Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-15 / 12. szám

4. oldal, 1993. január 15. MEGYEI KÖRKÉP OLASZ VÍGJÁTÉKKAL KEZDTE 1993-AT A SZÍNHÁZ Jóslatunk: közönségsiker HETI SOROZATUNK CENZÚRÁZOTT HADTÖRTÉNELEM 4. A parancs és a parancsteljesítés • Az előnyomulás hősi halottal emlékére állított nyírfakereszt 1942. július 10-én. (A szerző archívumából) Rajzfilmszemle Kecskeméten Június 9—12-éig rendezi meg a Kecskeméti Animációs Filmstúdió (Kecskemétfilm) a magyar animáci­ós filmek fesztiválját. A négy esz­tendő hazai termését bemutató ren­dezvényen nemzetközi szaktekinté­lyek minősítik a produkciókat. Az érdeklődők — a hagyományokhoz hiven — a korábban készült alkotá­sokkal és a külföldi rajzfilmes mű­helyek legjava termésével is talál­kozhatnak. A szervezők a gyerme­keknek külön programokkal ked­veskednek. A harmadik nagyszabá­sú rajzfilmszemle szervezése már megkezdődött, a produkciók, alko­tóik és a zsűri már majdnem készen állnak, a díjak felajánlói, a szpon­zorok azonban egyelőre még hiá­nyoznak. K. J. Gyárfás István: A jász-kunok története A dömsödi születésű, ifjúkorát Kis­kunhalason töltő, majd oda jogász­ként visszatérő Gyárfás István (a vá­ros egykori országgyűlési képviselő­je), később Félegyháza járási alkapitá- nya, mint kiskunkerületi táblabíró 1860-tól kutatta a jász-kunok múltját. 1870-ben jelent meg A jászkunok tör­ténetének első, 1873-ban a második, 1883-ban a harmadik és negyedik kö­tete, dolgozott az ötödiken és hatodi­kon; váratlan halála miatt Jemey Já­nos fejezte be (sajnos, sok-sok hibá­val). 1992 decemberében a Jászságért Alapítvány reprint kiadásban, négy kötetben adta ki az egy és negyed szá­zada írt tanulmányt, bizonyítva, Gyárfás művét napjainkban sem nél­külözheti a kutatás, bár egyes részlete­it a tudomány ma már cáfolja. . A középkor, a kunok és jászok története iránt érdeklődők számára különleges világ mutatkozik be a könyv oldalain. Megismerhetjük az észak-iráni eredetű nomád jászok ha­zai múltját: a 13. században egyesül­tek a kunokkal és együtt Magyar- országon telepedtek meg. 1876-ig közigazgatási, igazságszolgáltatási autonómiát élveztek. A kunokról köztudott, hogy török nyelvű nomád nép volt, első csoportjaik a 11—12. században érkeztek Magyarországra, tömegesen 1239 után, a jászokkal a Temes—Maros—Körös folyók vidé- kém a Duna-Tisza közén és a Mező- földön telepedtek le. IV. (Kun) Lász­ló királytól kaptak autonómiát, a XVI. századtól nyelvileg és kultúrá­ban beolvadtak a magyarságba, ön- kormányzati elkülönülésüket 1876- ban számolták fel. Bács-Kiskun településeinek soka­sága őriz kun, s kevesebb jász emlé­ket. A többi között Ágasegyháza, Al- pár, Bocsa, Bugac, Jakabszállás, Jászszentlászló, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kecskemét, Kécske, Kecel, Kerekegyháza, Kunszentmik- lós, Lajosmizse, Madaras, Majsa, Or- govány, Szentkirály, Tass, Soltvad- kert régmúltjából villannak fel képek a négykötetes monográfiában. A Jászságért Alapítvány kiadásá­ban megjelent hasonmás kiadás utol­só kötetében örömmel fedeztük fel a kiadást előrendelésekkel támogató kecskeméti, kalocsai, kiskunfélegy­házi, kiskunhalasi, majsai polgármes­teri hivatalt, helytörténeti gyűjte­ményt, könyvtárat vagy levéltárat; az egyének között pl. a kerekegyházi Monostori Ferencnét, a kiskunmaj- sai Kozma Hubát, a kunszentmiklósi Baski Imrét, a kecskeméti Marosi Izi­dort, a szabadszállási Tarjányi Feren­cet; diákot, papokat, gépkocsivezető­ket, országgyűlési képviselőt. A könyv bolti forgalomba nem ke­rült, csak a Jászok Egyesületénél (1536 Budapest 14. Pf. 367) rendelhe­tő meg a borsos áru, díszdobozos gyűjtemény. k. m. SZÍNHÁZ, MOZI, KISKUN TV KECSKEMÉT, KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: A KAKTUSZ VIRÁGA. Bessenyei György bérlet. KELEMEN LÁSZ­LÓ STÚDIÓSZÍNPAD: este 7 óra: HAL NÉGYESBEN. Bérletszünet. Ciróka Bábszínház. Rákóczi u. 3. 10 cs 14 óra: HÓFEHÉRKE. A mozik műsora: Városi: fél 4,3/4 6 és 8 óra­kor: SOSE HALUNK MEG! Színes, magyar film. Héven aluliaknak nem ajánlott! Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: JÓL ÁLL NEKI A HALÁL. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdiómozi: 7 órakor: MINDENKI JÓL VAN. Színes, olasz film. KLSKUNFÉLEGYHÁ- ZA, Petőfi:: 5 és 7 órakor: OROSZ­LÁNSZÍV. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! Stúdió: 6 órakor: BOHÉMÉLET. Fekete­fehér, finn film. Kiskun TV: 5—18: KÉPÚJSÁG. 18—20: Fekete Doboz műsora. 20 - 24: TV—4 műsora. Aligha tévedek ha közönségsi­kert jósolok a Kaviár és lencse cí­mű olasz darabnak. A színész szer­zők számolatlanul szórták a komi­kumhordozó furcsaságokat, össze- tévesztéseket, félreértéseket, szó­vicceket, túlzásokat, torzításokat, személycseréket, a helyzettel fele­selő gesztusokat. Ügyesen pergette a történéseket Bor József rendező. Figurálisán, alkatilag aligha mondható eszmé­nyinek a szereposztás, de bántó megalkuvásokra sem kényszerült. A kecskeméti önkormányzat tíz szakbizottsága közül az oktatási volt a második — a gazdasági bi­zottság után — amelyik beszámolt kétéves munkájáról a város képvi­selő-testületének. Megalakulása óta kilencvenszer ülésezett, s egy- egy alkalommal 6-12 napirendi pontot tárgyalt meg az oktatási bi­zottság. Az 1991-es évet elemezve utólag is sajnálattal állapítja meg, hogy a régen tervezett rekonstruk­ciókat pénz híján nem kezdték el. A Bányai-gimnázium, az Arany János és Móra Ferenc Általános Iskola, a hetényi óvoda ügyében a testületi üléseken alulmaradtak. Ide sorolják a széchenyivárosi új iskola építésének elmaradását, aminek a Jókai jogutód nélküli megszüntetése is következménye lett. Nagy feltűnést keltett az isko­lák átvilágítása, amivel egyetértett az oktatási vezetés. Véleményüket azónban a kérdőívek összeállítása­kor nem kérték ki, így kevés hasz­nálható javaslatot kaptak a pénz­ügyi ellenőrző bizottságtól. Beszá­molójukban így most is megállapí­tották: az átvilágítás az igazi célját nem érte el. A tavalyi évről szóló tájékoztató szerint két magániskola-alapítási kérelemmel foglalkoztak. A Hol­Elsősorban bukósisakokat, au­tók szélvédőjét, de autókat is lo­pott az a nyolc szegedi fiatalem­ber, akiknek ügyében a közel­múltban hozott részben jogerős ítéletet a Kecskeméti Városi Bí­róság dr. Vas Árpád vezette büntetőtanácsa. A bűncselekmény-sorozat még 1990. június 16-án kezdődött. Ezen a napon a kiskundorozs­mai Szíksóstó fürdőnél nemzet­közi „ motorostalálkozót tartot­tak. Éjszaka megjelent a helyszí­nen Sz. Gábor és B. Zoltán és a strand bejárata előtti parkoló­ban lévő motorkerékpárokról bukósisakokat loptak. Áz egyik egy monacói állampolgáré volt és értéke 20 ezer forint, a mási­kat egy angoltól lopták, az 7 ezer forintot ért. A nyomozás során mindkettőt megtalálták. Nem sokkal ezután Sz. Gábor és fiatalkorú társa, J. P. Szegeden autózva elhatározták, hogy kere­ket „szereznek”. Ez azt jelentet­te, hogy lopnak. Ki is szemeltek egy Ladát, és annak két kerekét leszerelve elvitték. De kinyitot­ták az autót és a hátsó ülést is ellopták. 1990 augusztusában Sz. Péter és a fiatalkorú Cs. N. motorke­rékpárral a kiskunhalasi Solt- vadkerti úton egy gumis szaküz­letet kerestek fel. Áz üzlet előtt parkoló és F. Ferenc tulajdonát képező motorkerékpárról elemel­ték a bukósisakot, ami 13 ezer forint értékű volt. De amíg az üzletben tartózkodott, ellopták H. László bukósisakját is, aki azt a bolt lépcsőjére tette. Ez utóbbi 6 ezer forintot ért. A nyomozás során mindkettőt megtalálták. A legfontosabb személyek hittek a szerepükben, komolyan játszották a vígjátékot. Csak így szabad, csak így érdemes, így nevetséges. Ezért tette jól Fekete Tibor Pa- pagetto megformálójaként, hogy méltóságán alulinak vélte a házi­gazda zsenitudatának kinyilvání­tását. Az alkalmi stiklik bajnoka a tömegszálláson is természetesnek tartotta környezete feltétlen hódo­latát. A nézők azonban olykor csak váll-lapjairól tudták: ezredes ügyködik a pódiumon. nap és a Gordon iskola kérelmét a bizottság várhatóan a közgyűlés­nek beterjeszti döntésre. Az 1992- es középiskolai beiskolázás prob­lémát jelentett a bizottságnak, mi­vel egyes intézmények a megenge­dett határidő előtt felvételi vizsgá­kat szerveztek, hogy biztosítsák maguknak a legjobb tanulókat. Az iskolák dologi kiadásaira, a költ­ségvetési pénzek igazságosabb elosztására további erőfeszítéseket kíván tenni a bizottság, mivel úgy látják: a pártállam idején egyes in­tézmények vezetői különleges ki­váltságokra tettek szert, s intézmé­nyeik ma is jobb pozícióban van­nak más iskoláknál. Természetesen számos sikert is elkönyvelhet a bizottság,, illet­ve a város oktatásügye: elnyert világbanki pályázatok, egyházi és világi iskolák megnyugtató elhelyezése, a tornaterem-építési program stb. Annyi biztos, hogy az elkövetkező két év — már az 1993-as költségvetés első vázlata szerint is — nehezebb lesz az eddigieknél. Az oktatási bizottságnak szinte közelharcot kell vívnia minden fillérért, s fé­lő, néhány intézményért is. Ugyanebben az évben, vagyis 1990 nyarán több gépkocsi hát­só, vagy odalsó szélvédőjét egy­szerűen kiemelték és az autóban található értékeket elvitték. Volt ezek között hangszóró, bőrdzse­ki, farmernadrág, hálózsák, sap­ka, golyóstoll. De előfordult, hogy ellopták az egész autót. Er­re Budapesten kerítettek sort, ahol is a Markó utca és a Nép­hadsereg utca sarkán — tehát nem a legnéptelenebb helyen — „talál­tak” egy Lada 1500-as autót. Nem gátolta őket az, hogy lezárt kocsi­ról van szó, az sem, hogy kor- mányzáras, sőt, az sem, hogy indí­tókulcsuk is hiányzott. Elvitték a kocsit, kiszerelték a motorját, a karosszériát pedig ismeretlen hely­re akarták elvontatni, de a rendőr­ség tetten érte őket. A Lada több mint 200 ezer forintot ért. Még alig bonyolították le a fenti akciókat, amikor már elhatároz­ták, hogy Szegedről Ausztriába mennek. Ketten utaztak: a már többször említett Sz. Gábor és fia­talkorú társa. Cs. L. Endre. Már az indulás előtt megállapodtak ab­ban, hogy kint autókat fognak fel­törni oly módon, hogy kiemelik a szélvédőket, s a járműből magnós rádiót lopnak. Még alig lépték át a határt, Grazban egyetlen éjsza­kán máris hat darab VW Golf tí­pusú kocsit törtek fel. Tovább­mentek és újabb hasonlú típusú autókat nyitottak ki s ezekből márkás rádiómagnetofont tulajdo­nítottak el. Csakhogy a egyik autó — amelynek hátsó szélvédőjét már kiemeltek — riasztója megszólalt, amikor az ajtaját akarták kinyitni. A tolvajok elszaladtak a helyszín­ről. Testre szabott feladatot oldott meg a végén kicsit elszürkülő, de stílusban maradó Maronka Csilla, azaz az éppen „főtiszt” felnőtt gyermekeinek anyja, szeszélyeinek elviselője, leendő felesége. Mérték- tartásáért, jó ízléséért illeti elisme­rés azt a hölgyet alakító Berek Ka­tit, aki a piaci viszonyok és a klasz- szikusok ismeretében tervezi két nullával jelzett vállalkozásának üzletmenetét... Csernák János (szomszéd, szerető, piti spekuláns) volt a legolaszosabb. Már az első percekben fölhívta magára a fi­gyelmet a fekhelyét a nézőtérnek háttal állva, derékszögben megha­jolva sűrűn igazgató szükszoknyá- jú Fiorella, (Mérei Katalin), a há­zigazda lánya és csodálója . . . Kel­lően jóképű és máié volt kiszemelt­je, Nicola Vietoris (Séder Gábor), zordon számító unokatestvére (Kovács Gyula). Víg játékot ját­szottak olykor vígjáték helyett a „nagyvilági” jótékonykodók Réti Erika, Csiszár Nándor, Jablonkay Mária), igaz, szerepük is halvá­nyabb volt. Sirkó László szerzői utasításra mókázott nyugdíjas be­törőként és alkalmi klinikusként. A Kortársak Kecskeméten Mi abban a különös, hogy a Kor­társak együttes Kecskeméten ad koncertet, hiszen mindannyian itt él­nek a városban? Igen ám, de novem­ber óta nem láthatta őket a közön­ség hazai színpadon. Bejárták Sváj­cot, felléptek a fővárosban, szerepel­tek a Friderikusz-showban. Január 15-én, pénteken a kecskeméti MÁV- kultúrházban kialakított Rock Há­zában ad koncertet a Kortársak együttes. Klubjuk este 7-től éjjel 2-ig tart, a hangverseny 9 órakor kezdő­dik. A zenekar benevezett a popfeszti­válra, a februári elődöntők egyikén a .televízió képernyőjén, is láthatjuk • majd őket. Remélhetően a döntőig is eljutnak, úgy, mint az előző feszti­válon, ahol országos népszerűségre tettek szert. A zenészek készítik má­sodik nagylemezüket a törökbálinti stúdióban. Május gyermekei címmel március elején kerül a boltokba az album a Hungaroton kiadásában. Immáron ötéves a csapat, március 19-én a kecskeméti árpádvárosi sportcsarnokban ünnepük a közön­séggel a jubileumot, ahol egyúttal az új dalaikat is bemutatják. (b. t.) Érdekessége a dolognak, hogy ezeket a lopott rádiómagnetofono­kat haza is hozták és itthon — például a kiskundorozsmai vásár­ban — eladták. Az üzlet gazdasá­gosnak mutatkozott, ezért ismét kiutaztak Ausztriába, de most má­sik két fiatalember vállalta az akci­ót: B. János és a fiatalkorú J. Péter. Tulajdonképpen tudtak egymás­ról, egymást szervezték be és egy­másnak adták kölcsön az autót az utazáshoz. így a továbbiakban a bűncselekményeket már szinte ki­zárólag Ausztriában — Bécsben, Salzburgban és St. Pöltenben kö­vették el. Az egyik tettest, T. Sza- bolcsot az osztrák rendőrök tetten érték, amint egy Mercedesről a négy darab csillagfelnit akarta el­távolítani. Az ottani bíróság hat hét szabadságvesztésre ítélte a tet­test és öt évre kitiltotta az ország­ból. A négy csillagfelni értéke kb. 20 ezer forintra tehető. Az ügyben — amelyet a szegedi­ek elfogultsága miatt tárgyaltak Kecskeméten — az elsőrendű vád­lott 15 rendbeli lopás, egy kísérlet és egy vétség miatt halmazati bün­tetésként egyévi börtöntre ítélte a bíróság, de ennek végrehajtását két évre felfüggesztette. A többie­ket különböző tartamú szabadság- vesztésre — részben felfüggesztve, de van végrehajtható is —, továb­bá meghatározott pénzbüntetésre ítélték, illetve próbára bocsátot­ták. Ugyanakkor kötelezték őket a bűnügyi költségek arányos viselé­sére. Ä legtöbb sértett kára megté­rült, de akié nem, azt igényével a bíróság a törvény egyéb útjára uta­sította. Az ítélet részben jogerős. G. S. A z események és azok elemzése során újra és új­ra eljutunk a parancshoz, a pa- rancsteljesítéShez.“' Amikor pa­rancsról és a parancs feltétlen TeljésífeserŐT szólok, csakis 'a'ha­dijoggal, hadiszokásokkal, az írott és íratlan törvényekkel nem ellentétes parancsra gondolok. „A katonai engedelmességi rendszer a jogszerű parancsok teljesítésére épül...” — így szól a jogi „formula”. A feltétlen parancsteljesítés olyan követelmény, amire neve­lik a katonákat, mióta hadsere­gek léteznek a földön, és ennek támadása, vitatása, elítélése igaz­ságtalan, értelmetlen, sőt, bizo­nyos vonatkozásban bomlasztó hatású. A fennkölt hagyományo­kon nevelt magyar hadsereg ka­tonái teljesítették a parancsokat, ha úgy tetszik „gépiesen” teljesí­tették, engedelmeskedtek, mert ha nem ezt tették volna, akkor nem lettek volna katonák, a hadsereg pedig nem lett volna hadsereg. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a parancsteljesítésnél az akkori történelmi, társadalmi, nevelési, politikai adottságokat, az évtizedes, sőt évszázados előz­ményeket és természetesen azt sem, hogy amikor az események történtek 1942—43-at írtunk. A háborús események során számos olyan parancsot ismer­tünk meg, melyek súlyos, véres, végzetes következményekkel jár­tak. Felmerül a kérdés, helyesen cselekedtek-e azok a parancsno­kok „ott fent”, akik a parancso­kat kiadták, és helyesen csele­kedtek-e azok a csapat- és alegy­ségparancsnokok. akik a fentről jött parancsokat teljesítették? Volt-e utóbbiaknak mérlegelési, választási lehetőségük az adott helyzetekben és , körülmények között, hogy a súlyos kihatású parancsokkal szembehelyezked­jenek? Láttuk, hogy ezek a pa­rancsok szinte végigzongorázód- tak a katonai hierarchia minden fokán: a legmagasabbaktól a legkisebbekig, a tábornoki arany tölgyfalevél viselőitől az egyetlen „krumplivirágos”, csontcsillagos őrvezetőig. Hiszen mindegyik parancsnok volt és mindegyik, még Jány Gusztáv vezérezredes is, valakitől kapta a parancsot. Aki kapja a parancsot, az ál­talában nem mérlegelheti, he­lyes-e, ha végrehajtja, vagy sem, mert többnyire nem ismeri a té­nyezőket, okokat, indítékokat, melyeken a felülről jövő parancs alapul. A magyar hadsereg­parancsnokságnak a kritikus időszakban tett intézkedéseit nem lehet elkülönítetten kritika alá vonni, mert a 2. hadsereg a német B hadseregcsöpörfnak volt katonailag alárendelve, így a magyar hadsereggel szemben ugyanaz a német katonai akarat érvényesült, mint a német (és a más szövetséges) hadsereggel szemben. A 2. magyar hadsereg nem volt más, mint egy sakkfi­gura Hitler sakktábláján! A magyar hadsereg parancs­noka és vezérkari főnöke több­ször is próbálkoztak, hogy a né­met vezetést meggyőzzék a kiala­kult helyzet tarthatatlanságáról, a merev ellenállás kilátástalansá- gáról. A német B hadseregcso­port parancsnoka és vezérkari főnöke egyetértettek Jány vezér- ezredes és Kovács vezérőrnagy helyzetmegítélésével, de — és ez a „de” a kérdés lényege: „ ... a Führer döntése szerint minden körülmények között az utolsó emberig az állásokat tar­tani kell...!” A német B hadseregcsoport parancsnoka és vezérkari főnöke okos katonák, tudták nagyon jól, mit kellene tenni, de . . . „ ... a Führer irányelvei sze­rint hadműveleti kitérés nincs. A hadseregparancsnoknak nincs joga harcászati kitérést elrendel­ni... a főellenállási vonal elha­gyása hazaárulásnak tekinten­dő ...!” Azok a magyar csapatparancs­nokok, akik a Donnál (vagy má­sutt) eleget tettek a parancstelje­sítésnek, nem kergették katonái­kat, nem azt kiáltották: „Min­denki előre!”, hanem azt, hogy „Utánam!”. Semmivel sem volt kevesebb esélyük a halálra, mint alárendeltjeiknek. Akik pedig túlélték az első napok irgalmat­lan krízisét, az elkövetkező he­tekben éppen ezeknek a parancs­nokoknak a jelenléte biztosítot­ta, hogy a megmaradt csapatok és csapatrészek átvészelték a to­vábbi nehéz időszakot. A „katona”, a „parancs” és a „parancsteljesítés” fogalmak egy­mástól elválaszthatatlanul forrtak össze az évszázadok, az évezredek folyamán, akár a görög phalanx, akár a római légiók katonáiról, akár a középkor zsoldosairól, akár a szabadságharcok és forradalmak izzó hévtől fűtött harcosairól le­gyen is szó. Brennus gall hadvezér több mint kétezer éves mondása: „Vae victis! Jaj a legyőzőiteknek!” nem alkal­mazható a parancsokat híven telje­sítő katonákkal szemben! Bártfai Szabó László ( Folytatjuk ) • Maronka Csilla, Csernák János cs Fekete Tibor a Kaviár cs lencse premierjén. Heltai Nándor Beszámolt az oktatási bizottság M. Gy. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Nemzetközi tolvajok

Next

/
Thumbnails
Contents