Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

2. oldal, 1992. december 15. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Európai Rubik-kocka A hét végi, skóciai közös piaci csúcs nagy találmánya — Major brit miniszterelnök„felvezetésé­ben'" — a Rubik-kocka politikai alkalmazása. Sikerült, valami különlegeset teremteni a 12 ál­lam- és kormányfőnek ? Úgy tű­nik. Megszületett az a politikai bűvös kocka, amely biztosítja az Európai Unió működésének a sokat vitatott maqstrichti egyez­mény alapján való megkezdését januártól, annak ellenére, hogy , az egyik fél — Dánia — nem csatlakozott hozzá. A megálla­podás a renitens Dániát Ilidként felhasználva lehetővé teszi az együttműködést az EFTA-hoz tartozó skandináv államokkal, és megnyitja a kaput az EFTA-EK szövetségen alapuló Euró­pai Gazdasági Tér számára. Ma még Európa keleti felének egyetlen országa sem tud illesz­kedni e kocka egyetlen lapjához sem. Vagyis Nyugat-Európáról van szó. S mi lesz velünk, többek kö­zött Magyarországgal? Edin­burgh megerősítette, hogy ma­rad a társult tagság — ami per­sze, azért nem kis lehetőség, fel­adatként pedig kemény dió. Megszületett az az ígéretes, de annál nem reménykeltőbb dön­tés, hogy 1993 nyarán, a követ­kező EK-csúcson (egyébként éppen Dániában) valóban a kontinens két felének együttmű­ködése lesz a fő téma. Addig pe­dig a „visegrádiaknak”, így ne­künk is, intő és érvényes jóta­nács a közösség bizottsága által készített, s a csúcs által egyetér­téssel fogadott dokumentum, amely egyértelműen kimondja, hogy a majdani EK-tagság felté­tele „a törvények, az emberi jo­gok tiszteletben tartása, a sza­bad választások és a piacgazda­ságra való áttérés". Vagyis: tu­lajdonképpen ismerjük a Rubik­­kocka nyugat-európai oldalai­hoz való illeszkedés fő elemeit. Lehet, hogy ez nem is olyan ke­vés? Kocsis Tamás SZOCIÁLIS ÁGAZAT IGEN, OKTATÁS NEM? Igazgatói pályázat a Margarétában (Folytatás az 1. oldalról) A Margaréta Otthon igazgatói pályázatának vitájában ismét elő­került a közalkalmazotti törvény, illetve annak végrehajtási rendele­tének értelmezése. A szociális bi­zottság előterjesztésében ugyanis 16 ezer forint vezetői pótlék szere­pelt a leendő igazgatónak. Többen úgy tudták, ezt csak 1994. január 1-jétől kötelező megadni. Ez ter­mészetesen nem az irigység miatt vetődött fel, hanem mert az okta­tási intézmények' vezetői például ezt ilyen mértékben még nem kap­ták meg. Varga László elmondta, hogy a bizottság jogászával való konzultálás után döntöttek így, sőt, júliusig visszamenően a többi szociáiisintézmény-vezető is meg­kapta.» Molnár Antal egy közel­múltban történt óvodavezetői megbízásra emlékeztetett, amikor is 6 ezer forint vezetői pótlékot szavaztak meg. Molnár képviselő megkérdezte: ha a szociális bizott­ság terjeszt elő. akkor 16 ezer, ha az oktatási bizottság, akkor csak 6 ezer forint ez a pótlék? Mivel — bárhogy is értelmezik a közalkalmazotti törvényt — az mindkét ágazatra egyformán vo­natkozik, a polgármester megígér­te, hogy megvizsgáltatja a hivatal szakembereivel a kérdést. A közjá­ték után rögtön meglepetéssel kez­dődött a szavazás, hiszen már a jelöléskor több voksot kapott Bor­­hi Józsefné, mint Derdákné Har­matos Ibolya. Ezért a végleges sza­vazás is Borhinéra történt, de a szükséges 20 igen helyett ő is csak 17 támogató voksot kapott. Dön­tés így nem született, a bizottság ismét előterjeszti majd a közgyű­lésnek igazgatói javaslatát. A pá­lyázat lezárulásáig továbbra is dr. Vörös Lídia vezeti a Margaréta Otthont. M. Gy. A Pedagógusok Szakszervezetének sajtótájékoztatója A magyar pedagógusok társa­dalmi megítélése jó. Ezt bizonyítja az a felmérés, amelyet a Pedagógu­sok Szakszervezetének felkérésére a MODUSZ Kft. végzett el. A kö­zelmúltban lezárult kutatás ered­ményeit hétfőn, sajtótájékoztatón ismertették. Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitká­ra az MTI munkatársának kérdé­sére kifejtette: a felmérést — amely egyébként szervesen kapcsolódik egy korábban már ismertetett „A pedagógusok értékrendje és érdek­érvényesítési esélyei a rendszervál­tás periódusában'’ című vizsgálat­hoz — az érdekképviselet többek között azért tartotta fontosnak, mert végre tiszta képet akarnak kapni a társadalom, elsősorban persze a szülők pedagógusokról al­kotóit1 véleméhyéfő!. Ezt niár csak azért is szükségesnek tartják, mert az eredményt szeretnék összevetni a törvényalkotók ez ügyben több­ször hangoztatott, nem éppen ked­vező megítélésével Tóth Antal, A MODUSZ Kft. igazgatója kitért rá, hogy az ország 40 városában, 40 községében, vala­mint Budapesten 20 helyen, összesen ezer személyt kérdeztek meg. A véle­mények összegzéseként elmondta: a pedagógusok társadalmi fontossá­gával kapcsolatban a magyar köz­vélemény attitűdje igen pozitív, hi­szen a különféle foglalkozások presztízsrangsorában egyedül az orvosok előzik meg őket. A meg­kérdezettek szerint a pedagógusok többsége szakmailag felkészült, gyermekszerető, jó pedagógiai ér­zékkel rendelkezik, és kielégítő a szülőkkel való kapcsolatuk is. Leg­feljebb azt kifogásolták többen, hogy a tanárok az iskolán kívül nem foglalkoznak a nebulókkal. A megkérdezettek örömmel üd­vözölték. hogy az oktatás több­­szektorává vált. A magániskolák megjelérié’sévél"kapésóíátbárt 'Só­­kan félnek, hogy azok a kiváltsa- • gosok elitképzőiként'jelennek még " a palettán. Szöllősi Istvánné főtitkár hang­súlyozta: a társadalom kedvező megítélése jót fog tenni a megtépá­zott önérzetű pedagógusoknak. LATÁK EDE (1926—1992) Váratlanul elhunyt Laták Ede, Kecel díszpolgára, aki 16 éven keresztül 1969-től nyug­állományba vonulásáig a tele­pülés tanácselnöke volt. Budapesten született, saját szavaival „franzstadti gyerek vagyok". Háború után könyvelőként került Kecelre, az akkori Tő­zegbányához, s majdan itt te­lepedett le, alapított családot. A tanácselnöki posztra ke­rülése előtt is szívügyének te­kintette a falu fejlesztését, kü­lönösen az oktatás, kultúra feltételeinek javítása érdeké­ben vette latba minden erejét, tekintélyét, ennek eredménye lett az európai hírű általános művelődési központ. Tanácselnökségének hosz­­szú ideje alatt jelentős mérté­kű változásokon ment keresz­tül a település. Nyugdíjaséveiben mint a nyugdíjas-egyesület elnöke, aktívan felvállalta az idősek segítését, gondjainak intézé­sét. Halálát mély megrendülés­sel fogadták a falu polgárai, a hivatal és intézmények dolgo­zói. Kecel önkormányzata Laták Edét saját halottjának tekinti. Kecel képviselő-testülete nevében: Schindler János polgármester ORSZÁGGYŰLÉS Göncz Árpád javaslata — sürgősséggel Az Országgyűlés sürgősséggel vette napirendre Göncz Árpád köztársasági elnök törvényjavasla­tát a közszolgálati tájékoztatási szközök (Magyar Rádió, Magyar televízió. Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény módosításáról. A közszolgálati tájékoztatási eszközök (MR, MTV. MTI) veze­tőinek kinevezési rendjéről szóló ■örvény módositását indítványo­zó. a köztársasági elnök által be­terjesztett törvényjavaslatot 8 igen cs 11 nem szavazat mellett általá­nos vitára alkalmatlannak találta hétfői — a plenáris üléssel egy idő­ben folyó ülésen az Országyülés alkotmányügyi, törvény-előkészí­­tö és igazságügyi bizottsága. A törvényjavaslat A változata szerint „a köztársasági elnök — a miniszterelnöknek az Országgyű­lés kulturális és sajtóügyekkel fog­lakozó bizottsága tagjai kéthar­madának egyetértésével tett javas­lata alapján — kinevezi és felmenti a médiumok elnökeit, valamint az MTI vezérigazgatóját”. Salamon László (MDF), a bizottság elnöke kifejtette, hogy ez az elgondolás vétójogot adna egy parlamenti bi­zottságnak a miniszterelnök és a köztársasági elnök döntéseivel szemben. A javaslat ezenkívül el­lentmond a parlamenti bizottsá­gok véleményező és javaslattevő jogkörét előíró szabályoknak is. Mindezek alapján az MDF-es po­litikus az A változatot alkotmány­­ellenesnek minősítette. A vitában Salamon László a B változattal szemben a műkö­désképtelenségre vonatkozó ér­veket sorakoztatott fel. Ez a vál­tozat a médiaelnökök kinevezé­sének és felmentésének jogát egy 13 tagból álló bizottságra ru­házná át. Salamon László szerint azon­ban nem világos, hogy milyen módon is jönne létre ez a bizott­ság, és a delegált tagok hogyan kérnék fel a további hét személyt a munkában való részvételre. Az alkotmányügyi bizottság nem tartotta általános vitára al­kalmasnak a független képvise­lőknek Göncz Árpád törvényja­vaslatához benyújtott módosító javaslatát «em. Hadifogoly­híradó Negyvennégy éves szünet után ismét megjelent a Hadifogoly Hír­adó, a volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének lapja. Tanácskozás a Szigetközről A Parlament és a kormány Bős­sel kapcsolatos döntésénél figye­lembe kell venni a Szigetköz lakói­nak véleményét—jelentette ki Ke­resztes K. Sándor, környezetvédel­mi miniszter a szigetközi települé­sek polgármestereivel folytatott hétfői megbeszélését követően a sajtó képviselői előtt. : j Az eszmecserén a polgármesterek egy ebek között éppen azt nehezmé­nyezték. hogy eddigi nyilatkozataik, segélykérő felhívásaik érdemi intéz­kedés nélkül maradtak. Rámutat­tak: a Duna egyoldalú szlovák elte­relése nyomán katasztrófahelyzet alakult ki a térségben, s ennek keze­lése meghaladja a helyi önkormány­zatok anyagi lehetőségeit. Bejelen­tették: a 24 települést magában fog­laló Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége levelet intézett Antall Jó­zsef miniszterelnökhöz. Ebben a Szi­getközben keletkezett károk felmé­résére, és a tennivalók fontossági sorrendjének megállapítására kor­mánybizottság felállítását követelik. TALLÓZÓ Rendőri balesetek Kiskunhalason Kiskunhalason immár ismétlődő­en fordulnak elő a rendőri szabály­talanságok: az elmúlt héten megint ittasan karambolozott egy rendőr. Egy év alatt ez már az ötödik eset, de a városi rendőrkapitányság minden­féle fogadkozása ellenére semmit nem javult a rendőri morál. Az ügy legújabb fejleménye: a bal­esetről tudósitó helyi újságiróktól a megyei rendőr-főkapitányság meg­tagadott mindenféle információt. Sőt. napok óta semmilyen informá­cióval nem szolgálnak a megyei saj­tónak, a kapitányság épületébe új­ságíró még csak be sem teheti a lá­bát. Az újságírókörökben jogos fel­háborodást kiváltó eset kapcsán a megyei lap szerkesztősége levélben fordult Pintér Sándorhoz, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság vezetőjé­hez. Ebben sérelmezik a sajtósza­badság korlátozását, az információk visszatartását. Érdeklődésünkre Suha György, az ORFK szóvivője elmondta, hogy tudomása van az újságírók és a helyi rendőrök megromlott viszonyáról. Európai megoldást kell találni, ez nem lehet más, mint a kölcsönös kommunikáció. Rendőrségi hírzár­latról szó sem lehet. A rendőröknek és az újságíróknak meg kell békülni­­ük, s ezt szorgalmazza az ORFK vezetése is. Az ittasan karambolozó rendőrök ügyével kapcsolatosan le­szögezte: ez az állapot elfogadhatat­lan, és immár tarthatatlan Kiskun­halason. (Új Magyarország, 1992. december 12.) A természetgyógyászat szolgáltatás Az állampolgárok és a hiva­­ásukat felelősséggel, magas zakmai szinten művelő termé­­zetgyógyászok érdekében egy­­ránt fontos, hogy mielőbb jog­­rabályi szinten rendezzék a •rmészetgyógyászat ügyét, zért a Magyar Természetgyó­­yászok Kamarája — némi mó­­osítással — támogatja a Nép­­iléti Minisztériumban kidolgo­­jtt, természetgyógyászatról :óló rendelet-tervezetét — an gzott el a szervezet hétfői . j tótájékoztatóján. A népjóléti’ tárca javaslata a rmészetgyógvászatot egészség­­gvi szolgáltatásnak minősíti, vei megszünteti az eddigi ál­­itlan állapotot — mondta Ta­raczközi István főtitkár. Eddig a helyi önkormányzatok mint vállalkozóknak adtak engedé­lyeket bárkinek, aki természet­­gyógyászattal kívánt foglalkoz­ni. (A szigorú szempontokat Figyelembe vevő kamara jelen­leg mintegy 300 tagot számlál — míg a különféle, természet­­gyógyászathoz kapcsolódó „szakmában” körülbelül 2-3 ez­ren dolgoznak.) Az engedélyek kiadása a rendelet megjelenését — vagyis várhatóan ez év végét — követően az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatok hatásköre lesz. Azoknak a természetgyógyá­szoknak, akik még a rendelet hatályba lépése előtt kezdték meg tevékenységüket, a szaktár­ca álláspontja szerint alapfokú egészségügyi tanfolyamot kelle­ne elvégezniük. A Magyar Ter­mészetgyógyász Kamara ezen a ponton azonban változtatni kí­ván a rendelettervezeten. A mó­dosítás lényege: akik öt (a ka­mara által elismert) természet­gyógyász-tanfolyami oklevelet tudnak mutatni, azok mentesül­jenek a vizsga alól. Szintén fel­mentést kapnának a kamara el­képzelése szerint azok a több mint tiz éve „praktizáló” termé­szetgyógyászok is. akiket idős koruk, vagy bizonyított szak­mai kiváltságuk miatt értelmet­len lenne tanfolyamra kénysze­ríteni — mutatott rá a főtitkár. Számukra is kötelező lenne azonban egy szakdolgozat elké­szítése, amellyel a felettes szer­vek és a kamara előtt igazol­nák természetgyógyászi, egész­ségügyi ismereteiket. Mindez azonban csak egy átmeneti idő­szakra szólna. 1994-től ugyanis a kamara szerint csak azok kaphatnának természetgyógyá­szati tevékenységre engedélyt, akik részt vesznek egy négyéves nappali, elméleti, és emellett két-, illetve hároméves gyakor­lati természetgyógyászati kép­zésben. A sarlatánoktól való elhatá­rolódást segítené a kamara azon kezdeményezése is, amely­ben kérték, hogy a kormányzat adjon felhatalmazást a kamara etikai bizottságának a kuruzs­­lók elleni fellépésre mondta az elnök. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Fegyvernyugalom Szomáliában Ali Mahdi Mohamed, Szomália ideiglenes államfője vasárnap este betiltotta a fegyverviselést Mogadisuban és azonnali tűzszünetben álla­podott meg riválisával, Mohamed Farah Aidid tábornokkal. A DPA jelentése szerint a politikus ezenkívül utasította a kormánycsapatokat, hogy újabb parancsig maradjanak kaszárnyáikban. A rendeletek azon­nali hatállyal érvénybe léptek. Az egymással szemben álló vezetők talál­kozója érdekében Robert Oakley amerikai nagykövet közvetített. Ugyancsak vasárnap elindult Szomáliába az első szaúd-arábiai katonai alakulat. A Reuter jelentése nem közölte, hány katonáról van szó. Még nincs amerikai döntés Az amerikai kormány még nem döntött arról, hogy érvényt szerezzen a szerbek elleni boszniai repülési tilalomnak; a szerb gépeket még akkor sem lőnék le, ha erre már új ENSZ-határozat született volna. Erről írt tegnap lapjában Jim Hoagland, a The Washington Post diplomáciai tudósítója. Hoagland — nyilván európai források alapján — arról írt, hogy a döntés brit és francia fenntartásokra hivatkozva halogató ameri­kai álláspont megtévesztő: a kérdésről december elején folytatott tárgya­lásokon London és Párizs számára nyilvánvaló lett, hogy Washington új ENSZ-határozatot sürgetve nyomást akar ugyan gyakorolni a szerbek­re, de utána sem kíván fegyveresen fellépni. A franciák szigorítást kérnek Franciaország kéri a Biztonsági Tanács összehívását és új. az eddigi­nél szigorúbb intézkedések elrendelését a boszniai légtér ellenőrzésének ügyében. Ezt Roland Dumas külügyminiszter közölte egy tegnap reggeli televíziós interjújában. A miniszter szükségesnek tartotta, hogy a tanács rendelje el az erő alkalmazását is a berepülési tilalom érvényesítésére. Dumas nem fejtette ki, milyen módon látja megvalósíthatónak a francia kormány a tilalom érvényre juttatását. Korábban Jacques Lanxade ten­gernagy, vezérkari főnök a NATO vadászrepülőinek felhasználását is szükségesnek tartotta. Küszöbön a START—2 megkötése? Lehetséges, hogy még a Bush-adminisztráció hivatali ideje alatt meg­születik a hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló START- 2 szer­ződés — közölte vasárnapi közös stockholmi sajtóértekezletén az orosz és az amerikai külügyminiszter. Andrej Kozirev és Lawrence Eaglebur­­gera tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt találkozó után tájékoztatta az újságírókat. Kozirev megfogalmazása szerint a megbeszélés célja az volt, hogy jogi szerződéssé formálják azt a keretmcgállapodást, amelyet Bush és Jelcin ért el a nyáron a hadászati fegyverzetek csökkentéséről. Mind­két külügyminiszter külön kiemelte, hogy a találkozó légköre rendkívül jó volt. Lemondott a postaminiszter Nem értett egyet kormánya Jugoszlávia-politikájával. ezért lemon­dott posztjáról a német postaügyi és távközlési miniszter, a 62 éves Chris­tian Schwarz-Schilling (CDU). A miniszter tíz évig volt tagja a Kohl­­kormánynak, az ő idejében terjedt el a kábeltelevíziózás az NSZK-ban. 1989-ben az ő irányításával hajtottak végre postai reformot. Mint Schwarz-Schilling tegnap a sajtóval közölte, elhatározását a múlt hét szerdai viharos kormányülés érlelte meg. A miniszter az ülésen elmarasz­talta a kormányt tétléríkedéséért, s szavait így fejezte bet ,;'Ámenfi^iben marad a tétlenkedés, szégyelleni magam, hogy ehhez a kabinethez tarto­zom”. Kohl rendreutasitotta Schwarz-Schiilinget. majd közölte: nem kényszer kormánytagnak lenni. Tárgyalások a csatlakozásról Az osztrák kormány szeretné még 1993-ban dűlőre vinni az Euró­pai Közösséggel az év elején megkezdődő csatlakozási tárgyalásokat — mondotta Alois Mock osztrák külügyminiszter a parlamentben. Az általános vita előtt Mock beszámolt az edinburgh-i döntésről, amelynek értelmében a tárgyalások januárban megkezdődnek, s amely —: Mock szavai szerint — teljes egészében egybeesik az osztrák kormány céljaival. Bécsi megfigyelők rámutatnak: az edinburgh-i döntés révén már 1994. elején sor kerülhet a népszavazásra a közös piaci csatlakozásról, így az a félévvel későbbi parlamenti választáson már nem lesz kampánytéma. Csernomirdin az új kormányfő Borisz Jelcin az előzetes népszerűségi szavazás alapján Viktor Cscr­­nomirdint javasolta a kormányfői tisztre. Csernomirdin az energeti­kai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese volt az eddigi kormány­ban. A népképviselők kongresszusa jóváhagyta Viktor Csernomirdin jelö­lését az orosz kormányfői tisztségre. A miniszterelnök-helyettes 271 sza­vazatot kapott, és ezzel megszerezte a kinevezéshez szükséges abszolút többséget. — Összesen 14 név került fel a kormányfőjelöltségre pályázók listájá­ra, amelyről hétfőn délelőtt tartott úgynevezett „puha népszerűségi" sza­vazást az orosz népképviselő kongresszus közölte reggeli parlamenti előzetesében a Radio Rosszii nevű moszkvai rádióállomás.

Next

/
Thumbnails
Contents