Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

1993. január 4., 3. oldal • • 0 Tomi Sztár mosopór, 60 (1 db 86,90) 2 db MEGYEI KORKÉP A kárpótlási földek eladásáról Iskolatűz gondatlanságból Halason A közérdekű adatok alkot­mányellenes korlátozásának lehe­tősége miatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkormányza­ti törvény zárt ülésre és titkos sza­vazásra vonatkozó rendelkezéseit. Mivel az önkormányzatok a tör­vény szövegét vették át a saját, he­lyi működési szabályzatukba, az Alkotmánybíróság döntése után Kecskemét képviselő-testülete úgy határozott, hogy minden ülésük nyilvános lesz. A legutóbbi köz­gyűlésen ezen is változtattak, mivel a legfőbb bírói fórum nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a személyi­ségi jogokat védjék. A jövőben így Kecskeméten zárt testületi és bi­zottsági ülésen tárgyalnak fegyel­mi, hatósági és összeférhetetlensé­gi ügyekben, de ezeken az érintett személy részt vehet. Ezen túl Kecskemét közgyűlése úgy döntött, hogy a város vagyo­nát érintő kérdések megvitatása­kor is kizárhatják a nyilvánossá­got, ha a jelen lévő képviselők két­harmada úgy gondolja, hogy a nyilvános ülés üzleti titkot vagy önkormányzati érdeket sértene. Harmincezer fantomcég? A gazdasági recesszióról rendé- ) zett konferenciát a Magyar Közgaz­dasági Társaság a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetemen. Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. igazgatója előadásában elmond­ta: legnagyobb probléma ma az, hogy az állam túlzottan rátelepszik a gazdaságra. A piaci intézmények ki­épülése lassú, a vezetői poziciók bi­zonytalanok, jelentős külgazdasági húzóerőre sem lehet számítani a kö­zeljövőben. A magánszektor jelen­tős mértékben „illegalizálódott”, ennek szereplői azt tekintik fő fel­adatuknak, hogy kikerüljék az adó­terheket. Ezt erősítette meg Szirmai Péter, a VOSZ képviselője is, aki sze­rint ez eleve megkérdőjelezi a gazda­ságpolitikát megalapozó statiszti­kákat. A GDP-n belül például becs­lése szerint kétszer akkora a magán- szektor részesedése, mint a statiszti­kában. A vállalatok 95 százaléka — mondta — ma már száz főnél ke­vesebbet foglalkoztató kisvállalko­zás. A 120 ezer kisvállalkozásból azonban legalább 30 ezer az adóter­hek kikerülésére létrehozott fan­tomcég. Csak kérdezem... Hogy tetszett a szilveszteri műsor? Néhány évvel ezelőtt, te­hát nem is olyan régen ez volt az igazán központi, lényegbe vágó kérdés az év első napjaiban az egész országban. A munkahe­lyeken a tmk-mühelyektől kezd­ve egészen a minisztériumokig ennek megvitatására ráment az első munkanap fele. Ha nem az egész. Mindenkinek volt vélemé­nye, az igazgató álláspontja ép­pen annyit nyomott a latban, mint a segédmunkásé, soha any- nyi nyílt bírálat nyilvánosan el nem hangzott, összecsaptak az indulatok, kialakult a többpárt­rendszer: kinek Hofi, kinek a kis Kabos. Az ország hangulatára vonat­kozólag lényegi következtetése­ket lehetett levonni, a viták ko­hójában egy napra felizzott a de­mokrácia. Aztán, persze, más­napra ki is hűlt. Ehhez képest mi most a hely­zet? Kérdeztem egyik barátomat — aki otthon szilveszterezett —, hogy mi a műsorról a véle­ménye. Azt mondja, megnézte az amerikai filmet, aztán aludt egyet pezsgőbontásig. Na tes­sék. A másik be se kapcsolta a tévét, a harmadik viszont éppen akkor kapcsolta ki, amikor megkezdődött az úgynevezett szilveszteri műsor. Ezek után még mondja nekem valaki, hogy nem volt rendszerváltás. Most már csak egyet nem értek. Mi értelme van akkor a mé­diaháborúnak ? Csak kérde­zem .. . Hámori Zoltán Idén is folytatódnak a földárve­rések, ahol a kárpótlási jegyekért termőföldet lehet szerezni. — Mi­lyen tanácsot adna a földvásárlás­ban érdekelteknek? — kérdezte az MTI munkatársa Sepsey Tamás államtitkárt, az Országos Kárpót­lási és Kárrendezési Hivatal elnö­két: — Egy nagyon fontos visszaélési lehetőségre hívnám föl az érintet­tek figyelmét. A kárpótlási törvény kimondja a földalapok biztonsága érdekében, hogy csak kárpótlásra jogosult vehet termőföldet, ő is csak saját kárpótlási jegyével. Ez egy kedvezményes tulajdonszerzési mód. Hogy ne lehessen kijátszani ezt a jogszabályt, oly módon védi a törvény a megvásárolt földterü­leteket, hogy ha valaki három éven belül eladja, jövedelemadót kell fi­zetnie. Méghozzá az adóalap az az érték, amit az illetékhivatal megál­lapít, mint forgalmi érték. A jöve­delemadó megfizetését pedig a szerződés szerint az eladó vállalja. Elképzelhető, hogy több jövede­lemadót kell fizetniük, mint amennyit a földért megkapnak. Most talán ez a legidőszerűbb fel­használási, óvó kérés. A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁSRÓL Mini-bonus, maxi-malus Az év elejétől életbe lépő, új rendszerű szavatossági, kötelező gépjárműbiztosítás elsődleges célja a biztosítók „ráfizetésének” némi ellentételezése. A módszer legfontosabb új eleme az átlago­san 14 százalékkal megemelt dí­jat befolyásoló igen szerény bo­nus (forgalmi jutalék), és döbbe­netesen megnövelő malus. Az előbbi 5 százalékkal mérsékli az időszakban másoknakv kárt nem okozók fizetendő díjat; az utób­bi az évente egy balesetben kár­okozókét egyharmadával, a ket­tőben kárt okozókét már kétsze­resre növeli, és azt még négy éven át is díjnövelő okként al­kalmazza. Általános vélemény, hogy a benzinárban foglalt díj méltá- nyosabb volt, mert a sokat autó­zó több kárt okozhat, és őt is több kár érheti, mint a kocsit csak ritkán használó (de azért gyakorlott) vezető. Az új rend­szer lényegében a kocsit — több­nyire kényszerűségből — alig használókat sújtja. Előnye a bonus-malusnak, hogy erősen csökkenti a saját hi­bából a saját kocsiban okozott kárnak jószívű ismerős közremű­ködésével szavatossági kárrá „átminősítését”. A fő bajok azonban majd ak­kor jelentkeznek, amikor a nyil­vánvaló károkozó — akár sé­rülteket is hátrahagyva — el- iszkol, hogy mentse a bonusát. 1993-ban senki se remélje, hogy a parkolóban benyomott oldalú kocsijának szélvédőjén ott lesz a károkozó névjegye, cédulája. Viszont mindenki készüljön fel a minél alaposabb önhelyszínelésre. Ehhez legyen kéznél a kesztyű- tartóban egy jegyzettömb, ceru­zával. A blokkon elsősorban a kárt okozó rendszámát kell fel­tüntetni. Ha lehet, a kocsi típu­sával, színével kiegészítve. Ide írható fel a tanúk neve, címe, telefonszáma. Ám a károkozó adatainak a feltüntetése nem elég, neki írásban és egyértelmű­en kell nyilatkoznia, hogy a kár okozójaként önmagát ismeri el. Ez a biztosítók által rendszere­sített nyomtatványon is szüksé­ges. S nem árt az illető személyi igazolványából, jogosítványából is ellenőrizni, hogy valóban a sa­ját névjegyét adja át, sietős útjá­ra hivatkozva. Helyszíni riportunk az oltásról A halasiak szeme előtt pusztult el a város egyik ré­gi iskolája, az Alsóvárosi Általános Iskola. A vakító vörösség és a gomolygó füstfelhők tömegeket von­tak a tűz köré, az iskolát övező utcákba szombat délután. Szépen indul ez az év is, mondják keserűen a fagyos hidegben toporgó, látványtól szabadulni mégsem tudó emberek. —Kérem, azonnal hagy­ják el az épületet azok a civil személyek, akik a tárgya­kat menteni bementek — harsogja az útkeresztező­désben álló tűzoltósági Volgából a hangosbeszélő. —Az épületben már élet- veszélyes tartózkodni. Kér­jük továbbá, hogy akiknek a tetőtérben szolgálati la­kásuk volt, vagy hozzátar­tozójuk itt van, jöjjenek ide a Volgához! Órák telnek el azonban, és senki nem jelentkezik. Egy tanú akad csupán, aki beszélt a tűz keletkezése után egy ott lakóval, akinek sikerültlemenekülnie. Mint később kiderült, mindössze ketten voltak otthon a la­kók közül, a többiek elutaz­tak az ünnepre. A megye minden na­gyobb városából itt van­nak már a fecskendők, még Szegedről is érkezik segít­ség. Sokáig azonban egyet­len létráról oltják a tüzet, időről időre cseng a vészjel­ző, hogy veszélyes pontra ért a létra dőlési szöge. — Alig tudtak rácsatla­kozni a tűzcsapra—mond­ja az egyik városi képvise­lő, aki a közelben lakik. De itt vannak már többen is a városatyák közül. A pol­gármester éppen azon bosszankodik, miért hord­ták ki a földszinti padokat, szekrényeket. — Csupa jószándékból nagyobb kárt csináltak, mintha bent hagyták volna — mondja. Valaki meg­erősítésként meséli, hogy az utcára lehordott videók, magnók, tévék egyike- másika már gazdára lelt a sötétben. Az egész városrész