiszen Hegedűs Sándor lánya, Hajnalka, sőt a félje, Kovács Gyula is állatorvosok. Mind a ketten termelőszövetkezeti és községi állatorvosok voltak. A feleség a szövetkezet állatorvosa volt december 31-éig. Januártól mind a ketten vállalkozóként, magánállatorvosként tevékenykednek. — Ki látja el jelenleg az állatorvosi feladatokat a szövetkezetben? — Ha beteg állatot találnak, akkor az illetékes szól valamelyik állatorvosnak. A hatósági feladatok elvégzésére dr_ Berényi Ferenc tiszaalpári orvost jelölték ki. Erre a feladatra én is megkértem az engedélyt, ugyanis ehhez megbízás szükséges, de még nem döntöttek. A község másik felére a feleségemnek van megbízása. Én azért kértem, hogy a teljes ellátást helyben meg tudjuk oldani. — Gondolják, hogy a magánvállalkozásból meg tudnak majd élni? — Ez mindig azon múlik, hogy valaki hogyan tud lemondani valamiről — mondja Kovács Gyula. Az igényeket kell korlátozni, másrészt jövedelemforrások után nézni. Ezért iratkozott be üzemgazdásznak? ~ Igen. a pénzügyi szakra, amely alappenzügyi és számviteli végzettséget ad, s ami után mérlegképes könyvelői es adótanácsadó vizsgát lehet tenni. Szenti rmay Szalmagyűjtés a szentkirályi határban • Képünkön Kökény Sándor, Tohai János és Aczél Sándor látható, amint éppen pihenőt tartanak munka közben. Múlt héten, a ragyogó napsütésben Szentkirály pusztáit járva, dolgozó emberekkel találkoztam a földeken. Éppen a szalmát gyűjtötték. Szóba elegyedtünk. — Kiosztották ezt a területet kárpótlásra — mondták —, s el kell takarítani innen a szalmát. Szó szót követett, beszélgetés közben kiderült, hogy majdnem mindannyian nyugdíjasok, s állattartással foglalkoznak. — Sajnos, a mai fiatalok nem követnek bennünket — méltatlankodott egyikőjük. — Ki műveli majd meg a földeket? Az egyik fiatalember meg, aki szintén kinn szorgoskodott, amiatt panaszkodott, hogy nincs munka a faluban. A téeszből szinte mindenkit elküldték, ő is munka nélkül maradt. Kisgyermekeik vannak, felesége a háztartást vezeti, ő pedig munkanélküli-segélyt kap, de nem is ijed meg semmilyen munkától. Ha kell, gyűjti a szalmát. TÉESZTAGOKBÓL PINCETULAJDONOSOK Olcsóbb a bor, mint a tej Lakiteleken a Szikra Téesz átalakulásával a kiválók több ingatlant kivásároltak. Tették ezt többek között azért is, hogy az üzletrész esetleges eladásával hamarabb pénzhez jussanak. így van ez a Piroska pince esetében is, amely jelentős értéket képviselt, s most ugyancsak eladó. A pincében jelenleg 1009 hektoliter bor található. — A bor és a pince is 32 tulajdonosé, azoké, akik korábban a faiparnál dolgoztak — mondja Ben- csik József, az egyik tulajdonos. Mi rendelkezünk a bor sorsáról. A személyi jövedelemadó törvénye miatt, mezőgazdasági kistermelői bevételnek számolható el, ami azt jelenti, hogy 750 ezer forintig adómentes. Tehát mi sem számolunk adót a borra. Mindenki a saját borát árulja. A bizonylatot is' úgy töltjük ki, hogy a vásárló az éppen soron lévő tulajdonostól vette meg a bort. — Változtak-e a borárak? — Igen változtak. Jélenleg háromféle borból lehet vásárolni. A Zalagyöngye 30 forint — olcsóbb, mint a tej —, a Chasselas 40, a Kékfrankos 45 forint. A vagyon miatt betéti társaságot kell létrehozni. Ez mindaddig működne, míg kedvezően nem tudjuk értékesíteni a pincét. Ez azért kell, mert a tulajdonosok között sok a munkanélküli, így szükségük van a pénzre. Ha nem tudjuk értékesíteni, akkor bér- feldolgozást és bértárolást fogunk végezni. A jelenlegi tulajdonosok is tárolási díjat fizetnek, ebből él a társaság. Az eladott bor értékének egy részét tárolási díjként benthagyjuk, a másik részét pedig kifizetjük a tulajdonosoknak. — Mi történt azokkal az emberekkel, akik itt dolgoztak? — Közülük senki sem