Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 1992. december 9., 7. oldal Kedves olvasóink! Változatlanul sokakat foglalkoztat az abortusz kérdése. Ezt mutatja, hogy újabb leveleket kaptunk ezzel kapcsolatban, melyeket egy csokor­ban közlünk. Szabadszállásról epyik levélírónk a választással együtt járó etikátlan plakátragasztást és szorólapterjesztést kifogásolja. Kunadacsi fiataloktól kedves, köszönő levelet kaptunk, mely a falu idősebbjeinek, és szerkesztőségünknek is szól. Egyebek között ezeket olvashatják mai összeállításunkban. Kérjük, írjanak továbbra is. (A szerk.) A Petőfi Népe 1992. október 7- én megjelent számában közölt ol­vasói levélre a Törekvés Tsz terüle­tén működött érdekegyeztető fó­rum az alábbiakat válaszolja: A Törekvés Tsz-ben kárpótlásra kijelölt területek a törvényben szi­gorúan meghatározott módon ke­rültek kijelölésre. Az ebben pészt vevő bizottság gondosan ügyelt ar­ra, hogy a budapesti és nagykőrösi betonút mellett tagi részarányterü­letek és kárpótlásra kijelölt terüle­tek is legyenek. Mind a kárpótlásra jogosultak­nak, mind pedig a tagi részarány­tulajdonosoknak egyformán lehe­tőségük van, hogy ezen területeket birtokba vegyék. A szövetkezet vezérkarában a brigádvezetőktől felfelé, a betonút mellett senkinek sincs területe. A szövetkezet véleménye szerint az érdekelt egyeztető fórum törekvé­sei jók voltak. Ez azt eredményez­te, hogy érdemi tárgyalásokkal, az érdekeket jól egyeztetve, olyan ha­tározat született, melyet a résztve­vők jóváhagytak. Az érdekegyeztető fórum fel­adata a földalapok kijelölése volt. A kijelöléshez szükséges szavazati arány a jogszabályoknak megfele­lően került kialakításra. Minden oldalnak egy szavazata volt, de az igényjogosultak esetében ez azt je­lentette, hogy előzetes egyeztetés után kialakított véleményüknek megfelelően szavazott a nevükben id. Antalfalvi János. A földalap-kijelöléseket megelő­ző tárgyalások jegyzőkönyveit minden egyes ülés végén a polgár­­mesteri hivatal dolgozója szemé­lyesen adta át a fórumtagoknak. A jegyzőkönyvek tartalma ellen a fórumtagoknak kifogása nem volt, s ezen jegyzőkönyvek teljes egészé­ben egyeznek a kárpótlási hivatal birtokában lévő jegyzőkönyvek­kel. A levélíró panaszának kivizsgá­lására' az érdekegyeztető fórum 1992. szeptember 4-én újra össze­ült, ahol Fábián István is részt vett. A fórum felajánlja, hogy en­nek az ülésnek a jegyzőkönyvét bárki megtekintheti és meggyő­ződhet arról, hogy a levélben meg­jelent vádak valótlanok. A Törekvés Tsz területére vo­natkozó fórum 1992. március 26- án munkáját befejezte, amit bizo­nyít a Bács-Kiskun Megyei Kár­­rendezési Hivatal 20.210—5/1992. számú, 1992. május 7-én kelt hatá­rozata, melyben a földalap-kijelö­lést jóváhagyta és amely azóta jog­erőre emelkedett. A levélíróéhoz hasonló alaptalan vádaskodások sem a jelenben, sem a jövőben nem vezetnek eredményre. Urbán József 2. sz. fölrendező bizottság, Kecskemét Tilalom ellenére Sajnos, mint az elmúlt hónapok­ban oly sokszor megtették masok, most én is a 4-es számú választó­­körzet időközi országgyűlési kép­viselő-választásával kapcsolatban emelek szót. A téma már-már klasszikussá válik: az etikátlan plakátragasztás és szórólapterjesztés. Ezek a figye­lemfelkeltő eszközök erőszakosan törnek be életünk minden részébe. Van, aki bolti papírzacskón hirdeti magát. (Lehet, hogy csak annyit ér, mint a kifli, amit beleraknak a zacskóba?) Az erőszakosabbak, a tilalom ellenére, a villanyoszlopok fémdobozaira is ráragasztják pla­kátjaikat. Mondom, a tilalom elle­nére. Ugyanis, az áramszolgáltató vállalat mindenkinek külön felhív­ta a figyelmét arra, hogy a szekré­nyek oldalai maradjanak plakát­mentesek! És a legszégyentelenebb ... Az egyik párt jelöltjét hirdetők személyautókból szórják ki menet közben százszámra a szórólapo­kat. Kérdem én, a közterület-fenn­tartók és a polgármester ilyenkor miért csukják be a szemüket? A gyanútlan állampolgár térdig gázol a szennyben és mocsokban. Meddig? És hol a tűrőképességünk határa? Horváth Erika Szabadszállás, Rozsnyai tér 12/7. Az önállóság csak idáig terjedne? A minap olvastam a Petőfi Népe hasábjain, hogy a bajai polgármes­teri hivatal alig győzi a szociális segélyek elbírálását. Sajnos, kör­nyezetemben is él kisnyugdíjas, rá­szorult, így közvetve kapcsolatba kemltem a hivatallal. Általában az igazán rászorulók szégyellnek segélyért folyamodni. Ismerősöm helyett is én írtam meg a kérelmet az eseti segélyre. A hi­vatal dolgozója tisztességesen, ud­variasan végezte munkáját (kör­nyezettanulmány) és a segély is megérkezett. Sajnos, az eseti segé­lyek összege nem akkora, hogy egy évre is segítene. Mód van a több­szöri igényre. Ez azonban újabb teljes körű eljárást igényel. Megkíséreltem, hogy rendszeres segély kérésével kiküszöböljem a többszöri igényléssel járó procedú­rát. Eredménytelenül. Rendszeres segély csak az 5000 forint alatti jövedelemnél adható. A létmini­mum 9000 forint fölött van. A mi­nimális nyugdíj 6000 forint. Ezek után nem értem, hogy viszonylag nagyobb összegű eseti segély éven­te többször is adható, de helyette (ugyanez az összeg havi bontás­ban) kisebb rendszeres segély nem. Pedig ezzel felére, harmadára, eset­leg negyedére csökkenne a munka. Azt sem értem, hogy helyi ren­delettel ezen miért nem lehet vál­toztatni. Az önállóság csak idáig terjedne . ..? Szabados Imre Baja, Székely u. 3. NAPJAINK HUMORÁBÓL- Nem te mondtad apu, hogy mindenben én ____________legyek az eisö?___________ Boldogok vagyunk • A fotót kedves, fiatal levélíróink küldték a borítékban, hátulján a következő szöveggel: „Emlékül a Petőfi Népe szerkesztőségének és annak az újságírónak, aki írt lapjukban műsorunkról. Ezúton kérjük, hogy jövőre is tiszteljen meg bennünket jelenlétével a kunadacsi szüreti felvonuláson. Tisztelettel és üdvözlettel: Piroska és Tomi, a kecskeméti 623-as Kandó Kálmán szakmunkásképző intézet tanulói.” Kedves Petőfi Népe! Az önök újságján keresztül szeretnénk köszönetét mondani a kunadacsi polgármesteri hivatalnak, az öre­gek klubjának és külön a vezetőjé­nek, a közelmúltban megrendezett szüreti felvonulásért. Egy nyugdíjas hozzátartozóm, ugyancsak nyugdíjas férje elhalá­lozott. Az özvegy ideiglenes özve­gyi nyugdíjért folyamodott. A nyugdíjfolyósító igazgatóság az igénylő jogosultságát elismerte, s közölte a járandóságát és a kiszá­mítás módját. Hozzátartozóm azonban hiába várta a kis kiegészítést (a férj nyug­díjának 50 százaléka), csak nem akart megérkezni. Reklamált. Az udvarias válasz egyértelmű: a nyugdíjast csak egy nyugellátás il­leti meg. Tehát a nyugdíjas özvegy, Boldogok vagyunk, hogy szere­pelhettünk. Köszönjük és kérjük a klub időseitől, hogy több ilyen szép népi hagyományra tanítsanak bennünket, fiatalokat. Kemenczei Piroska és Gál Tamás Kunadacs ha majd elveszíti sajátjogú nyugel­látását, megkapja az addig szüne­teltetett özvegyi nyugdíjat. A törvényalkotók már 1975-ben is tudták, hogy a halál után is van élet és akkor is szükség lesz a kis özvegyi nyugdíjra. Szerintem a halál előtt a nyugdíjas özvegynek nagyobb szüksé-. ge van a kiegészítésre, mint a még aktí­van dolgozó özvegyeknek, mert a fize­tések általában nagyobbak, mind a nyugdíjak. Sz. I. Baja (Teljes név és cím a szerkesztőségben) Határba a benzinkúttal! Felháborodva olvastam a Petőfi Népében, hogy benzinkutat akar­nak építeni Kiskunfélegyházán, a Petőfi-lakótelepen. Hát nem eléggé szennyezi a levegőt az E75-ösön elhaladó sok kamion, busz, gépko­csi? Még jobban elvennék azt a kis levegőt, illetve játszóteret? Lassan már csak az a kis lakásterület ma­rad a gyerekeknek! Vagy nem szempont, hogy egészséges gyermekeink legyenek? Azért szüljenek a kismamák, hogy állandóan orvoshoz hordják gyer­mekeiket? Akik arra szavaztak, hogy benzinkút épüljön, azok kö­zül hányán laknak itt? Mindegyik a központban lakik. Ezek az embe­rek igen elfogultak, csak a pénz érdekli őket, nem törődve mások egészségével. Pedig a pénzzel nem mindent lehet megfizetni. A vállal­kozó, akinek milliója van, menjen a volt tsz-ek területeire, ott van elég zöld, vegye meg és építsen, de ne itt! Városon kívül lehet benzinkutat építeni, nem érdekel bennünket, ha 10 milliót is költ rá, ha van neki, építse. A másik dolog, ami még bosz­­szant, fizeti a sok ember a meleg­víz-díjat, s ha hazamennek, nincs meleg víz, sem meleg a lakásban, mert autómosásra használják. Per­sze, ez a távfűtéses lakásoknál van így, főleg a Holló László úton. Sok minden más észrevételem is van, de hiába, ha megoldásra nem talál soha semmi.. Özv. Szandi Istvánná Kiskunfélegyháza, Vak Bottyán u. 26. Piros kis hátizsák kerestetik Nagyon kérem a szerkesztősé­get, szíveskedjenek kérésemet köz­readni. November 20-án, pénte­ken, a 3 óra 50 perckor induló buszra felültem Kecskeméten. Izsákra jöttem és otthon vettem észre, hogy a piros kis hátizsákot, melyben könyveim, irkáim és egye­bek voltak, fönt hagytam a bu­szon, a polcon. Nagyon kérem, aki megtalálta, küldje el, mert kölcsön könyvek­ből rosszul megy a tanulás. Előre is hálásan köszönöm: Kovács Gyula Izsák, Batthyány u. 9. Van élet a halál után! Az abortuszvitához A kerékpárlopások ellen Olvastam a Petőfi Népében, hogy ötletet, javaslatot kémek a kecske­méti, uszodai kerékpárok megőrzé­sére. Éppen ideje, hogy foglalkoz­zunk ezzel a gonddal. Sajnos, min­dennaposak a lopások. Természete­sen nem a rosszakat, a régieket vi­szik el, hanem a legszebbeket kötik el, a méregdrága kerékpárokat. Nagyon átérzem vendégeink hely­zetét. Nekem két év alatt öt kerékpá­romat lopták el lépcsőházból, pince­betöréses módszerrel, éjszaka, utcá­ról, uszoda elől. Én itt, az uszodában fodrászként dolgozom, vendégeim­től kerékpárt, motorkerékpárt lop­tak el, nem is egyet, rövid idő alatt, amíg megszépítettem a frizurájukat. Nagyon sajnálom őket, mert becsü­letesen megdolgoztak érte. Tudom, ez mit jelent, takarékoskodást, sok mindenről lemondva. A kerékpár a legjobb jármű, környezetkímélő, ke­vés baleset következik be miatta, rit­kán gázol úgy kerékpáros, hogy sú­lyos legyen a sérülés. Szerencsére épülnek egyre többfelé a városban kerékpárutak. Most már csak a ke­rékpárok megőrzését kellene megol­dani. Én ezt úgy oldom meg most már, hogy a vendégeim