Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A PN-KALAUZ VENDÉGE Szabadszállási üzletember Jó tíz esztendeje, amikor Szabad­­szálláson az Ősz utcában mezőgaz­dasági boltot épített a helyi Lenin Tsz, alvállalkozóként egy kisiparos vezette be a vizet. Akkor meg sem fordult a fejében: valaha ő lesz en­nek az üzletnek a tulajdonosa. Márpedig ez történt. Na de ne sza­ladjunk ennyire előre az időben! Kezdjük az elején! Horváth László Szabadszálláson született, ott is tanult. A géplakatos szakma megszerzése után a nagy­községben helyezkedett el a Gépja­vító Szolgáltató Ktsz-nél. Kis idő múlva úgy döntött, a maga ura lesz. Éppen negyedszázada, hogy kivál­totta az ipart. Maszekként Szabad­­szálláson és a környező községben dolgozott. Később, saját kis műhe­lyében, vízóraakna-tetőket, -kerete­ket, tágulási tartályokat gyártott. De nem elégedett meg ennyivel. To­vábbképezte magát, így már vízve­zeték- és fűtésszerelésre is vállalkoz­hatott. Időközben parányi boltot nyitott, ahol felesége viz- és fűtés­­szerelési cikkeket árult. A picike üz­letben hamarosan kiderült: olyan cikkeket árusítanak, amelyekre bő­ven van kereslet. Ez a tapasztalat ösztönözte Horváthékat arra, hogy megpályázzák a Lenin Tsz mező­gazdasági boltját, amikor a gazda­ság meghirdette eladásra. — Úgy gondoltuk — emlékezik a történtekre a vállalkozó —, a me­zőgazdasági árucikkek kiválóan megférnek az iparcikkekkel. Ezt már az áruház nevében is jelezni akartuk. Végül ezért kereszteltük el Szuper Iparcikk Mezőgazdasági Üzletnek. — Egészen pontosan mit takar a név? — Árusítunk gázkonvektorokat, tűzhelyeket, kazánokat, csöveket, szerelvényeket és persze a saját ter­mékeimet is. Azaz olyan üstháza­kat, vízóratetőket, -kereteket, ön­etetőt, vaskapukat, locsolószivaty­­tyúhoz menetes csonkokat, amelye­ket jómagam készítettem a saját műhelyemben. Persze, olyan vidé­ken élünk, ahol az emberek zöme még napjainkban is a mezőgazda­ságból él, ezért kínálunk vetőma­got, vegyszereket, műtrágyát, ható­kat, kapát is. A felsorolás távolról sem teljes. — Úgy tudom, most is a felesége vezeti az üzletet. — így igaz. Formailag én va­­-g.yok ^«áUalkozó, .de,,akkor va-1 gyök pontos, ha azt mondom: kö­zös ez>a- vállalkozás. Valójában mindketten csinálunk mindent, az anyagbeszerzéstől a pénztárosi te­endőkig. Segíti munkánkat három eladó kollégánk, akiket a tsz-től vettünk át. — Amit sok kívülálló tudhat: szeptember 24-én nyitották meg az üzletet. Azt azonban már kevesebben ismerik, mit kellett elintézniük köz­vetlenül a nyitás előtt 7 — Nagyon sokat. Éppen ötször kellett felutaznom a fővárosba az Állami Fejlesztési Intézethez a munkahelyteremtő pályázat ügyé­ben. Az OTP-jelzálogkölcsön felvé­tele sem volt egyszerű dolog. Bizto­sítékként a saját vagyonunk mellett egy barátunk segítségére is szüksé­günk volt ahhoz, hogy megkaphas­suk a 29 plusz egy százalékos hitelt. A kockázat tehát óriási. Ezzel együtt bízom a vállalkozás sikeré­ben. Hiszem, hogy hosszú távon megtérül a sok fáradozás, a sok munka. G. B. FELVÁSÁRLÁSI KUDARC UTÁN Nem fenyeget gabonahiány A kormány hozzájárult, hogy az idén az agrárpiaci források terhére 2,5 milliárd forint értékben gabo­nát vásároljanak fel. Mivel nem érkezett érdemleges ajánlat, az ak­ció keretében egyetlen tonna gabo­nát sem sikerült venni. Mi lehet az érdektelenség oka? Ezt kérdeztük Sárossy Lászlótól, a Földművelés­ügyi Minisztérium politikai állam­titkárától. — Olyan árat hirdetett meg a kormány, amelynél kedvezőbben lehetett eladni a piacon a terméke­ket. Nem volt értékesítési feszült­ség, a gazdaságok minden további nélkül vevőt találtak portékájuk­nak. — Nem arról lehetett sző, hogy a gazdaságok visszatartották a ter­mést, mert tavasszal magasabb árra számítanak ? — Nem hinném, hogy „spejzol­­nák” a gabonát, hiszen súlyos lik­viditási gondok jellemzik a terme­lőket, szinte kivétel nélkül. Ha akarnák, sincs módjuk, lehetősé­gük a készletezésre, minél előbb pénzhez kell jutniuk ahhoz, hogy gazdálkodni tudjanak. — Egyes vélemények szerint azért nem adtak el a szövetkezeti gazdaságok gabonát az államnak, mert a vagyonfelosztás alapján a tagoknak járó üzletrész ellentétele­zésére használják fel a megmaradt készletüket. Mások úgy vélik, azért van most a gabonapiacon hiány, mert több cég az idei termelésből teljesítette a még tavaly kapott kivi­teli engedély alapján a gabonaex­portot. Ön hogyan látja? — Szerintem az alapvető ok: a szabadpiac jobb árai. Szerencsére, mert ez a kormányzati elhatározás végül is csak mentőöv volt, hogy a termelők súlyos likviditási gondja­in enyhíteni tudjunk. De szerintem üzenetértéke is volt ennek a beje­lentésnek: a kormány által ajánlott ár alatt senki ne adja oda a ter­mést ... Tavaly ugyanis szinte el­adhatatlan volt a gabona, a kiszol­• Sárossy László egy nyári rendez­vényen. gáltatott helyzetben lévő termelők sokszor áron alul voltak kénytele­nek eladni a termést. A kormány az idén nem hirdetett meg hatósági minimálárát, hanem azt akartuk elérni, hogy a készletezés költségeit is megtakarítva jussanak pénzhez a gazdaságok. — Az első három negyedévet elemző KSH-tájékoztatóban az áll, hogy a kalászos gabonákból mindössze a tavalyi, közepesnek mondható termés kétharmadát aratták az idén. Bizonyos hírek szerint a Gabona- és Malomipari Vállalat nem rendelkezik megfe­lelő készletekkel. Lehet, hogy nem tart ki a gabona jövő nyárig, és esetleg már tavasszal importra szorulunk ? — Ismerve a legutóbbi gabona­mérleget, nem fenyeget hiány sem takarmány-, sem étkezési gaboná­ból. Ferenczy Europress A Nestlé Magyarországon is sikeres A világ 60 országában több mint 400 gyárat üzemeltető, svájci szék­helyű Nestlé multinacionális élel­miszer-ipari konszern az elmúlt év­ben 50,5 milliárd svájci frank érté­kű forgalmat bonyolított le — je­lentették be a cég budapesti sajtótá­jékoztatóján. Mint elmondták, az azonnal oldódó kávé olyannyira bevált, hogy a Nestlé napjainkban a világ kávé termésének immár 13 százalékát dolgozza fel granulált készítménnyé. Naponta 270 millió csésze nescafé készül világszerte, s egy-egy ital átlagosan 40 feloldott kávészemet tartalmaz. A hazai ada­tok nem kevésbé imponálóak: a magyar vásárlók egyharmada ma már azonnal oldódó kávét vesz, s ezen belül a nescafét kedvelők ará­nya folyamatosan növekszik. A fel­mérések szerint jelenleg minden magyar lakosra 450 csésze kávé jut évente. A tájékoztatón elmondták: a Nestlé Hungária Kft. a közelmúlt­ban megszervezte az importált ká­véból a helyi gyártást, majd a Com­­packtól átvette a csomagolást és a forgalmazást. Az idén a 17 éve is­mert és keresett nescafé megújult, minősége természetesen nem válto­zott, ám tetszetősebb csomagolás­ban, Nescafé Klassic néven kínál­ják a hagyományos zamatok ked­velőinek. Kevésbé szokványos ízű, markáns aromájú viszont a most piacra dobott Nescafé Brasero, amely sötétre pörkölt brazil kávé­babból készül. Emellett rövidesen megjelenik a magyar üzletek polca­in a valódi kávéból készült, ám kof­feinmentes Nescafé Relak. (MTI) Izraeli rekord Rekordszámú turista, 1,7 millió ember látogatott az idén Izraelbe — közölte Űzi Baram idegenfor­galmi miniszter, bízva abban, hogy jövőre eléri a kétmilliót a hazájába látogatók száma. A jeruzsálemi rá­diónak nyilatkozó miniszter azon­ban sajnálatosnak nevezte, hogy Iz­rael biztonsági problémái nem te­szik lehetővé a turisztikai lehetősé­gek teljes kiaknázását. NÉLKÜLE NINCS PIACGAZDASÁG Jövőre: kamarai törvény Az elmúlt évek társadalmi­gazdasági változásai jelentős mó­dosulásokat hoztak az érdekképvi­seletben és az érdekvédelemben. A regionális és szakmai kamarák mellett számos, célkitűzéseiben részben hasonló szövetség, szerve­zet jött létre. A különböző tömö­rülések egyetértenek abban, hogy szükség van az egységes törvényre, mint a jól működő piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen eszközére. A törvény részleteit illetően azon­ban már jelentősen eltérnek az ér­dekek, a vélemények — amint azt a Tőzsde Kurír cikkében Gyarma­tiné dr. Rácz Ágnes, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára is hangsúlyozta. A törvénytervezet szerint a ka­mara közjogi alapon, teljesen önál­lóan és politikailag függetlenül működne. Az érdekvédelem mel­lett a kamarák aktív, cselekvő sze­repet töltenek be a makrogazdaság fejlesztési koncepciójának, vala­mint a hozzá kapcsolódó törvé­nyeknek a kidolgozásában, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok se­gítésében, alakításában. Magukra vállalnák a szakmunkásképzés irá­nyítását, szervezését. Minthogy ezek az elképzelések számos állami feladat átvállalását jelentik, meg kellene teremteni a szükséges infrastruktúrát és bizto­sítani a pénzügyi feltételeket. A kamarák vezetői ennek megol­dását a korábbi kamarai vagyonok visszaadásában (illetve azok ellen­­tételezésében), valamint megfelelő pénzügyi eszközök (például szak­képzési hozzájárulás, adók) átcso­portosításában látják. Számításuk szerint a visszakapott vagyon nonprofit működtetésével hozzá­vetőlegesen annyi bevételhez jut­nának, mint amennyihez tagdíj, vagy ahogy szívesebben nevezik, közbefizetés útján. Az induláshoz természetesen jelentősebb befekte­tésre lenne szükség. Ezért is hang­súlyozta nyomatékosan Keszthelyi Péter, a Budapesti Ipari és Keres­kedelmi Kamara főtitkára: 1993 közepéig meg kell születnie a ka­marai törvénynek, mert csak így képzelhető el, hogy az 1994-es költségvetés tervezésekor figyelem­be vegyék ezeket az igényeket. A kamarai tagság az érintett iparosok, vállalkozók számára kö­telező lenne. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó vagy a gazdasági társu­lás működése megkezdésével auto­matikusan kamarai taggá válik. De a tevékenység jellegétől függő­en választási lehetősége van az ipa­ri, kézműves- és mezőgazdasági kamarák között. A kamarák vezetői tisztában vannak azzal, hogy addig nagyon sokat kell tenniük a szakmai, jogi és anyagi kérdések tisztázása és megoldása érdekében. Emellett sürgetni kívánják a kapcsolódó törvények mielőbbi megalkotását. Alacsony kapacitáskihasználás 100 95 90 85 80 75 70 85 60 55 50 _____im_____m_____m_____m_____issi___m A kapacitáskihasználás százalékban bír. Jta. aqt lm. ate )h aat te ate jfe. aat te nte te bqL te ate te aqt te ite Jk aat A KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Részvénytársaság idei, III. negyedévi ipari konjunktúratesztjének eredmé­nyei azt mutatják, hogy a cégek meghatározó kapacitásainak kihasználtsá­ga októberben mintegy 70 százalékos volt, elérte az elmúlt nyári szintet, s négy százalékponttal magasabb volt az idei nyárinál. Az ágazatok közül kapacitásaik kihasználását illetően jelenleg a kohászat (62 százalék) és az élelmiszeripar (66 százalék) cégei vannak az átlagosnál rosszabb, s a könnyűipar (76 százalék) és az építőanyag-ipar (76 százalék) cégei az átlagosnál kedvezőbb helyzetben. A kapacitáskihasználás a következő hónapokban is minden bizonnyal alacsonyabb marad, de az egy évvel ezelőtti mélyponthoz képest javul. VP—KISOSZ— IPARTESTÜLET Fórum vállalkozóknak A Vállalkozók Pártjának Kecs­kemét Városi Szervezete, a Kisosz megyei szervezete, valamint a Kecskemét és Vidéke Ipartestület közös gazdaságpolitikai fórumot rendez Kecskeméten, december 16-án, holnap, 16 órai kezdettel az ifjúsági otthon mozitermében (Széchenyi tér 7.). A fórumon jelen lesz Zwack Péter, a Vállalkozók Pártjának országos elnöke, vala­mint Kása Lajos és dr. Gaál Gyula országgyűlési képviselők. A rendezők az infláció, a mun­kanélküliség és az életszínvonal kérdéseit, valamint a magyar ipar, mezőgazdaság és kereskedelem helyzetét kívánják elemezni, ter­mészetesen nem függetlenül a vál­lalkozás és a vállalkozók jelenlegi helyzetétől. Ä fórum támogatói: Linka Jó­zsef né húsipari vállalkozó, a Zwack Unikum Kft. Kecskemét, Szakát László, a plochingeni sör­gyár képviselője és a Soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet. Túljegyezték a Pick-részvényeket Bár pontos adatok még nincse­nek, annyi már biztos: jelentős mértékben túljegyezték a Pick Rt. részvényeit. Á múlt csütörtökön zárult jegyzési időszak végén meg­állapítható: a kárpótlási jegyekre cserélhető részvényeknél az igény többszöröse volt a rendelkezésre álló értékpapírnál és a készpénzért vásárolható részvényeket, is túlje­gyezték. November 27-étől december 10- éig a Pick Rt. részvényeiből 100 ezer darabot lehetett készpénzért, 113 500-at kárpótlási jegyért je­gyezni. Ez összesen 9,4 százaléka az rt. részvényeinek. Az eladásra kerülő részvénymennyiség nem növelhető, a túljegyzés miatt a részvények allokációs módszerrel kerülnek elosztásra. Kijelölnek egy határt, amelynél nagyobb számú értékpapírt nem kaphat egyetlen befektető sem. Aki a meghatáro­zott számnál kevesebbet jegyzett, az igényelt mennyiséget megkapja, aki többet, annak igényét csak a megszabott határig elégítik ki. 1992. december 15., 5. oldal ^ Ökoadó Belgiumban Környezetvédelmi különadóval sújta­nak egy sor terméket a jövő évtől Belgi­umban abból a célból, hogy takarékos­ságra és környezetbarát csomagolóanya­gok felhasználására ösztönözzenek. Az ökoadó főként italokra, vegyszerekre, ceruzaelemekre, papírra és bizonyos egy­szer használatos árucikkekre vonatko­zik. A „büntetőadó" mértékét annak arányában határozzák meg, hogy egy­­egy termék vagy cég milyen mértékben használ fel betétdíjas vagy újrahasznosít­ható csomagolóanyagot. Adót kell fizet­ni az olyan, egyszer használatos termé­kek után is, mint az eldobható borotva vagy fényképezőgép. Cseh remények A cseh kormány fokozatos teljesít­ményjavulást vár jövőre, kiegyensúlyo­zott költségvetési mérleget, és a bruttó hazai össztermék (GDP) 1-3 százalékos növekedését —jelentette ki Ivan Kocar­­nik cseh pénzügyminiszter a prágai par­lamentben. A miniszter hangsúlyozta, hogy az élénkülés jelei már az idén mu­tatkoztak: ilyenjei volt az építőipar telje­sítménye, a 2 százalékos ipari termelés­növekedés és az emelkedő kiskereskedel­mi árak. Az infláció szerinte 17, a mun­kanélküliség aránya 10 százalék alatt marad jövőre. Különleges a Kuril Borisz Jelcin orosz elnök rendeletileg különleges gazdasági övezetté nyilvání­totta a Kuril-szigetcsoportot, melynek négy tagját Japán magának követeli. Az aláírt dokumentum széles körű kedvez­ményeket (kereskedelmi és adókönnyíté­seket) biztosít a térségben gazdasági te­vékenységet folytató vállalatoknak, köz­tük külföldi befektetőknek, melyek pél­dául akár 99 évre is bérbe vehetnek in­gatlant az orosz kormánytól. A japán kormány tiltakozott a rendelet ellen, mondván, hogy az ..rontja a területi vita megoldásának esélyeit". Édes üzlet az oroszoknál Az első vállalat, amelyet Oroszország­ban a bónos privatizáció keretében ma­gánkézbe adtak, egy népszerű csokolá­dégyár volt. A Bolsevik nevet viselő gyár részvényeiért sok százan cserélték be 10 ezer rubel névértékű privatizációs jegyü­ket, a dolgozók mellett szép számmal spekulánsok is. Ennek az az elsődleges oka, hogy míg a lakosság nagyobb része nemigen bízik a jegyekből származó elő­nyökben (utcai árfolyamuk jóval névér­tékűk alatt van), élelmes vállalkozók fe­ketén és áron alul nagy tömegben vásá­rolják föl a bonokat. A jelentések szerint a részvényeknek az alkalmazottak szá­mára fönntartott 56 százaléka az utolsó darabig elkelt. Német adómanőver A német kormány törvénytervezetet hagyott jóvá a vállalati jövedelemadók csökkentéséről. Az intézkedés célja a be­fektetések bátorítása és az ország ver­senyképességének növelése. A tervezet szerint 50-ről 44 százalékra csökkenne a vállalatoknál visszatartott azaz újra­felhasználható — és 36-ról 30-ra a nyere­ségként szétosztott haszonra kirótt adó. A tervezet egy másik pontja különleges adóleirásokat helyez kilátásba a kelet­németországi befektetések ösztönzésére, egészen 1996-ig. Civilesedő hadiipar A kínai hadiipar a Kuangming Zsipao című kínai lap állítása szerint már csak 35 százalékban termel katonai célokra, 65 százalékban polgári igényeket elégit ki. A lap szerint 1980 óta évente 20 szá­zalékkal nőtt a hadiipari vállalatok pol­gári célú termelésének értéke. A kínai sajtó az utóbbi időben kampányt indí­tott annak bemutatására, hogy milyen gyorsan halad az országban a hadiipari termelés átállítása polgári célokra. A kommunista párt által irányított sajtó kampánya vélhetőleg választ kíván adni azokra a vádakra, amelyek szerint Kína be akarja tölteni a délkelet-ázsiai térség­ben a Szovjetunió összeomlása és az amerikai csapatkivonások miatt keletke­zett hatalmi vákuumot. Bezárandó GM-üzemek Nyolc amerikai és egy kanadai üzemét zárja be a General Motors, hogy csök­kentse óriási veszteségeit az észak-ameri­kai autópiacon. Az üzemleállitások. amelyek nem az elsők s nem az utolsók, ezúttal mintegy 18 ezer munkást és alkal­mazottat érintenek. A GM a tavalyi évet 7,1 milliárd dolláros veszteséggel zárta, az idei veszteség eddig 3 milliárd. A GM-Europe, amelyhez a szentgott­hárdi Astra-üzem is tartozik, a konszern önálló, tartósan nyereséges része. John Smith, akit a közelmúltban neveztek ki a GM élére, korábban az európai részleg igen sikeres vezetője volt. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Horváth László vállalkozó (jobbról) ha kell, eladó az üzletben. A háttér­ben felesége, a boltvezető rendezgeti a polcokat. (Fotó: Gaál Béla) kezdőknek és profiknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents