Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

1992. december 12., 7. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN jSAINTE-BEUVE •FRANCIA KOI- frö SZAVAIT IA SZÁMOZOTT *0-LESJW; CSEH VA«OS A SZAJ­NA MELLÉK­FOLYÓJA KEZDŐDŐ NÁTHÁI ERDÉLYI KOLTÓ VOLT DÉL. RÖVIDEN VALA­MENNYI TOKIÓ KORÁBBI NEVE EGZO­TIKUS GYlKFAJ KICSI­NYÍTŐ KÉPZŐ Építé­szeti IV­BÉLLET CENTI­GRAMM. RÖVIDEN SÉRÜLÉS NYOMA G3 SOROK­BAN REJ­TETTÜK KF V V V V V V V V V V V nO TÓBIÁS TARSA EGY DALBAN HOZZAM ERESZT TEBALDI > i címer. madár > JEGYZŐ SZEMÉLY > V TONNA. RÖVIDEN > FÉL bAlai > DUM ... SPERO FÖLDI­VIASZ TANÁR KAPJA PIHEN­TETÖEN KELLE­MES > V CSACSI­CSEMEGE > V V LITER. RÖVIDEN > GYÚJTÓ SZOKÁS MÁSKÉPP LATINUL KANÁ­LISBAN VANI > STAN TARSA > BOSZNIAI HEGYSÉG V SZEKÉR Álla­tokkal FAZEKAS ..HŐSE” VÉDE­KEZŐ ROMAI 1000-ES > DOTÁLÓ OSZTRÁK AUTOS (KW) V ARRA CÉLOZ USA-BELI > V HÁTUL­RÓL FU­­RAKODIK >-TT TT AGROBIO LÚGIAI SZAK­EMBER > A MURA NEMET NEVE > AZ IL­LETŐ > POLITI­KUS (JÁNOS) FUSTKŐD > KÖLTŐI HlVÁS t> <■ SORVÉG! ROHAMO r FRAN­CIÁS ILLA > "^7" SZIK­KASZT SALAMON BECEZVE RF EGY­SZERŰ LÁBBELI > NITRO­GÉN ÉS EZÜST > HlvAS r OXIGÉN > FELIRAT VAGONOK OLDALÁN A NÍLUS NÉMET NEVE ZENEI HANG > LEN­DÜLET > FÉL ZSAKI > NÉMET SPORT­MOTOROí \> INDÍTÉK SZOM­BATHELY VN L DŐNTET­LENI > 'J AZ ENSZ MUNKAŰ SZERVE > ROMAI KORI NEVE > V . JÖD ITTRIUM es IV V V TÜRELMI IDŐ HAJÚK SZÁMÁRA > Hogyan bánjunk háziállatainkkal télen? Csillagászati szenzáció Régóta kutatják a csillagászok, léteznek-e valamiféle égi objektu­mok, persze nem bolygók, a Nap­rendszer peremén túl. De 1930 óta egyet sem találtak. Fáradozásaik­nak most, vélhetően, megszületett az első eredménye. Amerikai csillagá­szok ugyanis szeptember 27-ének éj­szakáján találtak egy körülbelül 200 km átmérőjű halvány égitestet, a Plútó a legtávolabbi bolygó pályájá­nak legkülső szakaszán kívül. A Naptól való távolsága 3700 millió mérföld, és 272 év alatt kerüli meg a Napot. Parányi volta miatt szó sem lehet arról, hogy ez lehetne az oly régóta keresett, tizedik bolygó. A csillagászok már régóta gyanít­ják, hogy az üstökösök, legalábbis egy részük, a Naprendszer szélső vi­dékeiről érkeznek. Holland csillagá­szok még 1951-ben feltételezték, hogy a Plútón túl még léteznie kell egy aszteroidaövezetnek, amely kö­rülbelül egymillió kisbolygót tartal­maz. A baj csak az, hogy eddig egyet sem sikerült felfedezni közülük. Most viszont az amerikai csillagá­szok, a felfedezés alapján, valószínű­nek tartják, hogy sok ilyen parány —persze csillagászati méretekben az — kering a Naprendszer távoli ré­gióiban és anyaguk nagyrészt jég. A kilencedik bolygó, a Plútó és hold­ja hasonló jellegű, csak jóval na­gyobb objektum, mint a most felfe­dezett Jéggolyócskának becézett kis­bolygó. Fogszuvasodás csóktól • Kutyaólnak ez sem rossz, csak talán ajtóval elegánsabb lenne a lakosztály. A kutya és macska már felkészült a télre és vastagabb, meleg bundát öltöttek magukra. De nemcsak így vé­dekeznek a majdan beköszöntő hideg ellen, hanem testük melegtároló képes­sége is megváltozott. Sokkal takaréko­sabban bánnak a tárolt meleggel, sőt a kutyák különösen nagy hidegben még arra is képesek, hogy bár rövid időre, de testük melegtermelését fokozzák. Ezt jól megfigyelhetjük, mert ilyenkor az állat úgy viselkedik, mintha a hideg rázná. Ennek ellentéte kánikulai napo­kon nyelvének kilógatásával egybekö­tött lihegés, ekkor így védekezik a túl­­hevülés ellen. Az a szólásmondás, hogy „ilyen idő­ben még a kutyámat sem engedném ki”, tehát a mi éghajlati övünkön nem állja meg helyét, hiszen nagyon is szük­séges az állat számára hideg időben is a szabadban való mozgás, de még az őt kísérő embernek is, mivel a kutyával történő séta vagy futás segít megőrizni mozgékonyságunkat, egészségünket. Egy dologra azonban nem árt figyel­nünk, mégpedig az utcákra leszórt só­ra, amely az állatok érzékeny talpát kimarhatja. így minden séta vagy fut­­kározás után ajánlatos, a lakásba visz­­szatérve, nedves ruhával letörölni a ku­tya, de akár a macska talpát és szükség esetén vazelinnel vagy valamilyen más kenőccsel vékonyan bekenni. Megtehetjük ezt minden kirándulás és sétáltatás előtt, így megelőzhetjük a felmaródást. Különösen a kutyák, amennyiben szerencsénk van és igazi havas telet fogunk ki, nagy örömmel hemperegnek a hideg fehérségben, így természetes, hogy vizes, csatakos bun­dával térnek vissza a lakásba. Ilyenkor elegendő egy frottirtörülközővel ledör­gölni, a teljes fürdetés fölösleges. Ha mégis sort kerítünk rá, mert nagyon szutykos lett, mindenképpen speciális kutyasampont használjunk, mert a szappan leoldja bőrének természetes védőrétegét, amelyre — különösen a téli hidegben — nagy szüksége van. Beszélnünk kell még állataink táplá­lásáról is, hiszen a kutya és a macska is téli időszakban több táplálékot igé­nyel, mint a melegebb évszakokban. Ha saját főztünket adjuk nekik, figyel­jünk az étel vitamintartalmára, hiszen a főzés közben értékes ásványi sók és vitaminok mennek veszendőbe. Ezzel szemben az állattápok minden fontos tápanyagot és vitamint tartalmaznak, amelyre az állatnak szüksége van. Gondoljunk azokra a kutyákra és macskákra is, „akiknek” nem adatik meg a házi „tűzhely” melege. A sza­badban élő kutya és macska számára szélvédett helyre helyezett ház szüksé­ges. Mérete akkora legyen, hogy az állat kényelmesen belekuporodhasson és testmelegével „befűthesse”. A fából ácsolt kutyaházat kátránypapírral fed­jük be, belül béleljük ki hungarocellel, aljára helyezzünk puha, meleg takarót. Cicák'esetében megteszi a kiselejte­zett kartondoboz is. Ennek aljára több rétegben helyezzünk el újságpapírt és a meleg takarót arra tegyük. Fedelét fed­jük le műanyag fóliával, bejáratot pe­dig oldalt „szabjunk” rajta. Elsősorban az anyák fertőzik meg gyermekeiket a fogszuvasodást oko­zó baktériumokkal. Ezt bizonyította egy amerikai fogorvos, aki 46 gyer­meket tartott megfigyelés alatt szüle­tésüktől 5 éves korukig. Megállapí­totta, hogy közülük harmincnyol­cán 19—31 hónapos korukban fer­tőződtek meg Streptococcus mutans baktériumokkal, amelyek már rég­óta gyanúsak voltak, mint a fogszu­vasodás okozói. Caufield doktor ge­netikai vizsgálattal bebizonyította, h'óéy ii ähyak és gyermekük bakté­riumainak öröklési információi csaknem teljesen megegyeznek, te­hát az anyák fertőzik meg saját gyer­mekeiket. A fogorvos szerint a fogszuvaso­dás gyakoriságát 95 százalékkal csökkenteni lehetne, ha sikerülne megakadályozni a gyermekek életük első hónapjaiban történő megfertő­­ződését. Ez azonban nagyon nehéz, mert a baktériumok már a legkisebb nyálcseppel — tüsszentés vagy közö­sen használt evőeszköz — átjuthat­nak a gyermekre. (Galaxis-Press) A legrégibb sír A Kármel-hegy egyik barlangjá­ban, egy temetkezőhelyen, már a har­mincas években egy neandervölgyi nő csontvázára bukkantak, amely­nek korát a legújabb kormeghatáro­zás szerint 160 000 évnél régebbire te­szik. A barlangban talált egyéb lele­tekből megállapítható, hogy az itt élő neandervölgyi emberek már 300 000 évvel ezelőtt fejlett szociális rendet alakítottak ki. A barlangban megha­tározott helye volt a különböző tevé­kenységeknek, például a főzésnek, szerszámok készítésének. TÉLI SALÁTÁK MEGHÖKKENTŐ ORVOSI TAPASZTALAT A nikotin pikkel a beosztottakra? Ha egy segédmunkás dohány­zik, hamarabb lesz beteg, mint szintén cigarettázó vezetője — erre a meglepő következtetésre vezet­tek egy dán kórházban, a koppen­hágai Rigshospitalban folytatott vizsgálatok. Az intézet orvosai mintegy 20 éven át 5000 dán férfit figyeltek meg; olyan aktív dolgozókat, akik átlag napi 20 cigarettát szívtak és megközelítőleg azonos intenzitás­sal sportoltak. Azt tapasztalták, hogy a segédmunkások és más ala­csonyabb jövedelmű csoportokba tartozók hétszer (!) gyakrabban kaptak infarktust, mint a vezető állásúak, illetve a különféle szelle­mi foglalkozásúak. A kisjövedel­műek négyszer gyakrabban bete­gedtek meg tüdőrákban, mint megfigyelt társaik. Az eredmény megdöbbentő és ér­dekes — mondja dr. Finn Gyntel­­berg, a kutatás vezetője, s hozzáteszi: eddig nem sikerült a tapasztaltakra egyértelmű magyarázatot találniuk. Az ötezer dohányost egyébként rendszeresen orvosi vizsgálatnak vetették alá. Részletes kimutatást fektettek föl valamennyiükről: a családjukban előfordult betegsé­gekről, táplálkozási és sportolási szokásaikról, körülményeikről, a személyüket érintő munkahelyi és környezeti ártalmakról. Az orvosok azt gyanítják, hogy az ellenállóképességben és az ártal­mak iránti fogékonyságban ta­pasztalt különbségek hátterében az eltérő táplálkozási szokások játszhatják a fő szerepet. Ahhoz azonban, hogy a feltételezés bizo­nyosság lehessen, további alapos kutatómunka szükséges. Már csak azért is fontos, hogy megtaláljuk a kis jövedelműek fel­tűnően magas megbetegedési ará­nyának valódi okait, mert külön­ben könnyen elintézhető lenne az egészségmegőrzés azzal: minél ma­gasabb a kereseted, annál tovább élsz ... — mondják a kutatók. Ferenczy Europress AT MÁS BURGONYASALÁTA Fiozzávalók: 60 dkg burgonya, 2 alma, 3 vöröshagyma, 5 evő­kanál ecet, 5 evőkanál víz, 1 ká­véskanál méz, só, bors. A megfőtt és kihűlt burgonyát és a hagymát karikára, a piros, hámozatlan almát kockákra vág­juk, és összekeverjük. Leöntjük az ecet, víz, méz, só, bors keve­rékével, és hidegre tesszük. ALMÁS CÉKLASALÁTA Hozzávalók: 50 dkg főtt cékla, 10 dkg ecetes uborka, 2 alma (Fi­nomra vágva), 10 dkg reszelt torma, 2 dl tejföl, só, ecet. A céklát a szokásos módon ecetes lébe áztatjuk. Hozzáad­juk a gyalult, ecetes uborkát, a reszelt tormát, és az apróra vágott almát. Egy kicsit meg­sózzuk, és utoljára a tejföllel elkeverjük. MAJONÉZES KELSALÁTA Hozzávalók: 1 fej kelkáposzta, 1 tubus majonéz, só. A kelkáposztát leveleire szed­jük, jól megmossuk, és sós víz­ben puhára főzzük. Lecsöpög­­tetjük, metéltre vágjuk és ráönt­jük a majonézt. Tálalás előtt legalább 2 órával készítsük el. KÁPOSZTASALÁTA Hozzávalók: 50 dkg fejes ká­poszta, 2 narancs, 20 dkg sárga­répa, ecet, olaj, só, bors, cukor. A káposztát vékonyan legya­luljuk és besózzuk. Fél órát áll­ni hagyjuk, majd kinyomkod­juk, és a vékony szeletekre vá­gott naranccsal s a reszelt sár­garépával összekeverjük. Ecet­ből, olajból salátalevet készí­tünk, ízesítjük borssal és egy kevés cukorral, majd a káposz­tára öntjük. 1-2 órát hagyjuk összeérni! (MTI-Press) Nem csak csábító, praktikus is A szép fehérnemű mellett aligha kell érvelni. Ám a női ruhatár e nélkülözhetetlen darabjainak di­vatja is sűrűn változik. A trendek készítői természetesen nemcsak a külsőre adnak, hanem a praktikus­ság és a kényelem is szempont. Er­ről győződhettünk meg a nyáron egy bodelshauseni fehérnemúgyár­­ban. A tulajdonos, Spiedel úr szíve­sen kalauzolt végig a patyolattiszta és világhírre szert tett márkanevet' viselő munkahelyen. A legmoder­nebb gépek mellett több mint két­száz nő dolgozik. Az 1959-ben épült gyárból naponta 50 ezer női fehérnemű kerül ki. Ám ezek nem­csak saját tervezésűek, hanem mé­retre — olasz alapanyagból — ma­guk szövik a kívánt anyagot. E komplex gyártás végterméke nemcsak divatos, hanem kényel­mes és praktikus is. Mi a jövő évre tervezett kollek­cióból válogattunk néhányat. P. S. • A tangabugyik korszaka lejár. Az együttes felső része komhinét és melltartót is helyettesíthet. • Praktikus téli \ isiiét, süt blézerrel blúzt is helvettesíl Magzatelhajtás helyett esemény utáni tabletta A francia Roussel Uclaf vállalat által kifejlesztett RU 486 jelű „ese­mény utáni” tabletta az Edin­­. burghi Egyetemen végzett vizsgála­tok szerint rendkívül hatékony. 402 asszony RU 486-ot, 398 pedig az eddig szokásos ösztrogén-gaszto­­gén kombinációt szedte, maximum 72 órával a közösülés után. A má­sodik csoportból négy asszony lett terhes, az elsőből egy sem. Azonkí­vül az RU 486-ot szedő nők keve­sebb mellékhatásra — rossz közér­zet, émelygés — panaszkodtak. Az RU 486, amelyet időközben Kíná­ban is engedélyeztek, Nagy-Britan­­niában, Franciaországban és Svéd­országban már piacra került. A fehér és fekete divatja az alsóruházatban is hódít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents