Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-23 / 302. szám
8.oldal, 1992.december 23. PETŐFI NÉPE Antall József külpolitikai kérdésekről • Antall József: A Nyugat semmiféle stratégiával nem rendelkezik a kommunizmus összeomlására. Időszerű külpolitikai kérdésekről nyilatkozott Antall József kormányfő hétfőn, a Kossuth Rádió Esti krónikájának Ráadás című műsorában. Az első kérdéskör a délszláv válság megítélésével foglalkozott. A riporter arról kérdezte a kormányfő véleményét: elképzelhető-e katonai megoldás? Antall József hangoztatta, hogy a délszláv térségben valóban veszélyes helyzet alakult ki, amelynek kimenetelét illetően meghatározó jelentősége lesz a kis-jugoszláviai választásoknak. Katonai szempontból fontos szerepe lehet az ENSZ-nek és a NATO-nak. E szervezeteknek azonban el kell dönteniük, végül is mire szánják el magukat. Enélkül ugyanis a válság akar vég nélkül is elhúzódhat. Ezzel együtt a miniszterelnök úgy vélekedett: aligha kerülhet sor szárazföldi harcokra. Olyan megoldást kell találni, amely világossá teszi a szerb vezetés számára, mi a politikai tétje a helyzet alakulásának. A bősi vízlépcsővita ügyében a kormányfő hangoztatta: Budapest elment addig a határig, ameddig felhatalmazása alapján elmehetett. A további lépésekhez a kormány elemezni kívánja a kialakult helyzetet az országgyűlési bizottságokkal és a parlamenti frakciókkal. A tárgyalásokat és a döntéshozatalt megnehezíti a csehszlovák szétválás. Mindazonáltal Budapest elvi álláspontja változatlan: megsértették Magyarország területi integritását es ökológiai veszély fenyeget a C variáns megvalósítása miatt, amely ezért elfogadhatatlan Magyarország számára. A riporter tudakolta a kormányfő véleményét az orosz politikai fordulatokról is. Antall József szerint nem lehet ugyan kizárni egy esetleges fordulat lehetőségét Oroszországban, ám Jelcin elnök mindeddig tehetséges politikusként mutatkozott be, aki érdemeket szerzett az átalakulásban. Az igazi nagy kérdés — akárcsak az egész közép-kelet-európai régió átalakulásában — a hadsereg viselkedése. A világszerte nagy riadalmat keltett Kozirjev-beszéd kapcsán Antall József úgy vélekedett, hogy az orosz külügyminiszter rádöbbentette a világot: milyen eshetőségekre kell számítania. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Nyugaton sokáig fékezni akarták a közép-kelet-európai változások ütemét, rettegve a Szovjetunió arzenáljától. A második szakaszban, a moszkvai puccs után pedig éppenséggel „rózsaszínben látták” az átalakulás lehetőségeit. Ezután következett a rádöbbenés, amikor is kiderült: a Nyugat semmiféle stratégiával sem rendelkezik a kommunizmus összeomlására. A világ ma sem tudja, mit is kezdjen a volt Szovjetunió területén élő sok száz millió emberrel. Végezetül az Egyesült Államok várható külpolitikai irányvonaláról fejtette ki véleményét a kormányfő. Antall József — miután nagyrabecsülését fejezte ki a most távozó Bush elnök tevékenysége iránt — úgy vélekedett: a Clintonkormányzat első időszakában várhatóan bizonyos gazdasági fellendülés lesz. Nem valószínű, hogy az új demokrata adminisztráció a „republikánus betegségbe” esne, és befelé fordulóvá válna. Várhatóan folytatódik a globális politika, bár a jelek szerint a délkelet-ázsiai térség iránt kisebb fogékonyságot tanúsít majd Washington. Európa és a volt Szovjetunió stabilitását viszont várhatóan fontosnak tartja majd a hivatalba lépő adminisztráció. MÁR NEM AMERIKA A MINTAKÉP Mit szeretnek és mit nem az európai fiatalok? • A fiatalok újabban nem szeretnek stadionbeli rockkoncertekre összezsúfolódni és megvetik az elegáns ruhát. A Londonban nyilvánosságra hozott, „Eurokids” című 24 oldalas tanulmány arra vall,“hogy miközben a politikusok GATT-ról, kvótákról és Maastrichtról vitatkoznak a végtelenségig, az ifjúság oda se bagózik, hallani sem akar megosztottságról és új összeurópai kultúrát alakit ki magának. Az EK-beli fiatalok túlnyomó többségét nem érdekli a nemzeti önazonosság, egyforma ruhában járnak, ugyanazt eszik, és 66 százalékuk beszel angolul, vagy legalábbis ezt állítja. A főbb megállapítások: már nem Amerika a kulturális mintakép, hanem a Távol-Kelet és az onnan érkező fejlett technológiájú fogyasztási cikkek. A kedvenc étel a japán szusi és a spanyol tapas, a kedvenc ruhadarab már nem a Levi’s, hanem az olasz és a francia gyártmányú farmer. A fiatalok újabban nem szeretnek stadionbeli rockkoncertekre összezsúfolódni és megvetik a yuppie státuszszimbólumokat, az elegáns ruhát, a sportkocsikat és a pénzhajhászást. Ezen közben a nyugat-európai lányokat mégis jobban érdekli az életpálya, mint a férjhez menés: a lányok Hollandiában átlagosan 25 éves korukban mennek férjhez, Görögországban pedig 23 éves korukban — a nyolcvanas években még mindkét országban 22 éves kor volt a fejbekötés ideje. A fiatalok mindinkább elfordulnak a McDonald’s-féle gyorsétkeztetéstől, az alkoholtól, a cigarettától és a kábítószertől (ha ez utóbbiak közül nem is mindegyiktől), s jobban kedvelik a vegetáriánus kosztot, az ásványvizet, a videojátékokat és a kártyából való jóslást. Az AIDS-et többnyire csak ijesztgetésnek tekintik, amitől normális embernek nem kell aggódnia. A nyolcvanas évekhez képest csökkent körükben a türelem a homoszexualitás iránt, viszont a pornográfia népszerűsége növekedett. A fiatalok látókörét bővíti az utazás: 40 százalékkal többet utaznak külföldre, mint a felnőttek. A maastrichti uniószerződéseket és általában az európai egységet lelkesen üdvözlik. Az ifjúság még a Maastricht-ellenes Nagy-Britanniában és Dániában sem érti, mit óvatoskodnak az idősebbek. Az öreg nacionalista politikusok magatartását a háborús élményekkel magyarázzák. Mindent egybevetve: a reprezentatív felmérés szerint az EK-beli fiatalok elsöprő, 78 százalékos többsége szeretné, ha tulajdon hazája mind szorosabban bekapcsolódnék a közösségbe. Mészáros György Hetvenezer magyar menekült amerikai letelepítője Nemrégen vette át a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét Leo Cherne. Nem ez volt az első: magas francia, német, osztrák kitüntetések előzték meg. Cherne az amerikai közélet „nagy öregjeinek” egyike: a háború alatt a hadiipar megszervezésén dolgozott, utóbb Truman elnök európai, MacArthur,tábornok ázsiai tanácsadója volt. Ám szinte egész életét az egyik legnagyobb amerikai emberbaráti intézménynek, az International Rescue Committee-nek (Nemzetközi Megmentési Bizottság) szentelte és különleges érdemeket szerzett a magyar ügyben: 56 októberében maga vitt segélyszállítmányt Budapestre és szervezetének oroszlánrésze volt mintegy 70 000 magyar letelepítésében a forradalom után az Egyesült Államokban. — A magyar forradalom óriási rokonszenvet keltett az Egyesült Államokban. Ám hiába kértünk nyilvános állásfoglalást az újjáválasztásáért küzdő Dwight Eisenhower republikánus elnöktől, illetve Adlai Stevensontól, a demokrata[>árti elnökjelölttől: röviddel a váasztás előtt nem kockáztattak ... — emlékezik Leo Cherne. — Az IRC bécsi irodájának teherautóját azonban napokkal később telerakhattuk amerikai gyáraktól kapott antibiotikumokkal, élelmiszerrel — az amerikaiak így is adakoztak. A szállítmányt Budapestre vittük. Szobánkra, az Astoriában máig emlékszem, mert hiányzott egy fala — az oroszok kilőtték ... A rakományt szerencsésen átadtuk Maiéter Pál katonáinak, a szabad szakszervezeteknek, illetve az éppen akkor szabadult Mindszenty bíborosnak. Cherne — valószínűleg szerencséjére — még a második orosz támadás előtt elhagyta Budapestet. New Yorkba repült, hogy kihasználja a legnépszerűbb rádióműsor, az Ed Sullivan show kínálta lehetőséget: friss szemtanúként számolhatott be a magyar forradalomról és szabadságharcról. — A műsor visszhangja példátlan volt a gyűjtések történetében: napok alatt csaknem négymillió dollár gyűlt össze, akkor óriási öszszeg, méghozzá néhány dolláros adományokból — szinte az egész amerikai társadalom megmozdult. Kellett is: akkorra már láttuk, hogy sajnos nem a helyszíni segélyre, hanem az áradó menekültek támogatására kell a pénz. Az IRC-nek oroszlánrésze volt abban, hogy bécsi központja áldozatos munkájával ellátták és a befogadó országokba irányították a menekülteket — mintegy 70 000-et az Egyesült Államokba. Leo Cherne irodája azután is, hosszú évtizedekig nyitva állt a magyarok előtt, minden menekült számíthatott az IRC és személyesen a magyarokjó barátjának számító elnök támogatására. • Városi Ferenc A legifjabbak. Pünkösdiek ünnepe Kecelen Szélesre tárt kapu A templom áll. December 19-én meghívott vendégek jelenlétében Kecser István lelkész, a pünkösdi egyház elnöke a nemzeti színű szalag átvágása után meghatottan nyitotta meg kulcsával ajtaját: szélesre tárva minden betérő előtt. A péceli gyülekezet ifjúsági kórusa adott szolgálatot. A hangszeres kísérettel énekelt dalaik egy felszabadult, örömteli Isten-hitről adtak tanúbizonyságot. A számvetés is az örömmel végzett áldozatos munkáról szólhatott: szinte saját erőből (a helybéli és az ország minden részéről kapott gyülekezeti támogatásból), valamint a megyei önkormányzat segítségével tízmillió forint értékűre becsülhető a háromszintes templomépület. Az építészetileg is különleges megoldások Váradi István tehetségét méltatják. Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke, Polgár István főtanácsos és Kecel polgármestere Schindler János polgármester köszöntötte az ünnepi alkalomból a gyülekezet tagjait. Dr. Dankó László kalocsai érsek levelében fejezte ki jó kívánságait. mint félszázan érlelték meg magukban a gondolatot: csatlakoznak a közösséghez. Az építkezést próbáltak általános tapasztalataival ellentétben a keceli templomépítés nem a kifáradást, a széthúzást eredményezte! A keceli gyülekezet a munka végeztével immár nagy gyülekezetté növekedett. Ä békességet mindenek felett óhajtó pünkösdiek csöndes, örömteli hitvallása ez. Nagy Mária Örömteli hitvallás Beck Istvánnal, a gyülekezet egyik tagjával a templomavatást 9 Gyülekezés a templomavatora. A pünkösdi egyház Magyarországon tízezernyi tagot számlál. Negyvenöt nagy gyülekezetük, másfél száz kisebb tevékenykedik országszerte. Ha a létszámukhoz viszonyítva nézzük azt a tényt, hogy három otthont tartanak fent (időseknek, szegényeknek, alkoholistáknak), tetten érhetjük a vallási közösség munkálkodásának lényegét: a szeretetet és a békesség feltétel nélküli gyakorlását. A keceli gyülekezet — Városi Ferenc vezetésével — pár évvel ezelőtt még húsztagú volt. A helybéliek szinte semmit sem tudtak róluk, noha a szabadegyházakhoz tartozó közösség még a második világháború előtt létrejött. Kevés létszámmal, családoknál tartották összejöveteleiket, mígnem pár éve elhatározták, telket vásárolva a nagyközség frekventált helyén, templomépitésbe kezdenek. követően beszélgettünk. Szavaiból kiderült: a három éven át tartó építkezés a kis közösségre jótékony hatást gyakorolt. Munkálkodásukat, igyekezetüket látva több • A keceli pünkösdiek (választás)!
