Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

8.oldal. 1992.december 30. PETŐFI NÉPE REJTÉLYES GYÚJTOGATÁS A véletlenen múlt a tűzoltók élete • A tűzoltók hamar megfékezték a lángokat Olyan mélyen alszom, hogy ha ágyúkat sütögetnének el a fü­lem mellett, akkor sem ébrednék fel. Mé^is, azon az éjszakán felri­adtam éjfél után a legmélyebb ál­momból. Az álmosságtól kábultan támolyogtam a mellékhelyiség fe­lé, amikor végre eljutott a tudato­mig: valamiért borzasztóan ugat­nak a kutyáim. Kinéztem az ud­varra, és nem akartam hinni a sze­memnek: öklömnyi szikrák zápo­roztak a földre. Mi az ördög ez? Meteorhullás vagy tűzijáték ejnek évadján? Kiléptem az ajtón, és ék­telen disznósivalkodást hallottam U mSgötüünk lévő fätfytrfblöf. Ki-0 lestem a ház sarka mögül, s láttam ‘a rálflcöíött, hogy fäiigäfäTettdöK' disznóólja. Beugrottam a kocsiba, és padlógázzal hajszoltam a Wart­burgot a Kossuth Tsz portájáig. Ott, tőlünk három kilométernyire van a legközelebbi telefon — így idéz fel egy, a Belsőnyírben, a kö­zelmúltban történt tűzesetet Varga Attila szemtanú. / A figyelmeztetés Az esetről egyébként másnapi (december 7-ei) lapunkban, rövid hírben beszámoltunk. Megírtuk, hogy gyújtogatás történt, ám az akkori hűből kimaradt, hogy a ta­nya tulajdonosa P. rendőr törzs­­zászlós, aki kiváló zsaru hirében áll. Azt beszélik, nagyon eredmé­nyesen dolgozik. Jó munkájának köszönhetően sok bűnöző került már hűvösre. A tűzeset nyomán a környező tanyavilágban többféle mendemonda kapott szárnyra. Azon a ponton azonban vala­mennyi történet megegyezik, hogy a rejtélyes bűntényt egy korábban lebuktatott bűnöző követhette el bosszúból. Sőt, egyesek azt is re­besgetik: nem ez volt az első gyúj­togatás a kiváló rendőr tanyáján. A nagy tüzet néhány nappal ko­rábban megelőzte egy kisebb, könnyen eloltható. Olyan figyel­meztetésféle ... Az egyik szomszéd, aki nem akarja elárulni a nevét, élénken bó­logat, amikor az első gyújtogatás­ról kérdezem: ő is hallott erről, de nem sokat. Annál többet látott a második tüzből. — Puskaropogás-szerű durra­násokra ébredtem — emlékszik a középkorú férfi —, kinéztem, és nagyon megrémültem. Úgy lát­tam. lángol a szomszédos akácer­dő. Pedig a jóval távolabb lévő P. rendőr tanyája égett. Mire odasza­ladtam, már lángokban állt a fél udvar. Hét-nyolc környékbeli lakó gyűlt össze a kerítés mellett. Egyi­­kük-másikuk bement, hogy arrébb húzzon egy kézikocsit, megnézze, mit tehet, de ők is hamar feladták. Belátták, itt csak a tűzoltók segít­hetnek, vagy talán már ők sem so­kat. A tűzoltók, akik úgy tűnt, so­sem jönnek már. Pedig a riasztás után 8-10 perccel megérkeztek. Ám, amikor baj van, a másodper­cek is óráknak tűnhetnek. O r-> /v \ t 1 Az öreg róka prvir$\/ iinm i^t/iv­szagot fogott — Amint megérkeztem, azonnal az volt az érzésem, hogy itt valami nagyon nem stimmel — mondja Szerencsés Pál alhadnagy, a tűzol­tási csoport vezetője. — Égett a disznóól teljes terjedelmében. A lángok azonos magasságra ha­toltak mindenütt. Azaz a tűz első­sorban nem oldalirányba, hanem egy időben, csupán fölfelé terjedt. Ebből arra lehetett következtetni, hogy mindenütt egyszerre gyullad­hatott meg. Olyan hatalmasak vol­tak a lángok, hogy elérték az akác­fák csúcsait. Gyúlékony volt ott minden: az ólak faváza, a téliesí­­tésre szolgáló szalma, a fóliataka­ró. És még ehhez jött a földre lo­csolt petróleum vagy gázolaj. A tűzoltók nagy erőkkel — ti­zenhét tűzoltó négy fecskendővel — hozzáláttak az oltáshoz. Már javában dolgoztak, amikor egyi­• Az egyik szerencsétlenül járt ál­dozat. • ... de az ólból csak rom és üszők maradt. kük, Kozma István elkezdett szi­matolni: — Fiúk, valahol ömlik a gáz! — kiáltotta. A többiek kis híján lehurrogták, mondván: ők bizony nem éreznek gázszagot. És egyébként is, kevere­dett a levegőben mindenféle szag. A megpörkölődött fóliáé, a tizen­három elégett anyakocáé, az elsze­nesedett fáké. Kozma István azon­ban kötötte az ebet a karóhoz: itt bizony ömlik a gáz! Szétnéztek hát jobban, és egy feltört ajtajú