behozzák az üzletbe. Sokszor bizony gondot okoz három-négy kerékpár kerülge­tése. Hovatovább ez nem mehet így, emberségből csupán, hiszen pici az üzlet. Tudom, hogy a vendégek szívesen megfizetnék azt a tíz vagy húsz forin­tot kerékpárúk megőrzéséért, ha biztonságban tudnák járművüket, amíg úsznak vagy szépítkeznek. Lenne egy javaslatom. A most kint lévő kerékpártárolót belül, a hosszú folyosón kellene elhelyezni. Lezár­nák a kerékpárokat a tárolóban, kapnának számozott bilétákat. Amikor elmennek, leadnák a bilétát és elvihetnék a kerékpárokat a tulaj­donosok. Igaz, erre egy személyt kel­lene alkalmazni, de megtérülne, mert sűrűbben kijönnének a vendé­gek úszni vagy szépítkezni, a felnőt­tek és a diákok is. Dányi Éva Kecskemét És ilyen vélemény is van Ma, amikor az emberi értékek tisztelete annyira háttérbe szorul, örömmel tölt el, hogy van egy egy­ház és vannak papjaink, akik nem hatalomvágyból, hanem lelkiisme­retük szavát követve emelik fel hangjukat az emberi élet védelmé­ben. Mért azzal, hogy véleményüket az abortusztémában vállalják a nagy nyilvánosság előtt is, ez nem a katolikus egyház felsőbbrendű­ségét jelenti, hanem felelősségüket azokért a fiatalokért, akiknek gon­dolkodását még nem fertőzte meg a világ szűklátókörűsége, és akik tisztább, teljesebb életet akarnak élni. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, tiszteletben kell tartanunk a ki­bontakozó életet, mert a gyerme­kek jelene és jövője mindannyiunk kezében van. Szakolczai Krisztina Kecskemét, Diófa u. 3/8. Isten ötödik parancsa: Ne ölj! Húsz éve előfizetője vagyok a Petőfi Népének, de még soha sem hajtottam ösSze olyan szomorú szívvel, mint december 2-án, a 7. oldalon megjelent Ilyen vélemény is van című levél elolvasása után. Nagy Mihályné egyéni vélemé­nye nem egyéb, mint a katolikus egyház támadása, mocskolása, az emberek befolyásolása az egyház ellen. A katolikus egyháznak köte­lessége kiállni a magzat védelmé­ben. Isten ötödik parancsa: Ne ölj! Gondolom, a többi egyház is vallja és megtartja a Tízparancsolatot. Ha Magyarországon a bűnözőkre nincs halálos ítélet, akkor milyen jogon ítélik halálra az ártatlan magzatokat? A katolikus egyház sem követel vissza többet annál, ami az övé volt. Ami a felkent kezeket illeti, nekem csak jó tapasztalatom van. Tizenhárom műtét után, többször a halál árnyékában, volt alkalmam megérezni a felkent kezek által Is­ten erejét. A katolikus egyház igenis törek­szik más vallásokkal jó kapcsola­tot kialakítani. Közös istentisztele­tek stb. Kérem, én nem akartam a vitát tovább élezni, csak a lelkiis­meretemnek engedelmeskedtem és leírtam a keresztény tapasztalatai­mat, az egyház védelmében. Tisztelettel: G. J.-né Kecskemét (Teljes név és cím a szerkesztőségben) Mintha ébredezne a lelkiismeret A védekezés legjobb fegyvere a támadás. Talán ezt szeretnék töb­ben is hangsúlyozni a levélírók kö­zül, a Petőfi Népe november 11-ei, 18-ai és december 2-ai számainak Tisztelt Szerkesztőség! rovatában. Úgy gondolom, senkinek nincs joga sértegetni azt a lelkipásztort, aki csak a jót akarja mindannyi­­ónknak, szülőknek és magzatja­inknak, s természetesen hazánk­nak is. Nem értem, ki ellen, mit vétett azzal a plébános úr,'hogy felhívta a képviselő urak figyel­mét? És még valami. A katolikus egyház vezetői nem tőlünk, halan­­dóktók, hanem Jézus Krisztustól kapták a hatalmukat. Magyaror­szágon pedig még tegnapelőtt Szent István adta nekik. Nem? Vissza se azt kérik, amit a levél­íróktól kaptak. A „lesznek olyan erők”-ről egyelőre ne beszéljünk, fogják le először a tolvajok, csa­lók, gyilkosok kezét. Mint több gyermeket nevelő szülő, merem le­írni: köszönjük meg Istennek, hogy vannak még katolikus pa­pok, akik ébresztgetik a lelkiisme­retet és segítenek nevelni a jóra gyermekeinket. A gyermek áldás! Nagy baj van, ha nem így érezzük. Tisztelettel: K. J.-né Ágasegyháza (Teljes név és cím a szerkesztőségben) Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Miért nem hiszik el... ? Sírósan lépett be a szobába a középkorú asszony. Mozgássérült férjének gondozója, ápolója, gép­kocsivezetője és gyámolítója. Van gépkocsijuk, egy öregecske Wartburg, külterületen lévő ottho­nukból ezzel viszik a férfit a kór­házba vagy a kezelőorvoshoz. Az asszonynak, sajnos, senki nem mondta meg, hogy ésszerűbb, ha a gépkocsit — amire rokkantak­nak járó segélyt kaphat — a beteg nevére Íratják, a forgalmi engedél­lyel együtt. Ahogy mondja, ebből nem csináltak volna sem érzelmi, sem hiúsági kérdést, csak egyszerű­en úgy gondolták, ha neki van jogo­sítványa, neki legyen kocsija is. És innen erednek a bonyodal­mak. Mert neki nincs rokkantigazol­ványa, a járadék sem neki jár. Ha jár, mert most ezt is kétségbe von­ták előtte. Mutatja a papírjait. Egyértelmű, hogy férje a beteg, a kedvezmény — évi 12 ezer forint — neki utalvá­nyozható. Mivel nem kapott érte­sítést, ezért reklamálni próbált. A felülvizsgáló orvosok egyike pe­dig idegesen és oda nem illő hang­nemben kétségbe vonta a férfi évek óta tartó és visszafordíthatlan rok­­kantmivoltát, megjegyezve, hogy ha meghibásodik a Wartburg, nem jogosult a mentőre sem! Miért ilyen a doktor úr? — kér­dezi elcsukló hangon. Ha nem tud segíteni a beteg urán, legalább em­berszámba vegye, úgy beszéljen ve­le ... sei — Levél egy lakótárshoz Tisztelt Lakótárs! Vajon elgon­dolkodott-e azon a péntek esti éj­szakán, amikor fiatal, büszke ere­jét, kilencven kilóját fitogtatva ne­kirohant a pincében tárolt kerék­páromnak? Alapos munkát vég­zett, szinte nincs olyan része, me­lyet ne rongált volna meg. Nem tudom, az ösztöne vagy a tudata vezérelte-e? Ha az előbbi, akkor nemigen különbözik négylábú tár­saitól. Ön sok gondot okoz szüleinek, s úgy látszik, nem oldotta meg a helyzetet a lakáscsere sem. Tanúja voltam, amikor idős, házbeli hölgy lakótárs orra előtt kétszer is be­csapta a lépcsőházi bejárati ajtót. Lakótársait különböző jelzőkkel illeti, félelemben tartja őket modo­rával, kilencven kilójával! Tisztelt Lakótárs! E levél útján is kérem, tartózkodjon az ilyen cselekedetektől. Közlöm önnel, bí­zom a törvény igazságszolgáltató erejében! Meglévő anyagi javaimat nyugdíjas éveimben élvezni szeret­ném és nem engedem, hogy Ön és az Önhöz hasonló primitív, erejü­ket fitogtató, barbár egyének tönk­retegyék. Ez úton kérem a bünül­­dözőszerveket határozottságuk­kal, fokozott ellenőrzéseikkel has­sanak oda, hogy megszűnjék a tö­­rő-zúzó vandalizmus. A becsületes állampolgárokat pedig arra kérem, segítsenek em­bertársaiknak, nem kell megijedni, összefogásban az erő, és az igazság diadalmaskodni fog. Köszönöm, hogy soraimat megjelentetik. Tisztelettel: Iványi Imre nyugdíjas Kecskemét, Botond u. 4. C. lépcsőház fszt. 1. Szerkeszti: Rapi Miklós Ki mit tart rossz törekvésnek a Törekvésben?

Next

/
Thumbnails
Contents