Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

6. oldal, 1993. január 16. HÉT VÉGI MAGAZIN A testbeszéd kisszótára Öriástobozok földjén • Fogynak a készülő növénytani atlasz számára még hiányzó fajok, és újabb ritkaságok kerülnek a Magyar Természettudományi Múzeum nö­vénytárának gyűjteményébe. Az elmúlt évben a növénytár munkatársainak mexikói expedícióján több, csak nagy nehézséggel elerhető fenyőfajt gyűj­töttek, dokumentáltak. A kép a Zacatecas állam egyetlen pontján előfordu­ló maradványfaj, a Pinus maximartinezii élőhelyén készült. Középen Deb- reczy Zsolt és Bíró Gyöngyvér, helybeliek, mexikói biológusdiákok, szak­emberek, valamint a gyermekfejnagyságot és olykor 2,5 kg-ot is elérő tobozok társaságában. (Galaxis-Press) • Beszédes kézszorítás: újoncbúcsúkor. (Fotó: PN-archív) A tudományos megfigyelések egyértelműen alátámasztják azt a régi felismerést, hogy az érzel­mek kifejezésének, az egymás közti érintkezésnek megvannak a szavak nélküli, változatos formái. A néma közlés, az úgynevezett testbeszéd szókincsét mozdulatok, sok eset­ben önkéntelen gesztusok, testtar­tásbeli változások és egyéb ap- róbb-nagyobb jelek, jelzések együttese alkotja. Érdemes és nem is haszontalan belelapozni ennek a hangtalan nyelvnek a szótárába, hiszen a mindennapi érintkezés során olyan közléseket, személyes információ­kat is megismerhetünk, amelyek egyébként ismeretlenek maradnak szamunkra. Persze, a testbeszéd­nek vannak országokhoz, népcso­portokhoz kötött „szavai”, ame­lyek csak egy adott körben hor­doznak azonos jelentést. Ilyen például a hüvelyk- és mu­tatóujjból formált karika, amely angol nyelvterületen azt jelenti, hogy jól mennek a dolgok, „min­den rendben” — föltehetően az O. K. (oké) kifejezés nyomán . . . Ugyanez a két ujjból formált kari­ka azonban Japánban a „pénz” szinonimája, míg egyes mediterrán országokban az azonos neműek párkapcsolatára utal. A testbeszédben azonban azok a gesztusok, kifejezési formák van­nak túlsúlyban, amelyek nemzet­köziek, azaz a világon szinte min­denütt ugyanazt jelentik. Kivált a gyöngédségnek, a testi vonzalom­nak, a szerelemnek vannak közös jegyei -— többnyire olyanok, ame­lyek szavaknál hitelesebben árul­kodnak indulatokról és érzelmek­ről. A kitágult pupillát — ez is a testbeszéd egy formája — például a pszichológiai zsargon „hálószo- baszem”-ként emlegeti, mert egyértelmű jele a szexuális izga­lomnak. Nagyon sok ki nem mondott üzenet közvetítője — ki gondolná? — a hüvelykujj. A pszichológia fordításában a westernfilmekből ismert mozdulát, amikor a jóképű cowboy oldalt á derékszíjába dug­ja hüvelykujját — a magakelletés, a férfiúi tetszeni vágyás jele. S ha egyidejűleg lábfejét is bizonyos irányba, netán a társaság egyik nő­tagja felé igazítja, semmi kétség: az illető annak a hölgynek a figyelmét szeretné magára vonni. A metakommunikáció forma­nyelvének értői, persze, a szebbik nemről is szerezhetnek intim infor­mációkat. Ha például a szoknya­zsebből vagy a retikülből kandikál ki a női kacsó hüvelykujja — sze­relmi készenlétre következtethet a beszélgetőpartner. Ha pedig a hölgy csevegés közben hátraveti a . fejét, mi több, ruhája ujját fölhúz­va végigsimít kézfején és csukló­ján, nos, akkor a férfiúi remények könnyen beteljesülhetnek ... — Szabó — Termeszinvázió Franciaországban A termeszek felfalják Franciaor­szágot? E riasztó hírrel jelentkezett a New Scientist hasábjain a lap párizsi tudósítója. Franciaország- szerte ugyanis nagy riadalmat kelt a háztulajdonosok körében a ter­meszek pusztítása. Ezek az „állam­alkotó” rovarok nagyon kedvelik a faanyagokat, és ez joggal teszi őket a meleg éghajlatú országok rémeivé. Szétrombolják a gyümölcsfákat, felfalják a növények gyökereit és szárait, föld alatti járatokon vagy gondosan elfedett folyosóikon át behatolnak a házakba. Belülről ki­vájják a gerendákat, oszlopokat, bútorokat, könyveket, úgy, nogy e tárgyak érintésre hirtelen szétom- lanak, és az odvas gerendák össze­roppannak. így a termeszek mun­kája következtében a házak düle- dezni kezdtek. Dél-Franciaország egyes régióiban már olyan válsá- os a helyzet, hogy a lakosság a atóságokhoz fordult, állítsák meg valahogy a termeszek invázióját. Alakult is egy 15 tagú bizottság, amely most javasolja a kormány­nak, nyilvánítsa katasztrófa­sújtotta területeknek a falánk ro­varok által megtámadott vidéke­ket, és nyújtson anyagi segítséget a lakosságnak a termeszinvázio le­küzdésére. A beadvány szerint kö­telezni kell a tulajdonosokat, hogy rögtön jelentsék be, ha e rovarok jelentkezésének, illetve kártételei­nek legcsekélyebb jelét észlelik, hogy meggátolhassák további pusztító munkájukat. Sőt, az in­gatlanok eladásánál a szerződések­hez egy olyan nyilatkozatot is kell csatolni, amely feltünteti, milyen mértékű kárt okoztak benne eddig ezek a rovarok. Franciaországban 150 évvel ez­• Sokaságukban a félelmetes erő. előtt fedeztek fel Bordeaux-ban és La Rochelle-ben bizonyos ter­meszfajokat. A kutatók szerint meleg égövű országokból impor­tált épületfával, rönkfával kerül­hettek ide. 1953-ban még csak 10 megyében tudtak róluk, mostanra viszont már 50, főleg déli és nyuga­ti megyében is robbanásszerűen je­lentkeznek. Elpusztításuk elég bonyolult fel­adat, annál is inkább, mert nemrég betiltották a nagyon hatékony Aldrin-nevű rovarölő szer haszná­latát. Sőt, sok más vegyszer alkal­mazását is. A legnagyobb remé­nyeket egy olyan, szintetikus hor­monhoz fűzik a kutatók, amely megbolygatja a termeszkolóniák bonyolult társadalmi szerkezetét, és ezálal életképtelenné teszi azo­kat. (Államukban szigorú munka- megosztás uralkodik. Középpont­jában a király és királynő helyez­kedik el, lakóinak tömegét a mun­kások és katonák alkotják, ezenkí­vül számtalan lárva is található a termeszfészkekben, amelyek min­den közösségi munkából kiveszik a részüket.) Különféle feromonok- kal, illatanyagokkal is kísérletez­nek, amelyek csapdába csalogat­nák e rovarokat. É módszer azon­ban csak több év múlva hozhat eredményt. Jó szolgálatot tehetne a terme­szek elleni küzdelemben egy Afri­kában élő emlősfaj, a fokföldi föl­dimalac — persze, ha Dél-Francia- országban is megélne. E faj egyedei ugyanis nemcsak úgy találomra hasítják fel a termeszhalmokat éj­szakai élelemszerző portyáik so­rán, hanem mint két dél-afrikai kutató megállapította, szellemes stratégiával derítik fel aitermeszek fészkeit. E rovarok ugyanis mindig a termeszvárak, illetve -halmok legmelegebb pontján gyűlnek ösz- sze, mert nem képesek hőt termel­ni. Nyilvánvaló, hogy ez éjjel a domb nyugati oldala, amelyet nap­nyugta előtt legtovább értek a nap sugarai. A két dél-afrikai megfi­gyelte, hogy a földimalacok csak­nem mindig a termeszhalmok nyu­gati oldalát hasítják fel,,és' vájják ki hosszú körmeikkel. így .aztán könnyen megtalálják áldozataikat, kedvenc csemegéjüket. (MTI- Press) Simonffy Géza A galambpostás is kétszer csenget Azt hihetnők: ez már csak egy régi­régi néphagyomány, elmúlt századok ese­ményeiről szóló írá­sok kedvelt fordula­ta, hogy „a galamb- postás még a tenge­ren is átkelt...” És akkor elolvassuk a második világháború hadtudományi érte­kezéseit, és mi áll ben­ne? „A Éa Manche-on búvárhajóval, majd gumicsónakon köz­lekedő angol felderí­tő tiszt, Lane kapi­tány, a biztonság kedvéért nem rádió­val, hanem galamb­postával küldte haza értesüléseit a nor­mandiai partok­ról . . .” • Siess már azzal a levéllel, égek a vágytól, hogy vihessem! (Fotó: PN-archív) Igaz, azt is megtudjuk, hogy a feher kis szárnyas postásnak van egy nagy hibája, az ugyanis, hogy nem rendelkezik a denevé­rek képességével, ezért csak vilá­gosban képes tájékozódni, és dú­caira visszatalálni. Még szeren­cse, hogy a volt NDK határőrei nem figyeltek fel rá a szuper mű­szaki zárak idején, hogy akkor is röpködtek és vitték az üzenete­ket, olykor még apróra hajtoga­tott bankjegysegélyeket is a szét­szakított családok között. Ma a Ruhr-vidék sport- és hobbiközpontja, ahol 20 ezer márkát is elkérnek egy első osztá­lyú tenyészgalambért. A nagyvá­rosok mind rendelkeznek önálló egyesülettel is, egyedül Majna- Frankfurtban kéttucatnyit tarta­nak nyilván, amelyek minden év májusának első szombatján kez­dik meg versenyszerű röptetései- ket. Az izgalmas vetélkedők júli­us végéig tartanak. Ilyenkor egész autókaravánok kerekednek fel, és indulnak az ország távoli sarkai­ba, hogy a hajnali fényekkel in­dítsák a startszámmal ellátott gyűrűs versenyzőket. A repülési sebesség meghaladja a 800-900 métert percenként, de jegyeztek már fel 1400-as tempót is. Az egy­huzamban való szarnyalás akár ezer kilométer is lehet, ami meg­közelíti egy motoros sportrepülő teljesítményét. A frankfurti Weiner doktor mindig magaslati pontot szemel ki a startra, amely kb. 600 kilo­méterre van a hazai dúcoktól, de még helikopterrel sem tudta megelőzni kis versenyzőit, hogy a célbaérkezésnél is jelen lehes­sen. Egyébként ő szoktatta rá hazatérő postagalambjait, hogy egy zsinórral kifeszített kolom- pot megrángassanak visszatértük jelére. Sőt, kétszer is, hiszen a „postás kétszer csenget”. A szakirodalom szerint Kr. e. 530-ban Anakreon környezeté­ben is „szolgáltak” postagalam­bok, ám rejtélyes képességük nyitjára azóta sem sikerült rá­jönnie a tudománynak! Talán csak az segítene, ha szóra bír­nánk őket... L. B. Ferenczy Europress Visszajönnek a dinoszauruszok? 0 Egy dinoszaurusz Zürich belvárosában. A vilájj legkiválóbb genetikusai és őslénykutatói őslényma­radványok, csontleletek alapján újraalkották a földtörténet hajna­lán élő hatalmas dinoszauruszok génállományát. A mesterséges megtermékenyítés útján létreho­zott állatokkal John Hammond amerikai milliomos egy déltengeri dzsungelben „őslényparkot” ren­dezett be. De hiába a számítógépes tervezés, a tökéletesnek hitt biz­tonsági rendszer, az ősállatkert ün­nepélyes avatása előtti napokban a szigeten elszabadult a pokol. A meddőnek hitt őslények ugyanis szaporodnak, és kisméretű agyuk is meglepően ravasznak bizonyul. Szerencsére, mindezek csak Mi­chael Crichtonnak, az Androméda törzs írójának, Robin Cook Kó­mája megfilmesítőjének magyarul most megjelent, Őslénypark című sci-fijében játszódtak le, hiszen az állatvilág e bizarr csoportja már 65 millió évvel ezelőtt eltűnt a földi élet színpadáról. A dinoszauru­szok 150 millió évig uralkodtak a Földön, harmincszor hosszabb ideig, mint amennyi az ember meg­jelenésétől napjainkig eltelt. Az igen valószínűtlen,hogy bárhol túlélő dinoszauruszok léteznének, hiszen nehezen elképzelhető, hogy az olykor 20 méter hosszú, 30 ton­nás apróságok bárhol észrevétle­nül meghúzódhattak az utóbbi év­milliók során. Napjainkban mégis egyre gyakrabban találkozunk ve­lük, ugyan nem testi valóságuk­ban, de gyakran feltűnnek a póló­ingeken, reklámokban, gyermekjá­tékokban, regényekben. A dino- mánia erősödésének újabb lökést adott a géntechnológia fejlődése, mely egykor élt lények újraterem­tésének reményét csillantja fel. Crichton sci-fijében — melyből Steven Spielberg máris filmet ké­szül forgatni — a kutatók olyan, borostyánkőbe zárt ősi vérszívó rovarok maradványaira bukkan­nak, melyek egykor dinoszauru­szok vérét szívták. Ezután már „csak” a vérlemezkékbe zárt örök­lési anyajot kellett megfejteni. Az Őslénypark tudományos bakugrásai ellenére azért jó sci-fi, mert kérlelhetetlenül figyelmeztet: minél többet tudunk a világról, magunkról, annál nagyobb körül­tekintéssel kellene felhasználni is­mereteink gyümölcseit, s ha ezt nem tesszük, saját pusztulásunk elkerülhetetlen lesz ezen az agyon­gyötört, Föld nevű bolygón. Ám a Föld azért tovább fog élni — nélkülünk. Idővel kiheveri az em­beriséget —- hisz milliárdévei van­nak hátra, még ha fajunk az evo­lúció zsákutcájának bizonyul is. (Galaxis-Press) Gogola Aladár • • Irigy ember On? 1. ÖRÜL-E, HA EGY TV-VETÉLKEDŐN NYER A JÁTÉKOS? Pont — igen 0 — nem 5 — nekem mindegy 3 — igen, ha okos 1 — igen, ha szimpatikus 2 2. MIT TESZ, HA KOLLÉGÁJÁNAK TÖBB JUTALMAT AD A FŐNÖK? — megharagszom a főnökömre 3 — megharagszom a kollégámra 5 — mindenkinek elpanaszolom, milyen igazságtalanság ért 2 — bemegyek a főnökhöz reklamálni 4 — szomorúan beletörődöm 1 — igyekszem még jobban dolgozni 0 3. SZOMSZÉDJA NAGYOBB ÖSSZEGET NYER A LOTTÓN. MIRE ÖN? — őszintén örülök 0 — úgy teszek, mintha őszintén örülnék 3 — szétvet a méreg 5 — nem foglalkoztat az ügy 1 — átmegyek kölcsönkérni 2 4. SZOKOTT-E KÖLCSÖNADNI KÖNYVET? — nem, mert félek, hogy nem hozzák vissza 4 — nem, mert tönkreteszik 3 — nem, mert mindenki vegyen magának 5 — nem szívesen 2 .— természetesen 0 — csak közeli barátoknak 1 5. HOGYAN OSZTANA EL NÉGY BARACKOT ÖN, HÁZASTÁRSA ÉS A GYEREK KÖZÖTT? — a gyerek kap kettőt 1 — a házastárs kap kettőt 0 — én kapok kettőt 4 — mindenki egyet kap, a negyediket eltesszük 2 — én eszem meg mind a négyet 5 6. HOGYAN VÉLEKEDIK A GAZDAGOKRÓL? — csaló, szélhámos banda 5 — jobban meg kéne őket adóztatni 4 — jó lehet nekik 3 — nekik is megvan a maguk baja 1 — van, akihez képest én is gazdag vagyok 2 7. OSZTÁLYTALÁLKOZÓN KIKKEL BESZÉLGET SZÍVESEBBEN? — akik többre vitték, mint én 1 — akik kevesebbre vitték, mint én 5 — akik nagyjából velem egy szinten vannak 3 — akikkel régen jóban voltam 2 8. SZOKOTT-E TAPSOLNI A SZÍNHÁZBAN? — soha 5 — ritkán 4 — gyakran 2 — mindig 0 — csak ha tetszik az előadás 3 ÉRTÉKELÉS: 1— 8 pont: jó bolond annyira önzetlen, hogy az már természetellenes 9—17 pont: jószívű ha őszintén válaszolt, irigyeljük az ismerőseit 18—25 pont: átlagos ön tulajdonképpen irigy ember, de mindig uralkodik magán 26—34 pont: irigy kifejezetten önző, a saját érdekeit mindenek fölé helyező természete van 35—40 pont: szörnyeteg lételeme a káröröm, filozófiája a minél többet ártani minden­kinek. Szigeti András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents