Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

Bácsszőlős • Borota • Csikéria • Katymár • Kisszállás • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mélykút • Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke Évfordulóra készül a jánoshalmi szakiskola • A jánoshalmi gazdasszonyképző konyhája, ahol a lányok saját maguknak főznek. Heim Edit, Molnár Ildikó, Weisz Edit, Mérő Krisztina, Szakái Katalin, Sajnóczki Hajnalka. (Fotó: B. F. I.) PÁLYÁZATOT NYERTEK Anyagi támogatás a Díván klubnak H atvan esztendeje, 1933 szeptem­berében indította első tanévét Jánoshalmán a Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola, aranykalászos if­jú gazdák kiképzése céljából. Az el­telt évtizedek alatt működtek mező- gazdasági leány-középiskolaként, majd a fiatal korosztályt oktatva mezőgazdasági szakmunkásképző­ként, elsősorban a földművelés gépi berendezéseire szakosodva. Már .1975-ben kibővült az intézmény profilja olyan -— felnőttek részére szervezett — tanfolyamokkal, ame­lyek nem illeszkedtek szervesen az is­kolarendszerhez, de nélkülözhetet­len ismeretanyagot közvetítettek. 1991-ben újabb átalakulás tör­tént, már nem közönséges iskoláról, hanem egy bonyolult nevű intézetről oeszélünk: ez a jánoshalmi Mező- gazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképő és Szaktanácsadó In­tézet. Győry János igazgató — aki az évforduló méltó megünneplésére készül—így mutatta be tevékenysé­güket: — Korábban a szakmunkáskép­zés nappali tagozatán gépszerelőket és növénytermesztő gépészeket taní­tottunk, a felnőttek részére pedig— bentlakásos formában 300-500 főt, egyébként 1500-2000 főt foglalkoz­tatva — gépkezelő, hegesztő, tar­goncavezető, gépszerelő, dízelada- goló-szerelő, szervizmester, s ehhez hasonló önköltséges kurzusokat szerveztünk. 1989-ben dolgoztuk ki az új kép­zési stratégiánkat, már igazodva a társadalmi és politikai változások által megszabott igényekhez. Az 1991-es esztendő az a sorsforduló, amelyben a változások megvalósítá­sát valóban elkezdhettük. Beindult a gazdasszonyképző, amely a kiala­kuló mezőgazdasági családi vállal­kozások, farmergazdaságok igénye­inek megfelelő gazdasszonyok kép­zését tűzte ki célul. Ide érettségizett lányok jöhetnek, akik bentlakásos formában sajátíthatják el a főzés, szabás-varrás, csecsemő- és gyer­mekgondozás, háztartási gazdálko­dás legfőbb ismereteit, ezenkívül sa­ját tangazdaságunkban ízelítőt kap­hatnak az állattenyésztésből és nö­vénytermesztésből is. A képzési idő másfél év. Ennek a kurzusnak a pár­ja a gazdaosztály, ahol mezőgazda- sági szakmával vagy érettségivel rendelkező fiúk mélyíthetik el az is­mereteiket abból a célból, hogy ma­gángazdák lehessenek. Legnagyobb eredményünk, hogy beindíthattuk végre az érettségit is adó szakközépiskolai képzést, ahol a mezőgazdasági gépész szakterüle­ten szakmunkás-bizonyítványt is le­het szerezni. A legnagyobb gondot a saját termelői bázis kialakítása je­lentette. Megépítettünk három tanistállót, ahol sertéstenyésztés, szarvasmarha-, juh-, nyúl-, baromfi- és lótartás valósul ma meg. Gépeket vásároltunk a hajtatásos és szántó­földi növénytermesztéshez, létre­hoztuk a saját takarmánykeverőn­ket, s 10 hektár saját földön gazdál­kodunk. Ez azonban nem elég, leg­alább 50-100 hektár kellene. Van 16 tanműhelyünk, 40 erőgépünk a hoz­zájuk kapcsolható munkagépekkel, s megfelelő helyiségeink az oktatás számára. Új feladatunk a szaktanácsadás, de még nem tisztázott, hogy ez mennyiben állami feladat, s mennyi­ben végezhető ellenszolgáltatásért. Minden adott tehát ahhoz, hogy az intézet újabb sikeres évtizedek elé nézzen. B.F.I. A bácsalmási Diván klub 21 éve, 1972. január 8-án alakult. Akkor 35-en látogatták a klub rendezvé­nyeit, azóta a taglétszám 54-re emelkedett. A csoportot egy 19 ta­gú tamburazenekar (Ribár József vezetésével) és egy 20 fős tánc­csoport és énekkar (Petrekanics Valéria vezetésével) alkotja. A klub neve, a „diván” — beszél­getés szóból alakult, ugyanis an­nak idején a bunyevácok esténként összejártak beszélgetni. Markulin Márkkal, a csoport vezetőjével ab­ból az apropóból beszélgettünk, hogy a közelmúltban a klub A Magyarországi Nemzeti és Etni­kai Kisebbségekért Alapítvány pá­lyázatán 60 ezer forintot nyert. — Milyen pályázattal nyerték a pénzjutalmat?-— A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért alapítvány azoknak a nemzetiségi kluboknak írt ki pályázatot, akik már 10-20­30-40 éve működnek. Mivel mi már lassan 21 éve alakultunk, ezért megpályáztuk. December 19-én kaptam meg a levelet, hogy a pá­lyázatunkat elfogadták és január 4-én, 11 órakor ünnepélyes keretek között a jutalmat átvehetem a Par­lament Vadásztermében. Az ünne­pi beszédet Wolfart János, a Nem­zeti és Etnikai Kisebbség elnöke tartotta, majd kifejezte elismerését és megköszönte a munkánkat. Ez­után következett a díjak kiosztása, jelen voltak a Magyarországon élő kisebbségek képviselői: a horvá- tok, szerbek, szlovénok, szlová­kok, németek, cigányok, romá­nok. — Mire költik el a 60 ezer forin­tot? — A tamburazenekarnak szeret­nénk új hangszereket vásárolni és bizony a táncosoknak is kellene új népviseleti ruha, papucs. Nothoff Ingrid Nyugdíjasklub Mélykúton • A fagyos időjárás, csúszós járdák sem akadályozták meg abban (balról) Varga Antalnét, Renkus Istvánnét, Pintér Józsefnét, Torma Józsefnét, Illés Máriát és Bundula Bélánét, hogy az elmúlt héten szerdán ellátogassa­nak Mélykúton a könyvtári nyugdíjasklubba. (Fotó: B. F. I.) £T Nyertes pályázatok - minden tantárgyból Czár Iván negyedik osztályos f imnáziumi tanuló, a bácsalmási lunyadi János Gimnázium egyik büszkesége. Eminens diák és közösségi ember, méltán sze­retik tanárai és diáktársai egy­aránt. Többször részt vett or­szágos szaktárgyi versenyeken, pályázatokon. A környezet- szennyezés hatása az élővilágra Című pályázatáért akadémiai di­cséretben részesült. Kitűnően szerepelt az Arany Dániel mate­matikaversenyen is. Legutóbb tavaly ősszel érdemelt ki megyei második helyet a „Felvidéki magyarok kitelepítése” címmel írt pályázatával. Később értesí­tették, hogy ez a pályázata az országos versenyen ötödik he­lyezett lett. Ivánnal a pályáza­tokról, és az egyre aktuálisabb továbbtanulásról beszélgettünk. — Hol szereztél tudomást a pályázatról, mikor és kinek a segítségével készültél fel? — Az iskolában mindig ki­függesztik azokat a pályázato­kat, amelyeket országosan meg­hirdetnek. Erre a pályázatra nyáron, a szünetben készültem fel, elsősorban a könyvtárban, de voltak személyes tapasztala­taim is, a nagyszüleiül elmondá­sa révén. Körülbelül egy hónap kemény munka után készült el a harmincoldalas dolgozat. A munkám során sokat segített Szénásiné Harton Edit közmű- velődésiintézmény-igazgató. —- Lassan itt az érettségi és a felvételi vizsga. Melyik egyetem­re, főiskolára fogsz jelentkezni? — A jogtudományi egyetemre szeretnék jelentkezni. Négy évig majdnem kitűnő voltam, három négyes csúszott be, remélem, fel­vesznek. — Mi a hobbid, mivel sze­retsz foglalkozni szabadidődben? — Verseket írok, eddig körül­belül 150-200 vers készült el. Kacérkodom a színművészettel is. Humán beállítottságú va­gyok, szeretek festeni, zenét hallgatni. Hobbim az újságírás, a Hu-Hu (Hunyadi Humor) di­áklapot szerkesztem. De most a tanulás a legfontosabb, hiszen jogász szeretnék lenni. Nothoff Ingrid • Czár Iván gimnáziumi tanuló. (Fotó: Bálái F. István) Akupunktúra Bácsalmáson • T • A felvételünkön látható beteg ízületi panaszokkal kezelteti magát a bácsal­mási szakorvosi rendelőben, ahol dr. Csernyik Csaba akupunktúrás kezeléssel próbál enyhíteni a panaszokon. (Fotó: B. F. I.) Fenyegető munkanélküliség a térségben Bácsalmás hétköznapjainak hangulatára egyre jobban rá­nyomja bélyegét a súlyos munka- nélküliség. Ebben a térségben (Já­noshalma, Mélykút és még hét település) folyamatosan nő a mun­kanélküliek száma. A legfrissebb statisztikai adatok szerint (decem­ber 20-ai zárás) 3387 fő szorult ki a munkaerőpiacról. December hó­napban összesen 5166 fő jelent meg a bácsalmási munkaügyi köz­pontban, ami azt jelenti, hogy ter­mészetesen valaki kétszer is jelent­kezett és egész évben ez összesen 53 717 fő forgalmat jelentett. 2940 embernek folyósítanak havonta munkanélküli-segélyt, ebből 187 pályakezdő fiatal nem tudott elhe­lyezkedni. Jelenleg már eléri a 145 főt a járadékrendszerből kiszorult emberek száma, akik az igen ala­csony, 4000 forintos segélyben ré­szesülnek. A regisztrált adatokból kitűnik, hogy a legveszélyeztetet­tebb a 35—45 éves korosztály. A téeszek átalakulásával és a fo­lyamatos elbocsátásokkal 300 fő­vel emelkedett a járadékosok szá­ma, volt olyan nap, amikor 70 új belépő jelentkezett. Vargáné dr. Egyed Ilona, a munkaügyi központ vezetője el­mondta, hogy a helyzetet még az is súlyosbitja, hogy egyre keve­sebb az állásajánlat. Jelen pilla­natban keresnek 5 fő autószerelőt Bácsalmáson, és még mindig van 20 fő varrónő felvételére igény a Variant Ruhaipari Kft.-be, ame­lyet már hosszú idő óta nem tud­nak kielégiteni. A bácsalmási kép­viselő-testület mindent megtesz a probléma enyhítéséért, a városban több mint 50 főnek van lehetősége közhasznú munka végzésére. Az egész megyében ennek a térségnek a legjobb a közhaszpúmunkaerő- kihasználása. Bácsalmáson a sportegyesület alkalmaz 7 helybé­lit, a napközi otthonos óvoda 1, a könyvtár 2, az általános iskola kért 3 embert, akik közül kettő a szabadidős tevékenységek szerve­zésével foglalkozik, egy állásnél­küli pedig gondnoki munkákat látna el. Továbbá településenként: Tataházán 5, Mélykúton 20, Ma­darason 18, Kunbaján 10, Katy- máron 10, Jánoshalmán 20, Bács- szőlőson 8, Csikérián 11 közhasz­nú munkást alkalmaznak. No thoff Ingrid A F élykúton két nyugdíjasklub is TVl működik, egyik a könyvtár­ban, a másik a művelődési házban: A két közösség valaha egynek in­dult, de a tagság különböző érdek­lődési köre, természete, baráti tár­sasága, világnézete stb. megosztot­Öt éve már, hogy személyesen ismerem Szabó Sándort, ezt a helyben különleges csodabogár­nak számító feltalálót. Feltalá­lót? Igen, feltalálót, hisz 1992 márciusa óta immár végérvénye­sen az ő bejegyzett találmánya a függőleges tengelyű szélmotor, melynek jelenleg csak a mélykú­ti játszótéren látható működő­képes példánya. A találmányt kezdetben „lengővitorlás szélke­rékéként próbálta szabadalmaz­tatni, de sok-sok elutasítást kel­lett elszenvednie, mire bebizo­nyosodott: világelsőként alkal­mazta az ötletet. A találmányára eddig persze csak költött Szabó Sándor — mint annyi más társa, akinek el­képzelését nehezen fogadják el —, pénzt eddig nem látott belő­le. De nem adja fel, mondja, miközben ismét olyan intellektu­ális élményben van részem, mint ritkán. Ezt azért is említem, mert öt éve már, hogy újra és újra — ha találkozom vele — mindig élmény Szabó Sándorral és csa­ládjával beszélgetni. Pedig sem a férfi, sem az asszony nem is­kolázott különösebben. Szabó Sándornak — az általános mel­lett — a legmagasabb végzettsé­ge az a hat év állami zeneisko­la, amely arra tette Őt képessé, hogy másfél évtizedig lako­dalmakban és vendéglátóhelye­ken muzsikálva — zenészként biztosítsa maga és családja meg­élhetését. Ám falusi kézműves őseitől valami olyasmit örökölt, amit nehéz szavakban megfogal­mazni. Talán a dolgok hasznos és igazságos rendje iránti mérhetet­len igény az, ami Szabó Sándort senki máshoz nem hasonlítható emberré tette. Feleségében — akinek bekeretezett festményei­vel van tele a lakás — méltó társra talált. Szerény körülmé­nyek között, de végtelen szere- tetben nevelték gyermekeiket, akik közül a fiatalabb, a fiú na­gyon szeretett volna elméleti fi­zikus lenni, de „csak” a Mű­tá a nyugdíjasokat, aminek pozitív eredménye is lett. Ma két nyugdí- jasklub szervezi ^égymássalrivali- zálva—a különböző programokat, előadásokat és kirándulásokat. Ezúttal egy fotóval a könyvtárban működő klubot mutatjuk be. egyetem Villamosmérnöki Kará­ra vették fel. Engem pedig a holland felta­lálók egyesületének abba a szakosztályába, amely a szél­energia híveit tömöríti —- újsá­golja Szabó Sándor. — Hogyan került Hollandiá­ba? —; kérdezem. — Én hiszek a találmányom­ban, s abban, hogy a szélener­gia hasznosítása — gondoljunk csak a környezeti ártalmakra — nagyon sok problémáját megol­daná az emberiségnek. De ah­hoz, hogy egy igazán jó szélmo­tort építhessek a saját találmá­nyom alapján, sok pénzre volna szükségem. A mélykúti — igaz, nincs nagyon leterhelve — probléma nélkül működik évek óta. Kelebián is felállítottak egyet halastavak vízellátására, de ezt nem én csináltam, ledön­tötte egy vihar. Legutóbb Felső- szentivánon építettem egyet, amely az állatok itatásához szi­vattyúzott vizet a nagy aszály­ban, de ez a téeszelnök és a tagság torzsalkodásának áldoza­ta lett. Szándékosan megrongál­ták, s bele is lőttek egyet az egyik vitorlába. Mivel itthon nincsenek igazán nagy sikereim, gondoltam, hogy a szélenergia őshazájában, Hollandiában eset­leg eredménnyel járhatok. — S mit tapasztalt? — Hatezer kilométert autóz­tam Hollandiában, bejutottam az összes, szélenergiával foglal­kozó nagy kutatóintézetbe. Dol­lárszázmilliókat költenek arra, hogy a szélenergia hasznosítását ipari méretekben gazdaságossá tegyék. Eddig még nem sikerült. Sem Pettenben, sepr Alkmaar- ban, sem Lelystadban. Nekem azt javasolták, hogy — mivel ők csak vízszintes tengelyű szél­motorokkal foglalkoznak — Kanadában, vagy Kaliforniában próbáljak szerencsét. Erre nincs pénzem, de elhatároztam, hogy — s ezt senki sem akadályoz­hatja meg — Magyarországon fogok szélmotorokat gyártani! Bálái F. István A CSIKÉRIAI FELTALÁLÓ Szabó Sándor végigharcolja... Versmondóverseny Madarason A magyar kultúra napja alkal­mából versmondóversenyt szervez­nek január 22-én, 2 órai kezdettel a madarasi általános iskolában. Min­den iskola 2 alsós és két felsős tanu­lót delegálhat. A felső osztályosok egy Arany János-verssel és egy ma­gyar költő versével, az alsósok egy szabadon választott magyar költő versével indulhatnak. Sváb bál Bácsalmáson A Bácsalmási Németek Egyesü­lete január 30-án, 19 órai kezdettel rendezi meg a hagyományos sváb bált a bácsalmási művelődési köz­pontban. A jó hangulatról a bach- nangi Heimatblaskapelle együttes és a madarasi fúvósok gondoskod­nak. Másnap 15 órakor jótékony- sági koncetre várják a város apraját és nagyját a művelődési ház szín­háztermébe, ahol műsort ad a bach- nangi Hcimatblaskapellc, valamint a madarasi fúvósok, Geiger István vezetésével. Munkahelyteremtés Kunbaján Rendkívüli testületi ülésen, janu­ár 4-én a kunbajai önkormányzat határozatot hozott, mely szerint 200 ezer forinttal kültagként belép társnak egy helyi székhelyű betéti társaságba, melynek az a célja, hogy az áfész Kunbaján üresen álló ingatlanjában ipari tevékenységet folytató munkahelyet teremtsen. Ezenkívül az ülésen megtárgyalták a tavalyi költségvetési rendelet mó­dosítását. A legközelebbi testületi ülés február 8-án, délután három órakor lesz. Szaktanácsadó napok Jánoshalmán Tegnap kilenc előadásból álló szaktanácsadás-sorozat kezdődött a jánoshalmi mezőgazdasági szakisko­lában. Szerdánként, délután 14 órai kezdettel — ismert hazai szaktekinté­lyek részvételével — konzultációs le­hetőséghez jutnak az érdeklődők a költségkímélő takarmányozás, pap­rika- és karfioltermesztés, csiperke- és laskagomba-termesztés, gyümölcste­lepítés, borértékesítés, szárazságtűrő kukoricatermesztés, pénzügyek, va­lamint farmergazdasági tapasztala­tok tekintetében. Képviselő- testületi ülés Bácsszőlősön Ma, délután 14 órai kezdettel tart­ja soron következő képviselő-testüle­ti ülését a bácsszőlősi önkormányzat, melynek az 1992-es évi költségvetés végrehajtása és az 1993-as évi költ­ségvetési koncepció lesz a témája. Falugyűlés Mátételkén Közmeghallgatással egybekötött falugyűlésre váija a település lakossá­gát a mátétclki önkormányzat január 18-án, 17 órakor, a kultúrotthonba. Tájékoztató hangzik el az önkor­mányzat 1992-es évben végzett mun­kájáról, majd ismertetik az 1993-as évi költségvetési koncepciót. Szerkeszti: Bálái F. István

Next

/
Thumbnails
Contents