Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

2. oldal, 1993. január 13. PETŐFI NÉPE Mire fordították a privatizációs bevételt? KÉRDŐJELEK Utolsó esély? A bosnyák miniszterelnök- helyettes meggyilkolása után, az LNSZ-közvetítések és -segélye­zések megtorpedózásának ve­szélyét érzékelve, egyes politi­kusok úgy nyilatkoznak, hogy ninc s már esély a tárgyalások sikerre vitelére. Amióta ismét farkasszemet néznek az ameri­kaiak és az irakiak, gyakran hallani: ezt a konfliktust sem le­het már a Biztonsági Tanács tárgyalóasztalánál megoldani. Sokan Szomáliát is annak pél­dájaként emlegetik, hogy a tár­gyalások helyett a fegyvereké az utolsó szó. Vajon levonható-e mindebből az a következtetés, hogy napja­inkban csökkennek a párbeszéd, a tárgyalások esélyei? Kijelent­heti-e egy igazi politikus a zöld­asztal mellett, hogy „nincs to­vább, akkor szólaljanak meg a fegyverek ?" Végső soron bármi­lyen helyzetben felszabad-e adni a békés rendezés legkisebb lehe­tőségét is? Anélkül, hogy eleve kizárnánk a végsőkig elfajuló konfliktusok esetleges katonai rendezését, mégis azt kell mondanunk, hogy a tárgyedások lehetőségeit való­jában sohasem lehet kihasználat- ' latiul hagyni. A mai világban a biztonság, sajnos, még törékeny egyensúlyát csakis úgy tarthat­juk Jénn, ha keressük a kölcsönös előnyöket, figyelembe vesszük egymás érdekeit, nyitottak va­gyunk minden ésszerű elképze­lésre, fogékonyak a kompro­misszumra. Mindezt pedig úgy is nevezhetjük: készség a tárgya­lásra. Célszerű tehát azt hangsú­lyozni, hogy valamely ügyben „nincs tovább a béke útján”? Nem. a diplomácia fegyvertárá­ban mindig legyen egy utolsó utáni lehetőség is. Ferenczy Europress Az elmúlt évben 74 milliárd 199 millió forint volt az Állami Vagyonügynökség bruttó privati­zációs bevétele — mondotta Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazga­tója az MTI munkatársának. Ki­fejtette: a vagyonügynökség ko­rábban nyilvánosságra hozott ada­tai szerint a privatizációs bevéte­lekből 27 milliárd 800 millió forin­tot fizetett be az ÁVÜ a Magyar Köztársaság költségvetésébe. Ez az összeg a következő tételeket tar­talmazta: az 1992. évi költségvetési törvény előírásainak megfelelően a költségvetési egyensúly megalapo­zására 20 milliárd forintot fizettek be, míg az állami vagyon utáni ré­Az MDF-et aggasztja, hogy nö­vekszik a szocialista párt, vagyis a volt kommunisták támogatása. Antall József egyik fő tanácsadója, Katona Tamás úgy véli, hogy a szo­cialisták kihasználják a munkanél­küliség, a szegénység és a politikai ellenfelek zavara okozta elégedet­lenséget — írta, a The Independent című brit lap hétfői számában, Tony Barber tudósító Budapestről. — Igen sok ember őriz bizonyos nosztalgiát Kádár János iránt. Ák- kor könnyebb volt az élet. Igaz, a jólét alapja hazugság volt. Nyugati hiteleken alapult, amelyeket ártá­mogatás formájában osztottak szét, a virágzás látszatát keltve. Elődeink ittak a kocsmában, a számlál pedig nekünk kell állni — mondta Kato­na Tamás. Katona Tamás szerint a problé­ma egy része az, hogy az emberek apatikusak azúj rendszer iránt—ta­valy volt olyan pótválasztás, ame­lyet nyolcszor meg kellett ismételni. szesedés címén 4 milliárd 440 mil­lió forintot utaltak át. Az 1992. évi vagyonpolitikai irányelvek előírásainak megfelelő­en a Hitelgarancia Rt. gazdálko­dási biztonságát szolgáló Kisvál­lalkozási Garancia Álap megte­remtésére kétmilliárd forintot, a kormány határozata alapján a sze­mélygépkocsi-kárrendezési alap likviditásának megalapozására egymilliárd forintot utaltak át. Emellett — ugyancsak konnány- határozat alapján az ÁVÜ szer­vezetfejlesztési kiadásainak finan­szírozására 360 millió forintot for­dítottak — mondotta végezetül Csépi Lajos. Ha az emberek nem kapnak elég információt a kormánytól és a parlamenttől, visszavonulnak a politikától. Utálják a kormányt, az ellenzéket, a parlamentet. Ez ügyben voltak valódi problémáink a sajtóval és a tévével. Szó sincs róla, hogy a média kormányellen­őrzését akarnánk, de gyakran nem volt elég együttműködési szellem a médiában — mondta a politikai államtitkár. Katona Tamás azt mondta, hogy a viták és a folytatódó gazda­sági nehézségek elvonják a közfi­gyelmet az MDF külpolitikai sike­reiről, nevezetesen a Varsói Szer­ződés feloszlatásáról. — Az embe­reket nemigen érdeklik ezek a sike­rek. A szegénységre, a munkanél­küliségre és az inflációra kell össz­pontosítanunk, és meg kell mutat­nunk, hogy a kormány törődik az emberekkel, van társadalmi érzé­kenysége — mondta Katona Ta­más a brit lapnak. BAJAI KATONÁK A BAKONYBAN KATONA-INTERJÚ BRIT LAPBAN A szociális gondokra kell összpontosítani Hadgyakorlat — miniszteri szemlével Eger a skinhead- központ? Az egri önkormányzat keddi ülésén úgy határozott, hogy ad hoc bizottságot hoz létre a városban évek óta napirenden lévő skin- head-kérdes kivizsgálására. Mint ismeretes, az országos saj­tóban az utóbbi években rendsze­ressé váltak az egri skinheadek te­vékenységéről szóló híradások. Az ország közvéleménye előtt már- már olyan színben tűnik fel a heve­si megyeszékhely, mint a bőrfejüek magyarországi központja. A' bi­zottság felállítására késztető okok közé tartozik, hogy Ffizessy Tibor, a titkosszolgálatokat felügyelő tár­ca nélküli miniszter közelmúltban tett nyilatkozatában szintén a skinheadek hazai centrumának ne­vezte a várost. Betörés a munkaügyi kirendeltségre A keddre virradó éjszaka isme­retlen tettesek betörték a Fővárosi Munkaügyi Központ VI., Bajnok utca 2/A szám alatti kirendeltségé­be. feldúlták az irodákat, megron­gálták a számítógép-berendezése­ket és különböző számítógépeket, valamint telefaxot vittek el. Áz iro­dákban pénzt nem tartottak, így a betörők nem férhettek hozzá a ki- rendeltség mintegy 11 ezer ügyfelé­nek személyi adatait tartalmazó központi számítógéphez sem. A rablással és a rongálással okozott kár azonban így is mintegy 800 ezer forintra tehető. A kirendeltség a be­törés miatt kedden zárva tartott, de szerdán már újra fogadja az ügyfe­leket. Az érintettek tájékoztatására a kirendeltség közli, hogy a munka- nélkiili-járadékok és a szociális tá­mogatások postázásában továbbra sem lesz fennakadás. Kiégett a Wartburg Halomszállás és Homokmégy között egy Wartburg személyautó égett tegnap 10 óra körül. Á tűz­höz az állami egységeket riasztot­ták. Mint kiderült, rövidzárlat okozta a lángokat, az anyagi kár 50 ezer forint. A honvédelmi törvénytervezet csütörtökön a kormány elé kerül, ez­zel párhuzamosan készül a katonák jogállásáról szóló törvénytervezet is; szeretnénk, ha mindkettőt még a ta­vasszal megtárgyalná és elfogadná a parlament — hangsúly ozta Für La­jos honvédelmi miniszter tegnap, a Bakony-fennsíkon zajló, Kapos ’93 elnevezésű hadgyakorlat kezdete al­kalmából tartott sajtótájékoztatón. Az újságírók kérdései és a válaszok Közep-Európa egyik legnagyobb lőterén, egy katonai sátorban hang­zottak el. Ä sajtó képviselői felvetet­ték, hogy mintha a miniszterelnök csak krízishelyzetekben tartja kívá­natosnak a hatpárti egyeztetést, mi­ként születhet meg a kétharmados többséget igénylő honvédelmi tör­vény? A honvédelmi miniszter kifej­tette: úgy véli, hogy a miniszterelnök említett álláspontja nem szakmai, hanem politikai kérdésekre vonat­kozik. Ä honvédelmi törvényterve­zetet egyébként már az elmúlt nyá­ron elküldték az ellenzéki pártok­nak, a válaszok, észrevételek azon­ban nem érkeztek meg a megjelölt Ünnepélyesen átadta tegnap a Gans-Hunslet Vasúti Járműgyártó Rt. a MÁV-nak azokat a másod- osztályú kocsikat, amelyeket a nagyvárosok közlekedésének javí­tására állít üzembe a MÁV. Az úgynevezett elővárosi villamos motorvonatok Szeged körzetében fognak közlekedni. Az átadás alkalmából tartott saj­tótájékoztatón elmondták: a 30 da­rab, négyrészü motorvonatról szóló Ismételten emléktáblát törtek le és távolítottak el Budapesten. Erről a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége értesítette az MTI-t ked­den. Zoltai Gusztáv ügyvezető igaz­gató tájékoztatása szerint az elmúlt hét végén, az éjszakai órákban, a Va­dász utca 29. számú ház falán lévő három emléktáblát ismeretlen tette­sek letörték és elvitték. A Vadász utca 29. számú házban határidőre. Az ellenzék időhiányra hivatkozott. A sajtótájékoztatón a honvédség szervezetét kors^rűsítő lépésekről is szó volt, így a „rendkívül gyorsan ak­cióképes légi mozgékonyságú” szá­zadok szervezéséről, valamint az úgynevezett homogén egységek ki­alakításáról. Ez utóbbi esetben arról van szó, hogy az egységekben azonos kiképzési szintűek a katonák. Szóba került a szerződéses katonák alkal­mazása is, a jelen lévő tábornokok bizonyos egységeknél a 40—60 szá­zalékos arányt látnák célszerűnek, a szerződésesek többségével. A honvédelmi miniszter Lőrincz Kálmán vezérezredessel, a Magyar Honvédség parancsnokával egyet­értésben elismeréssel nyilatkozott a hadgyakorlatról, amelyen mintegy 2000 katona vesz részt, zömükben a kaposvári, a lenti és a bajai helyőrsé­gekből. Felvonultattak 77 harci jár­művet és 380 gépjármüvet. A január 10——14-éig tartó hadgya­korlatot Gyuricza Béla altábornagy, a szárazföldi csapatok parancsnoka vezeti. 1,485 milliárd forintos szerződést még 1991-ben kötötte a MÁV és a járműgyártó cég. A kocsik darabon­ként 49,5 millió forintba kerültek, a megrendelést hitelből fizeti a MÁV. Ä most üzembe álló másodosz­tályú kocsik megépítésénél a Ganz-Hunslet legújabb fejlesztése­it is alkalmazta. Ilyen például a kocsik forgórésze, amely alkal­massá teszi azokat akár 160 kilo- méter/óra sebességre is. működött a vészkorszak idején a svájci követség zsidókat mentő kép­viselete, ahol több ezer zsidó honfi­társunknak adtak menlevelet, majd mintegy ezer menekült védelmét lát­ták el a házban. A nyilasok 1944. szil­veszter éjszakáján a házba betörtek, onnan a menekülteket elhurcolták, többeket kivégeztek. A táblák a mártírok emlékét örö­kítették meg. Forgalomban a Ganz-Hunslet vonatai Újabb emléktábla-rongálások Az egészségügyi reform folytatódik Az elmúlt évben az egészségügyi alapellátásban történt változáso­kat a lakosság többsége elfogadta, míg maguk az egészségügyi dolgo­zók sokkal nehezebben alkalmaz­kodnak az új rendszerhez — mondta a Népjóléti Minisztérium­ban tartott sajtóbeszélgetésen Andréka Bertalan. A helyettes államtitkár vélemé­nyét a tavalyi évről készített össze­sített adatokra alapozta, amelyek szerint 1992. november végéig az állampolgároktól 9 millió 230 ezer biztosítási kártyát gyűjtöttek be a háziorvosok. Á három év alatti kisgyermekek kártyáit szinte száz százalékban leadták a szülők, s igen magas számban választottak orvost a 60 év felettiek is. Le nem adott kártyák így leginkább az ak­tív, illetve a fiatal korcsoportba tartozóknál vannak még. Ami az egy orvosra jutó beteglétszámot il­leti, a szakemberek úgy Véleked­nek: felnőttorvosok esetében kö­rülbelül 1800, míg a gyermekorvo­soknál mintegy 800 fő az az ideális létszám, amellet egy orvos még ké­pes jól ellátni. Ezzel szemben van olyan gyógyító, aki kis híján négy­ezer betegbiztosítási kártyát tud­hat magáénak, míg mást csupán hetvenen választottak egy ezerfős településen. A leadott kártyák után — mint ismeretes — a második fél évtől kaptak plusz pénzt az orvosok, il­letve a praxisban dolgozók. Az év második felében a szakel­látásban is megkezdi a tárca a tel­jesítményfinanszírozás bevezeté­sét. Regionális ILO-iroda A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) tizenöt regionális szakcsoport felállítását tervezi eb­ben az évben. Az első irodát, amelynek működése 16 közép- és kelet-európai országra terjed ki, tegnap nyitották meg Budapesten. A különböző szakemberekből álló csoport helyi jelenléte lehetővé teszi, hogy minél gyorsabban tud­janak hasznos információt és taná­csot nyújtani az egyes országok kormányainak, munkaadói és munkavállalói szervezeteinek — mondta Michel Hansenne, az ILO főigazgatója a sajtó képviselőinek. A Közép-kelet-európai Szakcso­port kiemelt figyelmet kíván szen­telni a munkanélküliség és az ezzel együtt járó szociális problémák ke­zelésére. A térség országainak ugyanis tömeges és hosszú távú munkanélküliséggel kell megküz­deniük az elkövetkezendő évek­ben. Az ILO felmérései szerint Magyarországon a jelenlegi 11 szá­zalékos munkanélküliségi ráta 1993 végére elérheti a 15 százalé­kot, a többi országban pedig még drámaibb a helyzet. Bérégovoy a sajtó és a kormány viszonyáról A sajtónak nem lehet megtiltani, hogy szabadon fejtse ki véleményét, nem lehet törvényt hozni a vezércik­kek tartalmáról jelentette ki Pier­re Bérégovoy francia miniszterelnök a sajtó munkatársaival megtartott év eleji találkozóján. A kormányfő elis­merte, hogy sokszor elégedetlen a kormányzat tevékenységéről megjele­nő információkkal, kommentárok­kal, de úgy vélekedett: fel kell téte­lezni, hogy azokban ugyanaz a szán­dék nyilvánul meg, mint a kormány akcióiban, a nemzet érdekének kép­viselete. A miniszterelnök aláhúzta: áttekint­hető és teljesen szabad információra van szükség. Franciaországban teljes a sajtószabadság, s a kormány ezt mesz- szemenően garantálja. A sajtóban, éppúgy, mint a politikában, megnyilvá­nul a vélemények pluralizmusa — az olvasóknak, a szavazóknak kell eldön­teniük, kinek adnak igazat. A közélet szereplőinek arra kell vigyázniuk, hogy hitelesen tájékoztassák a sajtót — ez esetben az ilyen tájékoztatás nyilvános­ságot kap. Az újságírók kötelessége vi­szont az, hogy ellenőrizzék információ­ik hitelességét, megbízhatóságát — vé­lekedett a francia kormányfő. Bérégovoy csupán egyetlen kéréssel fordult a sajtó jelenlévő képviselőihez: törekedjenek arra, hogy válasszák kü­lön az információt és a kommentárt, pontosan adjanak tájékoztatási, s ettől elkülönítve tegyék közzé a véleménye­ket. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Súlyos harcok Boszniában Tegnap tovább folytatódtak Boszniában a muzulmán és szerb egységek közötti harcok. A leghevesebb harcok a szerbek által Bosanski Noviról Növi Gradra keresztelt észak-boszniai városnál dúltak: néhány óra leforgása alatt tíz szerb katona vesztette életét és harminc sebesült meg. A muzulmánok veszteségeiről nem érke­zett jelentés. A nyugat-boszniai Bihacnál is tovább dörögtek a fegyverek: szerb jelentések szerint a muzulmánok és horvát szövet­ségeseik folyamatosan lövik a szerb állásokat. Szarajevóban a szembenálló felek tüzérséggel lőtték egymás állásait, és több város­részből utcai harcokról is érkeztek jelentések. Kelet-Boszniában Brcko és Gorica térségben a muzulmánok aknavetőkkel lőtték a szerbeket — állítja a Tanjug. Seselj megismételte vádjait Ha Dobrica Cosic jugoszláv elnök nem hajlandó lemondani hivataláról, akkor a Szerb Radikális Párt indítványozni fogja a politikus leváltását — jelentette