Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

1992. december 22., 5. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PH kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Villámkarriert csinált Dániában • • • • HUZAVONA A KAMAT KORUL Százmillió dollár kereskedőknek Lefogadom, hogy nagyon keveseknek mond ez a név valamit Kecske­méten: Thomas Nygaard Graholy. Ha azonban beszélgetésbe kezdünk a Dániában élő fiatal üzletemberrel, a Levinsky Fashion divatcég exportmenedzserével, akkor nem kell hozzá tolmács. Magyarul mondja, hogy ő az a Graholy Tamás, aki 1988-ban ment ki Dániába, s ott felvette a felesége nevét is. A Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett, s jelentkezett a jogi egyetemre, de az elegendő pontszáma ellenére a felvétel nem jött össze. — Mi csinált hát? — Dolgoztam az Aranyhomok­ban, a Gerébi-kastélyban, a Szau­na Hotelben, a SZÜV-nél és az illetékhivatalban is. Nem igazán találtam kedvemre való feladatot. A gimnáziumban és külön is inten­zíven tanultam az angol nyelvet, az évek során többször jártam Dániá­ban, tetszett is az ország, igy meg­pályáztam odakint egy ösztöndí­jat, s meg is kaptam. Egy angol —dán közös egyetemen tanultam fejlesztést. — így kezdődik egy karrier? — Fél év után abbahagytam, túl elméleti volt. — És? — Még amikor kijöttem, beté­vedtem a tőzsdére. Összejöttem egy mogorva brókerrel, aki beava­tott a szakma titkaiba, és beaján­lott részvényforgalmazó körökbe. 1988 nyarától megugrottak az álla­mi kötvények, nőtt a részvényfor­galom. Ezzel kerestem a zsebpénzt. Utána félállást ajánlottak és elfo­gadtam. Jött a lehetőség Nyugat- Európában a kölcsönök forgatásá­ra. Megismertem az EK-országok banktörvényeit, a börzék működé­sét, kaptuk az információt a ban­kokról. — Ebből lett a nagy üzlet? — 1988 decemberében Angliá­ban voltam egy kurzuson, és elad­tam az egyik szervező cégnek a nagy ötletet. — Mi volt az? — Megtudtam, hogy egy hajó­gyártó cég, amelynek jól jegyezték a részvényeit, elveszítette a jövő évi nagy külföldi megrendeléseit. Az én partnerem így időben, még az árfolyamzuhanás előtt megszaba­dult a részvényeitől. Ennek nyo­mán ő sokat keresett, s pénzhez és főleg további megrendelésekhez juttattam én is. Piaci elemzéseket készítettem például. — Egyebek között. — Igen, bejegyeztettem még egy ingatlanügyletekkel foglalkozó kft.-t, ehhez 200 ezer korona kel­lett. Társaimmal együtt ipari, ke­reskedelmi ingatlanokat béreltünk ki, majd továbbadtuk. Figyeltük a kényszerárveréseket. És mind­eközben dolgoztam postásként, meg voltam tenisztréner is. — A divatszakmától még messze vagyunk? — Nyolc hónap múltán már ott voltam. Készítettem egy piaci ana­lízist. Portugáliára, és bejött az üz­let. Utána rám bízták az exportot, ami most 76 országba megy, majd jogot szereztem a részvényvásár­lásra, és így lett végre 10 százalék­nyi rész az enyém a cégben. — Sima út, villámkarrier. Má­sok öt évig nem lehetnek dán állam­polgárok, s akár életük végéig küsz­ködnek az idegenség érzésével... — Nekem többszörösen is sze­rencsém volt. Az állampolgárság nem jelentett gondot . A nyelvisme­ret a legfontosabb. Én hivatalosan mint magyar menekült voltam nyil­vántartva, de fölvettek az egyetem­re, így kikerültem a táborból. Utá­na pedig dolgoztam, adót fizettem. Türelmes voltam a dánokkal, ez fontos, elfogadtam a szokásaikat, például, hogy spórolósak. Üzlet­emberként is megpróbálok dán fej­jel gondolkodni, követem a szakma napi információit. Ami szintén sze­rencse, de ez már későbbi: az apó­som korábban Angliában dolgo­zott a követségen, most a munkaa­dók szövetségének főtitkára. — Üzleti alapelvei? • Thomas Nygaard Graholy. — Óvatosság és precizitás. Min­den vevő egyforma, a kis cég is, a nagy is. Tárgyalások előtt tájéko­zódom a partnerről, banki kapcso­latairól, az adott ország fizetési fel­tételeiről. Az elméletben tanulta­kat igyekszem a gyakorlatban hasznosítani. — Apropó, egyetem ... — Három évet végeztem jogi, kereskedelmi, közgazdasági terüle­ten, de még nincs kész diplomám. — Kell? — Igen. — Ha újra kezdené, ma húszéve­sen, újra Dániát választaná? — Nem, azt hiszem akkor nem vágynék ide. Azóta némiképp itt is változott a helyzet. — További céljai? — Az üzletben most Magyaror­szág. De a divatszakmán kívül is szeretnék szorosabb kapcsolatokat kialakítani az otthoniakkal, ezért is fontos, hogy a dániai magyar napo­kon, mint kisegítő tolmács megis­merkedhettem a Bács-Kiskun me­gyei politikusokkal. És a szűkén vett szakmán túl, érdekel a nemzet­­gazdaság. Ez a hobbim, és akár perspektíva is lehet számomra. Hogyan tudja felhasználni a bel­kereskedelem a Világbank által nyújtott 100 millió dolláros fejlesz­tési hitelt? — egyebek közt erről volt szó az Országos Kereskedelmi Szövetség legutóbbi tagvállalkozói ülésen. Csapiár Gábor, a szövetség el­nöke elmondta: a Világbank szak­emberei több Ízben tanulmányoz­ták a magyarországi kereskedel­met, céljuk a modernizáció támo­gatása. Ide tartozik a raktárháló­zat fejlesztése, a vonalkódrendszer kialakítása, és a bolthálózat kor­szerűsítése. A szövetség szerint nem volna célszerű a pénz elapró­­zása, inkább elsősorban bevásárló­­centrumok kialakítására kell for­dítani. Ügy gondolják, hogy a 100 millió dollárból már csak azért is főként ilyen beruházásokat kell fi­nanszírozni, hogy a világkiállítás idejére az új létesítmények elké­szüljenek. Még mindig gond viszont a kamat mértéke — mondotta Csapiár Gábor. A szövetség több hónapja kemény tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bank­kal. 16-17 százalékos kamatot tar­tanának elviselhetőnek, jelenleg azonban még mindig 21 százalék­nál tart az egyeztetés. A kereske­delmi bankok kamatával együtt ez végül is 24-25 százalék lenne, amit túlzottnak tart a szövetség. Az elnök felhívta a tagok figyel­mét, hogy a türelmi idő három, a futamidő tíz év, ezért — ha nem is végződnek a legoptimálisabban az MNB-vel folytatott tárgyalá­sok — a világbanki hitel minden­képpen kedvező lehetőséget kínál a kereskedelmi vállalatoknak és a vállalkozóknak. Magyar Raiffeisen Alapítvány A magyar szövetkezeti mozga­lom átalakulásának, megújulásá­nak támogatására, 5,5 millió forin­tos tőkével a Magyar Raiffeisen Alapítványt hozott létre a Mező­­gazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége, valamint a német és az osztrák Raiffeisen­­szövetkezetek szövetsége, az el­múlt hónapban. Az alapítvány célját és a háború előtti Magyarországon nem isme­retlen Raiffeisen-típusú szövetke­zést ismertetve Bátori Lóránt, az alapítvány budapesti irodájának vezetője az MTI kérdésére el­mondta: a kényszerszövetkezést követő átszervezési problémák új feladatok elé állította a mezőgaz­daságot. Az átalakuló szövetkeze­tek számára — a Raiffeisen-típusú szövetkezés elveinek hazai megis­mertetésén kívül — az alapítványi célok közé tartozik a vidéki bank­hálózat kialakításának és az élel­miszer-ipari privatizációban való részvétel elősegítése is. A német és osztrák szövetségek, szervezeteik működésének bemutatására né­hány modellszövetkezetet hoznak létre az országban. Az első ilyen típusú gazdálkodó egységek Bara­nya megyében és. a Pest megyei Tápiószentmártonban üzemelnek majd. Az alapítvány nyitott, melyhez minden magyar és külföldi állam­polgár, valamint jogi személy kapcsolódhat. A korábbi felhívás­ra már többen is jelezték csatlako­zási szándékukat, ezért hamaro­san akár meg is duplázódhat a rendelkezésre álló tőke — fejezte ki reményét az irodavezető. Az alapítótagok szándéka szerint, az alapítvány pénzösszegeit a fel­­használásnak megfelelően töltik majd fel. JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A vállalkozás kockázatai Egy szomorú olvasói levél nyo­mán tesszük közzé azokat a gon­dokat, amelyekkel a most induló mezőgazdasági vállalkozók talál­ják szemben magukat. A példa ta­lán tipikus. A kollektív gazdálko­dásból kiszorult mezőgazdasági munkás vállalkozó gazda szeretne lenni, s induló vállalkozásához hi­telt kíván felvenni, hiszen gépeket, felszereléseket kellene vásárolnia. A banknál előterjeszti hitelkérel­mét, azonban ehhez előzőleg egyé­ni vállalkozói igazolványt kell ki­váltania, bankszámlát kell nyitnia. A hitelkérelmet hetekig bírálják, majd elutasító válasz után próbál­kozik más pénzintézeteknél is — eredménytelenül. Mivel a kérelme­ző hitelhez nem jutott — az ered­ménytelen kísérletek után — visz­­szaadja egyéni vállalkozói igazol­ványát. Eközben természetesen el­telt négy-öt hónap, mely időtartam alatt a vállalkozónak fizetnie kell a társadalombiztosítási járulékot. Mindebből megállapítható, ho^y a vállalkozói szándék, az eredmeny­­telen hitelkérelem igen jelentős költséggel jár. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy a bankok, illetve a társadalombiztosítási szervek jog­szerűen járnak-e el? Azt kell mon­dani, hogy igen, mivel a hitelkére­lemhez valóban bankszámlát kell nyitni, ehhez pedig vállalkozói iga­zolvány szükséges. Az 1992. már­cius 1-jén hatályba lépett társada­lombiztosítási jogszabályok sze­rint járulékot az egyéni vállalkozói igazolvány kézhezvételének napjá­tól a leadás napjáig kell fizetni. Ugyanezen időponttól kezdődően mindennemű méltányossági törlési kérelem, így bár a példában sze­replő „vállalkozó” tevékenységét egyetlen napig sem folytatta, a já­rulékot mégis fizetnie kell. Termé­szetesen ezt az időtartamot a ké­sőbbiek során (pl. nyugdíj-megál­lapításnál) szolgálati időként ve­szik figyelembe. Halvány vigasz az is, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság — a kérelmező szociá­lis helyzetere tekintettel — indo­kolt esetben részletfizetést, illetve a késedelmi pótlék elengedését enge­délyezheti. Ami pedig az ügy általános ta­pasztalatát illeti, meg kell állapíta­ni, hogy a kezdő mezőgazdasági vállalkozó nincs könnyű helyzet­ben. A példában is — amely min­den valószínűség szerint nem egye­di jelenség — a kezdő vállalkozó­val szemben minden szervezet jog­szerűen járt el, ugyanakkor a kez­deményezés kockázata kizárólag a vállalkozó — talán indokolatlan mértékű — terheit növelte. Ezért kellene átgondolni, hogy mennyi­ben vannak szinkronban a vállal­kozókra vonatkozó általános, va­lamint speciális társadalombiztosí­tási, hitelezési szabályok és meny­nyire szolgálják a politika szintjen „támogatott” vállalkozó szándékú emberek érdekeit. Dr. Jobbágy Lajos Orosz plutóniummal Oroszországban gyártott plu­tóniummal hajtják meg a jövő­ben a kozmikus missziókra kül­dött amerikai űreszközöket. Az űrhajó-üzemanyagot a követke­ző 5 év során szállítja le a Ma­jak Termelési Egyesülés. A vé­telárat nem közölték, de azt igen, hogy a bevétel egy részét az orosz fél nukleáris kutatások okozta környezetkárok enyhíté­sére fordítja. Kamatmentes kölcsön a vállalkozásfejlesztési alapból A kecskeméti önkormányzat min­den elismerést megérdemlő döntése alapján a gazdasági és költségvetési bizottság a december 17-ei ülésén odaítélte a vállalkozásfejlesztési alap idén felhasználható keretét a kamat­mentes kölcsönre pályázó vállalko­zóknak. Eszerint a következő társas és egyéni vállalkozások, vállalkozók részesültek támogatásban: Szélmalom Kft. 1 millió, Bartal Imre 2,882 millió, Kocsis Péter 1 millió, id. Juhász János 1 millió, Dakó Tibor 1 millió, Jobbágy Mi­­hályné 500 ezer, Kanizsai Antal 1 millió, Villgép BT. 300 ezer, Simo­­nyi Zoltán 670 ezer, Szivárvány Lux BT. 800 ezer, Falusi János 1 millió, Czintosné Végh L. 600 ezer, Járó Gábor 1 millió, Virág Nagy Ákos 800 ezer, Járdi Sándor 800 ezer, Titan Extra Kft. 1 miihó, Mes­sing BT. 600 ezer, Inoka László 1 millió, Farkas Istvánná 1 millió, Kalmár 88 BT. 1 miihó, Sunlux BT. 1 millió, Kenderes Zoltán 1 millió, HALBA BT. 420 ezer, Quintett BT. 800 ezer, Szombat Istvánná 500 ezer, Kolozsvári Zoltán 1 mil­lió, AGRIBORG BT. 1 millió, MÚLTIKERT BT. 1 millió, Papp és Társa BT. 1 millió, TECHNO COMP Kft. 1 millió, Fenyő Faipa­ri Gmk 1 millió, Pesti József 400 ezer, REKORD SYSTEM Kft. 1 millió,, Hegedűs Zsolt 600 ezer, JUHASZ Eleim. Váll. 1 millió és a QUICK TEST AGENT Gmk 1 millió forintban részesült. Az ipari termelés értéke 1992 ja­nuár—októberében 1574,4 milli­árd forint volt, összehasonlító áron 11,7%-kai kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés ki­sebb volt, mint az előző évben. A szezonális hatásoktól megtisztí­tott havi termelési index október­ben 0,5%-kal kisebb volt a szep­temberinél, de 3,6%-kal meghalad­ta a tavaly decemberit. A január —október termelési szint nagyság­rendileg a három év előtti 65 száza­lékának felel meg. (Forrás: KSH) Enyhülő adósságválság Enyhült a harmadik világban egy évtizeddel ezelőtt kezdő­dött adósságválság. A kereske­delmi bankok számára már gyakorlatilag megszűnt, s meg­oldódóban van a közepes jöve­delmű országok esetében is. Tá­volról sem javult azonban a leg­szegényebb országok helyzete, sőt a Szovjetunió utódállamait illetően új elemmel bővült az adósságválság. Mindez a Világ­banknak a világ adósságállo­mányáról szóló jelentésében áll. Az egykori szovjet köztársasá­gokat először szerepeltette e té­májú felmérésében a nemzetkö­zi pénzintézmény, és megállapí­totta: miközben ezen országok komoly hátralékokat halmoz­nak fel, sok vállalat és üzletem­ber törvénytelen utakon dollár­­milliárdokat menekít Nyugat­ra, rontva ezzel az adósságtör­lesztési képességet. Óvatosak a japánok Egyetlen japán cég sem tett ajánlatot még arra, hogy pavi­lont építsen fel az 1996-ban ren­dezendő Expóra és ez aggoda­lommal tölti el a szervezőket. Bemutatót tartott ugyanis a ja­pán cégeknek és a korábbi ta­pasztalatok szerint a vállala­toknak ez időre már illett volna beadni jelentkezésüket. A cége­ket állítólag a pangó üzletme­net teszi óvtossá, emiatt tartóz­kodnak a közel 30 millió dollá­ros építkezés költségeinek vál­lalásától. Tokióban 1996. már­ciusa és októbere között ren­deznek Expót a „jövő városa” téma köré szervezve a kiállító­kat. Utódállamok az IMF-ben A Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó bizottsága elosztotta az utódállamok kö­zött a volt Jugoszlávia részese­dését az alapban, de Szerbia nem számíthat tagságra, hite­lekre addig, amíg érvényben van az ENSZ-einbargó —- erről értesült IMF-forrásból az MTI. Az alap már jelezte, hogy felve­szi tagjai sorába Szlovéniát és Horvátországot, s most meg­nyílt az Bosznia és Macedónia felvétele előtt is. Szerbia és Montenegro kapja a volt Ju­goszlávia részesedésének 36 százalékát az alapban — de majd csak akkor remélhet tag­ságot, ha nem érvényes ellene az ENSZ gazdasági tilalma. Támogatás Romániának Az Egyesült Államok a 24 fejlett tőkés ország által nyúj­tott támogatás keretében 10 millió dolláros mezőgazdasági segély nyújtásáról kötött meg­állapodást Romániával. Az amerikai Nemzetközi Fejleszté­si Ügynökségen (AID) keresz­tül lebonyolított ügylet kereté­ben az Egyesült Államok 8,5 millió dollárért 21 ezer tonna szójaadalékot szállít a takarmá­nyozáshoz — ezt kereskedelmi csatornákon bocsátják a ma­gánvállalkozók és az egyéni gazdálkodók részére. 1,5 millió dollár a földreformot, nevezete­sen a birtoklevelek elhúzódásá­nak gyorsítását, szakemberek kiküldését szolgálja. Alagútvita Megint veszélybe került a brit —francia csatornaalagút 1993 végére tervezett megnyitása, mi­vel megszakadtak a tárgyalások az építtető Eurotunnel brit— francia magán-részvénytársa­ság és az építő Transmanche Link kozorcium között. Az Eu­rotunnel szerint ez veszélyezteti a részleges megnyitást — elő­ször csak tehervonatok közle­kednének az alagúton —, követ­kezésképp az első bevételeket. Az építő konzorcium 1,2 milli­árd font többletet követel az Eu­­rotunneltől azért, mert a terve­zettnél drágább az alagút beren­dezése. Az Eurotunnel csak 980 milliót hajlandó készpénzben fi­zetni, a többi fejében pedig rész­vényeket kinál. V_________________________y Szerkeszti: A. Tóth Sándor Csökkent az ipari termelés Az ipari termelés volumenindexe (1985. havi átlag = 100,0)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents