Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19 / 299. szám
1992. december 19., 7. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN SZERELMI VÁGY ÉS SZEXUALITÁS Idősebbek abbahagyhatják? • Idős korban sem kell visszafojtani a szerelmi vágyat. A mókus télen is táplálék után jár Az erdők vidám légtornászairól, a mókusokról sokan tudni vélik, hogy — az ürgéhez vagy a hörcsöghöz hasonlóan — télvíz idején álomra szenderülnek. A valóság ezzel szemben az, hogy a kedves jószág legfeljebb a nagyon zimankós, hófúvásos napokon marad a vackában, egyébként télen is táplálék után jár. Ezt többek között a havon látható kis tappancsnyomok is bizonyítják. A parkokban tanyázó mókusok a hideg évszakban rendszeres vendégei a cinegék számára kihelyezett etetőknek is; hogy meg-megdézsmálják a napraforgót. Rákényszerülnek efféle csínytevésekre, pedig ősszel raktárakat készítenek: makkot, mogyorót, gyümölcsöt halmoznak fel. Csakhogy a rejtekhelyek egy részéről később megfeledkeznek, más részéből pedig madarak — többnyire szajkók, harkályok — tüntetik el az eldugott csemegéket. A megfigyelések szerint a téli hónapokban a mókusok jellegzetes, bozontos farka sajátos szerepet tölt be. Párzási idejük télutóra esik, s a még kopasz, lomb nélküli erdőben a partnerek könnyen egymásra találnak, mert messziről észreveszik egymást fel-felcsapott farkukról. Ha végigfutnak egy-egy keskeny ágon, lompos farkuk — mint kötéltáncosnak a rúd — az egyensúlyozás eszköze. Amikor egyik fáról átugranak a másikra, farkukkal ejtőernyőként fékezik a zuhanás erejét, hideg éjszakákon pedig paplannak, takarónak használják hátsó felük ékességét. Lombos és tűlevelű erdőben egyaránt jól érzik magukat. Szeretik a bükk- és a tölgymagot, a mogyorót, a gombát, fenyvesekben szívesen rágcsálják a tobozokat, de nem vetik meg a rovarokat, sőt a madárfészekben talált tojásokat, apró fiókákat sem. Gömb alakú, 30-40 cm-es gallyfészküket a fák ágai közé építik, belsejét puha hánccsal és mohával bélelik. A nőstények kora tavaszszal hozzák világra 3-5 kölyküket. A csupasz, zárt szemű apróságok csak másfél hónapos korukban hagyják el fészküket, de ha az anya veszélyt sejt, kölykeit szájába kapva, egyenként költözteti biztonságosabb helyre őket. Schmidt Egon Lehet, hogy kicsit megkopott, de találó a hasonlat: a napfény, amely tavasszal rügyet fakaszt, nyáron perzsel, ősszel meleget ad, télen a havas tájat is beragyogja. Vagyis a szerelem, a szexualitás — kortalan, nincs „évszakhoz”, azaz életkorhoz kötve. Örök emberi érzés, nőnek, férfinak, szegénynek, gazdagnak, öregnek és fiatalnak. Olyan örömforrás, amely szebbé teszi az életet. Széles körben él az a tévhit, hogy idős korban elhamvad a szerelmi vágy és a szexualitás; ha pedig mégsem, akkor inkább szégyellni való, mint vállalható. Ennek a felfogásnak a rovására írható, hogy a korosabb emberek nagy része lemond a szerelem örömeiről — tartva a környezet véleményétől — s idős házaspárok is úgy érzik: nem ildomos már szexuális életet élniük . . . Pedig nincs olyan biológiai, pszichológiai, illetve egyéb tantétel vagy tapasztalat, amely alátámasztaná, pláne megkövetelné az efféle testi-lelki „takarodót”. Ellenkezőleg, nagyon sok indok szól amellett, hogy éppen a prüdériából, szexuális konzervativizmusból fakadó „stop” okoz problémákat. A nemi élet megszakításának természetes következményeként lassan valóban kialszik a szexuális vágy, s helyébe a rossz kedély, a fölerősödő zsörtölődő hajlam, az összeférhetetlenség lép. Akik egykor szerelmes ölelésben fel tudták oldani konfliktusaikat, most egyre távolabb kerülnek egymástól. . Előfordul persze, hogy az idős pár valamelyikének betegsége idézi elő a szexuális élet felszámolását. A betegség jellegétől függ ennek indokoltsága — de nagyon ritka az —, amikor a végérvényes lemondás orvosilag is javallott. Inkább arról van szó, hogy ki-ki passzivitásának igazolásaként hivatkozik ilyen-olyan betegségre. Pedig egyértelmű, hogy önmagának is árt vele, mert vannak visszafordíthatatlan folyamatok. A férfi, aki idejekorán lemond a szexualitásról, hamarosan impotenssé, nemileg tehetetlenné, a nő pedig frigiddé, szexuálisan hideggé válik. Tény, hogy az életkor előrehaladtával csökken a nemi erőnlét, csakúgy, mint a többi életfunkció. Romlik a hallás, a látás — mégsem mond le önként senki egyikről sem, sőt mindent elkövet, hogy megőrizze. Miért éppen a szexualitással bánnánk ilyen könnyelműen? Dr. Takács Ilona Meddig élhet az ember? A rendkívül magas kort elért emberek száma az elkövetkező évtizedekben ugrásszerűen növekedhet. Dr. James Vaupel amerikai demográfus, a Duke Egyetem professzora azt jövendöli, hogy az átlagos élettartam az elkövetkező 8 évtizedben a férfiaknál 94 évre, a nőknél 100 évre emelkedik. Dr. Vaino Kannisto finn demográfus 27 országban vizsgálta az idős emberek halálozási arányát. Szerinte 1950 óta mindenütt nőtt az átlagos élettartam. De vajon ez genetikailag meghatározott-e, vagyis akinek elődei hosszú életűek voltak az maga is sokáig él-e? Megállapították, hogy az öröklési anyagnak van bizonyos befolyása az élettartamra: némely ember például ezért fogékony a betegségekre, s bizonyos halálos betegségekre való hajlam is örökölhető. A kutatók azonban nem találtak támpontot arra, hogy az öröklési anyag döntően meghatározná az ember várható élettartamát. Egy népesség halandóságának mindössze 2-3 százalékát lehet genetikus tényezőkkel kapcsolatba hozni. Ferenczy Europress Gyógyszerek a tengerből Gyógyszerkutatók és orvosok New Yorkban arra a következtetésre jutottak, hogy a gyógyszerek alapanyagát, melyek az AIDS-re, a rákra és más súlyos betegségekre hatással lehetnek, a jövőben mindenekelőtt a tengeri organizmusokból nyerik. A szivacsokat és a korallállatkákat már több mint egy évtizede vizsgálják a tudósok azért, hogy rajtuk keresztül gyógyászati szempontból hatásos anyagokhoz jussanak. Most az óceánok legkisebb élőlényeivel — algákkal, baktériumokkal és penészgombákkal — foglalkoznak különösen intenzíven. Kecsegtető eredmény, hogy egyes baktériumok, melyeket a Bahamák tengeri iszapjában fedeztek fel, olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a bőr- és bélráksejtek növekedését akadályozzák. Medúzákban élő baktériumok például egy olyan anyagot termelnek, amely rendkívül hatásosnak bizonyult gyulladások ellen. Mindezek ellenére még több évig tart, míg e kutatásokból gyógyszer születik. (FEB) RECEPTÖTLETEK ÜNNEPEKRE Szárnyasok Tárkonyos szárnyasgombóc Hozzávalók a gombóchoz: 1 egész csirke, 5 dkg csemege szalonna, 1 közepes fej hagyma, 2 tojás, 5 dkg zsemlemorzsa, só, 1 késhegynyi őrölt fehérbors, 1 kávéskanál szárított tárkony, 1 csomag petrezselyem zöldje, 1 csipet pirospaprika. A mártáshoz: 4 dkg vaj, 4 dkg liszt, só, 1 csipet reszelt szerecsendió, 1 kávéskanál tárkony, fél citrom leve, 2 dl tejszín, 1 tojássárgája. A konyhakész csirkét kb. másfél liter sós vízben puhára főzzük, majd kicsontozzuk. A csirkehúst a szalonnával és a hagymával együtt nagyon finomra ledaráljuk. Hozzáadjuk a tojásokat, a zsemlemorzsát, sóval, borssal, tárkonnyal, vágott petrezselyemmel, és egy kevés édes paprikával fűszerezzük. A jól összedolgozott masszából dió nagyságú gombócokat formálunk. A csirke előzőleg félretett főzőlevét felforrósítjuk, és abban nagyon kis tűzön 10 percig főzzük a gombócokat. A kész gombócokat szűrőkanállal kiemeljük és tálalásig melegen tartjuk. A mártáshoz vajból és lisztből világos rántást készítünk, és fél liter csirkelével fölengedjük. Sóval, szerecsendióval, és tárkonnyal ízesítjük, néhány percig forraljuk, majd hozzáadjuk a citromlevet. Ha kellő sűrűségű, levesszük a tűzről, s a tejszínnel elkevert tojássárgájával jól elkeveijük. A mártást a gombócokra öntjük, és meghintjük az összevágott petrezselyem zöldjével. Tálaláskor párolt rizzsel és friss fejes salátával körűjük. Sörös csirkecomb Hozzávalók: 6 csirkecomb, 2 db leveskocka, fél liter sör. A csirkecombot megmosva, szárazra törölve szétválasztjuk a forgójánál. Bőrével fölfelé tepsibe rakjuk, vagy megfelelő nagyságú tűzálló tálba tesszük- A két Maggi-kockát a sörben elmorzsoljuk, feloldjuk és ráöntjük a csirkecombra. Sütőbe tolva addig sütjük, amíg elpárolog a sör, és szép piros lesz a combokon a bőr. Masfél-két órát számítsunk a sülésre. MAGYAR MODELLEK TOKIÓBAN Régi és korszerű együtt Játékok. Színekkel — fehérrel és feketével, zölddel és kékkel, szürkékkel, lilákkal. Mintákkal — kockákkal, csíkokkal, pöttyökkel és virágokkal. Formákkal — nagy bőséggel és testre simulással, széles vállal és leszorított derékkal. Stílusokkal — barokkal és reneszánszszál, eklektikával és modernizmussal. Korokkal — régmúlttal, fél- és közelmúlttal. Anyagokkal — selyemmel, gyapjúval, maderiával és kézműves csipkével. Díszítményekkel — hímzéssel és paszománnyal, rátéttel és vitézkötéssel. Játékok. Komoly, kiérlelt végeredménnyel. A Magyar Divat Intézet művészeti vezetője, Wimmer Éva tervezte azokat a ruhákat, amelyek a magyar divatot hivatottak képviselni Tokióban, a magyar kultúra fesztiválján. Wimmer Éva modelljei rászolgálnak arra, hogy egy kulturális fesztivál szereplői legyenek. Népi és régi magyar viseleti jegyeket alkalmazva teremti meg nagyon is mai, korszerű formáit, s alakít ki egy semmivel össze nem téveszthető, sajátosan magyar és Wimmer Éva-féle stílust. És akkor még nem is szóltunk a finom eleganciájú menedzser-kosztümökről, a vidám népi motívumokkal ékes nyári öltözékekről, a fekete-fehér újszerű variációjáról, a kissé ironikusan megoldott férfias női viseletekről. Az alföldi pásztorszűrök sugallta forma és díszítményről, a hímzett anyagok szerepeltetéséről, az estélyi ruhák frivol bájáról. Annyi azonban bizonyos, erről a kollekcióról Tokióban is beszélni fognak. kádár • Fekete-fehér újszerűén. (Dolezsál László felvételei — MTI-Press) • Reneszánsz stílusban. • Pásztordivat. Már az őshölgyek is pletykáltak A rehabilitások korát éljük, politikában, vallásban egyaránt. De hogy a hölgyeket kellene visszahelyezni méltó jogaikba, ez meghökkentő. Márpedig emellett kardoskodik egy angol antropológus a New Scientistben közölt cikkében. A tudományos szaklapban publikált dolgozat szerzője nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az élőbeszéd kialakulásában nem a vadászgatóí a zsákmányt hajkurászó férfiaknak volt döntő szerepük, mint eddig hitték, hanem a nőknek. Azzal, hogy már a primitív korban is pletykálni akartak az őshölgyek. Éz vezetett el a nyelv, a beszéd gyakorlatához. Robin Dunhar, a londoni University College professzora szerint ugyanis a nőnemű őseink nem találták elegendőnek a tapintást, a tapogatást „mondanivalójuk” közléséhez, és ezért a hangot hívták segítségül. A tudós professzor arra alapozza a véleményét, hogy a csimpánzok és a páviánok ma is egymás érintésével „társalognak”. Ez a módszer azonban nehézkes, amikor már többen vannak együtt; a kapcsolat ebben az esetben minőségileg is másféle magatartást követel a résztvevőktől. A szó, a nyelv — ősanyánk esetében — ezt a megváltozott magatartást jelentette. Es megadta a lehetőségét annak, amit a tapintás nem nyújtott: arról is szó eshetett már, aki nem is volt jelen. Vagyis az embert a női pletyka indította el az óriássá válás útján ... (MTI-Press) A december 12-ei keresztrejtvény helyes megfejtése: Mondd meg, ki csodál és én megmondom ki vagy! Nyertesek: Zelei Fülöpné, Soltvadkert, Bacsó Béla u. 3.; Csernák Istvánná, Kecskemét, Kürt u. 5.; Komlósi György, Bácsalmás, Zrínyi u. 17.; E. Kovács Imre, Szabadszállás, Deák F. u. 1/A.
