Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC SZENVEDÉLYBŐL VÁLLALKOZÁS Teli Vilmost is kiszolgálnák • Ifjabb és idősebb Zoltai József. (Fotó: Walter Péter) Egymásnak adják a kilincset a srácok. Kérdem az egyik csapattól: mi tetszik nekik legjobban az üz­letben? A válasz: minden. Nem csodálkozom véleményükön, hi­szen Zoltai Józsefék azokat a tár­gyakat árusítják, amelyek meg­szerzése minden férfipalánta leg­hőbb vágya: puskákat, pisztolyo­kat, tőröket, íjakat és még szám­szeríjakat is! Ha Teli Vilmos Kecs­keméten járna — életre kelne a legendából —, még őt is ki tudnák szolgálni, no és Robin Hood szin­tén találna itt kedvére való fegy­vert. — A puskák vadászfegyverek, a pisztolyok gázpisztolyok — vilá­gosít föl Zoltai József, aki fiával kettesben dolgozik az üzletben. A Nimród Betéti Társaság harma­dik tagja a felesége, aki a könyve­lést végzi. Építésztechnikus volt eredetileg a vállalkozó, de Izsákon belépett a Hubertus Vadásztársaságba, szen­vedélyévé vált az erdő járása. Ami­kor az építőipar hanyatlásnak in­dult, döntenie kellett a pályamó­dosításról. A szenvedélye sugallta neki a választást, így lett vadász­fegyver-kereskedő . —; Ehhez, persze, szükség volt arra a jogszabálymódosulásra is, amely magánszemélynek is lehető­vé teszi a fegyverrel való kereske­dést — mondja Zoltai úr, aki 1991- ben váltotta ki a vállalkozói iga­zolványt, a bt.-t később alapítot­ták meg. Az új kecskeméti ipartes­tületi székház egyik üzletét bérelte ki, amelynek jelenleg már a megvá­sárlásáról tárgyal a tulajdonossal. A fegyvereket hazai nagykeres­kedelmi vállalatoktól szerzi be, amerikai, német, francia, olasz cé­gek termékei általában, a légpus­kák között magyar is található. — Amikor tizenöt éve vadászni kezdtem, még nem volt drága ez a szórakozás — vélekedik Zoltai Jó­zsef. — Most sokkal drágábbak a fegyverek, no és a lőszer is, ezért a sze- rényjövedelműek közül jó páran lete- szikapuskát. Mások viszont vásárol­nak. Áz igények különbözőek, tizen­ötezertől nyolcvan-, százezerig teljed a megrendelt fegyverek értéke. Magyarországon csak golyós vadászpuskákat készítenek, de ezek nem versenyképesek még a szomszéd országokban gyártot­takkal szemben sem. Zoltai úr most egyébként annak lehetőségét keresi, hogyan szerezhetné be az árut közvetlenül a gyártóktól, a nagykereskedők kihagyásával. Éz- zel olcsóbbakká válhatnának a va­dászeszközök. A nyílpuskák, íjak amerikai és angol gyártmányok, kezd nálunk is hódítani a velük való vadászat. — A megyében két ember tette le eddig íjra a vizsgát — tájékoztat az üzletember. — Nyugaton sok olyan társaság van, amelyiknek a tagjai csakis íjjal mehetnek nagy­vadra is. Az íjjal való vadászatnak számos válfaja kedvelt odakinn, és szerintem nálunk is népszerűsöd- nek ezek rövidesen. Az igazi va­dászvirtus a vad,minél jobban való megközelítése. íjjal húsz-harminc méterről lehet csak elejteni a va­dat, messzebbről nemigen. Az ál­latnak így nagyobb a menekülési esélye, mint ha távcsöves puskával veszik célba távolról. A fegyverrel nem úgy lehet ke­reskedni, még ha csak vadászatra szánják is, mint mondjuk a kris­tálycukorral. Szigorú az elszámol­tatás. A helyi rendőrkapitánysá­gon havonta várják a jelentést az eladásról, az Országos Rendőr­főkapitányságnak háromnapon­ként kell jelenteni a fegyvermoz­gást. — Természetesen csak az vásá­rolhat vadászfegyvert és gázpisz­tolyt is önvédelemre, akinek erre engedélye van, és azt fölmutatja — hallom Zoltai Józseftől. — Lég­puskákat, -pisztolyokat, Flaubert puskát és pisztolyt viszont most már engedély nélkül is lehet venni. Perceken belül anyuka jelenik meg az üzletben a fiával, és megvá­sárolnak egy légpuskát. Persze, van itt még sok minden, a vadász­öltözéktől az ajándéktárgyakig. A gyerekek — most mennek haza­felé az' iskolából — újabb meg újabb hullámokban érkeznek. Az üzlettulajdonos tudja, hogy csak nézelődni jönnek, de szívesen látja őket. Reméli, ha felnőnek, vásár­lók lesznek belőlük. A. T. S. .<Jul PRIVATIZÁCIÓ Mi lesz a gyógyszertári központokkal? Várhatóan rövidesen eldől a Duna Intercontinental sorsa. A Marriott, a pályázat nyertese a november 20-ai határidőig nem fizetett, és azóta sem egyen­lítette ki a vételárat. A jogi bi­zonytalanság miatt korábban az ÁVÜ és a befektető úgy állapo­dott meg, hogy december végéig nem zárják le az ügyet. Most vi­szont az igazgatótanács elé ke­rült a téma. Döntés nem szüle­tett, mert ehhez a testületnek nem volt elegendő információja. Január közepén viszont minden­képpen visszatérnek a témára. Mindezt Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója mondotta el. Egész Kelet-Európa orvosi műszerrel való ellátottságának központja lehet rövidesen Ma­gyarország, pontosabban az Om- ker. Az orvosi műszerek értéke­sítésével foglalkozó cég részvé­nyeinek eladására hirdetett pá­lyázat lezárult. A győztes a szin­gapúri székhelyű izraeli vállalat, az Eagle Medical Product, vala­mint a Kereskedelmi Bank Rt. közös konzorciuma lett. A kül­földi partner részesedése 70-75 százalék. Az Omker részvényei­nek 51 százalékához jut így a konzorcium, a többi a társada­lombiztosítás vagyonát gyarapít­ja, a munkavállalókhoz jut, ille­tőleg a kárpótlási jegyek átváltá­sának alapjául szolgál. Még az ÁVÜ létrejötte előtt megkezdődött a privatizáció a Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalatnál. Több kft. és gazda­sági társaság alakult, a társasági jogot képviselő értékpapírokat az akkori felügyeleti szervezet egy újabb társaság létrehozásába fektette, és megalakította az Eszakkert. A tulajdonjog az előprivatizá­ciós ^ törvény hatályba lépésével az ÁVÜ-re szállt, az anyaválla­latot most végelszámolással meg kell szüntetni. Az Északkert, pontosabban boltjait viszont egyenként lehet értékesíteni. A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalatnál végéhez közeledik a privatizáció. Az üzleteket, szám szerint 249-et eladtak, most az anyacég megszüntetése a feladat. A problémát az okozza, hogy a maradék szervezet vagyonának ér­tékesítése nem nyújt elegendő fede­zetet a még ott dolgozók és később munka nélkül maradók végkielégí­tésére. Ezért az igazgatótanács úgy döntött, hogy 7-7,5 millió forintot kifizet e célra. Szakmai befektetők jelentkezé­sét várja a Szolnoki Mezőgazdasá­gi Gépgyártó Vállalat. Az 1,5 mil­liárd forint jegyzett tőkével műkö­dő cég tulajdonosa 97 százalékban az ÁVÜ. A testület arról döntött, hogy a nyugati partnerekkel dol­gozó és jól működő cég 5 kis gyár­Bár a tíz budapesti Közért Vál­lalat 330 üzlete közül eddig még mindössze 8-9-et üzemeltetnek az új tulajdonosok, a privatizáció, ha lassan is, de halad, hiszen az Álla­mi Vagyonügynökség igazgatóta­nácsa immár a boltok felének el­adásáról döntött, kijelölve az új tulajdonosokat. A közértek dolgo­zói változatlanul bizonytalanság­ban érzik magukat, noha az Élel­miszer-kereskedelmi Dolgozók Önálló Szakszervezete (ÉKDSZ) folyamatosan figyelemmel kíséri sorsuk alakulását. Az ÉKDSZ ügyvezető elnöke, Rusznák Imre elmondta: hosszas tárgyalás után a döntő kérdések­Nem mindennapi módon ren­deződött az utóbbi években meglehetősen hányatott életű Salgglas Rt., korábbi nevén Sal­gótarjáni Síküveggyár sorsa:, bankok vették meg a felszámo-’ lás alatt lévő, nagy múltú gyá­rat. Az előzményekhez tartozik, hogy a 2,4 milliárd forint értékű vagyonnal rendelkező cég 1,3 milliárd forint tartozást halmo­egységét külön-külön értékesitik, a többi többségi tulajdonjogát pedig külföldi szakmai partnernek adják el. A MÉH tanácsadója, a Morgan Grenffel felbontotta partneri szer­ződését az ÁVÜ-vel, mert 2 éve nem tudja privatizálni a hulladék- hasznosító trösztöt, amely közben társaságokká alakult. Kormány-előterjesztés készül a gyógyszertári központok és a gyógyszertárak privatizációjáról. Mind ez idáig nem sikerült meg­egyezniük az érintetteknek: az ön- kormányzatoknak, a szaktárcának és az ÁVÜ-nek arról, hogy miként történjék az egészségügy e szeleté­nek tulajdonváltása. ben sikerült megállapodni a va­gyonügynökséggel. Énnek értel­mében a dolgozókat az új tulajdo­nosok egy évre átveszik, s a szerző­désekben azt rögzítik, hogy elisme­rik eddigi munkaviszonyukat. Ál­lományukba veszik a gyesen, gye­den lévőket, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítőket, továbbá a tartósan betegállományúakat. Megtartják a szakmunkástanuló­kat, és gondoskodnak arról, hogy iskolájukat elvégezhessék. A végkielégítés még mindig vi­tás. Nincs megállapodás ugyanis arról, hogy az új tulajdonosok fi­zetnek-e, ha egy év után felmonda­nak az alkalmazottaknak. zott fel, ennélfogva kénytelen volt csődöt mondani. A többfor­dulós csődegyezségi tárgyalás si­kere végül is három nagyhitelező pénzintézet hajlíthatatlanságán bukott meg, az Inter-Európa Bank, a Postabank Rt. és a Ma­gyar Hitel Bank Rt. kezdemé­nyezte az adós cég felszámolását. Erre a feladatra a cégbíróság a Reorg Gazdasági és Pénzügyi Rt.-t jelölte ki. Bankok vették meg a síküveggyárat Eladó közértek 1993. január 12., 7. oldal KAMARAI RENDEZVÉNYEK Az adótól a minőség­tanúsításig Gazdag programot állított össze szakmai tájékoztató rendezvé­nyekből az 1993-as év első felére a Dél-magyarországi Gazdasági Ka­mara kecskeméti képviselete. Má­jus végéig öt előadáson, illetve konzultáción szerezhetnek aktuá­lis ismereteket a vállalkozók. A sort az 1992. évi társasági és személyi jövedelemadóval kapcso­latos tennivalók témája nyitja ja­nuár 20-án, ezt követi február ele­jén az 1993. évi adójogszabályokat ismertető előadás, valamint az adóbevallásokkal kapcsolatos tá­jékoztatás. A tavaszi programban szerepel még a társadalombiztosítási felada­tok áttekintése, valamint az április­ra várható új vámtörvény ismerte­tése. Végül egy mostohán kezelt, de éppen ezért kiemelkedően fontos téma — a minőségbiztosítás kerül terítékre. Ez utóbbi kérdéskör — bár egyelőre korszerű magyar jog­szabály nem szabályozza—a közös piaci gazdasági kapcsolatok terüle­tén már ma sem hagyható figyel­men kívül, s a versenyképességnek a minőségtanúsítás maholnap alapfeltétele lesz. A kamara azon túl, hogy tagjai részére kedvez­ményt ad a részvételi díjból, a leg­hűségesebb érdeklődőknek továb­bi kedvezményt nyújt. Kedvezmény az újdonságoknak Az újdonsággal rendelkező vál­lalatok és magánszemélyek számá­ra a legjobb reklám- és üzletszerzési alkalom találmányi kiállításokon szerepelni. Ebben az évben négy or­szág, Svájc, az USA, Németország és Belgium új termékbemutatóin szervezi meg a közös és kedvezmé­nyes részvételt a Magyar Feltalálók Egyesülete. A kedvezmények el­nyeréséért január 15-éig lehet pá­lyázni az egyesületnél, 1062 Buda­pest, Andrássy út 117., telefon: 121-5885. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK 1992 utolsó negyedévében a me­gyei cégbíróság az alábbi kft.-két je­gyezte be: Intermos Export-Import Kft. (székhely: Baja) — Imperal Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. (Kiskő­rös) — E. KO T rans Szállítási és Ke­reskedelmi ^ Kft. (Kecskemét) — Alexander Általános Kereskedelmi Kft. (Solt) — Quo Vadis Általános Kereskedelmi Kft. (Kecskemét) — Kovács és Társa Építő és Szolgálta­tó Kft. (Kiskőrös) — Depó Trade Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Kft. (Csengőd) — Bács-T ak T akar- mánygyártó és Forgalmazó Kft. (Mélykút) — HABI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kiskunhalas) — Cetán Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. (Kiskunhalas)—J. Robin Produktion Kft. (Kecskemét) — PRODORG Kereskedelmi és Vál­lalkozási Kft. (Hódmezővásárhely)-— Kunsághús Húsipari Kft. (Kis­kunfélegyháza) — KONTCOOP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Baja) — Infratech Energiaracio­nalizáló és Kereskedelmi Kft. (Bu­dapest)—T plus T Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecskemét) — Balota-Holding Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Balotaszállás) — Tranzit Galaxia Kereskedelmi, Személy- és Árufuvarozó Kft. (Kecskemét) — Privát Üzletház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecskemét)—Volántechnika Jár­műjavító, Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kiskunfélegyhá­za). Eladják a Selyemipart Lezárulhat a Magyar Selyemipar Vállalatnál folyó felszámolási fo­lyamat, amennyiben a cég megvéte­lére jelentkezők január közepéig pénzügyi biztosítékot tesznek le ajánlatukhoz. A felszámolást végző Állami Fejlesztési Intézet- eredeti terveivel ellentétben — a cég részle­ges megvásárlására vonatkozó pá­lyázatokat is mérlegeli, hiszen az idő sürget: az idén novemberben le­jár a felszámolás lefolytatására ki­szabott kétéves határidő. ÖRÖKÖLTE A KŐMŰVESSÉGET A nagykőrösi mester télen sem tétlen • A mester egy összejövetelen, a felesége társaságában. A csikorgó téli hidegben az építőipari vállalatok létszáma le­csökken, a dolgozókat fagysza­badságra küldik vagy átmeneti­leg a munkanélküli-sepélyezést igénybe véve a jobb idők beáll­táig pihentetik. Nem így van ez a vállalkozók­nál. Zsuffa Béla nagykőrösi kő­művesmester házához közeledve, lakatosüzemre utaló zajok erő­södtek, a pincéből kalapálás, kö­szörülés hangjai szűrődtek fel. A kőművesek szerszámkarban­tartást, -felújítást végeztek. A fémállványok, a betonkeve­rők, a daruk, a taligák a meleg pincében újjávarázsolódnak, mi­re bejön a jó idő. Zsuffa Béla 1961 óta dolgozik a szakmában. — Mi inspirálta arra, hogy az építést válassza? — kérdeztem a szakállas, zömök iparost. — A szakma szeretetét örököl­tem. Nagyapám, Pozsgai János kőművesmester Szlovákiától Erdé­lyig jó hírű épitész volt. Az általa emelt házak a mai napig is hordoz­zák hozzáértésének jeleit. Gyer­mekkoromat nagypapa mellett töl­töttem, a nyári szünetekben én vol­tam a kisinas. A mész és a malter életelememmé vált. Az általános iskola után szakmai versenyen elért eredményeim alapján másfél év alatt lettem szakmunkás. A Nagykőrösi Konzervgyárnál he­lyezkedtem el, 1966-ban magasépí­tő szakvizsgát tettem. Ettől kezdve mint művezető tevékenykedtem. 1969-ben sikeresen mestervizsgáz­tam, munkahelyet változtattam, 1974-ben szakérettségit és építő­ipari technikusi képesítést szerez­tem. Pár évi munka után, 1980- ban kiváltottam az iparengedélyt. — Miért búcsúzott el a biztos és viszonylag jó jövedelmet nyújtó vállalattól? — A Nagykőrösi Városgaz­dálkodási Vállalatnál dolgoztam és egyre jobban erőltették — mint középvezetőnek — a párt­ba való belépésemet. Mivel poli­tikailag nem kívántam elkötelez­ni magam, a vezetőség részéről egyre több támadás ért. Akkor határoztam úgy, megpróbálom, milyen a maszek élet. — A szakma továbbvitelében hogyan vesz részt? — Privát működési időm alatt 16 tanuló kezébe adtam szak­mát, akik közül sokan szakmai versenyeken is szerepeltek és igen jó eredményeket értek el. Jelenleg öt tanulót foglalkozta­tok. Alkalmazottjaim létszáma a vállalt munkáknak megfelelően változó, általában tíz emberrel dolgozom.-— Milyen munkákat vállal szí­vesen ? — Ami a kőművesszakmához tartozik, egy bizonyos léptéken felül mindent vállalok. Elsősor­ban családiház-építéssel foglal­kozunk, de komplett felújításo­kat is vállalok. Kedvenc mun­kám elsősorban a belső burko­lás. Minden általunk elvégzendő munkára referenciákkal tudok szolgálni. Az új hőszigetelési szabványok életbelépésekor egy utólagos hő- és hangszigetelési eljárást dolgoztunk ki, mellyel 15-20 százalék fűtési energia ta­karítható meg. A szigetelés be­építését mindenkinek „melegen” ajánlom. — Hogyan látja saját jövőjét? — Egyelőre nem panaszkodha­tott!. Maszekká válásom, 1980 óta folyamatosan volt és van mun­kám. Az előzetes tárgyalások azt mutatják, hogy 1993-ban sem fo­gok unatkozni, mert szeptember közepéig, végéig már biztosnak látszik a megélhetésünk. Itt, a vá­rosban lesz elegendő megrende­lőnk, de mivel Kecskeméten is vannak referenciáim, onnan is volt már érdeklődőm—mondta Zsuffa Béla nagykőrösi vállalkozó. Nóniusz Sándor A McDonald’s új marketingmenedzsere 1992. október elseje óta dr. Bíró Péter (44 éves) a McDo­nald’s Magyarország marketing- menedzsere. 1971-ben szerzett diplomát a Közgazdasági Egyetemen. Első munkahelye a pécsi egyetem közgazdasági karán volt, két évig marketinget tanított. Buda­pestre visszatérve az Idegenfor­galmi Propaganda és Kiadó Vál­lalatnál helyezkedett el, a válla­lat marketingosztályán, majd az IPV nemzetközi igazgatója lett. Ebben az időszakban, 1976— 1984 között Brüsszelben az Ide­genforgalmi Újságírók Nemzet­közi Szövetsége Dokumentációs Központjának vezetőjeként dol­gozott. 1989-től 1992-ig a Hungexpó- nál, előbb a külföldi kiállítások igazgatóságán igazgatóhelyettes, majd a bel- és külföldi kiállítás­szervezési terület marketing- igazgatója volt. Időközben a Magyar Marketing Szövetség el­nökségi tagjává választották, tagja továbbá a Magyar Rek­lámszövetségnek, a PR szövet­ségnek és a MUOSZ-nak is. , A McDonald’s-hoz, amely a világ második legismertebb márkaneve, elsősorban a felhal­mozott tapasztalatok megisme­rése és a további tanulási vágy vonzotta. „Nagy kihívás” — foglalja össze személyes dönté­sének okát. A McDonald’s nagy súlyt fektet arra, hogy új # Dr. Bíró Péter vezető munkatársai minél széle­sebb körű McDonald’s-os gya­korlatot szerezzenek. Bíró úr el­tökélt szándéka, hogy a McDo­nald’s cégfilozófiájának egyik alapeleme, nevezetesen, hogy a vendégek a legjobb minőséget kapják valamennyi McDonald’s étteremben, maradéktalanul ér­vényesüljön. Mind a Magyarországi Bor­rendek Országos Szövetségének, mind pedig a Bachikus Borren­dek Nemzetközi Szövetségének főtitkára, de ez a tevékenysége már inkább a hobbi körébe so­rolható.

Next

/
Thumbnails
Contents