tulajdonos. Révész Mihályt, mint szakembert, meghagytuk segíteni. Mellette még ketten végezzük a munkát. Ahhoz, hogy értékesíteni tudjuk a pincét, a környékét is rendbe kel! tenni, de a hordókat és a bort is folyamatosan kezelni kell. Ameny- nyiben nem sikerül az eladás, úgy faipari tevékenységet is akarunk végezni. A pince tehát ha el kel, a mostani tulajdonosok megkapják a pénzüket, és saját belátásuk szerint használják fel. A leendő birtokos is remélhetőleg rendeltetésének megfelelően használja majd az ingatlant, hiszen a környéken vannak még szőlősgazdák, akiknek nem mindegy hol, és hogyan értékesítik terményüket. Szentirmay HOGY ÉRZI MAGÁT, IGAZGATÓ ÜR? Az első egy-két hónap volt nehéz A szentkirályi önkormányzat képviselői jó érzéssel gondolnak vissza a tavalyi iskolaigazgató-választásra. Úgy tűnik, egyetértettek abban, hogy új vezető kerüljön a község oktatási intézményének élére. Nos, az új igazgató, a 38 éves Ferenczi Zoltán — igaz, kecskeméti lakos —, de lassan- lassan otthonosan mozog a szentkirályi környezetben. —Hogy-hogy Szentkirályt választotta? —érdeklődöm Ferenczi úrtól. — Fülöpházán tanítottam — kezdi a bemutatkozást —, biológia— földrajz szakos tanár vagyok. Jó gárda alakult ott ki, de az igazgató- választás körüli bonyodalmak szétzilálták a csapatot. Hatan jöttek el a tanári karból, köztük én is. Megtudtam, hogy pályázatot írt ki a szentkirályi önkormányzat az iskolaigazgatói szék betöltésére. Megpályáztam és szerencsére sikerült. Pedig a szavazáson nem is tudtam jelen lenni, ugyanis az értesítést Fülöpháza helyett Fülöpszállásra küldtek. Ennek ellenére a képviselők megadták a bizalmat. — S most hogy érzi magát? — Az első egy-két hónap nagyon nehéz volt, de mostmár talán elfogadtak. A legtöbb kolléga egyébként szentkirályi, dejámak át tanítani Lakitelekről és Kecskéről is. — Ön is Kecskemétről utazgat nap mint nap. Miért nem költözik ki? —Szó sem lehet róla! így olyan információkkal rendelkezem, amit csak a város tud adni. Talán nagy szavaknak tűnnek, ha azt mondom: a város adta lehetőségeket jól ki tudom használni. — Mint magánember, vagy mint iskolaigazgató? — Elsősorban mint igazgató. Szett Ferenczi Zoltán: — A pedagógus értékrendje más. retnénk például kiállításokat szervezni az iskolában, ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak, segítséget kérek a kecskeméti ismerősöktől, felhasználom a kecskeméti kapcsolatokat. De az sem utolsó szempont, hogy eljutok különböző programokra, meg tudok venni könyveket. — Nem lenne mégis előnyösebb itt élni? — Nekem ez az előny, mert ilyen az értékrendem. Ennek az országnak az a szerencséje, hogy a pedagógus értékrendje más. — A polgármestertől hallottam: tornatermet építenek. Most hol tornáznak a gyerekek? — A kultúrház dísztermében. Eddig nem épült Szentkirályon tornaterem, nagy dolog, hogy végre megvalósul. A napokban tűzik ki az alapokat. B. M. Tizenharmadik fizetés — rendkívüli szigorításokkal A lakiteleki képviselő-testület január 18-án rendkívüli ülést tartott. Fő téma volt a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi bérével kapcsolatos döntés. Az idei évre ugyanis a költségvetésbe betervezték, de az elmúlt esztendőben nem tudták biztosítani azt. Arra számítottak, hogy az összeget az állam finanszírozza. Mint tudjuk, erre nem került sor. Minden ön- kormányzatnak saját magának kell, kellett a pénzt kigazdálkodnia. A közalkalmazottak és köz- tisztviselők is megkapták a tizenharmadik havi bérüket, igaz jutalomként, s ez okozta a konfliktust. Az iskola igazgatója, Dobó Attila levelet írt a polgármesternek, hogy amennyiben nem adják meg a pedagógusoknak a 13. havi bért, akkor ő a pénzmaradvány terhére kifizeti. A pénzmaradvány azonban kötött, bérre nem lehet kifizetni, legalábbis így döntött egy régebbi ülésén az önkormányzat. Amennyiben mégis kifizetnék, úgy hatással lenne az önkormányzat további működésére. Harmatos Áronné képviselő asszony szerint a rendelkezés, sajnos, nem egyértelmű. Ami valamennyiüket zavarja, hogy rádióban, újságokban ellentmondásos vélemények vannak. A testület úgy döntött, tekintettel arra, hogy a félhavi fizetést már októberben kifizették, a másik felét most, januárban fizetik ki a ’93- as költségvetés terhére. Ehhez viszont rendkívüli szigorítások szükségesek, hogy az idei költségvetést végre tudják hajtani. Sz. T. Testületi ülts Ma, 17 órakor, képviselő-testületi ülést tartanak a tiszakécskei városatyák. Egyebek közt ezen az ülésen adnak megbízást a volt költségvetési üzem megszűnésének, az Épker. Kft: megalakulásának és gazdálkodási tevékenységének vizsgálatára. Szentkirályi Hírmondó Immár a szentkirályiak is helyi lapból tájékozódhatnak községük életéről. A Szentkirályi Hírmondót a í Fidesz helyi szervezete alapította, s az önkormányzat támogatásával jelenik meg Halasi Ernő szerkesztésében — egyelőre — havonta. A januári számban egyebek közt beszámolnak a múlt év legutolsó testületi üléséről, a készülő tornateremről. Az olvasók híradást kapnak a régi Szentkirályról, rendőrségi esetekről, valamint hasznos információkat is nyújt a helyi lap. Elnökválasztás A múlt évben tartotta a Szentkirályi Egyetértés Téesz az átalakuló közgyűlését, amelyen azonban nem sikerült megválasztani az elnököt. A napokban ismét összehívták a tagokat, akik közül 252-en jelentek meg. Az elnöki posztra hárman pályáztak: Bálint Miklós, Kolozsvári János tagok, valamint Szecsődi György kívülálló. Miután a 245 jelenlévő közül 121-en szavaztak Szecsődi György tagfelvételére, így két szavazat híján meghiúsult, hogy igazgatósági tag, esetleg elnök legyen. Kolozsvári János sem került az igazgatósági tagok közé, így Bálint Miklóst — az eddigi elnököt — választották meg igazgató- sági elnökké. A felügyelőbizottság elnöke Kara Lajos lett. A szövetkezet új neve: Szentkirályi Mezőgazdasági Termelő Beszerző Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet: Az egyetértés szó kimaradt, de mint többen is mondták, úgy sem volt igaz. Helyi szerkesztőség Tiszakécskén Megkezdte működését Tiszakécskén a Petői Népe megyei napilap helyi szerkesztősége. Feladata, hogy Ke kéről s annak környékéről, Tiszaalpúrról, Ti- szaugról, Lakitelekről és Szentkirályról minél több hírt, információt adjon az olvasóknak. Kéréssel, információval, panasszal most már a kécskei szerkesztőséghez is fordulhatnak. Az iroda a kécskei Pusztatourist hivatalában található, a Béke utca 142. szám alatt. Telefon: 76/341-012. A szerkesztőség munkatársai: Koczó Ildikó, Lukács Mónika, Szentirmay Tamás. Vezetője: Benke Márta. Nyárlőrinci alapítvány Nemrégen a Nyárlőrinci Általános Iskola szülői munkaközössége Egészséges Ifjúságért Alapítványt jegyeztetett be a megyei bíróságon. Az alapítvány célja, hogy az anyagi helyzettől függetlenül minden gyerme' imára esélyt teremtsenek a sportol ész- ségének megóvására. A 1 őke hatvanezer forint volt, mára erre szaporodott. Szívesen veszik üség bármilyen formáját. Számi nuk: MNB 259-98325-20096, címÜK. Nyár- lőrinc, Iskola utca 2—4. Gazdára vár a szabadstrand A kécskei önkormányzat pályázatot írt ki a Tisza-parti strand üzemeltetésére. Érdeklődő már jelentkezett, de komolyan meg kell fontolnia a döntését. A Tisza-parton ugyanis a kécskei ön- kormányzatnak a helyi termelőszövetkezetnek és a Hortobágyi Nemzeti Parknak egyaránt van tulajdona. így a leendő üzemeltetőnek mindhárom tulajdonossal egyezkednie kell majd. Az oldalt összeállította: Benke Márta Tiszakécske és vidéke
