Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. december 28., 3. oldal JANUÁR l-JÉTŐL Várandóssági pótlék 1993. január l-jét követően a gyermeket váró nők, terhességük 12. hetétől, várandóssági pótlékban részesülnek, amelynek célja a gyer­meket váró nő életkörülményeinek könnyítése, a magzat egészséges fej­lődését biztosító, korszerű táplál­kozás elősegítése. A várandóssági pótlékra jogosultságot a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, amelyet a gyer­meket váró nő választása szerint vagy a munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhe­lyen, vagy a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóságon adhat le. A várandóssági pótlék első ízben annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség 12. hetét betöltötte, amennyiben a gyerme­ket váró nőt ez ideig terhesgondo­zásba vették. Amennyiben a gon­dozásba vételre későbbi időpont­ban kerül sor, a várandóssági pót­lék a gondozásba vétel hónapjának első napjától jár. A várandóssági pótlék lényegét tekintve megelőle­gezett családi pótléknak tekinthető, hiszen a gyermek megszületésének hónapjától a várandóssági pótlékot azzal azonos összegű családi pótlék váltja fel. 1993. január 1-jétől állampolgá­ri jogon minden gyermeket váró nőt térítésmentes terhesgondozás illet meg, amelyet az általa válasz­tott, szülészeti-nőgyógyászati szakellátás nyújtására jogosult in­tézményben, illetve orvosnál vehet igénybe. A terhesgondozás során elvégzik azokat a szűrővizsgálato­kat, amelyek a gyermeket váró nő és a magzat egészségét, illetve egészséges fejlődését kontrollálják. 1993. január l-jét követően vál­toznak a terhességmegszakitásra vonatkozó szabályok is. Amennyi­ben a terhesség megszakítását a gyermeket váró nőnél vagy a mag­zatnál fennálló egészségi ok indo­kolja, a műtétet az állapotos nő hozzájárulása esetén, minden kü­lön kérelem nélkül elvégzik. Ha a terhesség megállapítását követően az állapotos nő súlyos válsághely­zetre hivatkozva meg kívánja sza­­kíttatni a terhességét, fel kell hogy keresse a családvédelmi szolgála­tot, ha lehet, akkor az apával együtt. A szolgálat munkatársai tájékoztatást nyújtanak részére a gyermek vállalása esetén nyújtott állami és egyéb támogatásokról, a terhességmegszakítás módjáról és a következő terhességre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásairól, a fogamzásgátlás módszereiről. Amennyiben az állapotos nő a fel­világosítás során szerzett informá­ciók birtokában is úgy ítéli meg, hogy kéri terhessége megszakítá­sát, a szolgálat védőnője kitölti a kérőlapot. A kérelem aláírását kö­vető 8 napon belül, ezzel jelentkez­het az általa választott egészség­­ügyi intézméhyben, de beavatko­zásra a kérőlap kiállítását követő 3 napon belül nem kerülhet sor. Amennyiben terhessége megsza­kítását az állapotos nő súlyos vál­sághelyzetére hivatkozással kéri, úgy a térítési dij 5000 forint, de • A gyermek megszületésének hónap­jától a várandóssági pótlék családi pót­lékká változik. szociális helyzetére való hivatko­zással kérheti az összeg mérsékle­tét. A díjtételekről a családvédelmi szolgálat tájékoztatja. Bács- Kiskun megyében a következő he­lyeken működik a szolgálat: Kiskőrös: Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Kis­kőrös, Petőfi tér 5.; Kiskunfélegy­háza: Családvédelmi Centrum, Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 6.; Baja: Nővédelmi Szolgálat, Baja, Zombor u. 2.; Kalocsa: Anya Cse­csemővédelmi Tanácsadó, Kalocsa, Kossuth L. u. 36—38.; Kecskemét: Állami Népegészségügyi és Tiszti­­orvosi Szolgálat, Kecskemét, Ady E. u. 19.; Kecskemét: Széchenyi krt. 12.; Kiskunhalas: városháza. Mesemondók Majsán Nagy sikerrel rendezték meg a kis­­kunmajsai körzet általános iskolás mesemondóinak versenyét a majsai városi könyvtárban. Az alsó tagoza­tosok eredménye: 1. Kunhalmi Ág­nes, 4. o. t. (Kiskunmajsa, Arany J. Ált. Isk.); 2. Kubinyi Lili 4. o. t. (Kis­kunmajsa, Katolikus Ált. Isk.); 3. Bak Henrik 2. o. t. (Kiskunmajsa, Széche­nyi I. Ált. Isk.). A felső tagozatosok között 1. Péter-Szabó Csilla 5. o. t. (Kiskunmajsa, Arany J. Ált. Isk.); 2. Paragi Julianna 8. o. t. (Kömpöc, Ált. Isk.); 3. Medvegy Boglárka 5. o. t. (Jászszentlászló, Ált. Isk.). Az első helyezettek részt vesznek a megyei döntőn is. Dél-alföldi fejlesztési társaság Az ország első tájegységi befekteté­si társaságaként Békéscsabán meg­alakult a Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Kft. A társaság alapító elő­szerződését mintegy negyven Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Csongrád me­gyei nagyközségi és városi önkor­mányzat írta alá. A dél-alföldi beruházások irányítá­sára szerveződött társaság székhelye Békéscsaba lesz, s a tervek szerint tér­ségi, kistérségi kirendeltségeket szer­veznek a többi között Gyulán, Szarvason, Orosházán, Baján, Kiskő­rösön, valamint három dél-alföldi megyeszékhelyen: Szegeden, Kecske­méten és Szolnokon. • Felszállás: húszért, januártól a Kunság Volánnál. (PN-archív) A Kunság Volán Rt. helyi já­ratain nem fogadta el a viteldíj­emelést Kecskemét képviselő­testülete. A Volán ezért a kevés­bé kihasznált járatainak számát ritkítani szeretné, de a jogszabá­lyok szerint ezt csak dr. Erdei Áttila jegyző engedélyezheti. Hu­­nyady Szabolcs, a Volán igazga­tója érdeklődésünkre elmondta: pontosan még nem tudják, me­lyik járatokat kívánják ritkítani, de körülbelül 19 százalékos já­­ratszámcsökkentést terveznek. A január 1-jétől életbe lépő 6 százalékos áfát a Volán érvénye­síti a tarifákban, mégpedig felfe­le kerekítve. így fordulhat elő, hogy a jelenlegi 18 forintos buszjegy a 6 százalékos áfával bár 19 forint 8 fillérre jön ki, mégis húsz forintért fogják adni. Az egyvonalas bérlet 465, az összvonalas 634, a tanuló- és nyugdíjasbérlet pedig 159 forint­ba kerül januártól. Mivel Kecs­kemét képviselő-testülete hama­rosan ismét napirendre tűzi a viteldíjemelést, elképzelhető egy ennél jelentősebb tarifaemelés a közeljövőben. (m-gy-) HÚSZ FORINT A BUSZJEGY Felfelé kerekít a Volán Szatír a kalocsai temetőben Aki késő délután a temető sír­emlékei mögül előbújva, hosszú kabátját szétlebbentve, csupasz alsótestét idős asszonyoknak mutogatja . . . Nos, normális az ilyen? Az igazságügyi elmeorvos szakértő tiszte e kérdésre határo­zott, tudományosan megalapo­zott választ adni. E sorok írója csupán saját véleményét foglalja egyetlen szóba: nem! Az újabban kriminalitásáról közismert kalocsai temető izrae­lita sírkert felőli részén nemrégi­ben két Széchenyi-lakótelepi asz­­szony bandukolt hazafelé. Úgy három óra tájt érkeztek, mert amióta két fiatalember kést ránt­va követelte a fiatalabbik pénz­tárcáját, éppen itt a temetőben, egyedül egyikük sem mert ki­mozdulni. Maguk mondták: kü­­lön-külön gyávák, meg félnek is. Együtt és egymásért azonban nem száll inukba a bátorság. Ta­lán ez volt a szerencséjük, ami­kor a kés pengéje megvillant, s az alig száz méterre, éppen a sír fölé hajoló csak annyit látott: valami nincs rendben. Azok ott, akik a szomszédasszonyt körbe­fogják, nem jót akarnak. A má­sodperc századrésze alatt jött a felismerés, s máris rohant oda, kiabálásával föllármázva a teme­tő csendjét. Hát persze, hogy el­futottak! Ám ez már régen történt, így aztán nem is gondoltak újabb rosszra. Éppen azt hányták-vetet­­ték, hogy a kővázából ki kell önte­ni a vizet, nehogy a fagyok szétfe­szítsék, amikor egy vállas, zömök, úgy huszonöt éves fiú lépett eléjük. Égnek álló sötétbarna haja, ápo­latlan külseje önkéntelenül is ma­gára vonta a két asszony figyelmét. Az meg se szó, se beszéd, egy kaján vigyor kíséretében szétrántotta a majd bokáig érő kabátját, s muto­gatni kezdte fedetlen alsótestét. Ä két barátnő nemtetszését hango­san kinyilvánítva fordított hátat, s a kijárattal ellentétes irányba sza­­porázta lépteit. Aztán az eset még kétszer megis­métlődött. Egyik alkalommal két diáklány, majd egy fiatalasszony vált félholtra. Hiszen aligha sejtet­ték, hogy fényes délelőtt, éppen temetőben éri őket ilyen képtelen inzultus. Amint tudomásunkra jutott a megdöbbentő helyzet, a helyszínre mentünk tájékozódni. A volt zsidó ravatalozóhoz közeledve mocor­­gásféle hallatszott. Belépve az enyészettől rágott helyiségbe, pi­szok, szenny, mocsok fogadott bennünket mindenütt. A szana­­széjjel hányt ruhadabarokból ösz­­szeálló vackon középkorú, késfor­gató hírében álló férfi hunyorgott. Á nyomor, az igénytelenség szinte mellbevágó megnyilatkozását fi­gyelmen kívül hagyva, beszélgetni kezdtünk. Nem, nem ő — adta tudtunkra rögtön, mihelyt hallotta a szatírsztorit. — Persze, tudja ő, hogyne tudná, ki is az illető. De nem érdemes azzal foglalkozni, mert dilis. Ezt tudják róla a rend­őrök is, azért nem bántják. Ha be is vinnék, kis idő múlva engedhet­nék is szabadon — vázolta a jogi helyzetet. Áztán megtaláltuk a fiút is. Egy­szerű eset, mindenféle komplikáció nélküli. Ahogy az arra haladó is­koláscsapat ránézésre mondta: hibbant egy kicsit. Ám azért tenni kéne valamit, hi­szen a közösség az „előadást” lát­hatóan nem élvezi... Zsiga Ferenc MA RENDŐRSÉGI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A Petőfi Népe kérdései A megyei rendőr-főkapitányság képviselője a legutóbbi sajtótájé­koztatón bejelentette: figyelembe véve a lapunkban is jelzett problé­mát, miszerint az ünnepek miatt elmaradhat a közvélemény heti tá­jékoztatása, úgy döntöttek, hogy a két ünnep között informálják a1 megye lakosságát. Erre ma kerül sor, két órakor, a megyei főkapi­tányság kecskeméti épületében. Természetesen ismét kérdéseket ál­lítottunk össze az eseményre, me­lyeket az alábbiakban közlünk. — Megfelel-e a valóságnak, hogy a keceli Pintér Művek, illetve Pintér József ellen nyomozást foly­tattak az elmúlt hetekben? Ennek tárgya — állítólag — az a lakóko­csi volt, melynek fotóját a közel­múltban a Petőfi Népe is közölte. — A televízió egyik hírműsora december 18-án maffiózóként, ke­resztapaként említett egy meg nem nevezett kiskunhalasi vállalkozót. Honnét szerezhettek ilyen infor­mációkat, van-e valamilyen alapja a célozgatásnak, illetve folytat-e valamilyen vizsgálatot a rendőrség ilyen irányban kiskunhalasi vállal­kozó ellen? — Néhány hete lapunkban is közöltünk egy nyílt levelet a dél­alföldi lokálpatrióták egyikétől. A kiskunhalasi vagyonvédelmi alapítvány elnöki tisztéből való le­mondásra szólítja fel ebben a váro­si kapitányt. Részben mert össze­férhetetlennek véli a beosztásával, részben pedig azért, mert a nyári szabadsága idején az alapítvány mikrobuszával utazott külföldre családjával a rendőrtiszt. Igaz-e az a hír, hogy emiatt vizsgálat folyt a városi kapitány ellen? — Néhány hete két nyugati tí­pusú autót loptak el az egyik kis­kunfélegyházi használtautó-telep­ről. Hol tart a vizsgálat? — A megelőző sajtótájékoztató­ra feltett egyik kérdésünk kapcsán kiderült, hogy a közvélemény előtt nem pontosan ismert: kitől, mikor és miért vehetnek vért véralkohol­vizsgálat miatt. Milyen feleletet ad a jog erre a kérdésre? :— Miért fordulhat elő, hogy több hete eltűnt személyek keresé­séhez nem kéri a rendőrség a la­kosság segítségét? Pillanatnyilag hány eltűnt Bács-Kiskun megyei polgárról tudnak? — Kiadták-e, mikor és hány sze­mélynek azt a nyomravezetői díjat, amit a felsőszentiváni téeszelnök megtámadása után tűzött ki a rendőrség? A válaszok egy részét már hol­napi számunkban, a többit pedig folyamatosan közli a Petőfi Népe. Év végi mérleg a félegyházi mentőknél • Ma ilyenkor csak azt a hiányzó kocsit lehetne küldeni... ? (PVarchív) Nehéz esztendőt tudhatnak ma­guk mögött a félegyházi mentők. Augusztus óta mindössze négy gépkocsival dolgoznak, ugyanis a rendelkezésükre álló bérkeretek nem teszik lehetővé az ötödik jár­mű üzemeltetését. Emiatt nem egy esetben csak késve tudják felada­taikat ellátni. Márpedig feladat jócskán akad, hiszen idén novem­ber 10-éig annyi beteget és sérültet szállítottak, mint tavaly egész év­ben. S bár a hiányzó ötödik jármű egyfelől lehetővé teszi a géppark jobb kihasználhatóságát, másfelől hiánya nagyon is hátrányos, mert gyakran egyetlen gépkocsi sem áll készenlétben, márpedig ez egy mentőállomáson alapvető feltétel. Mindez a félegyhazi mentőállo­más ez évi tevékenységéről, Faze­kas Istvánné gazdasági vezetővel és Szabó Gábor garázsmesterrel folytatott beszélgetésünkből derült ki. A mai napig késik a július elsejé­re beígért 1250 forintos béremelés kifizetése is. Ezt most, év végéig, remélik kézhez kapni — visszame­nőlegesen is. Viszont a közalkal­mazottaknak megszavazott, úgy­nevezett 13. bér kifizetéséről vég­képp senki sem tud érdemben nyi­latkozni. így csak feltételezni me­rik — bizonyos homályos ígéretek alapján —, hogy januárban ennek a kifizetésére sor kerül. Pedig a pénzre égetően szükség lenne. Áz állomás mentőápolóinak bruttó bére 10—12 ezer, míg a gép­kocsivezetőké 12—14 ezer forint között mozog. Figyelembe véve éj­jel-nappal, vasár- és ünnepnapo­kon is állandó készenlétben folyó tevékenységüket, ez bizony kevés. Ráadásul az előző évek 20-30, nem egy esetben 40 órás túlóra-lehető­­segeik idén mindössze 5-7 órára estek vissza. Úgy érzik, a mentődolgozók helyzete jelenleg jóval hátrányo­sabb a más területeken tevékeny­kedőkénél. Talán ez magyarázza, hogy terveik, kilátásaik egyáltalán nincsenek. Jóformán még azt sem tudják, hogy jövőre milyen felál­lásban fognak tevékenykedni. Szász András Az elmúlt években sokszor jogos igényként merült fel az, hogy a Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ nem kezdeményez és nem tájékoztatja a területéhez tartozó la­kosságot. Ezen kíván változtatni Rum­­bach István, a szövetkezet elnöke. A na­pokban azzal a céllal látta vendégül a mű­ködési terület négy polgármesterét, hogy néhány, a községeket érintő kérdésben javaslatot tegyen, illetve véleményüket kérje. A szövetkezet december 15-én vegyi árukból diszkontáruházát létesített Csát­­alján. A jövőben ebből kívánja feltölteni saját bolthálózatát, fogyasztói ár alatti diszkontértékesítést végez, valamint vi­szonteladók részére számlára történő el­adást kínál fel nagykereskedelmi áron. Ennek kapcsán tesz ajánlatot a szövetke­zet az önkormányzatoknak. Bizonyos ér­tékhatár feletti vásárlás esetén saját gép­kocsijával szállítja ki az árut ezek intéz­ményeihez. További elképzelés, hogy 1993 első negyedévében az élelmiszerekre is kiterjesztik ezt a lehetőséget. A polgármesterek elismerően nyilat­koztak a javaslatokról. Valamennyi önkormányzat elkészíti a felméréseket, és ezt követően megállapodnak a szö­vetkezettel az igényelt vegyi áruk vá­sárlása vonatkozásában. T. G. Magyar alapítványok 1992 Magyar alapítványok 1992 címmel gyűjteményes kötetet jelentetett meg a Kurázsi havilap szerkesztősége. A könyv 7600 magyar bejegyzett ala­pítvány adatait tartalmazza tematikus csoportosításban. Jelenleg feltehetően ez a legteljesebb összeállítás a magyar alapítványokról. A kiadvány a Legfelsőbb Bíróság adat­­állományára épül, amelyet a Kurázsi című, alapítványokat és egyesületeket informáló folyóirat szerkesztőségéhez beérkezett adatok alapján egészítettek ki. , Fogjunk össze, hogy segíthessünk! A Centrum Áruházak Kft. áruházai a Fogjunk össze, hogy segíthessünk! elnevezésű országos akciója keretében október havi nettó forgalmának egy százalékát felajánlotta a szociálisan rá­szorulók megsegítésére. A kecskeméti Centrum 519 ezer forintot adott át a megyeszékhelyi Rászorultakért Alapít­ványnak, s annak kuratóriuma az ön­­kormányzat szociális és családvédelmi bizottságának rendelkezésére bocsátot­ta. A fenti összegből kétszázhatvanán kaptak Centrum vásárlási utalványt, amelyek a napokban megérkeztek a címzettekhez. Regionális tanácskozás Szűkebb régiójuk, kistérségi problé­máik megvitatására gyűltek össze Bács­almáson a Jánoshalmától délre eső terü­let, a Felső-Bácska polgármesterei. Megismerkedtek az Akadémia Duna— Tisza-közi Regionális Kutatóintézeté­nek munkájával, s közös gondolkodás­ba kezdtek arról, hogy térségük mi mó­don kapcsolódhatna be az Alföld-prog­ramba. Megállapodtak, hogy konzultá­cióikat a jövőben rendszeressé teszik. Rablók rendőrkézen A kalocsai Bokréta presszóban nem­régiben egy öregcsertői és egy uszódi férfi alkalmi ivócimborájukat a mellék­­helyiségig kísérték, ahol az egyikük le­fogta, a másik pedig eszméletvesztésig bántalmazta T. László kalocsai lakost. Az elaiélt áldozattól aztán könnyűszer­rel elvették karóráját és négyezer forint készpénzét. A pontos személyleírás alapján hamarosan őrizetbe vették a rablással alaposan gyanúsítható P. György uszódi, Ny. József öregcsertői lakost. Csak kérdezem... Mitől népszerű az úgynevezett lengyelpiac? Miért a nagy tolongás e helyeken az egész országban ? A magyarázathoz nem kell kivételes elemzőképesség, egyszerű oka van. Az átlagos magyar állampolgár­nak nagyon markáns tulajdonsága az, hogy nem hülye. Ha valamit meg akar venni — fuszeklitől a karos­székig —, akkor azt veszi, ami ol­csóbb. A magyar ember már csak ilyen. Es a lengyelpiacokon kevesebbe kerülnek a dolgok, ráadásul alkudni is lehet. . . ! Kézenfekvő a kérdés, vajon miért? A magyarázat hasonlóképpen egyszerű: azért, mert azok a külföldi állampolgárok, akik ott adják el cuccaikat, se vámot, se adót nem fizetnek, jó, hogy le tudják nyomni az árat. Kinek jó ez? Jó a vásárló­nak, jó az eladónak, miért nem csi­nálunk az egész országból egy nagy lengyelpiacot? Végül is lehet, csak ez a konstrukció egyedül annak nem jó, aki becsületesen, az érvényben lévő törvények szerint akar élni. Annak rendkívül hátrányos. O áfát fizet, tb.-járulékot, jövedelemadót, szám­laadási kötelezettsége van, nem tud­ja annyiért adni a csavarhúzót, mint az, aki csak úgy, áthozta éber vámo­saink látókörén kívül. Félek, hogy a csencselők hasznát is mi, adófizető állampolgárok álljuk a költségvetésben. Vagy nem 7 Csak kérdezem . . . Hámori Zoltán V________ J A csátaljai áfész tervei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents