Petőfi Népe, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

PETŐFI NÉPE 2. oldal, 1993. január 29. Rendszerváltás az egészségügyben • A fórum résztvevői nem csak hallgattak, kérdeztek is. KÉRDŐJELEK Árral szemben? Az embargópolitika, vagyis a kiterjedt kereskedelmi tilalmak életbe léptetése egy adott ország ellen ritkán hozza meg a remélt, teljes sikert. A rendelkezéseket általában kijátsszák —példa er­re az egykori Rhodesia éppúgy, mint mondjuk a Dél-afrikai Köztársaság és az Öböl-háború­ból vesztesként kikerült Irak. Vagy most épp Szerbia, amellyel szemben immár hosszú hónapok óta szigorú ENSZ szankciók vannak érvényben. Elvileg. Mert, hogy gyakorlatilag a gö­rög határszakasztól Romániáig sehol nem tudták „légmentesen” lezárni a (fekete) kereskedelem csatornáit. S ne tagadjuk, szá­mos jelentés adta hírül, hogy nem mindig sikerül kiszűrni a tiltott szállítmányokat a magyar határátkelőhelyeknél sem. Fo­lyik a menetlevél-manipuláció, s nem apadt el még a fegyver- és lőszerutánpótlás sem Belgrád felé. Ám mit lehet tenni? Lehet-e minden kamionnyi áru útját rendőrökkel nyomoztatni? S mi a teendő, amikor a jugoszláv uszályok a Dunán szép lassan, árral szemben felfelé haladva, minden felszólításnak fittyet hányva juttatják el kőolajterhü- ket Szerbiába? Ha erőszakkal feltartóztatják a vontatóhajó­kat, nem kockáztatnak-e kör­nyezeti katasztrófát? A vétkes hajókapitányok ugyanis azzal fenyegetőznek, felgyújtják vagy a folyóvízbe eresztik az olajszál­lítmányt. Sha nem lépnek közben? Ak­kor úgy tűnik, hogy a most „át­csúszott” uszályok veszélyes precedenst teremthetnek. Ha az ökológiai zsarolás egyszer be­vált, miért ne lenne jó legköze­lebb is? Tehát az ENSZ-nek és az USA-nak lenne igaza, hogy „minden eszközzel” érvényt kell szerezni az embargóintézkedé­seknek? Úgy, ahogy az Adrián tesszük — sugallják és sürgetik Washingtonból. Csakhogy azon a szakaszon amerikai hadihajók cirkálnak, a Dunán pedig a partmenti országok hajói. S ezek jiz országok, köztük Magyarország a háború súj­totta ex-Jugoszlávia szomszé­dai, .amelyek éppen ezért má­sért aggódnak, mint az Egye­sült Államok. Sz. G. Újabb kisgazdapárt Megalakult a Demokratikus Kisgazda- és Polgári Párt, amely a Független Kisgazdapárton belüli radikális tagozat jogutódjának tartja magát —jelentették be szer­dai sajtótájékoztatójukon az új párt vezetői. A Független Kisgaz­dapárt további tagozódásáról kér­dezte az MTI munkatársát Szeghő István, a szegedi székhelyű Nemze­ti Kisgazdapárt elnökét. Az egyko­ri Független Kisgazdapárt ilyen mértékű megosztottsága a kisgaz­da mozgalom halálát jelentheti. A pártelnök véleménye szerint a felszabadult kisgazdapártban az emberi önzésből fakadó ellentétek már antagonisztikusak. Energiatakarékossági kampány Tudatosuljon az energiafelhasz­nálás és a környezeti ártalmak kö­zötti összefüggés! Ez a célja a Ma­gyar—EK Energia Központ most induló energiatakarékossági kam­pányának. Amint az a központ tegnapi sajtótájékoztatóján el­hangzott, szeretnék elérni, hogy Magyarországon az emberek fon­tosnak érezzék az energiával való takarékoskodást. Ön duplán fizet! — ez a kam­pány mottója. Egyszer fizet az em­ber a fölöslegesen elhasznált ener­giáért, de a fölös energia előállítása okozta környezeti károkért, illetve azok helyreállításáért is ő fizet. A Magyar—EK Energia Köz­pont mintegy 40 millió forintba kerülő kampányát az Európai Kö­zösség PHARE-programja finan­szírozza. (Folytatás az I. oldalról) Az államtitkár kiemelte: a piaci ele­meket, a teljesítményfinanszírozás részleges bevezetését az alap­ellátásban kellett elsőként érvényesí­teni. Jóllehet több módszer is ismert, a kártyarendszer kialakításakor azt az eljárást tudták alkalmazni, ame­lyikre a költségvetési fedezet is adott. Az eddigi tapasztalatok alapján ajánlják a vállalkozói formába törté­nő háziorvosi ellátást 1993. július 1- jétől nő a kártyapénzek és csökken a korábbi bázisfinanszírozás súlya. A szakellátásban is előtérbe kerül a teljesítményelv. A járóbeteg­ellátásban a finanszírozás 70—30 szá­zalék arányban megoszlik a bázis és a pontértékek alapjan, míg a a kórhá­zakban egységes a teljesítményfinan­szírozás, de alap a saját költségvetés — vagyis adott műtét más értékű egy-cgy intézményben. A lényeg: a biztosított beteg térítésmentesen jut­hat a legmagasabb szintű ellátáshoz. Fizetni esetleg akkor kell — ha ebből a rendszerből kilép. Szükség van a források bővítésére, a költségvetésből kapott összegen túl a külföldi pénzek bevonására is. Csü­törtökön írták alá a megállapodást 91 millió dolláros világbanki kölcsönről, amelyet a népegészségügyi feladatok­(Folytatás az 1. oldalról) hektáronkénti 1500 forintos köz­vetlen állami támogatást is kap­nak, ha a beszerzésről számlával rendelkeznek, és a vetést igazolja a területileg illetékes Földművelés- ügyi Hivatal. A zavartalan termék- értékesítés érdekében a kormány továbbra is 10 százalékos hitelka­mat-támogatást biztosít azoknak a felvásárlóknak, akik a legfonto­sabb termékeket az előírt határ­időn belül megvásárolják, és a ter­melőknek rövid időn belül kifizetik a pénzt. A felhasznált gázolaj fo­gyasztási adójának 33 százalékát is visszakaphatják egyes, ágazatok gazdálkodói. Gergátz Elemér ki­emelte, hogy a támogatások szek­torsemlegesek, tehát a kistermelők is megkaphatják azokat. A kormány meghallgatta Nagy A hatósági árformába tartozó távközlési (távbeszélő) szolgáltatá­sok díjai átlagosan 15 százalékkal emelkednek február 1-jétől. Az 1993. január l-jétől már fizetendő 6 százalékos áfa hatását is figyelembe véve a lakosság által fizetendő díj át­lagosan 22 százalékkal növekszik — tájékoztatta a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium ille­tékese csütörtökön az MTI-t. A havi előfizetési díjak a lakossági főállomásnál 250 forintról 350 fo­rintra, a lakossági ikerállomásnál 220 forintról 300 forintra emelked­nek. Ez az összeg továbbra is 20 im­pulzus, azaz húsz 5 forintos beszél­getés árát tartalmazza. A beszélgetési díjak csak hétköz­nap a csúcsforgalmi időszakban, 9 —15 óra között emelkednek, ek­kor 5 forintért rövidebb ideig lehet majd beszélni. A helyi beszélgeté­seknél a csúcsidőben 3 perc helyett 2 perc díja lesz 5 forint, s a távolsá­gi forgalomban is rövidül az 5 fo­rint ellenében folytatható beszélge­tés ideje. Itt hétköznap 9—15 óra között 5 forintért az I. díjövezet­Magyarország Európa déli­délkeleti régiójának élelmiszer- raktára volt, újabban viszont olyan híresztelések kaptak han­got, hogy élelmiszer-behozatalra szorulunk. Dr. Farkas László, a dél-alföldi régió köztársasági megbízottja tanácskozásra hívta Bács—Békés—Csongrád megyék vezető élelmiszer-gazdasági ága­zatának képviselőit, beszélnék meg, hogyan is állunk valójá­ban? Jelen volt tanácskozásukon Botos Károly, az FM főosztály- vezetője, aki szerint semmi ve­szély nem fenyegeti hazánk liszt­ellátását. Ezt az állítást nyoma­tékosan megerősítette dr. Zsíros Géza Békésből csakúgy, mint Babinszki János Kecskemétről. A gabonaipari megyei vezetők álláspontja szerint korábban azért nem lehetett elegendő ga­ra, a struktúraátalakításra és szakem­berképzésre fordítanak. Készül egy új egészségmegőrző program, a tárca szeretne az alkohol- és dohányértéke­sítésből származó bevétel egy részét is erre fordítani. A gyógyszerellátásban is jelentős változás következett be, a korábbi elosztás helyett a gyártás, a nagyke­reskedelem és a forgalmazó patikák Zoltán pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár tájékoztatóját a Magyar V állalkozásfejlesztési Alapítvány körüli anomáliákról. Az államtit­kár egyebek mellett arról számolt be, hogy az alapító szervezetek mi­napi értekezletén visszaállították az eredeti alapítói okirat érvényes­ségét, a kuratórium létszámát 13 fősre redukálták, és elfogadták Slosár Gábor, valamint Kői Fe­renc lemondását, és határoztak Csanádi Ágnes visszahívásáról. A Pénzügyminisztérium ezzel együtt márciusra új alapítói érte­kezletet hívott össze, ahielyen új alapítói okmányt fogadnak el, és új kuratóriumot választanak. Ad­dig arra kérték a jelenlegi kuratóri­um tagjait, hogy új pályázatokat már ne bíráljanak el és ne döntse­nek nagyobb pénzek kifizetéséről. ben 60 másodperc helyett 45 má­sodpercet, a II. díjövezetben 20 másodperc helyett 18 másodper­cet, a III. díjövezetben 15 másod­perc helyett 12 másodpercet lehet beszélni. Nem változik a díj, illetve az 5 forintért folytatható beszélgetési idő hétköznap 5—9 óra között, il­letve 15—22 óra között, valamint szombati és munkaszüneti napo­kon. Az eddigi díj ellenében hosszabb ideig lehet beszélni mindennap 22 —05 óra között. Ez azt jelenti, hogy az éjszakai órákban helyi forgalomban 6 perc helyett 12 percig lehet majd 5 fo­rintért beszélni, s a távolsági forga­lomban is legalább kétszeresére növekszik a beszélgetési idő. A belföldi táviratok díja 1993. február 1-jétől a 6 százalékos áfá­val együtt átlagosan 35 százalékkal emelkedik. A közönséges távirat díja az első 5 szóig 65 forintról 80 forintra, minden megkezdett to­vábbi 5 szó díja 18 forintról 24 forintra emelkedik. bonát vásárolni, mert erre nem volt pénz, a bankok nem hite­leztek. További tényező, hogy a mai vállalatok gazdálkodnak, tehát piacuk megőrzése érdeké­ben akár kockáztatják az átme­neti veszteséget is. Sajnos, mindehhez még az is hozzátar­tozik, hogy miközben ilyen kó­sza hírek nyugtalanítják — alaptalanul — a lakosságot, aközben a budapesti export­import cégek jelentős haszonra tesznek szert a vidéki gaboná­ból. Megerősítést nyert, hogy a tejellátási zavarok is csak lát­szólagosak voltak. A sertéstermelés terén nincs különösebb gond, a tehén- és szarvasmarha-tenyésztés viszont hosszabb távon rendezendő, mert ezt követeli a hazai fo­gyasztás is. helyzetét, viszonyát, az árrést, az ér­dekeltséget kellett, illetőleg kell sza­bályozni. Ezeken túl a legégetőbb kérdés a gyógyszertárak tulajdonjoga körüli vita rendezése, mert e nélkül a privatizáció is csak húzódik. A fórum végén az államtitkár és a jelenlévő szakemberek számos kér­désre válaszoltak. Portugáliai mérleg —Portugáliai látogatásunkkal si­került a két ország között létező for­mátlan rokonszenvet formába önte­ni — mondta csütörtök reggel, négynapos hivatalos, látogatása utolsó napján Göncz Árpád újság­íróknak. Az államfő kedvező mérle­get vont portugáliai tárgyalásairól. A tárgyalásokon igazi gondolat- csere folyt — hangsúlyozta az el­nök az újságíróknak —, most a nagykövetség és a Külügyminiszté­rium apró munkája kell ahhoz, hogy a kapcsolatok valóban szoro­sabbra fűződjenek a két ország kö­zött. Az elnök lisszaboni tárgyalásai során azt tapasztalta, hogy a portu­gálok szemléletét sikerült megvál­toztatni: már Lisszabon is hajlik el­fogadni azt a nézetet, hogy a közép­európai országok közösséghez való közeledésével, majd tagságával, „nagyobb lesz az európai torta” — vagyis nemcsak a segítségkérők száma nő meg, hanem a piac is. Magyar—albán katonai egyezmény Magyar—albán egyezményt ír­tak alá a két ország védelmi tárcái­nak együttműködéséről tegnap, a Honvédelmi Minisztériumban. Az ünnepélyes ceremóniát követő tájé­koztatón elhangzott, hogy a két mi­nisztérium a jövőben konzultációt folytat biztonságpolitikai kérdé­sekről. Magyarország segítséget nyújt az albán védelmi doktrína ki­dolgozásához, illetve albán kato­nákat fogad képzésre, továbbkép­zésre. A Magyar Nők Szövetsége a bölcsődékről A nyugati államok által is irigyelt ma­gyarországi bölcsődehálózat az össze­omlás szélén áll. Az önkormányzatok és a munkahelyek nem tudják fenntartani az intézményeket, érdemi állami támo­gatást pedig immár három éve nem kap­nak a bölcsődék. Ez a gyakorlat így to­vább nem folytatható — adott hangot véleményének a Magyar Nők Szövetsé­gének szövetségi gyűlése abban a felhí­vásában, amelyet a közelmúltban jutta­tott el a népjóléti és a pénzügyminiszter­hez, valamint a parlament szociális bi­zottságához. A Magyar Nők Szövetsége felhívásá­ban hangoztatja: néhány évvel ezelőtt a nyugat-európai nőszervezetek még elis­meréssel nyilatkoztak a magyar bölcső­dei hálózat kiépítettségéről, ellátási színvonaláról, hozzáférhetőségéről. Amíg azonban 1990-ben még 1003 böl­csőde működött hazánkban több mint 50 ezer férőhellyel, egy évvel később a fővárosban 19, az ország többi részén pedig 30 százalékkal csökkent a férőhe­lyek száma. A családoknak továbbra is, sőt egyre inkább szükségük van az anyák keresetére is, akiknek így nincs már választási lehetőségük, kénytele­nek otthon maradni gyermekükkel hívja fel a figyelmet a Magyar Nők Szö­vetsége. Hétmilliárd forint a mezőgazdaságnak Emelkednek a távbeszélődíjak Búza, hús, tej — lesz elegendő Tanácskozás a dél-alföldi élelmiszer-gazdaságról EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Horvát támadás vízmű ellen A horvát erők tegnap reggel támadást intéztek a horvátországi szerb Krajina területén fekvő Peruca vízi erőmű ellen. Az akcióra a krajinai fegyveres erők számítottak — már többször figyelmeztet­tek a körzetben tapasztalható horvát csapatösszevonásokra — vé­delmi minisztériumuk mindazonáltal hevesen tiltakozott az ENSZ- erők parancsnokságánál a támadás miatt. Zágrábban viszont beje­lentették, hogy a szerb erők felrobbantották a vízierőmü-rendszer egyik hídját.'A robbanás következtében a gát nem sérült meg. Környezeti katasztrófa fenyegetne, ha a gát megsérül — közölték a horvát fővárosban. Harcok Szarajevóban Boszniában szerdán egész napon át tartottak a heves harcok. Szarajevót kézifegyverekkel és aknavetőkkel lőtték. Az összecsapá­sok során mind a bosnyák, mind a szerb erők tüzérséget és páncélo­zott harci jármüveket vetettek be. A Tanjug jugoszláv hírügynökség tájékoztatása szerint különösen az északi és a délnyugati frontszaka­szon voltak kemény összecsapások. A jugoszláv hadsereg vezérkari főnöksége nyilatkozatban cáfolta, hogy jugoszláv egységek hatoltak volna be Bosznia-Hercegovina területére. Halad a konvoj — Lassan, óránként 4-8 kilométeres sebességgel, de megállás nélkül haladnak felfelé a Duna román és román—bolgár szakaszán J ugoszlávia felé az ENSZ embargóját semmibe vevő jugoszláv kő­olajszállító konvojok — tűnik ki a román határőrség tegnap délutá­ni közleményéből. A jelentésből kiderül az is, hogy bár a hajókat ismételten megközelítették, megállásra szólították fel, azok legény­sége minden utasítást figyelmen kívül hagy, megszakította a rádió­kapcsolatot, és folytatja útját. A román és bolgár hatóságok Cala- fatnál, a jugoszláv határ előtti utolsó nagyobb kikötőnél próbálják ismét feltartóztatni a jugoszláv hajókat. Békefelhívás Bili Clintonhoz , Richard Nixon, Gerald Ford és Ronald Reagan az Egyesült Államok korábbi elnökei, valamint Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök felhívással fordult Bili Clintonhoz és a kongresszus­hoz. Ebben lépéseket sürgettek a boszniai vérontás beszüntetése érdekében. A felhíváshoz csatlakozott — többek között — Alexan­der Haig és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is. Robbanás egy német kisvárosban Robbanás történt szerdán késő este Baden-Württemberg tarto­mány Argenbühl nevű kisvárosának lövöldéjében. A rendőrség köz­leménye szerint öt ember életét vesztette, és öten megsebesültek. Az áldozatok életkora 32 és 44 év között mozog, a három súlyos sérült között pedig egy házaspár is van. A DPA jelentése szerint a lövöldé­ben tizenhárom egyesületi tag nagykaliberű fegyverekkel lőgyakor- latot tartott. Ismeretlen okok miatt a lőállásoknál a padlószőnyeg meggyulladt. A tűz eloltására tett kísérlet közben történt a robba­nás, majd kigyulladtak a lövöldében tárolt fegyverek is. A tűz és a robbanás okai egyelőre tisztázatlanok. Pokolgépes merénylet Londonban — Robbanás történt tegnap London belvárosában, a világhírű Harrods Áruház közelében. A pokolgép megrongálta az áruház bejáratát, legalább három személy megsebesült — közölte a brit hatóságokra, hivatkozva a Reuter. A Scotland Yard közlése szerint a Harrods Áruházat kiürítették .azt követően, hogy figyelmeztető telefonbejelentés érkezett hozzájuk. Egy szemtanú elmondta, hogy számos sebesültet látott a földön heverni a Harrods Áruház előtti járdán. Az Észak-írország elszakadásáért küzdő IRA szélsőséges szervezet tavaly karácsonykor több pokolgépet helyezett el London különböző pontjain. Meghibásodott örmény atomerőmű Hoszrov Arutjanján örmény miniszterelnök szerdán közölte, hogy súlyos katasztrófa fenyeget egy önnényországi atomerőmű­ben, amelynek áramellátás nélkül maradt berendezései gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné váltak. Az örmény vezetés a veszélyről hivatalo­san értesítette a grúz, az azerbajdzsán, a török és az iráni kormányt. Rendkívüli jogkör Nazarbajevnek A kazah parlament szerdán rendkívüli jogkörökkel hatalmazta fel Nurszultan Nazarbajev államelnököt. Az Interfax jelentése szerint a képviselők nagy többséggel olyan alkotmánymódositásokat sza­vaztak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy Nazarbajev ezentúl a parlament jóváhagyása nélkül nevezzen ki miniszterelnököt, illetve annak helyetteseit. Nincs szükség parlamenti hozzájárulásra a bél­és külügy-, a védelmi és pénzügyminiszter, továbbá a nemzetbizton­sági bizottság vezetője, valamint a közép-ázsiai köztársaság diplo­máciái képviseleteinek vezetői kinevezéséhez sem. FELHÍVÁS! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata jegyzője értesíti a településen érdekelt részarány-földtulajdonnal rendelkezőket, hogy az 1993. évi II. tv. alapján a földtulajdonosok közgyűléseit az alábbi időpontokra és helyszínre hívja össze, melyre ezúton meghívja az érintetteket. Dózsa Szövetkezet 1993. február 2., 16 óra, Petőfi Szövetkezet 1993. február 3., 16 óra, Kiskun Agráripari Szövetkezet 1993. február 4., 16 óra, Zöldmező Szövetkezet 1993. február 5., 16 óra. A közgyűlések helyszíne: Kossuth L. Szakmunkásképző és Szakközépiskola (volt 608-as Ipari Szakmunkásképző Iskola). Kérem, hogy a közgyűlésekre az érintettek személyi igazolványukat hozzák magukkal.

Next

/
Thumbnails
Contents