áram nélkül, csak tűz és a kék fé- nyekvillognak. Iszonyatos hallani a rémítő zajokat. Leszakadt a lépcsőház, zu­hognak a gerendák, csö­römpölnek az ablakok. Fohászkodnak, sóhajtoz­nak az összegyűlt helybéli­ek. Egy idős néni a szem­közti ház kapujában dide­reg, vacog. Tanácsatalanul kapaszkodik az arra járók karjába: — Félek bemenni — mondja —, egyedül va­gyok. Mit csináljak? Bo­torkál, megszédül. A jól ismert kaput sem találja, vaksin tapogat a keríté­sen. A láng már alábbha­gyott, a tetőszerkezet azonban mint izzó csont­váz világít a januári égbolt sötétjében. Srácok állnak csoportban az út közepén. Az ember azt várná, kaján­kodnak legalább. Hány­szor kívánhatták titkon, most mégis hitetlen döbbe­net ül az arcukon. — Lehet gondolkodni, hova helyezzük el a gyere­keket a téli szünet végezté­vel — mondja valaki a vá­rosatyák csoportjában. — Rossz rágondolni, mekkora összeg ez a város kasszájá­• Feltehetően szerdáig nem lesz tanítás az iskolában, addig a szakemberek szerint az új szárny fűtésrendsze­rét rendbe lehet hozni. A régi, 12 tantermes épület hosszabb időre használhatatlan lett, addig az új szárny 14 tantermében kell megoldani az 570 gyermek oktatá­sát, illetve napközis csoportokat a városban máshol is elhelyeznek. bál. Pedig amúgy sem volt degesz. Az oltási munkálatok még másnap reggel sem fe­jeződtek be. A becsült kár ötvenmillió forint, egyet­len sebesült a fűtő, másod­fokú égési sérülésekkel ke­rült kórházba. Hajós Terézia Újévi ifjúsági koncert a színházban Ismét lehet zárt ülés Kecskeméten Kábítószerhelyzet Baján Jelentős mértékben csökkent a bajai kábítószer-élvezők száma a legfrissebb felmérés szerint. A városban mintegy 50 személy fogyaszt rendszeresen dro­got. Általában a nem túl erős marihuá­nás cigarettát, illetve vadkenderből há­zilag készített szert használnak. Bizta­tó, hogy az igazán veszélyes intravénás injekcióval beadott kábítószer egyelőre nem észlelhető Baján. Új elnök Nagybaracskán Átalakult a Nagybaracskai Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet, s a tagok új elnököt választottak, viszonylag gyér érdeklődés mellett. A szövetkezet új elnöke Gazdag János lett, aki koráb­ban a Bajai Kukoricatermesztési Rend­szernél dolgozott ágazatvezetőként. A földhasználatról Bácsalmáson Érdemes-e bérbe adni a földet? E kérdésről rendeznek tanácskozást ma 16 órakor Bácsalmáson, a városhá­za nagytermében. A Petőfi Mezőgazda- sági Szövetkezet igazgatósága egyebek között arról tájékoztatja az érdekelte­ket, hogy mennyi földhasználati díjat fizet az új tulajdonosoknak. A kárpót­lásra jogosultak így könnyebben el tud­ják dönteni, hogy bérbe adják-e a terü­letet a szövetkezetnek vagy saját ma- S“k g^^a^jta. (^|0, * • Nagy sikerű újévi koncertet adott a Kecskeméti Ifjúsági és Tűzoltó Fúvószenekar pénteken, a kecskeméti Katona József Színházban. (Fotó: Gaál Béla) Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vörös- kereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyaror­szág szerdai és szombati számaiban található. L B Laczku A., 1904. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. január 12- én (hdfi). A Aszlánszki Pál, 1898. Kunszent- núklós, honvéd, meghalt 1946. au­gusztus 21-én (hdfi), Árudán Gás­pár, 1916. Kecskemét, szakaszve­zető, meghalt 1945. április 18-án (hdfi). Baranyi Mihály, 1912. Kiskunfél­egyháza, őrvezető, meghalt 1945. december 20-án (hdfi), Benke La­jos, 1910. Kiskunfélegyháza, hon­véd, meghalt 1945. március 11-én (hdfi), Bicskei Béla, 1895. Dunave- cse, ezredes, meghalt 1947. augusz­tus 26-án (hdfi), Bakonyi János, 1909. Baja, százados, meghalt 1948. április 18-án (hdfi), Benkő Tibor, 1925. Kiskunfélegyháza, al­hadnagy, meghalt 1947. február 8- án' (hdfi), B. Kovács János, • Nyugodjanak bekében. Kecskemét, honvéd, meghalt 1947. január 12-én (hdfi). A névsorban szereplő rövidítések: (hdfi) hadifogoly, (km.) kényszer- munkás, málenkij robotra elhurcolt. Jól bevált márkák - Hihetetlenül előnyösen. Nyitvatartás: Hétfő, Kedd, Szerda és Pentek: 8 - 18 h Csürtörtök: 8 - 19 h Szombaton: 7.30- 12.30 h áoi5<áre) ...az egész családnak • Drogéria Diszkont - Kecskemét, Rákóczi ut 12.

Next

/
Thumbnails
Contents