ki Vojislav Seselj, a radikálisok elnöke, a Politika című lapnak adott nyilatkozatában. A szélsősé­ges politikus közölte, hogy miután Jugoszláviában minden szinten megtartották a választásokat, ki kellene írni a szövetségi elnökvá­lasztást is. Megismételte korábbi vádjait, amelyek szerint az elnök rendszeresen megsérti a jugoszláv alkotmányt. Közölte, hogy a nemzeti cgységkormány létrehozására vonatkozó javaslattal Dob­rica Csic „figyelmen kívül akarja hagyni a választások eredmé­nyét”. Lezárul-e Honecker pere? A berlini alkotmánybíróság tegnap elmarasztalta az Erich Ho­necker ügyét tárgyaló büntetőbíróság, illetve a berlini bírósági hierarchia élén álló főtörvényszék decemberi határozatait, ame­lyekben elutasították a volt keletnémet államfő szabadlábra helye­zésére vonatkozó kérelmét. Az alkotmánybíróság tegnap nem ren­delte el ugyan a 80 éves vádlott szabadlábra helyezését — ezt nem is tehette meg —, de utasította a büntetőbírósagot, illetve annak illetékes büntetőtanácsát, hogy haladéktalanul ismét vizsgálja meg a per beszüntetésére és a Honecker szabadlábra helyezésére vonat­kozó beadványt. Am, úgy tűnik, hogy a bűn tető tanács, Hans Boss bíró vezetésével, a berlini alkotmánybírósági állásfoglalástól füg­getlenül is igyekszik pontot tenni az ügy végére. Erre a hétre újabb orvosi vizsgalatot rendelt el, s ennek eredményétől tette függővé a per lezárását. A Deulschlandfunk rádióállomás azt jelentette, hogy a 27-es nagy büntetőtanács már kedden délután tanácskozás­ra ült össze. Irak folytatja manővereit Irak továbbra is légvédelmi rakétaütegeket mozgat ide-oda az ország északi és déli, repülési tilalommal sújtott övezetei mentén, hogy összezavarja és provokálja az Egyesült Államokat és szövet­ségeseit — vélik az AP hirügynökség által idézett amerikai tisztség- viselők. Robert Gates CIA-igazgato hétfőn este a Reuter jelentése szerint arról számolt be, hogy Irakban mind a 36. szélességi körtől északra, mind a 32. szélességi körtől délre föld-levegő rakétaütege- ket hoznak-visznek, de egyelőre nem lehet megállapítani, hogy fenyegetést jelentenek-e a Bagdad elől lezárt légtért ellenőrző ame­rikai es szövetséges repülőgépek számára. Muzulmánellenes pogromok Az indiai hadsereg egységei tegnap fokozták rendfenntartó tevé­kenységüket Bombayben. A Times of India című tekintélyes napi­lap véleménye szerint a városban már hetedik napja valóságos pogrom folyik a muzulmán lakosság ellen. A Reuter jelentése szerint kedden több mint tíz ember vesztette életét a véres felekezeti összecsapásokban. A zavargások megbénították az ország üzleti központját. A rendőrség közlése szerint eddig közel 240-en haltak meg, több száz üzletet és házat gyújtottak fel a vallási érzületeket felkorbácsoló erőszakos összetűzésekben Bombayben és Ahmadá- bádban. Fehérorosz—kínai egyezmény Öt megállapodást írtak alá a felek Sztanyiszlav Suskevics fehér­orosz államfő tegnap befejeződött kínai látogatásán. Kiemelkedik közülük a kölcsönös beruházásvédelmi egyezmény és a két ország külügyminisztériumainak folyamatos politikai konzultációjáról szóló jegyzőkönyv. Úriember orosz hírszerzők Az orosz hírszerzés továbbra is működik az Egyesült Államok­ban, bár alacsonyabb szinten, mint a szovjet időkben, s emberei semmivel sem tesznek többet, mint a megfelelő amerikai szervek ügynökei Oroszországban — közölte hétfon újságírókkal Vagyim Kirpicsenko altábornagy, az orosz hírszerző szervezet egyik magas rangú vezetője, aki hivatalos látogatásra érkezett az Egyesült Álla­mokba. Kirpicsenko szerint az orosz hírszerzés a korábbi nyomás, zsarolás helyett az „úriemberi módszereket” részesíti előnyben.

Next

/
Thumbnails
Contents