mel­léképületben megtalálták a szúrós szag forrását, négy nyitott palack formájában. Az egyik kisebb helyi­ségben állott, a másik három bent az. ágyon feküdt egymás mellett, sorban. Valamennyi csapja nyitva, a palackok lederesedve. Szerencsés tűzoltók — Szerencse, hogy a vén róka sza­got fogott — szögezi le Szerencsés Pál. — Még belegondolni is szörnyű, mi történik, ha átterjed a melléképü­lethez a tűz, vagy megfordul időköz­ben a szél. Á melléképület padlója, a benne lévő heverő, a szekrények ugyanis mind le voltak locsolva pet­róleummal. Huszonegy éve vagyok tűzoltó, de még ilyen aljas, vérre me­nő gyújtogatással sohasem találkoz­tam. — Úgy tudom, korábban már volt egy gyújtogatás ennél a tanyánál. — Igen, négy nappal korábban a kerítés mellett keletkezett egy ki­sebb tűz, ami szintén nem magától gyulladt meg. Úgy tűnt, előre oda­készített papírcsomót lobbantott lángra valaki. Ez jelentéktelen eset volt. Nem úgy, mint a második. Ha ott nem vesszük észre időben a gázpalackokat, vagy ha nem ég el a tűzben az elektromos vezeték, és bekapcsol a melléképületben a hű­tő ..., akkor most fekete zászlók lengenének a kecskeméti tűzoltó­­laktanyán! P. törzszászlós tanyája most szomorú képet mutat. Régóta is­merem őt. Bizonyára szívesen el­mondaná, mi történt, de a szolgá­lati fegyelem lakatot tesz a szájára. A kerítésen kívülről nézem az ól üszkös maradványait. Vajon volt-e biztosítva a tanya? S ha igen, meg lehet-e fizetni pénzzel egy ember sok-sok éves munkáját? Lehet-e őt kárpótolni forintokkal a szeretet­tel nevelt állatokért, amelyek meg­sültek elevenen? Tizenhárom érté­kes biosertés vált a lángok marta­lékává. Egyetlenegy úszta meg, csodával határos módon. Ő most a kert végében, egy elkerített ré­szen sántikál. Körülötte öt terme­tes kutya acsarkodik a kíváncsi tollforgató felé. Majdnem elszakít­ják láncaikat. Sajnos, ők sem tud­ták elriasztani a gyújtogatót. Az esettel kapcsolatban a nemré­giben bevezetett heti rendőrségi saj­tótájékoztatón megtudtuk: a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi osztálya az ügy­ben megkezdte a nyomozást. Re­méljük, eredménnyel jár a nyomo­zók munkája, s elnyeri méltó bünte­tését a gyújtogató. Mindenesetre la­punkban örömmel helyet adnánk egy erről szóló beszámolónak. Gaál Béla DEUTSCH TAMÁS SZERINT: A jövő esztendő nem lesz a fellendülés éve Közigazgatási kérdésekről rende­zett fórumot a Fidesz a közelmúlt­ban Kecskeméten, amelyen interjút adott lapunknak Deutsch Tamás, a párt országgyűlési képviselője. —■ 1993-ban több mint 150 ezerre nő a pályakezdő fiatalok száma, akiknek, ma legalábbis úgy tűnik, nem sikerül majd elhelyezkedniük. Mit tehet érdekükben a Fidesz? — Megpróbáljuk rászorítani a kormányt arra, hogy komolyan foglalkozzék ezzel a problémával. A munkanélküliség kezelésére szolgáló passzív eszközök mellett szélesítse az aktívakat is. Azaz, például bővítse az átképzés, a to­vábbképzés lehetőségeit. Másrészt szorgalmazzuk az oktatás gyöke­res átalakítását is, mert enélkül nem lehet megfelelni a piaci elvárá­soknak. Ez jelenti részben a szak­képzés radikális átalakítását, mert az ebből az oktatási formából kilé­pő fiatalok nem tudnak elhelyez­kedni. A szocialista nagyipar mára összeomlott, s álláshelyek százez­rei szűntek meg az elmúlt két év során. A felsőoktatás kapuját szé­lesre akarjuk tárni a fiatalok előtt. Az, persze, elképzelhetetlen, hogy 100 ezer diák helyett 300 ezren ül­nek be az előadótermekbe. Azon­ban az sem megoldás, hogy a hall­gatók létszámát csak alig néhány ezerrel emelik évről évre. Ha szük­séges, törvényjavaslattal kell a Fi­desznek előállni az oktatás korsze­rűsítése érdekében. Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk. Mi el­lenzéki pozícióból politizálunk, s így legfeljebb a nyomásgyakorlás eszközével élhetünk. — Támogatja-e a Fidesz a tandíj bevezetését a felsőfokú intézetekben? — Nem! Pontosan azért nem, mert a tandíj óriási megterhelést jelentene a diákok szüleinek. Ma a magyar társadalom jelentős része — 4-4,5 millió ember — a létmini­mum alatt él. Ezeknek a gyermeke­iknek már a középiskolában értel­mét veszti az egyetemre történő jelentkezés azzal, hogy nem tudják vállalni a tandíj fizetését. — A Fidesz név hallatán a közvé­lemény arra a néhány parlamenti képviselőre gondol, akik az Or­• Deutsch Tamás: A mélyponton, valószínű, 1993 végén lendül át a magyar gazdaság. (Fotó: Gaál Béla) szággyülésben hozzászólnak egy­­egy vitához. Úgy tűnik, hogy a párt második vonala hiányzik, legalább­is vidéken. — A Fidesz Szekszárdon tartott polgármesteri értekezletén 120 polgármester és egyéb önkor­mányzati tisztséget betöltő képvi­selő vett részt. Részben ők alkot­ják a 23 országgyűlési képviselő és a párt vezetése mellett a második vonalat, s nem említettem még a többi önkormányzati képviselőn­ket, akik szintén az utánpótlást je­lentik. — Mit várnak a fiatal demokra­ták 1993-tól? — Sajnos, nem sok jót. A kor­mány ’93-as költségvetését egy alapjában hibás gazdasági elképze­lésre építi. Arra számítanak, hogy a belföldi termelés visszaesése vég­re megáll, stabilizálódik a gazda­ság helyzete, sőt, egy szerényebb növekedés is beindul talán. Mi úgy látjuk, hogy ezek az optimista vá­rakozások megalapozatlanok. A mélyponton, valószínű, 1993 vé­gén lendül át a magyar gazdaság, ezért a jövő esztendő nem lesz a fellendülés éve. Attól tartok, hogy az emberek anyagi helyzete tovább nehezedik, melynek következtében az önkormányzatokra is sokkal több feladat hárul. Elég ha csak arra gondolunk, hogy jövőre sok tízezer polgárnak szűnik meg a munkanélküli-járadék folyósítása. Jövedelem nélkül maradnak, s nem lesz más választásuk, mint­hogy a polgármesteri hivatalhoz forduljanak. Azokhoz a helyi ap­parátusokhoz, melyeknek az anya­gi lehetőségei tovább szűkülnek a jövőben. Ezért felelőtlen az önkor­mányzatokat korlátozó kormány­zati magatartás, mert a problémák nagy része majd helyben csapódik le. Barta Zsolt Milyen hadseregek vesznek körül bennünket? Néhány évvel ezelőtt még el­képzelhetetlen lett volna, hogy a szocialista Európáról, egyes or­szágainak gazdasági és hadi po­tenciáljáról adatokat közöljünk. A szigorú cenzorok megserthe­­tetlen katonai titoknak nyilvání­tották az effajta adatokat. De most, amikor társadalmilag „megnyílt a föld”, vagyis végbe­ment a rendszerváltozás, katonailag pedig „megnyílt az ég”, mert működésbe lépett a Nyitott égbolt megfigyelőrend­szer, már nyíltan beszélhetünk arról, milyen hadseregek is ve­szik körül Magyarországot. Az adatokat a NATO vezető köreiben is elismert The Military Balance című összeállításból vet­tük. A Magyar Köztársaság és szomszéd államai gazdasági és hadi potenciáljának legfontosabb adatai: (1991—1992) Az adatok Magyar Közt. Cseh és Szlovák K. Románia Jugoszlávia Ausztria Ukrajna Lakosság (mill.) 10,6 17,5 23,4 23,9 7,5 52,0 Hazai össztermék (GDP) 1990 (mill. $) 59,3 121,5 86,0 117,8 157,5 370,0 Egy lakosra jutó GDP (dollár) 5594 7739 3675 4895 21 000 7 120 Védelmi költségvetés milliárd dollárban, 1991. 1,23 2,8 1,44 3,52 1,68 23,5 Védelmi költségvetés a GDP %-ában 2,08 2A 1,67 2,99 1,07 6,3 Egy lakosra jutó védelmi kiadás 1991-ben (dollár) 116 178 61,5 147,3 224 451,9 Fegyveres erők (békeállomány/ezer fő) 86,5 154,0 200,8 169 44 414 — ebből sorállomány (ezer fő) 45,9 87,0 127,0 95 22,4 ??? Sorállomány aránya %-ban 53 56 63 56 51 ??? Békeállomány a népesség %-ában 0,81 0,98 0,86 0,71 0,59 0,80 Kiképzett tartalék (ezer fő) 210 495 626 510 242 1 000 Közepes harckocsi (db) 1435 3995 2817 1850 159 10 042 Páncélozott szállító harcjármű 2090 3460 2870 1230 460 11 000 Tüzérségi löveg sorozat- és aknavető, min. 100 mm űrméret (db) 1084 3685 3803 4900 494 10182 Harci repülőgép (db) 87 312 370 455 54 860 Harci helikopter (db) 64 135 120 120 — 340 Légvédelmi löveg (db) 158 575 400 2920 774 — Légvédelmi rakéta (db) 110 210 160 ??? — 120 Megjegyzés: „Jugoszlávia” címszó alatt a belgrádi kormányerők értendők, míg „Ukrajna” alatt a független ország területén állomásozó volt szovjet erők is. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents