Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-22 / 301. szám
6. oldal, 1992. december 22. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Mit kíván a magyar vállalkozó? A résztvevők egy csoportja. (Straszer András felvétele) Fórumot tartottak Kecskeméten a napokban a vállalkozók, amelyet a Vállalkozók Pártja városi szervezete, a Kisosz megyei szervezete, valamint a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület közösen szervezett. Tudatosan két ellenzéki párt, az SZDSZ és a Fidesz egy-egy országgyűlési képviselőjét, dr. Gaál Gyulát és Kosa Lajost hívták meg az eszmecserére, mondván, tőlük várnák leginkább, hogy a parlamentben — a vállalkozók érdekeivel is összhangban — változtatást sürgessenek a kormány gazdaságpolitikájában. Költségvetés, bank, kamat Gonda József mondott vitaindítót a VP részéről, amelyben érintette a nemzetgazdaság neuralgikus pontjait: az ipari termelés hanyatlik; sok vállalkozó föléli tőkéjét és tönkremegy a kormány pénzügyi politikájának következtében, vagyis a hihetetlenül kedvezőtlen hitelföltételek miatt; a magyar vállalkozók érdemben nem vehetnek részt a privatizációban, az utóbbi ok miatt; a keleti barterüzletek intézményes támogatása hiányzik; a magyar áruk védtelenek a hazai piacon a bezúduló nyugati cikkekkel szemben; az agrárgazdaság átalakítása ésszerűtlenül zajlik, ez a gazdasági ág is hanyatlik három éve; a kormány az érdekképviseleteket nem tekinti partnernek — hangzott a többi közt a vitaindítóban. A meghívott ellenzéki képviselők a bírálat zömével egyetértettek hozzászólásukban. Gaál Gyula elemzést adott az államháztartás működéséről, a költségvetési hiány és a magas banki kamatok összefüggéséről, miszerint a bankrendszert az állam kiszolgálásának kényszere kárhoztatja jelenlegi szerepére, amikor is nem tud vállalkozásszervező tevékenységet vinni. A kárhoztatott mértékű adók magyarázata: a kormány a költségvetési hiány pótlására, mérséklésére a vállalkozóktól vonja el a pénzt. Abonyi Géza, a kecskeméti ipartestület titkára azt hiányolta a többi közt, hogy a parlament még mindig halogatja a gazdaságot serkentő jogszabályok megalkotását. Ne álvitákat tartsanak a parlamentben az adófizetők számlájára, hanem a gazdaság megsegítésére irányítsák a törvényhozó munkát. A vállalkozásbarátnak hirdetett gazdaságpolitika jellemzésére azt mondta el, miként akadályozták meg az ipartestületet egy, a vállalkozók saját pénzén alapuló garancia egyesületének létrehozásában. Füttyszóra nem megy A kereskedők és vendéglősök érdekképviseleti szervezetének, a Kisosznak a titkára, Rózsa Béla arról beszélt, hogy az új áfatörvény alapján lehetetlen lesz kiszámolni, mi a tényleges konkrét kötelezettsége egy-egy vendéglősnek. Kifogástalan, hogy a bankok kisebb összegű, kisvállalkozók számára szükséges hiteleket nem folyósítanak, inkább a nagyokat szolgálják ki. Major József kiskőrösi vállalkozó együttműködést ajánlott az ellenzéki pártoknak. Csipkó Sándor keceli vállalkozó azt mondotta a képviselőknek: a költségvetés bevételi oldalát is vizsgálniuk kellene. Mert már tavaly tudni kellett volna: sokkal kevesebb lesz idén a befizetés, hiszen a nagyüzemek tönkremennek, az iparban és a mezőgazdaságban is. Á nagy szociális terhek enyhítésére a kormány a gazdaságból veszi ki a tőkét; az előző rendszer által meghonosodott modellel szakítani kellene. Jövőre tovább csökkennek az állam bevételei, a mezőgazdaság jövőre éri el a mélypontot, növekszik ott is a munkanélküliség. Füttyszóra nem terem az országban árutermelő parasztságok sokasága; több évi türelemre van szükség ahhoz, hogy a régi gazdaságok helyét elfoglalják ezek a kívánatos újak. (Kári János, a Kereskedők és Vendéglátók Kamarájának elnöke is kivette részét a vitából, hozzászólását egy hét múlva a PULT-ban ismertetjük.) Mindenki feketén! Pénzes Róbert sükösdi vállalkozó és mások a nemzetközi tőke magyarországi „viselkedésével” foglalkoztak hozzászólásukban. Az expóval kapcsolatosan aggodalom kapott hangot: már az előkészületek előrevetítik a magyar résztvevők (vállalkozók) hátrányos helyzetét, a külföldi- kivitelezők beszállítóknak adják majd az üzleteket—a magyar -kormány pedig fizet a magyar adófizetők pénzéből. Lugosi Nándor kecskeméti kereskedő a csempészárukat forgalmazó KGST-piacokról kibontakozott vitában úgy vélekedett: kereskedjen mindenki feketén, hányjanak fittyet a törvénynek az eddigi tisztességes kereskedők is — ha egyszer a kormány, szemet huny az adómentes adok-veszek fölött. A. T. S. A MAGYAR NEMZETI BANK Érvényben: devizanem HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI 1992. december 21. vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 128,87 129.22 129,57 ausztrál dollár 57,09 57,24 57,39 belga frank (100) 255,90 256,48 257,06 dán korona 13,63 13.66 13,69 finn márka 16,06 16,11 16,16 francia frank 15.39 15,43 15,47 holland forint 46,80 46,91 47,02 ir font 139,09 139,41 139.73 japán yen (100) 66,92 67,07 67,22 kanadai dollár 64,67 64,84 65,01 kuvaiti dinár 274,83 275,52 276,21 német márka 52,61 52,73 52,85 norvég korona 12,24 12,27 12,30 olasz líra (1000) 58,52 58,68 58,84 osztrák schilling (100) 748.04 749,74 751,44 portugál exeudo (100) 58,57 58,71 58,85 spanyol peseta (100) 73,88 74.07 74,26 svájci frank 58,34 58,48 58,62 svéd korona 11,83 11,86 11,89 tr. és cl. rubel • 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 82,40 82,60 82,80 ECU (Közös Piac) 102,83 103,08 103,33 Növekszik a világkereskedelem Jövőre várhatóan 4,9, 1994-ben pedig 6,1 százalékra gyorsul a világkereskedelem növekedése — véli a 24 legfejlettebb iparú országot tömörítő OECD szokásos év végi jelentésében. A növekedésben az általános világgazdasági lábadozás és a GATT keretein belül folyó világkereskedelmi tárgyalások sikeres befejezést váró remények mellett a kelet-európai országok külkereskedelmének számottevő bővülése is szerepet játszik. LEGYEN KREATÍV ÉS STRESSZTŰRŐ A menedzser személyisége A magyar származású, Svédországban élő klinikai pszichológussal, dr. Michael Ben Menachemmel beszélgettünk a menedzserszemélyiség jellemző vonásairól. A témakör jó ismerője, választott hazájában magánklinikát működtet, ahol az úgynevezett menedzserbetegséggel is foglalkoznak, nevét idehaza jól ismerik: több könyve magyarul is megjelent, egy hazai alapítvány és betéti társaság is fűződik nevéhez. Kiből lesz menedzser? — Egyesek szerint a jó menedzser nem lesz, hanem születik. Mennyire igaz ez? — Annyiban, amennyire tény, hogy vannak bizonyos munkakörök, pályák, amelyeknek sikeres műveléséhez bizonyos adottságok szükségeltetnek. Miután a menedzser, az üzletember feladatának jelentékeny része az emberi kapcsolatokra épül, előfeltétel az emberismeret, a jó kapcsolatteremtő képesség és az emberekkel való bánni tudás. Következésképpen az számíthat sikerre, aki kicsit extrovertált, praktikus intelligenciájú, gyors szellemi energiákkal rendelkező, amihez jó, ha kedvező külső és előnyös megjelenés társul. Talán ennyi az, amit úgymond „hozni kell”, a többit viszont meg lehet tanulni. — Mégis, milyen személyiségjegyeket tart a legfontosabbnak ? — Úgy hiszem, nehéz így rangsorolni, inkább fogalmazzunk úgy, mi az, amit nem nélkülözhet a menedzser. Mint említettem, az emberismeret és az emberekkel való bánni tudás, nem túlzók, ha azt mondom művészetét. A gyakorlati emberismeret alapfeltétele, hogy rendelkezzünk azzal a képességgel — ami oly sokakból hiányzik — figyeljünk másokra. Aki csak önmagára kíváncsi és nem tud másra figyelni, abból soha nem lesz jó menedzser, jó üzletember. Kreatívok és áltehetségek A kreativitás a képességeknek olyan sajátos együttese, ami által új produktumok jönnek létre. A kreatív emberre jellemző a széles körű érdeklődés, lényeglátás, kritikus gondolkodás, a sablonok kerülése és az eredeti megoldások előnyben részesítése. A kreatívok képesek szakítani a régi utakkal és módozatokkal, ha rájönnek, hogy azok hibásak, elavultak. Nem kötődnek a megszokottakhoz, távol áll tőlük a formalitás és a túlzott hagyománytisztelet. A kreatív ember nagy kincs, ezért a középszerű és kisképességü emberek támadják, mert félnek tőlük. így kerülnek vakvágányra sokszor jó elgondolások, laposodnak el zseniális kezdeményezések. Ám jó, ha különbséget teszünk kreatív emberek és az áltehetségek között. Ez utóbbiak arról ismerhetők fel, hogy addig alkotók, amíg a szavak terjednek, a cselekvésnél ezer kifogással állnak elő. A maguk gyengéit készek más hibáival magyarázni. — A menedzser, az üzletember munkája a sikerekben mérhető. Nyugaton is nap napután előfordul, hogy sikeres üzletemberek hirtelen összeomlanak. Nálunk a gazdasági életben még több az esetlegesség még nagyobb a veszély, hogy a testi-lelki egészség elveszíthető. Mit lehet tenni? Ha nagy a stressz Aki jól érzi magát a munkájában, rendezettek az anyagi viszonyai, meghitt a családi élete és kellemesen tölti a szabaidejét, jobban elkerülheti a stressz okozta bántalmakat, mintha nem lenne ilyen szerencsés. Ám, ha egyre több lesz a feladata, növekszik a hajsza. Egyszercsak úgy érzi nem bírja, összecsaptak felette a hullámok. Soha nincs otthon, a gyermekeit alig ismeri, eltávolodott a feleségétől. Már szabadideje sincs. A megoldás kétféle: objektíve csökkenti a stressz-szituációkat vagy objektíve alkalmassá tenni önmagunkat a stressz leküzdésére, azaz a stressztűrő képességet növelni. Van, aki erre természeténél fogva képes, mások viszont ehhez jó, ha időben szakember segítségét kérik. Úgy látom, hogy ma már Magyarországon is túljutottak azon, hogy gyanús dolog, ha valaki pszichiáterhez jár. Ahogy természetes, hogy ha a kocsival baj van, szerelőhöz visszük és nem magunk kísérletezünk vele, ugyanúgy természetesnek kell tartani, hogy testi-lelki egészségünk karbantartására igénybevesszük a szakemberek tudását. Dr. Takács Ilona Csak a kutya lábait nem lopták el... Az új idők szele, ha lassan is, de végül Moszkvát is elérte. Az orosz fővárosban is megjelent a hatlábú kutya. Az olasz Agip cég, amelynek köztudottan ez az emblémája, a házigazdákkal közösen, nemrég megnyitotta első moszkvai töltőállomását. Az eseményt nagy várakozás előzte meg. Először is azért, mert a volt Szovjetunióban immár a benzin is mindinkább hiánycikké vált, másodszor pedig, mert a vegyes vállalat megígérte, hogy „helyi személyzetével és nemzetközi szakértelmével garantáltan világszinvonalú szolgáltatást fog nyújtani.” Vagyis mindig lesz az állomáson benzin, azt nem keverik mindenféle vacakkal, az alkalmazottak nem lesznek gorombák a vevőkkel, és így tovább . . . A nyitó ünnepségen a szalagot annak rendje és módja szerint átvágták, megindult a gépkocsisor. . Aztán eltelt néhány nap és a beígért világszínvonalból nem lett semmi. Vajon miért? Ezt próbálta kideríteni a helyszínen az Izvesztyija munkatársa. Elsőnek a vezérigazgatótól, Edmond Flajrulintól remélt tájékoztatást kapni. Ez azonban rengeteg időt vett igénybe, mert a vegyes vállalat feje percenként ugrott fel helyéről és rohant ki, valamit magyarázva a benzinre várakozó autósoknak. Az orosz töltőállomásokon — megjegyzem, máshol is — az a szokás, hogy az autós, miután kifizette a kezelőnek a benzin árát, maga engedi be a gépkocsi tartályába az üzemanyagot, míg a tankba be nem fért mennyiséget marmonkannába tölti. Áz Agipnál azonban a berendezés úgy van beállítva, hogy amint kihúzzák a töltőpisztolyt az autó tartályának csövéből, a benzinadagolás megszűnik és kigyullad a „Térjen vissza a pénztárhoz és vegye el a visszajáró pénzt!” feliratú tabló. De ezt a marmonkannákkal, hordókkal és nyitott műanyag edényekkel érkező moszkvai autósok egyszerűen nem voltak hajlandóak tudomásul venni. Nyomkodták, gyötörték a pisztolyt, nem mentek tovább és ezzel még inkább fenntartották a mögöttük várakozókat. Őket igyekezett a vezérigazgató meggyőzni arról, hogy bármit is tegyenek, a kannákba nem kaphatnak benzint! Micsoda világszínvonal az, ahol előre kell fizetni?! — háborodott fel az újságíró, aki már járt külföldön és így tisztában volt azzal, hogy az önkiszolgáló — és egyáltalán mindenfajta — benzinkútnál a kiszolgálás után fizet az autós. Nos kiderült, hogy az első napon az Agipnál is ez volt az eljárás, csakhogy — mint utóbb megállapították — a klienseknek pontosan a fele „felejtett el” fizetni és távozott az olasz töltőállomásról angolosan. Ezután tértek át az Agipnál is az orosz benzinkutaknál általánosan bevett előzetes fizetésre. Ugyancsak az első napon a kliensek „elvitték emlékbe” mind a tíz hordozható minikompresszort. Azóta, aki ellenőrizni kívánja a nyomást kocsija gumiköpenyeiben, hosszan várakozhat a töltőállomás egyetlen, de nagy és a betonhoz csavarozott kompresszoránál. A tűzoltási célokat szolgáló homokkal az Agipnak már jóval nagyobb szerencséje volt. A homokot tartalmazó tíz műanyag vödör közül csak kilencet vittek el a moszkvaiak az első napon. Ugyanez volt az arány a poroltóknál is. „Csak a kutya lábait nem lopták el” — fakadt ki szomorúan az eredetileg világszínvonalúnak tervezett moszkvai töltőállomás egyik kezelője ... Sz. A. a B. N. nyomán Számlát ad a taxióra A MAGYAR NEMZETI (BANKJEGY ÉS Érvényben: Pénznem BANK HIVATALOS VALUTA CSEKKJ-ÁRFOLYAMAl 1992. december 21. vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 128,14 129,54 130,94 ausztrál dollár 56,44 57,06 57,68 belga frank (100) 253,97 256,30 258,63 dán korona 13,54 13,67 13,80 finn márka 15,83 16.03 16,23 francia frank 15,31 15,45 15,59 görög drachma (100) 39,25 39,67 40,09 holland forint 46,50 46.93 47,36 ír font 137,78 139,08 140,38 japán yen (100) 66.44 67,04 67,64 kanadai dollár 64,02 64.72 65,42 kuvaiti dinár 272,53 275,28 278,03 német márka 52,30 52,78 53,26 norvég korona 12,15 12.27 12,39 olasz líra (1000) 58,10 58,74 59,38 osztrák schilling (100) 743,64 750,44 757,24 portugál exeudo (100) 58,34 58,89 59,44 spanyol peseta (100) 73,31 74,07 74,83 svájci frank 58,12 58,66 59,20 svéd korona 11,80 11,93 12,06 USA-dollár 81,75 82,53 83,31 ECU (Közös Piac) 81,75 82,53 83,31 • Három hónapos sikeres gyakorlati próba után a közeljövőben születik döntés az ügyben, hogy a taxikba melyik számlát adó készüléket helyezik majd el. Az egyik legnagyobb fővárosi fuvarozócégnél, a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál egy izraeli taxióra vizsgázott. Az új taxióra számlát ad, ez kizárja a taxisok körében a manipulációt, a ténylegesnél több tarifadíj felszámolását, a tisztességesen dolgozó taxisok számára viszont megkönynyíti a napi zárást. (Az MTI-felvétel a Fővárosi Autótaxinál készült) Termékeladás — szolgáltatással együtt Nehéz pontos képet kapni arról, hogy a kisvállalkozások miképpen tudnak eredményesen tevékenykedni, fennmaradni. A fenti témáról a bajai székhelyű AXIS Kft. ügyvezetőjével, Sipos Mihállyal váltottunk szót. Amint elmondta, korán felismerték azt a tényt, ha csupán értékesítéssel foglalkoznak, akkor vállalkozásukat nem tudják hosszú távon fenntartani a hatalmas konkurencia miatt. Ezért döntöttek úgy, hogy az eladott árucsoportokhoz a szolgáltató rendszert is kiépítik. Mivel cégük elsősorban számítástechnikai és szórakoztató elektronikai cikkek eladásával foglalkozik, ezekhez megszervezték a szervizszolgálatot és export—import tevékenységet is folytatnak. Jövőre szeretnék a szolgáltatásaik színvonalát tovább emelni és vásárlóiknak további előnyöket biztosítani. Üzleti koncepciójuk egy fejlett, vevőorientált angolszász rendszer meghonosítása a környezeti sajátosságok Figyelembevételével. Sipos úr szerint az eredményes gazdálkodó szervezeteknek a vevő iránti tiszteletüket a jövőben tovább kell fokozniuk a vásárlókör megtartásának érdekében. Az IBM 43XX gépcsalád értékesítése és telepítése kapcsán szerzett tapasztalataik alapján pályáztak a Záhony határátkelőhely rendszertelepítésére kiírt versenytárgyalásokon és sikereiket mi sem bizonyítja jobban: az IBM magyarországi képviseletét megelőzve kapták meg a megrendelést. Sipos úr arról is beszélt, hogy sikerük annak köszönhető, hogy a termékeik árát arányosan határozzák meg a használati értékükkel, a felhasználókkal pedig igyekeznek megértetni, hogy csak akkor eredményes a technikai telepítése, ha betartják az ideális sorrendet és lehetőleg egy vállalkozással végeztetik el a teljes kivitelezést. Mihálovics Enikő
