Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

1992. december 12., 11. oldal ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® Eladó 1 db Mercedes 207 D típusú, 15 személyes, 1987-es évjáratú kisbusz. Eladó 1 db Skoda-MT 4 típusú, 1977-es évjáratú tgk. Eladó 1 db IFA E 51 típusú, 1990-es évjáratú pótkocsi. A gk-k megtekinthetők a Helvéciái Gazdaság portáján. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: Kecskemét, Kisfaludy u. 6—8. I. em. 103. szobában. Tel.: 76/327-885 1992. dec. 18-án (pénteken), 10 órai kezdettel a fenti gépjárművekre nyilvános árverést tartunk a megtekintés helyén. 199/12 ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® Ezüst­vasárnapi, vásár! a Pajtás Áruházban. Egyes kötött áruk 30% engedménnyel. Revü Konziimex-boltunklian egyes férfiingek 150—600 Ft-ig reklámáron kaphatók. A széchenyivárosi gyermekruházati boltban egyes kötöttáruk reklámáron. 15/12 KOPA-KETTELE GMBH Karácsonyi vásár az SZMT-székházban. Osztrákfüggöny-vásár kedvező áron. 180—260—300 cm-ben 380—490—640 Ft/fm árakon. ✓IV /TV /IN /TN ✓!> /T\ ✓TV ✓JV /T\ /IN /IV ✓!> ✓IV ✓IV /T\ /TV ✓TV ✓TV /TV /TV /TV /N /Tv * * * 3« X X y w % x X X X X X X Irodának, üzlethelyiségnek alkalmas 80 m2 alapterületű helyiség, valamint egy 6 m2-es elárusító pavilon forgalmas helyen azonnal bérbe vehető. Telefon, telefax biztosított. Érdeklődni: Kiskunhalas, Malom sor, INNOV—TECHNIK Kft. Telefonszám: 77/22-838. 211/12 Jó hír olvasóinknak! A Petőfi Népe januártól sem lesz drágább. JCB 3CX 4 x 4 HAMMERMASTER Új és jó állapotú használt JCB gépek és alkatrészek importja tel./fax: 175 8010 (BP.) 3574 SPORT ARCOK A PÁLYÁKRÓL Lassan, egyedül valóban nem megy... • A halasi birkózótehetségek. Balról az edző, Dósa István. (Farkas Tibor felvétele) Ha valakinek az útja esténként Kiskunhalason az ÁMK előtt vezet el, ajánlom neki, hogy szakítson egy kis időt magának és nézzen be a sportcsarnokba, ahol a kis birkózó­palánták edzéseit látva állítom, pilla­natokon belül elfelejti minden búját­­baját. A mintegy kéttucatnyi „ör­dögfióka” olyan boszorkányos gyorsasággal és ügyességgel hajtja végre az egyetlen szőnyegen meste­rük Dósa István utasításait, hogy az ember szeme szinte belekáprázik. — 1958-ban kerültem Kiskunha­lasra és az eltelt közel három és fél évtized alatt ez a harmadik szakosz­tály melyben edzősködöm. A HÖR Dózsa 1961-ben szűnt meg és ezután majd másfél évtizedes pangás követ­kezett be a halasi birkózásban, míg­nem 1975-ben a KAC színeiben ala­kult újjá a szakosztály. Ahogy visz­­szaemlékezem azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem kell szégyen­keznünk az akkori eredmények mi­att, hiszen igen sok aranyjelvényes versenyzőnk volt, sőt a felnőtt csa­patunk is becsülettel megállta a he­lyét az NB Il-es CSB mezőnyében. Dolgoztunk tehát becsülettel, de amikor a KAC focistái az NB III-ba kerültek a nyolcvanas évek közepén, kellett a pénz a számukra és a birkó­zók feleslegessé váltak. Négy évig bírta a „tétlenséget”, majd 1988-ban elhatározta, hogy ha kell akár a „nulláról” is újrakezdi! Az ÁMK-ban megalakult a DSK és ennek keretein belül kezdtem el fog­lalkozni a gyerekekkel a jelenlegi se­gítővel, Vikor Karcsival együtt, aki régebben maga is jó nevű versenyző volt. Két év elteltével látszott, hogy igen sok tehetséges gyerek jár edzeni és ezért az ő fejlődésük érdekében lépni kell. Hosszas után járás és ki­lincselés végén aztán 1990. május 23-án megalapították a Kiskunhalasi Birkózó Clubot, melyet eddigi ered­ményei alapján már az egész ország­ban ismernek! Eddigi legnagyobb dobásuk a grundbirkózó magyar CSB kétszeri megnyerése volt 91- ben és 92-ben, de egyéniben is csíp­tünk már el néhány értékes helyezést az OB-kon Torma, Csatári és Rédei révén. Németh Imrét pedig tavaly leigazolta a Bp. Vasas és azóta már az ifjúsági válogatott stabil tagjának vallhatja magát. — Az eredményességet tekintve tényleg nincs okom a panaszra! A szakosztályunk létszáma mintegy hatvan fő és a gyerekek szorgalma­sak, tanulékonyak. Szerencsénkre az Önkormányzat, a Sepsiker, a Kiskun GT és a gyerekek szüleinek példás összefogása és anyagi segítsége révén a jelenlegi szintünkön biztosítottak a működés feltételei, de ha a gyerekek továbbra is ilyen ütemben fejlődnek, akkor már „hamarosan bajban le­szünk”. Már most szükségünk lenne egy szőnyegre, mert a jelenlegin, me­lyet az AMK-tól bérelünk, már két csoportra osztva is eléggé szűkösen férünk el és akkor még nem szóltam az edzőkérdésről. Hatvan gyerekhez én lassan már a koromnál fogva is kevés vagyok. A lassan újra sikersportágnak számító kis halasi birkózópalán­ták a hét végén szombaton dél­előtt tíz órától hazai közönség előtt is bemutatkoznak majd az ÁMK Sportcsarnokában meg­rendezésre kerülő serdülőverse­nyen, ahol a hírek szerint elin­dulnak az ország legjobb nevelő­egyesületei. F. T. Mindennapos testnevelést az iskolákba! • A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van moz­gásszegény világunkban bevezetni a bajai iskolákban a mindennapos test­nevelést. (Fotó: Papp Zoltán) Senki számára sem lehet újkeletű az a hír, hogy Magyarorszá­gon a felnőtt generáció — de már a középiskolás korosztály is — ki­vételesen rossz egészségi állapot­ban van. Az elrettentő vizsgálati eredmények azonban nem voltak hatástalanok, és legalább a jövő nemzedékének, azaz a mostani kis­iskolásoknak az egészségéért már a felnőttek is igyekeznek összefog­ni. Ennek egy példája, hogy az új oktatási koncepcióban — ajánlat szintjén — már helyet kapott a mindennapi testnevelésóra. A hét közepén kecskeméti ven­dégek érkeztek Bajára, hogy az is­kolaigazgatóknak és testnevelőta­nároknak fórumot tartsanak a tes­ti edzés fontosságáról, és az iskola napirendjébe való beillesztéséről. A megyei sportigazgatóság veze­tőjének, Fekete Lászlónak a meg­nyitója után először dr. Idei István a megyei tisztiorvosi szolgálat fő­orvosa adott kórképet a jelenről. Beszédében kiemelte, hogy a gye­rekek előtt az a mozgásszegény életmód áll modellként, mely a fel­nőtt társadalmat jellemzi. Ezért is fontos, hogy az iskolában mód le­gyen a napi mozgásra, hiszen ösz­­szehasonlítva az adatokat sokkal jobb kondícióban vannak azok a gyerekek társaiknál, akik már a fenti szellemben működő iskolá­ban tanulnak. Dr. Szabó Vera, megyei sportfő­orvos is lehangoló adatokkal mu­tatta be a kisgyerekek testi fejlett­ségét. Az általa végzett felmérések alapján a megnézett gyermekek 26 százalékának gyógytornára lenne szüksége. Megállapította továbbá azt is, hogy azokban az osztályok­ban, ahol nem szakos tanítja a test­nevelést, fokozatosan romlott a ta­nulók fizikai állapota, míg szakta­nár esetében Javulás volt megfi­gyelhető. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mindennapi testnevelési óra bevezetése nagyon fontos, ám önmagában nem elegendő megol­dás, ezért a családnak, tanárnak és orvosnak együtt kell a megoldást megvalósítania. Az orvosok után a pedagógusok következtek. Grosán Pál testneve­lő tanár a mindennapos tetnevelés tapasztalatairól beszélt. Legfonto­sabbnak a következőket tartotta: Legyen órarendbe iktatott, mindig tanítási időben tartsák meg, min­den gyermek vegyen részt rajta, és kidolgozott koncepció alapján ve­zessék le. Ez utóbbihoz tartozik a képességek fejlesztése, a testtartás­javítás, a játék, a felmérések és a versenyek. A gyakorlati megvaló­sításról elmondta, hogy öt perccel rövidebb órákat tartva pontosan belefér a testnevelés is a napirend­be. Megnőtt a tantárgy presztízse és egyértelműen javult a kondíció a gyerekeknél. Ugyanerről a kérdésről Probo­­jácz Miklósné egy kecskeméti vá­rosszéli kis iskola igazgatónője is beszélt. Elsősorban azt emelte ki, hogy bár nálunk se tornaterem, se tornaszoba nincs, mégis sikerült bevezetni a mindennapos testneve­lést. Fokozatosan a rajz, a techni­ka, az ének és a környezetismeret órák terhére került be minden nap­ra a testnevelés. A pénz előterem­tésének módjairól is adott ötlete­ket bajai kollégáinak. Ilyenek pél­dául a pályázatok, a diáksportkör tagdíjas bevezetése, és az önkor­mányzathoz is lehet segítségért fordulni. A fórum befejezéseként hozzá­szólások és kérdések hangzottak el. Dr. Hideg István a bajai tiszti­­orvosi szolgálattól a mindennapos testnevelés szükségességére hívta fel a bajai iskolák képviselőinek figyelmét, a bátmonostori testne­velő tanárnő a náluk működő mo­dellről beszélt, míg Papp Károly az UÁMK-iskola vezetője az anyagi nehézségekről tett említést. Géczy Zsolt Kiskunmajsán megverték a rendőröket Kispályás labdarúgótornán vett részt egy halasi, majsai és jánoshal­mi rendőrökből álló vegyes csapat csütörtökön délután a kiskunmaj­­sai tornacsarnokban. A helyi öreg­fiúk és az Agrokémia Kft. csapatá­tól egyaránt vereséget szenvedtek, 4 : 1 illetve 5 : 2 arányban. A terhelhetőség határán innen és túl A Debreceni Akadémiai Bizott­ság sportbiológiai és mozgásszervi munkabizottságának három kép­viselője, dr. Szilágyi Tibor profesz­­szor, dr. Horváth Sándor egyetemi adjunktus és dr. Fésűs László test­nevelő tanár tartott előadást csü­törtökön délután Kecskeméten, a Szent-Györgyi Albert Egészség­­ügyi Szakközépiskolában. A szakemberek számára is tanul­ságos okfejtésből azok is hasznos következtetéseket vonhattak le, akik csak a saját egészségükért fele­lősek. Dr. Horváth Sándor kardio­lógus — a DOTE kutatásai alapján — megerősítette; ami mozgásra ter­mett, azt bizony mozgatni kell. Vagyis az emberi szervezetnek ugyanolyan mértékben szüksége van a rendszeres tréningre, mint a folyadékra, a táplálékra. Ha ezt a szükséges mozgásmennyiséget nem kapja meg, károsodás éri a „szerke­zetet”. A mozgás, a test mozgatásának szükségességét bizonyítja az is, hogy az esetleges infarktust követő rehabilitációs időszakban is test­edzéssel gyógyítanak. A folyama­tosságnak és a fokozatosságnak azonban mindkét esetben nagy sze­repe van. Mindenekelőtt tanácsos megállapítani az egyén terhelhető­ségét. Ez még az aktív sportolóknál is alapvető (lenne). A túlterhelés ugyanis a későbbiekben — még gyermekek esetében is — betegség forrása lehet. Az minden esetre tény, hogy fizi­kai tréning nélkül nem lehet erőnlé­tet fejleszteni. Ennek mértékét azonban az egyén — a sportoló és az egészségét karbantartó — terhel­hetősége határozhatja meg. Hogy ennek milyen lehetőségei vannak Bács-Kiskun megyében, ismerik-e sportolóink a terhelhetőségük felső határát, eljuthat-e a műszerekig a közember — megannyi izgalmas kérdés, amelyekre hamarosan vá­laszt kérünk. B. I. Zászlóátadás a sportcsarnokban A magyar kosárlabdasport az idén ün­nepli megalakulásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból a szövetség elnök­sége a sportág kiemelkedő bázisorvosai­nak „A Kosárlabda Városa” zászló és plakettet adományozott. A kitüntetett városok közt van Kecskemét is. A zászlót és emlékplakett átadására a december 13-án, vasárnap, délután 17 órakor kerül sor Kecskeméten a városi sportcsarnok­ban az Univer KSC—BSE NB I. A cso­portos női mérkőzés előtt. A zászlót ün­nepélyes keretek között Merász József polgármester veszi át Horváth Frigyes­től, a kosárlabda-szövetség főtitkárától. Az ünnepség keretében további tíz olyan kecskeméti kosárlabda-vezető és -játé­kos vehet át kitüntető jelvényt, akik az 1947-ben alakult kecskeméti férfi- és női kosárlabdasportban az évek során át ki­emelkedő tevékenységet folytattak. Nykänen újra megpróbálja Az érintetthez közelálló személy véle­ménye szerint újra megpróbál az élvonal­ba visszatérni a síugrósport legkiemelke­dőbb, egyben legellentmondásosabb alakja, Matti Nykänen. A 29 éves finn sportoló - ha a versenyektől távol is ma­radt —: keményen készül arra, hogy 1994-ben Lillehammerben ismét olim­piai bajnok legyen, s ennek első lépése­ként egy meg nem nevezett külföldi hely­re utazott edző táborozni. Minden idők legeredményesebb síugrója a nyolcvanas években összesen kilenc olimpiai- és vi­lágbajnoki címet szerzett, közte 1988- ban Calgaryban ötkarikás mesterhár­mast ért el. Hússzal több Világ Kupa­elsőséggel (szám szerint 46-tal) büszkél­kedhet, mint az utána következő osztrák Andreas Felder. A sikerek mellett azon­ban egyre többször került reflektorfény­be magánéletbeli problémái, fegyelme­zetlenségei, rendszeres alkoholfogyasz­tás miatt. Családi karácsonyi és szünidei sportjátékok Az OTSH és a Magyar Diáksport Szö­vetség sportversenyek és játékok szerve­zésére, rendezésére ösztönzi az oktatási intézményeket. A felhívás célja, hogy a téli, iskolai szünetben minél több család és diák vegyen részt különböző vetélke­dőn. Ennek feltételeiről a megyei sporti­gazgatóság, illetve az önkormányzatok sportirodái és'a megyei diáksporttanács képviselői adnak bővebb felvilágosítást. A díjak minden esetre csábítóak, hi­szen az országos pályázat nyertesei kö­zött egymilliót, megyénkben pedig száz­ezer forintot osztanak szét a legtevéke­nyebbek között. A Pécs súlyos veresége Súlyos, harmincegy pontos vereséget szenvedett a Pécsi VSK női kosárlabda­­csapata a BEK hatos döntőjében. A ma­gyar együttes az olaszországi Comóban a helyi gárdával mérkőzött és fellépését ezúttal sem kísérte siker, így a pécsiek há­rom mérkőzés után továbbra is nyeretle­nek. BMX-sikerek Nottingham-ben A magyar BMX-válogatott tagja­ként kecskeméti sportolók is meghi­­vást kaptak az igen erős angol nem­zetközi bajnokságra, amelyet Not­­tingham-ben rendeztek meg. A vi­lágbajnokinál is erősebbnek tartott mezőnyben ifjú Sinkó Lajos az érté­kes ötödik helyen végzett a B kate­góriában. Félcsőn klubtársai közül Mirity Andor a 13., Jóni György a 15., Fodor Pál a 17. helyet szerezte meg. Talajon a B kategória indulói közt a Csikós Gábor lett a 10. Az új­nak számító minirámpa-kategóriá­­ban Sinkó a hatodik, Csikós a hete­dik lett. A magyarok egyetlen győ­zelmét Szilágyi Márton érte cl. • Ez van! — mutatja ifj. Sinkó La­jos. Az angol nemzetközin elért ötö­dik hely kiváló eredménynek számít. (Madaras-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents