Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

2. oldal. 1992. december 30. PETŐFI Népe Koalíciós képviselők lemondásra szólítják fel Horn Gyulát KÉRDŐJELEK Az év emberei­­asszonyai Vitathatatlan: érdekes embe­rek kerültek egy kalapba 1992 legvégén, s nem könnyű felelni rá, mi köti össze az év legkülönbö­zőbb értékelésein-választásain az er kiválóságaivá minősített férfía­­kat-nőket? Mi a közös például Clintonban, Clintonnéban, Cous­teau kapitányban, 11. Margit dán királynőben és — mondjuk — Szeles Mónikában? Vagy másik tíz emberben, akik szintén az év legjeiközé küzdőtték fel magukat. Talán az az érték, amit saját szak­májuk mesteri gyakorlásával nyújtani tudnak politikusként, emancipált asszonyként, bölcs természetvédőként, uralkodói tró­non és teniszsztárként. Talán az az egyedülálló mód, ahogyan te­szik azt, ami hivatásukká lett. Ta­lán emberi tartásuk sem mellékes, amikor véleményt alkotnak róluk mások. Hogy a példáknál maradjak : Clintont talán újat ígérő bátorsá­ga, feleségét az amerikai nők , fel­nőttként" kezeléséért vívott har­ca, Cousteaut tudós következetes­sége, a dán uralkodót — minősítői megfogalmazásában — „sajátos kisugárzása", Szelest pedig játék­tudását megsokszorozó makacs akaratereje emelte az év emberei­­asszonyai közé. Mennyire érzik magukat az év embereinek azok, akik most „ vert mezőnyök” tagjai lettek? Hiszen — hogy megint a példáknál ma­radjak — nem kis dolog a világ második sportolónőjének (Eger­­szegi) vagy éppen a 30. franciá­nak (Mitterrand) lenni. Nem ők állnak-e a legközelebb ahhoz, hogy 1993-ban még előbbre lépje­nek az év embereinek-asszonyai­­nak nemzeti-nemzetközi élmező­nyében? Kivéve azokat, akik sér­tődötten indulnak neki az új esz­tendőnek, mert a felhúzott orrt nem díjazza a világ. Ezért az igazán nagy kérdés az, vajon mit értenek meg az idei „leg"yck példáiból és tartanak kö­vetésre méltónak mindazok, akik­nek sza vük van emberek-országok sorsának alakításában? Kocsis Tamás Ferenczy Europress Hatpárti tárgyalások a nemzetiségi törvényről Fodor Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságán^; elnöke kedden az alábbi közleményt juttatta el az MTI parlamenti szerkesztőségéhez: „1992. december 29-én a parla­ment emberi jogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottsága kezdeményezésé­re a hat parlamenti párt politikai egyeztetőtárgyalásokat kezdett A nemzetiség és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról. A tárgyalásokon, amelyen az em­beri jogi bizottság elnöke, Fodor Gábor elnökölt, a Magyar Demok­rata Fórumot Csapody Miklós, Jó­­zsa Fábián, Speidl Zoltán és Zétényi Zsolt, a Szabad Demokraták Szö­vetségét Horváth Vilmos, Mészáros István és Wekler Ferenc, a Függet­len Kisgazda Pártot Kováts László és Tóth Imre, a Magyar Szocialista Pártot Jakab Róbertné és Tabajdi Csaba, a Fideszt Fodor Gábor és Németh Zsolt, a Keresztény De­mokrata Néppártot pedig Giczy György és Lukács Tamás képviselte. A tárgyaló felek kifejezték abbéli szándékukat, hogy 1993. január fo­lyamán a még nem tisztázott politi­kai kérdéseket a törvénnyel kapcso­latban tisztázzák. Elismerésüket fejezték ki az embe­ri jogi bizottság albizottsága által végzett több hónapos szakmai elő­készítő munka iránt.” Új elnök az OIH élén Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter döntésének megfelelően az Országos Idegenforgalmi Hivatal el­nöke 1993. február 1-jei hivatalba lépési határidővel Téglássy Tamás lesz — erről tájékoztatta keddi köz­leményében az MTI-t a szaktárca sajtófőnöke. Mint ismeretes, az új elnök a posztjáról nemrégiben lekö­szönt Kardos Kázmért váltja fel. Az Országgyűlés külügyi bizott­ságának tizenhárom tagja levelet intézett Horn Gyula bizottsági el­nökhöz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez és Gál Zoltánhoz, az MSZP frakcióvezetőjéhez. Az MTI-hez is eljuttatott dokumen­tum szövege a következő: „A magyar országgyűlés házsza­bályi rendelkezése szerint a bizott­sági tisztségviselőket, így az elnö­köt is a bizottság választja tagjai sorából. Ugyanakkor az 1990. évi választások alapján összeült Or­szággyűlés parlamenti pártjai meg­állapodtak abban, hogy az egyes pártok, frakciók maguk hozzák a személyi döntéseket és a többi frakció ezt tudomásul veszi. Tehát Új gyógyszer-előkészítő és csomago­lóüzem épül a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban, a Világbank által finanszírozott technológiai fejlesztési program keretében készül. Az egymilli­­árd forintos beruházáshoz a nemzetkö­zi pénzintézet nyolcmillió dollár hitelt ad, 240 millió forint kölcsönt a Magyar Nemzeti Bank nyújt. A legmodernebb gépekkel felszerelt új üzem — amely Európa harmadik legnagyobb gyógy­szer-előkészítője lesz, egy év múlva, 1993 decemberében kezdi meg a terme­lést — az Alkaloida piaci versenyké­pességét növeli majd. Benne gyógyszer­­alapanyag helyett a jobban eladható A szociális piacgazdaság elméle­te egy ideális gazdasági rend meg­fogalmazására törekszik. Átfogó koncepciót keres a gazdaság és. a társadalom különböző területein az intézmények harmonikus együttműködésére. A Németor­szág felemelkedésében jelentős sze­repet játszó szociális piacgazdaság gondolatának és gyakorlatának vizsgálata igen hasznos lehet a ma­gyar rendszerváltás számára. A pi­acgazdaság ugyanis csaknem any­­nyi változatban létezik, ahány or­szágban működik, s nem közöm­bös, hogy mi melyik úton kívá­nunk haladni. A világháború után lerombolt Németországban óvatosan és fo­kozatosan térték vissza a piacgaz­daságra. Mindenekelőtt ki kellett egyenlíteni azokat a terheket, ame­lyeket a háború más és más mér­tékben rakott az* egyes családok vállára. Müller-Armack kölni pro­fesszor ezt úgy fogalmazta meg: a házszabálytól eltérően politikai megállapodás született az arányos elosztásról és a frakciók önálló döntéséről. A külügyi bizottság elnöki tiszt­ségét, a hat politikai párt megálla­podása szerint, az MSZP kapta. A pártok egyetértettek abban és tudomásul vették azt, hogy az MSZP Horn Gyula volt külügymi­nisztert jelölte az elnöki székbe, aki akkor még nem töltötte be a párt elnöki tisztségét. Később az MSZP megválasztotta elnökévé. A külügyi bizottság ezt követő ülésén a bizott­ság kormánypárti alelnöke kifejezte reményét, hogy a két tisztséget össze fogja tudni egyeztetni. A magyar külpolitika alapvető késztermékeket gyártanak hazai és kül­földi megrendelőknek. A világ legna­gyobb morfintermelőjének számító ti­szavasvári gyár — amely most 111 or­szágba szállítja termékeit — jelenlegi 70 százalékos exportjának arányát az üzemavatás után tovább növelheti, ezáltal ötmilliárd forintot meghaladó árbevételt érhet el 1994-től. Az idei évet 300 millió forintos nye­reséggel záró Alkaloida egyébként tu­lajdonváltás előtt áll: az Állami Va­gyonügynökség január 15-éig várja a külföldi vásárlók jelentkezését, ezt kö­vetően döntik el, melyik ajánlatot fo­gadják el. „össze keli kötni egymással a piaci szabadság és a szociális ki­egyenlítődés elveit”. Mind a nyers­anyagok, mind a létfenntartási cik­kek megmaradtak a kötött gazdál­kodás, a jegyrendszer keretében, s csak olyan ütemben oldották fel ezeket a fékeket, ahogyan azt az újjáépítést követő gazdasági ered­mények megengedték. De a mód­szernek van egy másik tanulsága is: úgy adagolták a társadalmi ter­heket, hogy azok mindenki számá­ra elviselhetők maradjanak, és ne kerüljön veszélybe a társadalmi bé­ke sem. Piacgazdaságról lévén szó, meg kellett azonban teremteni a vállal­kozói szabadságot is. Az első lépés az volt, hogy megszabadították a kis- és nagyvállalkozókat a nemze­tiszocialista hadigazdaság béklyói­tól és feloldották a versenykorláto­kat. Az erre vonatkozó 1957-es törvényt a gazdaság alkotmánya­ként kezelték és kezelik mind a mai kérdésekben kifejezésre kerülő egység, a Magyar Köztársaság pártok felett álló, össznemzeti kép­viselete különösen fontos e bizott­ság tekintetében. Sajnálatos mó­don a külügyi bizottság elnöki és az MSZP pártelnöki tisztségének egybeesése, a két minőségben tett kijelentések szétválaszthatatlansá­ga, azok hazai és külföldi megjele­nése nemegyszer ellentétes volt a fentiekkel és felveti az összeférhe­tetlenség problémáját. Ezért úgy véljük, hogy szeren­csés lenne, ha Elnök Úr mindad­dig, amíg pártelnöki tisztségét be­tölti, lemondana külügyi bizottsá­gi elnökségéről, illetve az MSZP frakciója más személyt jelölne. Átlagosaid 14 százalékkal emelkednek a nyugdíjak (Folytatás az 1. oldalról) A rendelkezés szerint a nyugdíjak átlagosan 14 százalékkal emelked­nek. A honatyák a határozathozatal során név szerinti szavazással elve­tették azt a szabaddemokrata módo­sító csomagot, amely a nyugdíjak 16 százalékos emelését indítványozta. A törvény szigorítja a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság orvosi el­bírálását. Az egészségügyi biztosítási rend­szer megújításában mérföldkövet je­lent, hogy a jövő év második felében a háziorvosi ellátásban és a fekvőbe­teg-szakellátásban megszűnik az in­tézményfinanszírozás, és a szolgála­tok, intézmények teljesítményük alapján részesülnek díjazásban. Á társadalombiztosítás hiányának mérséklése érdekében csökken a táp­pénzkifizetések, mértéke és a törvény behatárolja a gyógyszerek támogatá­sára fordítható összegkeretet is. Az utóbbi többek között a gyógyszerfel­írás szigorításával, az új gyógyszerek támogatásának elhalasztásával, vala­mint a degresszív gyógyszerkereske­delmi árrés bevezetésével jár együtt. A szavazás során adódott techni­kai szünetben a képviselők megsza­vazták az MTV zárolt 1 milliárdos költségvetési támogatásának feloldá­sáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását és tárgysorozatba vételét. A határozathozatalt követően az elnöklő Szűrös Mátyás az ülést bere­kesztette. A T. Ház szerdán, 9 óra­kor folytatja munkáját. Törvényjavaslat a televízióról Az Országgyűlés főbizottsága kedden tíz igennel, hat nem és két tartózkodás mellett úgy szavazott, hogy a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat egésze nem tartozik a kétharmados törvények közé. E szavazást követően java­solták, fejezetenként menjenek vé­gig a törvényjavaslaton és határoz­zanak arról, hogy mely szabályok, illetve fejezetek igényelnek kéthar­mados szavazattöbbséget. Éles és hosszan tartó vita bontakozott ki. napig. Minden túlzás nélkül a né­met gazdaság Magna Chartájának tartja a közgazdász-világ. A gyakorlatban azonban kide­rült, hogy könnyebb a gazdaság dinamikus erőit a vállalkozói szabadság révén aktivitásra kész­tetni, mint azoknak utólag ren­dezett mozgási pályát szabni. Erhard professzor — a szociális piacgazdaság elméletének egyik vezéralakja, későbbi gazdasági miniszter és kancellár — mind­ezt felismerve megpróbálta elér­ni, hogy ne csak a gazdaság, ha­nem az egész társadalom a ko­rábbinál nagyobb szervezettség­gel működjön. A „német gazdasági csoda” minden eredménye és sikere egy­ben újabb próbatételt szült, újabb kihívásokat teremtett. Mindjárt az egyik legnagyobb próbatétel a világpiaci beilleszke­dés volt: meg kellett birkózni a fellendüléssel járó inflációs nyo­mással, miközben a belső növe­kedés energiái éppen elfogyóban voltak. De a német gazdaság vá­laszt talált a problémára. Bácskai Tamás Bosnyák menekültek • Ötvennégy hosnyák menekült rekedt magyar területen, miután a csehszlovák hatóságok megtagadták beléptetésüket. A menekülteket azért léptették be Magyar­­országra, mert rendelkeztek svéd befogadó nyilatkozattal. Útirányuk Csehszlová­kia, Lengyelország lett volna. A csehszlovák határőrök azonban nem engedték belépni őket, mert több menekültnek nem volt saját úti okmánya. Ezért Salgótarján­ból Budapestre szállították a bosnyákokat. A Vöröskereszt és a Menekültügyi Hivatal gondoskodik átmeneti elhelyezésükről, amíg nem készülnek el a hiányzó úti okmányok. (MTI-fotó) Milliárdos beruházás Tiszavasváriban A szociális piacgazdaság, avagy: a német Magna Charta EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Cseh és szlovák kapcsolatok Josef Zieleniec, a cseh külkapcsolatok minisztere kedden sajtó­­értekezleten közölte: délelőtt aláírta azt a jegyzéket, amelyet még a nap folyamán eljuttatnak Milan Knazko szlovák külügyminisz­terhez, s amelyben Prága javasolja a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között. A miniszter szóvivője, Lucie Pilipová kiegészítésképpen hozzátet­te: a keddi cseh—szlovák jegyzékváltás értelmében a diplomáciai­­kapcsolat-felvétel január elsején lép hatályba. A túlélésről döntenek Dobrica Cosic jugoszláv elnök nagyon valószínűnek tart egy külföldi katonai intervenciót Bosznia-Hercegovinában. Ezt közöl­te az író elnök, miután kétnapos genfi tárgyalásait követően haza­érkezett Belgrádba. A Tanjug emlékeztet rá, hogy Cosic Genfben tárgyalt Cyrus Vance-szel és Lord Owennel, a nemzetközi Jugo­­szlavia-értekezlet két társelnökével, továbbá Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárral és Franjo Tudjman horvát elnökkel. Ez utóbbi megbe­szélésről szólva Cosic megállapította, hogy igen pozitív volt, és Tudjmannal egyetértett abban, hogy a boszniai konfliktust csak úgy lehet megoldani, ha a jelenlegi határok között létrehozzák a három etnikum külön államának konföderációját. A jugoszláv elnök hangsúlyozta: nagy reményeket fűz a következő, január 2-ai genfi tárgyalási fordulóhoz, ahol — mint mondta — „a túlélésünk­ről fognak dönteni”. Iraki gépek tilalmi övezetben Iraki harci gépek hétfőn ismét behatoltak az ország déli részén létrehozott légi tilalmi zónába, de a berepüléseket ellenőrző nyuga­ti repülők ezúttal nem adtak le lövéseket rájuk — hangsúlyozza az amerikai védelmi minisztérium kedden ismertetett közleménye. Az iraki légierő gépei több alkalommal berepültek az övezetbe; volt, hogy 32 kilométerre is eltávolodtak a mozgásterüket behatá­roló 32. szélességi körtől. Emlékezetes, hogy egy F—16-os amerikai gép vasárnap lelőtt egy iraki gépet, amely behatolt a tiltott repülési térségbe. A szaúd-arábiai támaszpontokat használó amerikai, brit és francia harci gépek vasárnap észlelték először az iraki gépek dél­iraki berepüléseit azóta, hogy augusztus 27-én létrehozták a tilalmi övezetet a síita lakosság megvédelmezése érdekében. Holtponton a palesztinok ügye Eliasz Hravi libanoni elnök kedden fogadta a Jeruzsálemből Bejrútba érkezett James Jonahot, az ENSZ-főtitkár különmegbí­­zottját, aki az Izrael által kitoloncolt palesztinok ügyéről tárgyal a két ország vezetőivel. Az ENSZ-diplomata nem járt sikerrel Izraelben, ahol a Biztonsági Tanács határozatának akart érvényt szerezni, azaz a megszállt területekről eltávolított iszlám funda­mentalisták visszaengedését elérni. Küldetése humanitárius szem­pontból is kudarcot vallott. Izrael kedden közölte: hajlandó áten­gedni a kezén lévő területen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsá­gának egyetlen segélyszállítmányát, ha egyidejűleg egy másik transzport Libanonból is érkezik a kitoloncoltakhoz. Ezt a bejrúti kormány elutasította, változatlanul tartván magát eredeti állás­pontjához, miszerint a 415 palesztin izraeli megszállás alatt levő' területen tartózkodik, amely Libanonból nem megközelíthető. Ra­fik Hariri miniszterelnök időveszteségnek nevezte az ENSZ-főtit­kár megbízottjának bejrúti utazását. Jonah izraeli sajtójelentések szerint kedd este visszautazik Jeruzsálembe: Tömegmészárlás Szomáliában A Kismayu Szomáliái kikötővárost kézben tartó Ogadeni törzs • több mint száz helyi vallási vezetőt, befolyásos üzletembert és jelentős személyiséget mészárolt le az amerikai egységek mogadi­­shui partraszállásának előestéjén — irta a New York Times című amerikai napilap keddi száma. A helyi szemtanúk és amerikai diplomaták elbeszélésére támasz­kodó cikk szerint a helyi martalöcvezér, Omar Jess ezredes vezette Ogadeni törzs fegyveresei három éjszakán át házról házra járták a kikötővárost, és eközben vagy helyben agyonlőtték, vagy össze­gyűjtötték és a város szélén lemészárolták a helyi értelmiség veze­tőit. E tömeggyilkosságokkal akarták eltüntetni azokat a (müveit) szomáliaiakat, akik esetleg támogathatják az amerikaiakat. A szemtanúk elmondták: az áldozatok a helyi születésű és az Ogadeni klánt megszállónak tartó Harti törzsbeliek voltak. A New York Times szerint Omar Jess, a gyilkos fegyveresek vezetője 11 nappal az első „tisztogatás” után igen melegen üdvö­zölte George Bush amerikai elnök Szomáliái rendkívüli küldöttét. Robert Oakleyt. Egy nappal később az amerikai csapatok Kisma­­yuba érkeztek. Muzulmán támadás készül Muzulmán egységek átfogó támadásra készülnek Szarajevó szerb ostromlói ellen. Erről számolt be a BBC egy ENSZ-szóvivőre hivatkozva, aki a genfi béketárgyalások szünetében említette a tervet. Szarajevói EN SZ-megfigyelők úgy tudják, hogy a boszniai fővárostól délre jelentős számú muzulmán fegyveres gyűlt össze egy hegyen: állítólag támadást készítenek elő a nyolc hónap óta szerb ostrom alatt álló város felszabadítására. A Tanjug a zágrábi rádióra hivatkozva jelentette, hogy Szarajevó északi részén keddre virradóra is súlyos harcok folytak. A hír szerint szerb katonák megkísérelték a szövetséges horvát-muzulmán egységek előnyo­mulását feltartóztatni. • A magányos kormányos.

Next

/
Thumbnails
Contents