Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12 / 293. szám
1992. december 12., 5. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN Bajor Imre és egy üveg sör Csóközön. Ez a címe a népszerű, a Szomszédokból jól ismert színész, Bajor Imre önálló műsorának. Mindenhol óriási sikert arat, egyhamar könnyesre kacagja magát az ember a jelenetek során. Kiváló segítőtársakat hív magával: Pécsi Ildikót és Hacser Józsát. Legutóbb Kecskeméten taroltak. A műsor után megérdemelt ajándékot vitt munkatársunk Bajor úrnak: egy üveg bajor sört. A művész rendkívül örült a flaskának, már csak azért is, mert kimelegedett, szakadt róla a viz, bizony jól esett neki az üdítő ital. Egyébként nem veti meg az alkoholt, de annyira nem viszi túlzásba, hogy ne tudjon magáról. Inkább az előadásai után esik jól egy pohár vodka, whisky, vagy néhány üveg sör. Ez utóbbiból még nem sikerült annyit innia, hogy hatása is legyen. Dicséretére legyen mondva, Kecskeméten, a Bajor söröző specialitását is megkóstolta a városban járva. Bajor Imre nagyon népszerű színész, így jócskán vannak irigyei is. Velük nem törődik, hiszen általában azok sápítoznak, akik középszerű tehetségek, vagy már régen elszállt fölöttük az idő, bizonyitaniuk már késő. A művész úr tisztában van képességeivel, így azzal is, mostanság a humorra vevő a közönség, nem járul hát eléjük monodrámával, nehezen emészthető produkciókkal. Akik megveszik a több száz forintos jegyet, megérdemlik, hogy szórakoztassa őket, könnyeket csaljon a szemükbe. A színpadot mindig komolyan veszi, talán csak egyszer fordult elő életében, hogy elkésett az előadásról. Akkor hetekig magába roskadt. Reggelente általában morcosán ébred, ha netán valaki délelőtt • Bajor Imre januárban átkel az óceánon. csörgeti fel telefonon. A nap számára tizenkettőkor indul. A népszerű színész hamarosan Spanyolországba indul, ahol egy francia—magyar koprodukcióban vesz részt. Bajor Imre képviseli a hazai színeket. Utána jön a szilveszter, bőségesen lesz fellépése, a tévében is láthatjuk majd. A Bajor-show ezzel még nem ér véget, jövőre Amerikába készül. Január közepén kel át az óceánon, Zilahy Hédi egykori magyar színésznő meghívására. Több előadást tart a kinti magyaroknak, biztos sikerrel. Ez éppen elegendő elfoglaltság a következő időszakra. Talán a pihenésre is jut ideje, ha közben nem kell a Szomszédok Oliját forgatni, így nem csoda, hogy jól esik esténként egy-két üveg sör. (borzák) Miért öltem meg John Lennont? A nap hire volt 12 esztendeje, hogy John Lennont, a Beatles együttes alapító tagját New York-i háza előtt négy pisztolylövéssel megölte egy fiatal rajongója. Mark DavidiCTuipman, a gyilkos, 25esztendős volt akkor, s a korabeli sajtó hol őrültnek, hogy irigynék mutatta. Melyik volt? A kérdés megválaszolása korántsem a szenzációra éhes újságok múlt iránti kíváncsisága miatt vált érdekessé 1992. december 8-án, a gyilkosság évfordulóján, hanem, mert kitárulkozott a „hős”. Az amerikai könyvesboltokban már árusítják azt az interjúkötetet, melyben az életfogytiglanra ítélt, most 37 esztendős Chapman föltárta életét és a börtönben kialakított világnézetét. Az utóbbival hozható kapcsolatba, hogy külön kiemelte: a hozzá eljuttatott kérések közül megdöbbentő volt a Vöröskereszt óhaja. Valamilyen szuvenírt kértek tőle, hogy aztán egy jótékony célú rendezvényen elárverezzék. „Tőlem, aki brutális módon megöltem egy embert, a vérét ontottam, azt kéri a Vöröskereszt, hogy adjak autogramot!” Érkezett hozzá másféle kérés is. Massachusettsből az egyik tisztelője azzal fordult hozzá, hogy — miután egy angol Lord leszármazottjának mondja magát — adjon pénzt a Chapman-klub működéséhez. „Vissszataszítónak tartom ezt a hülyeséget!” Mondta az interjú készítőjének. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen miért ölte meg Lennont, a válasz tömör: „Azért, mert hazug volt. Nem tudtam elviselni a gazdagság nélküli világról szóló prédikációit annak az embernek, aki dollármilliókkal, villákkal, autókkal és luxusjachttal rendelkezett. De nem irigységből öltem meg.” (MTI-Press) Brigitte Bardot tükörbe nézett • Brigitte Bardot. Tükörbe nézett és megdöbbent. Origitte Bardot feladta Saint " Tropez-i remeteéletét, 60 macska, 12 kutya, 2 kecske, l ló és l szamár mellé magához vett egy férfit, aki történetesen politikus. BB arca tele van ráncokkal, súlyfelesleget cipel, 58 évének látható jegyeit. „Szépségemet és ifjúságomat a férfiaknak adtam. Ami érték maradt bennem, azt mostmár az állatoknak adom” — mondta, amikor kivonult a filmstúdiókból, mintegy 20 esztendeje. Roger Vadim filmrendező, Jaques Charrier színész és Günter Scahs von Opel német milliomos után a szélsőjobboldali Le Pen barátja a negyedik törvényes férj: Bemard D’Ormale — vagy ahogy a sajtó nevezi jelentéktelen múltja miatt: monsieur Bardot — 5l éves. Az esküvő Norvégiában történt, BB egyetlen fiának meglátogatásakor. „Brigitte ötlete volt, hirtelen jött a romantikus norvég kiránduláson” — nyilatkozta az ifjú férj. Senkit sem hívtak meg, BB fütyül minden szokásra. A filmre is. „Tükörbe néztem és megdöbbentett a szörnyen nevetséges ábrázatom. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy nincs értelme a filmnek, amit éppen akkor forgattunk, és egyáltalán az egész mozinak.” Ez 1973-ban történt. Egy másik filmcsillag, 1992-ben egészen más elhatározásra jutott. Az olasz Laura Antonelli — hajdani szépségkirálynő — kártérítési pert indított egy filmrendező és a kezelőorvosa ellen, amiért tönkretették az arcát. Az előbbi ugyanis rávette, hogy injekciókúrának vesse alá magát; a filmhez el kell tüntetni a ráncait. „Tönkretettek, megaláztak, erkölcsileg megerőszakoltak ...” Nyilatkozta a művésznő, s mindezért 25 millió dollár kártérítést követel. A válasz: „Két millió lira értékű whiskyt ivott meg a forgatás 11 napja során.” Az olasz sajtó megírta azt is, hogy a kétségbeesett Laura Antonelli elrejtőzik az emberek szeme elől, s hogy orvosi bizonyítványért a súlyos válságban lévő művésznő egy budapesti katonai kórházban keresett orvosi támogatást. (MTIPress) SZTÁRPARÁDÉ Lesz, aki nem felejt Nem is olyan régen elbúcsúzott a Locomotív GT a koncertszínpadtól. Azóta megjelent a hangversenyt idéző lemezük, karácsonyra pedig várható a nagy képeskönyvük. Bizony, nem könnyű végleg leköszönni. Az LGT tagjai külön-külön folytatják a pályát. Máris jelentkezett közülük az első show-mester, Somló Tamás. A remek hangú szaxofonos szólóalbumot adott ki a Rózsa Recordsnál. Már a címlap is rendkívül szellemes, Som-tó egy hatalmas táskában lovat cipel. A ló úgy tűnik az imázsához tartozik, mert végig látható a borítón Révész Zsófia grafikus jóvoltából. A régi LGT-s hagyományokat követve Somló Tamás színvonalas dalokkal rukkolt elő. Kiváló segítőtársai akadtak zenében, szövegben: Bródy János, Sztevanovity Dusán, Demjén Ferenc, Laár András, Gerendás Péter, Menyhárt János, Závodi Gábor, Presser Gábor. Időnként a háttérben feltűnik a Repülők trió Révész Sándor, énekhangja, az XL Sisters vokálja. Sorolhatnánk még tovább a közreműködők nevét, a lényeg az, remek gárda jött össze. Egy dalban visszatér az LGT. vagyis az Annyi mindent nem szerettem még című sikerszámot is énekli Somló. Lehet, hogy ismét ez a nóta fut be, de várhatóan feltűnik a poplistákon a Nyisd ki a szemed, a Sose mondtam, a Lesz, aki nem felejt című kompozíció is. Reméljük, sokan lesznek, akik nem felejtik el Somló Tamás első, bemutatkozó műsorát. Ha kellett egyáltalán bemutatkoznia. A Sing Sing együttes harmadik albumáról nem mondhatjuk el, hogy bemutatkozásnak készült, hiszen őket isjegyzik a keményebb rock hívei. Élve vagy halva — ezt a címet választották soros programjuknak. Tíz dalban adják elő magukat, hol érdesebben, hol édesebben. Változatosak a számok. Olyannyira, hogy az A oldal záródala a nyomdafestéket nem tűri, úgy látszik, csak „szóban” hangozhatnak el kemény szavak. És hol van már a cenzúra? Erdős Péterrel együtt kihalt. Jöhet újra a csirkedarálás és egyebek? Úgy tűnik, itt az idő erre is. Lehet, hogy Pintácsi Vikit csak poénból hívták közreműködőnek a kemény legények, de szerepel a Soha ne engedj el című dalban. így hát tényleg elmondhatja a Sing Sing, hogy különös műsorral kopogtattak be Rózsa István kiadójához, azután a stúdiókba. Hogy a közönség vevő lesz-e minderre, hamarosan eldől. Mert az bizonyos, az öt zenész arra számít, jelenlegi rajongótáboruk bővül és sztárzenekar válik belőlük. Élve vagy halva. (borz) • Som-ló Tamás: Lesz, aki nem felejt. • Sing Sing: Élve vagy halva. SZÍN-FOLT BÁNSÁGI ILDIKÓTÓL KÉRDEZTÜK: Várja-e már a karácsonyt? — Nagyon várom, csak az a szomorú, olyannyira sok a színészi munkám, hogy kevesebb időm jut a készülődésre. Az persze öröm, hogy sokat foglalkoztatnak. Nemrég volt az Esőcsináló bemutatója Tatabányán, a fővárosban pedig december 18-án ismerheti meg a közönség ezt a nagyszerű darabot. Ezért is izgulok. A rádióban Hrabal művében vagyok benne, az első kilenc részt már felvettük, hátra van még kilenc. Tizenöt éve nem kaptam ilyen jelentős munkát a rádióban! — Hogyan ünnepük a karácsonyt? — Nálunk nagy családi összejövetel szokott lenni. Tizennégyen üljük körül az asztalt. A vacsoráról, az ajándékokról időben gondoskodni kell, a szervezésről nem beszélve. A férjem besegít, de jobban szeretem, ha én is ott vagyok. Valójában nem a tárgyak a legfontosabbak az ünnepkor, de a családban sok a gyerek, így elkerülhetetlen a játékosztás. Miután vallásosak vagyunk, a szép karácsonyi ünnepre úgy is készülünk, hogy sokat beszélgetünk Jézus születéséről. Az pedig természetes, hogy a templomba elmegyünk majd. Tizenegy éves kisfiam zenél, már javában tanulja szintetizátorán a karácsonyi dalokat. Ötéves lányom énekel majd. Tavaly gipszből öntöttünk gyertyatartókat, kedves ajándékok voltak. Az idén is készülünk meglepetéssel. — Mi újság a színházban? — Említettem már, hogy az Esőcsináló premierjén túl vagyunk, jó lenne többször játszani Pesten is. Az az igazság, nagyon elfoglaltak a darabban játszó színészek. Tatabányán egyébként nagy sikerünk volt. A szép álom remélhetően folytatódik hamarosan. A napokban kezdem próbálni a Nemzetiben a Vízkereszt, vagy amit akartok című drámát, a bemutató jövő év tavaszán lesz. — Filmben láthatjuk-e? — Nemrég fejeztük be a Glóbusz című hatrészes tévéfilm forgatását. Talán januárban műsorra tűzik. Felveszi a televizió a Kö a kövön című színházi előadást. Ennyi. — Mintha elfogytak volna a felkérések. — Érdekes, a sikeres mozifilmek után mindig kimaradt néhány év az újabbakig. Közben számos tévéfilmben játszottam, mára azok teljesen megszűntek. Ezt nagyon sajnálom, mert korábban szinte minden hónapra esett egy szerep valamelyik produkcióban. — A filmbarátok jól emlékeznek a mérföldkőnek számító alakításaira, például a Bizalom című filmben. Jó ezekre visszaemlékezni? — Igen, de nem szoktam a múltamon rágódni. Elmúlt vége. Nem tudom, mi az oka a mellőzésnek, nem is gondolkodom ezen. Az Angi Verával Pap Vera remekelt, utána pedig tíz évig nem járt a filmstúdió közelében sem. Most engem is a színház izgat jobban. Művész Színház néven jövőre indul egy új társulat, már csak az utolsó hivatalos pecsétre várunk. Az igazgató Törőcsik Mari lesz. Férjem hat éve, én két esztendeje „szabadúszóm”, a következő szezont viszont ismét színháznál kezdjük. Kiváló rendezők, köztük Taub János, Schwajda György lesznek ott, kiváló kollégák vesznek majd körül. Izgalmas, érdekes munkára számíthatunk. Egy percig sem gondolkodom azon, hogy elvállaljam-e vagy sem. — Tíz évig volt a Vígszínháznál. Könnyen szakított? — Éreztem, hogy mennem kell, bár a végső döntőszót csak négy évre rá mondtam ki. Tíz évet hagytam a hátam mögött. Átszerződtem a József Attila Színházhoz, a peremkerületbe. Talán ezzel büntettem magam, bár oda is a remek kollégák kedvéért mentem, ott játszott Garas, Törőcsik. Azután a szabadúszást választottam. Ezt nem bántam meg. — Melyikből van több az életében: a csalódásból, vagy az örömből ? — Igazából sok örömben volt részem, hiszen pályám kezdetétől fogva sok szerepet, lehetőséget kaptam. Amire készültem, tudatosan terveztem, akkor a szerencse elpártolt mellőlem. Amíg a Vígben játszottam, boldog voltam. Az eljövetelem viszont csalódás volt, hiszen magam jöttem rá, hogy lépnem kell. Viszont ha nem változtatok, akkor lehet, hogy soha nem hoz össze a sors Schwajdáékkal, kiknek új színházához szerződöm jÖVŐre' Borzák Tibor A TARTALOMBÓL Előkészületek az ünnepekre 6. oldal Öt jótanács házasoknak 6. oldal Nemcsak csábító, praktikus is 7. oldal Hogyan bánjunk a háziállatokkal? 7. oldal Téli saláták 7. oldal A nikotin pikkel a beosztottakra? 7. oldal AMIKOR HÚSZÉVES A JAPÁN LÁNY Kimonó helyett Éva-kosztüm Kanazawa japán város legelőkelőbb fényképészstúdiójában öt bájos, fiatal lány jelentkezett, kérve, hogy csináljanak róluk aktfotósorozatot. A tulajdonos először megdöbbent, s nem akart kötélnek állni, hiszen ilyesmire még nem akadt példa a cég majd hat évtizedes történetében. Végül is rászánta magát, s a különben jó családból való lányok — 19 ezer 500 forintnak megfelelő összegért -— hazavihettük a tizenkét levelezőlap nagyságú képet tartalmazó albumot. Kétségkívül új szokás van születőben a felkelő nap országában. A lányok eddig e „Fiatal Polgárok Napján”, amikor betöltötték huszadik életévüket, azért mentek el a műtermekbe, hogy lefényképeztessék magukat legszebb kimonójukban. Most az Éva-kosztümöt választják —, hogy így szól az általános indoklás — legyen méltó emlékük szép, és fiatal testükről. Az új módi tavaly kezdődött, amikor több híres, fiatal színésznő aktalbumot adatott ki magáról, s ezek hatalmas sikert arattak. Jóllehet a teljes meztelenség, beleértve a szeméremszőrzet ábrázolását is, korábban nem felelt meg a japán erkölcsi normáknak, ezúttal a hatóságok sem gördítettek akadályt a könyvek terjesztésének útjába A Hohoku Shimbun című lap mindehhez hozzáfűzi: nemcsak a nagyvárosi, de a vidéki lányok is indíttatva érzik magukat, hogy ilyen emlékük legyen; elvégre egyszer húszéves az ember. (FEB) A királynő hangja Egyes feltételezések szerint Viktória királynő hangjára bukkantak a londoni Tudományos Múzeumban. A felvételt viasszal bevont kartonlapra készítették, amelyet a gramofon nevű készüléken játszottak le. A hanganyag 14 másodperc hosszúságú, és talán 1888-ban készülhetett Skóciában. A negyvenegynéhány szóból mindössze kilenc érthető. Viktória királynő 1901-ben halt meg, a felvétel pedig 1929 óta van a múzeum birtokában, de csak napjainkban találták meg a lehallgatás módját. Bánsági Ildikó: — Most a színház izgat jobban.
