Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-21 / 300. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. december 21., 3. oldal KODÁLY ÚTJÁN Országos játék gyerekeknek A szegénység közöttünk lakozik • A pódiumon a Kodály-iskola Gradus gyermekkara. Vezényel Varga Piroska. (Fotó: Gaál Béla) Márciusban hirdette meg a Kincskeresők Egyesülete Kodály születésének 110. évfordulója tiszteletére az országos Kodály-játékot. Havonta postán kapták az újabb és újabb feladatokat a gyerekek, Kodály zeneszerző, nyelvész és pedagógus munkásságával ismerkedtek. Az életrajzhoz kötődő feladatok mellett népdaléneklési versenyt kellett iskolájukban szervezni, nyáron népdalt gyűjtöttek, népi hangszereket kerestek, ismerkedtek velük, szöveghez dallamot, dallamhoz szöveget szereztek; tehát alkotófeladatok sorát oldották meg. A játékot a Magyar Rádió is segítette kórusmüvek bemutatásával. A résztvevők tapasztalataikat, élményeiket naplóban rögzítették, amit az értékelésnél a zsűri figyelembe vett, felhasznált. A játékban 90 csapat játszott, köztük 12 Bács-Kiskun megyei diákkollektíva. A legjobb 17 csoport képviselőit hívták meg a rendezők Kecskemétre, december 19—20- ára. A gyerekek ismerkedtek a megyeszékhellyel, jártak a Szórakaténuszban és a planetáriumban, majd záróünnepségen vettek részt a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában. Koncert, versmondók, közös játék tette feledhetetlenné a záróprogramot. Ezen hirdetett eredményt a zsűri: 1. Petőfi Sándor Általános Iskola (Szentes), 2. Györgyi D. Általános Iskola (Balatonalmádi), 3. Állami Zeneiskola aspiráns csoportja (Keszthely). A 17 legjobb csapat tagjai könyvjutalmat kaptak, a hét legjobb kollektíva technikai eszközöket (szintetizátor, fényképezőgép, magnó stb.) nyert. Bekerített lakók • Kalocsai Kázmér, az egyik ház lakója munka után hazatérve takarmányért indult volna ... A Kecskemét, Búzakalász utca felső frontján jó néhány ház tulajdonosa a minap a munkából hazaérve meglepődve tapasztalta, hogy minden előzetes értesítés nélkül bekerítették. No nem azt vonják kétségbe, hogy a gázcsöveket a föld alatt másképpen nem lehet elhelyezni, csak ha annak árkot ásnak, hanem a módszert kifogásolják. Méltatlankodásuk még akkor is jogosnak tűnik, ha állítólag az út mentétől a házak irányába néhány méter nem tartozik a telkekhez. Csakhogy a házakhoz vezető be-Mérsékelten megengedő — így minősítette a most elfogadott magzatvédelmi törvényt dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára, a jogszabály egyik kidolgozója, akitől azt kérdeztük: milyen változást hoz a törvény az eddigi, gyakorlathoz képest. — Érdemi változást jelent, hogy ezentúl a társadalombiztosítás akkor téríti meg a beavatkozásért járó költségeket, ha arra egészségügyi indokok miatt kerül sor. Fontos módosulás az is, hogy megszűnnek a terhesség megszakítására eddigi engedélyt adó AB-bizottságok. A jövőben hova lehet fordulni az engedélyért? — Januar elsejével létrehozzuk a családvédelmi szolgálatot — helyükről az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatok, a megyei intézetek adnak felvilágosítást. E családvédelmi hálózatnak elsődleges feladata az egészségügyi felvilágosítás lesz, nem pedig az abortuszról való lebeszélés. A várható tennivalókra már az elmúlt hetekben felkészítettük a szolgálat munkatársait. Ennek megfelelően: a védőnők meghallgatják a terhességmegszakításra jelentkezőket, majd elmondják, hogy milyen veszélyekkel jarhat az abortusz. tonjárdákat és kocsikijárókat is feltörték, s mély árokkal lehetetlenné tették a járművekkel való ki- és bejárást. Á gyalogos közlekedésre pedig maradt a mélység fölé vezetett vaspalló. Az érintettek már csak abban reménykedhetnek, hogy ezúttal nem hosszan tartó beruházásról van szó. Azért abban is bíznak, hogy a zöldövezetnek ültetett cserjéket is — még ha azok megsínylik a „kilakoltatást” — visszateszik az eredeti helyükre. Egyúttal a védekezésről, a megelőzésről is tájékoztatást adnak, majd — három nap gondolkodási idő után — ha az érintett fenntartja elhatározását, engedélyezik az abortuszt. — Egy-egy abortusz egyébként 5000 forintba kerül, de az állapotos nők szociális helyzetét figyelembe véve a családvédelmi szolgálat javaslatára az összeg mérsékelhető. — Nagy érdeklődést keltett a várandósági pótlék bevezetése. — Nyugodtan állíthatjuk, hogy Európában egyedülálló lépést teszünk azzal: január elsejétől a gyermeket váró nők a terhesség 12. hetétől várandósági pótlékra jogosultak. A pénzzé? az édesanyák és a születendő gyermek egészséges életkörülményeit kívánjuk szolgálni. A pótlék összege egyébként azonos lesz a gyerekek számától függő családi pótlékkal. — A jogosultságot a szülésznőgyógyász szakorvosnak kell igazolnia. Az igazolást a munkahelyen — ha ott működik társadalombiztosítási kifizetőhely — vagy a tb. megyei igazgatóságához kell benyújtani. — szóma — Privatizálás előtt a kunszentmiklósi Temaforg A kunszentmiklósi munkaügyi hivatal vezetője, Szinyi Károly októberben még azt a tájékoztatást adta, hogy a Temaforg helyi gyáregysége december elsejével 30 dolgozó elbocsátását jelezte. így történt-e? — kérdeztem László Tibor igazgatótól. — Minden cégnek jelentési kötelezettsége van a munkaügyi hivatal felé az elbocsátásokat illetően. Mi a harmadik negyedévben 35 fő elbocsátását jelentettük be és ezt a keretet ki is merítettük. Az utolsó negyedévre viszont 30 elbocsátást jeleztünk a munkaügyi hivatalnak, de ebből végül csak 8 lett, s csak január elsejétől. Az év végéig 3 műszakban még a hét végeken is folyamatosan dolgozunk. Reméljük, hogy a közeljövőben nem kényszerülünk újabb létszámcsökkentésre. — Elterjedt a híre, hogy privatizálják a Temaforgot. Igaz ez? — A Temaforg Vállalat még májusban beadta az átalakulásra vonatkozó tervét. Ezt azonban a vagyonügynökség nem fogadta el, hanem különböző módosításokat kért. A változtatások megtörténtek, így decemberben újra beadtuk átdolgozott elképzeléseinket. A privatizációt mi úgy gondoljuk, hogy a helyi gyár leválna az anyavállalattól és egyszemélyes kft.-vé alakulna. Majd pedig így lenne meghirdetve külső befektetők számára. — Milyen változásokról tud beszámolni, amióta az üzem igazgatója? — Egészen más a helyzet ma, mint három éve, amikor átvettem a helyi gyáregység vezetését. Először is „eltűntek” az addig nagy biztonságot adó szocialista piacok. Ugyanakkor vállalaton belül nagyobb szabadságot kaptunk. A belföldi piacon teljesen önállóan jelentünk meg. Csupán az export bonyolítása maradt központi kézben. A másik jelentős változás — amire azért nem vagyok maradéktalanul büszke —, hogy ma csak 100 fő dolgozik a gyárban a korábbi 480-nal szemben. És a létszámleépítés csak részben volt a gazdasági racionalitásból fakadó saját elhatározás. Jócskán megjelent benne a piac hiánya miatti kényszer is. Most szerencsére nincs felesleges létszám, ami azért jó, mert így nem kell a privatizáció közepén embereket elküldenünk. Ettől az évtől kezdve egyébként pénzügyileg is önálló lett a gyár. Sajnálatos dolog, hogy májustól az embargó miatt kiesett a második legnagyobb partnerünk, egy szerbiai cég. Mindez havi tízmillió forintos kiesést jelent számunkra. Sitkéi Tamás P. S. Január elsejétől: várandósági pótlék A címben tett megállapítás, sajnos, egyre inkább igaz, így nézeteltérések leginkább csak abban lehetnek, hogy valójában ki a szegény manapság. Ennek kiderítése pedig nem is olyan egyszerű, mert legtöbbször ez ügy kapcsán csapnak össze a szenvedélyek. A mindennapi életben gyökerező problémákról, azok megoldási lehetőségeiről a kalocsai önkormányzat népjóléti és oktatási bizottságának elnökével, Bíró Zoltánnal beszélgettünk. A város történetében szinte példa nélküli az a segélyezési akció, amely a karácsonyi ünnepeket előzi meg. Ön hogyan ítéli meg munkájukat? A minden eddiginél több pénz kiosztása elegendő-e? — Segélyt általában a rászorultak kapnak. Legtöbbször kérés alapján, melynek nyomán alapos vizsgálat targya, hogy ki a szegény, vagyis: a családban mennyi az egy főre eső jövedelem. Ezt persze sok egyéb adat, információ, nem utolsósorban egy alapos környezettanulmány is kiegészíti. A legtöbb embernek a mindennapi kiadások még túl nagy gondot nem jelentenek, de egy nagyobb bevásárlás, mint például a karácsonyi, fölboríthatja a családi költségvetést. E tény ismeretében bizottságunk úgy határozott, hogy az ilyen időszakokat megelőzően — amikor tömegével jönnek segélyt kérni — magunk megyünk az események elé. Tehetjük ezt azért, mert ugyan pontos szociális térkép nem áll rendelkezésünkre, de a meglevő nyilvántartások, számítógépben őrzött adatoknak a szociális területen dolgozók ismereteivel történő aktualizálása megbízható adatokat szolgáltatnak. Ehhez természetesen hozzá jönnek azok, akik maguk keresik a hivatalt, hogy valamilyen támogatáshoz jussanak. Ilyen átfogó segélyezési akció volt az őszi beiskolázással járó önkormányzati támogatás, amikor összesen 3650 gyermek, közel 6,5 millió forintot kapott. A családoknak további nagy kiadás a téli ruhák, tüzelő beszerzése, amelynek hiánya leginkább ilyenkor karácsonykor, a családok legbensőségesebb ünnepén válhat égetővé. Ezért úgy gondoltuk, ismét segítenünk kell, kérés nélkül is. A rászorultak egy körét ötezer forint értékű tüzelőutalványban részesítettük. Ebbe elsősorban azok kerültek, akik rendszeres szociális vagy nevelési segélyben részesülnek. De adtunk olyanoknak is, akik az év folyamán egyszer vagy többször kaptak szociális segélyt. E döntésünk nyomán 393 család négyszáz tüzelőutalványt kapott. A támogatottak, másik körének a helyi Duna Áruházban beváltható, négyezer forint értékű ruhavásárlási utalványt juttattunk. A védőnők, óvónők, tanárok és a nagycsaládosok egyesülete által javasoltak közül 263 család kapott ruhautalványt. Természetesen ez a folyamat egészen karácsonyig nem zárul le. Ünnepekig ötszáz ilyen jellegű támogatást adunk. Biztosan még igy is vannak olyan családok, akik úgy érzik, hogy igazságtalanul maradtak ki a segélyezettek köréből. Tény, hogy nem tudunk mindenkinek adni. Ám, úgy érezzük, azért a legrászorultabbakon segítettünk. A magunk részéről mindent megtettünk azért, hogy sok családnak boldogabb karácsonya legyen. Zs. F. Diákok a pakisztáni nagykövetségen A Pakisztáni Iszlám Köztársaság nagykövetének, Khalid Amir Khánnak meghívására nemrégiben hat diák és két tanár látogatott Budapestre, hogy a nagykövet vendége legyen. A kalocsai Szent István Gimnázium kis csoportja akkor kapott meghívást, amikor a nagykövet és felesége a várossal és iskolájukkal ismerkedett. A nagykövet és munkatársai hazájuk történelmének és jelenének bemutatása után elismeréssel szóltak Magyarországról. Mint hangsúlyozták, nagyon bíznak abban, hogy a szórványosan megjelenő idegengyűlöletet a józan ész váltja fel. Hiszen sok pakisztáni diák él országunkban, akikért felelősséggel tartoznak. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. K Sz. Nagy István, 1921. Kecskemét, tizedes, meghalt 1945. április 24-én (hdf.); Kavorgó József, 1917. Újkécske, honvéd, meghalt 1945. január 12-én (hdf.); Kelmelgye Mihály, 1915. Ladánybene, honvéd, meghalt 1945. február 19-én • Kétzázezer elesett magyar katona fejfája a Don-kanyarban. (Sebestyén István felvétele) t (km.); Kemény György, 1909. Kecskemét, rangja ismeretlen, meghalt 1943. június 12-én (hdf.); Kejri? Kéri Ferenc, 1908. Kecskemét, honvéd, meghalt 1947. április 7-én (hdf.); Kejró? Kérő? Ferenc, 1909. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. február 24-én (hdf); Korink Sándor, 1907. Kiskőrös, honvéd, meghalt 1945. november 30-án (hdf.); Kollár Pál, 1907. Kiskunhalas,honvéd,meghalt 1946. május 26-án (hdf.); Kalmár József, 1912. Fülöpszállás, honvéd, meghalt 1945. június ? (hdf.); Komátszegi Henrik, 1913. Kiskunfélegyháza, rangja ismeretlen, meghalt 1946. április 9-én (hdf); Kucsera János, 1913. Kiskun?, rangja ismeretlen, meghalt 1945. március 8-án (hdf.); Kádár Károly, 1899. ?szentmiklós, rangja ismeretlen, meghalt 1945.január 19-én (hdf.); Kukucska József, 1912. Izsák, honvéd, meghalt 1946. április 24-én (hdf.); Kukis Imre, 1912. Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1946. március 8-án (hdf.); Kaszáló Ferenc, 1914. Kiskunfélegyházi járás, honvéd, meghalt 1943. január 15-én (hdf.); Kari Márk, ?, Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. január 28-án (hdf.); Kriskó János, 1922., Kiskőrös, őrvezető, meghalt 1945. február 6-án (hdf); Kálló Mihály, 1919. Kiskunhalas, szakaszvezető, meghalt 1947. július 5-én (hdf.); Kasza László 1910. Kecskemét, rangja ismeretlen, meghalt 1945. október 24-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt. Fidesz-karácsony A Fidesz száz kecskeméti óvodást és állami gondozott kisgyermeket lát vendégül a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumban. A rendezvényre december 22-én, kedden, 17.30 órakor kerül sor. A helyi adókról Kecskeméten A helyi adók felülvizsgálata és módosítása is szerepel a kecskeméti képviselő-testület mai ülésének napirendjén. A városháza dísztermében 13 órakor kezdődő közgyűlésen döntés várható a pedagógusdíjak alapításáról, a város jövő évi költségvetésének koncepciójáról és a távhőszolgáltatás lakásonkénti mérésének támogatásáról. KÖZÉLETI HÍR — A Pofosz megyei elnöke tájékoztatót tart kedden, 9 órától a tiszakécskei Bekő vendéglő termében a személyi szabadságukban korlátozottak kárpótlási lehetőségeiről, a nyugdíjkiegészítés kérdéséről. Csak kérdezem... Van-e különbség Ki az úr a házban? — és a fCi a háziúr? — kérdés között? A különbség bizony méretes. Kivált azok érzik ennek jelentőségét, akik ez idő tájt és bérlakásban laknak! Elvileg a föbérlö a háziúr, s ha nem nős, még ő is lehet az úr a házban. Viszont a legutóbbi 85 százalékos (Kecskeméten legalábbis ennyi) önkormányzati lakbéremelés igencsak megingatja ezt az arisztokratikus pozíciót. Egy hetven éven felüli nyugdíjas ismerősöm panaszkodott, Iwgy nem tudja majd kifizetni a megemelt lakbért, mert egy 48 négyzetméteres lakásban terpeszkedik egyedül — felesége évekkel ezelőtt meghalt —, s így nem jogosult arra a kedvezményre sem, ami megilleti az egyedül lakókat, ha 45 négyzetméternél többet nem foglalnak el. — Hallottam a parlamentből — mondja, hogy a nyugdijak azért rónak borzasztó terhet a költségvetésre, mert nagyon sok a hetven éven felüli. — Én azóta egyfolytában szégyellem magam, hogy elmúltam hetvenéves, nem is tudom, hogy tudnék segíteni a kormányzaton. Elkeseredése nemcsak a lakbéremelés mértéke és a saját költségvetése közötti feloldatlan ellentét miatt váltott ki benne közvetlen indulatokat, hanem ezért, mert újságot is olvas. Abban pedig az állt, hogy Kecskeméten összesen több mint 800 ezer forinttal tartoznak egyesek a lakbérükkel. Ennek kiegyenlítése végett is szükséges emelni. — Most én. kisnyugdíjas fizessem meg azoknak a lakbérét, akik elmaradtak vele? Csak kérdezi . . . Hámori Zoltán V________________J
