Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő • Képünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor a patikatáblát feltették. A géderlakiak karácsonyi ajándéka A géderlaki önkormányzat karácsonyi ajándéknak szánja a hamarosan megnyíló gyógyszertárat. Az ezerkétszáz lakosú település régi vágya teljesül a fiókpatika megnyitásával. Ezzel a felesleges utazgatástól szabadulnak meg a betegek, nem kel 1 Kalocsára, Dunapatajra menniük gyógyszerét. Egy rövid ideig állami kezelésben működik majd a patika, a foktői gyógyszerész vállalta a napi —rövid nyitva tartást, ami hosszabbodik a privatizálás után. Képünk az idei utolsó kalákarcndszcrü útépítésnél, a kuhins/kv utcában készült, ahol már évek óta vártak erre a pillanatra. Kalocsa és vidéké Dán polgármester Kalocsán Kjelo Merstramd, a Dán királyság Karup városának polgármestere az elmúlt csütörtökön a megyébe érkező delegáció tagjaként érkezett városunkba. A nálunk töltött közel két nap benyomásairól, az általa irányított település múltjáról, jelenéről kérdeztük. — Karup száz évvel ezelőtt egy viszonylag szegény része volt hazánknak, mert a talaj alig volt alkalmas a mezőgazdasági művelésre. Évtizedek kemény munkájával a művelés alá vont területeket feljavítottuk. Ma már hasonló terméseredményeket érünk el, mint másutt az országban. Persze, a sokáig uralkodó agrárszféra mellett számtalan, az élet szinte minden területét érintő iparág megtelepült nálunk. De fejlett iskolahálózattal, színvonalas sportélettel és kultúrával is rendelkezünk. Amire, mint a város polgármestere különösen büszke vagyok, az a lakosság szociális ellátottságának fejlettsége. E területen dániai viszonylatban élen járunk. Városunk hatezer lélekszámú, s gyakorlatilag minden olyan párt, politikai erő létezik, mint az önök országában. A dán emberekben évek óta konkrétan fogalmazódik meg az igény, hogy megismerjük Kelet-Európát, egy• Kjelo Merstramd, Karup város polgármestere. általán Európának a másik felét. Magam most vagyok először ilyen országban, így gyakorlatilag minden érdekel, ami Magyarországot, Kalocsát, ezt a térséget foglalkoztatja. Képviselő-testületünk azzal indított útba, tolmácsoljam üdvözletüket. S mivel Török Gusztáv úr látogatásakor már ismereteket szereztünk városukról, az itt élő emberekről, felhatalmaztak arra: ajánlam fel a két város közötti partnerkapcsolat létesítését. Ezt érkezésem napján, amikor a helyhatóság ülésén köszönthettem városuk lakosságát, meg is tettem. Eddigi benyomásaim Kalocsáról, őszintén szólva meghaladja a várakozásomat, hiszen hatalmas az a kulturális és népművészeti kincs, ami itt található. Persze a vállalatvezetők a gondokról is szóltak. Ha hazaérkezem, keresem majd annak lehetőségét, hogy ne csak a sport és művészeti egyesületek kapcsolatainak kialakítását segítsük, hanem ha mód van rá, egyfajta gazdasági együttműködés is kialakulhasson. Bízom abban, ha szerény formában is, nehéz helyzetüket segítségünk révén is enyhíthetjük. Kérem, hogy üdvözlő soraimat jelentessék meg lapjukban. A kérésnek szívesen helyt adunk, íme magyar fordításban: Mint Karup város polgármestere, szeretettel köszöntőm önöket, jó és gazdag élményekben volt részem, amikor megismertem Kalocsát. Remélem gyümölcsöző együttműködés jön létre a két város és polgárai között. Zs. F. Fonóházi esték • Az elmúlt hét végén kezdődött a kalocsai ifjúsági házban a fonóházi esték első előadása. A Kalocsai Népi Együttes régi hagyományokat, feledésbe merülő népszokásokat elevenít fel a nyár elejéig tartó sorozatával. Ezúttal a kalocsai táncosokon kívül fellépett még a Miske— Drágszél Hagyományőrző Együttes. A fonóházi est éjszakába nyúló táncházzal zárult. Képünkön a kalocsai együttes tagjai ropják a táncot. A tizennyolc esztendős egyesületalapító Alig két hónappal ezelőtt nyerte el Tukacs László Kalocsa „Ásza” címet. Egyik napról a másikra vált népszerűvé a tizennyolc esztendős szakmunkástanuló, aki élethivatásának az autóversenyzést tekinti. A tévés zsűri bizonyára azért őt kiáltotta ki ÁSZ-nak, mert alig érte el a nagykorúságot, de máris saját egyesülettel rendelkezik. Az ipariba járás mellett ügyvezetői beosztással is büszkélkedhet. — Már gyerekkoromban megcsapott a benzin füstje—kezdte Tukacs László. Alig érte el a lábam a kuplungot, de már a volán mellett ültem. Majd később belopakodtam az autóversenyzők műhelyébe. Fél országot bebarangoltam: Kaposváron, Esztergomban, Tatán jártam középiskolába. Ezt apámnak, a hivatásos katonának köszönhetem. A tanulás mellett nem volt olyan nap, hogy a versenyautók közelébe ne férkőztem volna. Versenyekről sem maradtam le. Egyre jobban izgatott az autósport. Kalocsára kerültem egy évvel ezelőtt. Már az első pillanatban eldöntöttem, hogy egyesületet szervezek. Nem is gondoltam, hogy milyen sok barátot, segítőt találok. Többek között Török Gusztáv polgármester urat, aki az első perctől támogatásá’ ról biztosított. Megnyílt előttem több igazgató ajtaja is, anyagi segítséget ígértek. Pár nappal ezelőtt megérkezett a cégbíróság bejegyzése, így ma már hivatalosan is létezik aí kalocsai Autó-Motor Sport Egyesület. Önálló bankszámlával is rendelkezünk. A számlakivonat meglehetősen szerény összeget mutat. Támogatókat, szponzorokat keresünk. Cserébe népszerűsítjük, reklámozzuk segítőinket. Nagynak tűnő, de reális tervet készítettünk. Már jövőre versenyt rendezünk Kalocsán és Dunaszentbenedeken. Indulunk a magyar bajnokságon, a túraversenyen. A Rally II-ön is jelen kívánunk lenni. Most javában folyik a kocsik átalakítása, versenyre való felkészítése. Máris húsz autós és öt motoros várja a startpisztoly eldördülését. Új sportág született Kalocsán. A fiatalok nem a város utcáin száguldoznak, hanem a versenypályán élhetik ki szenvedélyüket. Tamás László Középkori kút Dunapatajon! ? Lehet, hogy középkori kút került felszínre — adta tudtunkra Pastyik István múzeumigazgató. A Pesti és a Vasút utca sarkán álló épületet Faragó Mihály földbirtokos építtette. Ma is Pataj egyik legpatinánsabb polgári háza. Pastyik István ott van minden építkezésnél, bontásnál, így tanúja volt annak, ahogy az egykori kúria betemetett kútjának első faragott kövei felszínre kerültek. Ez volt az igazi meglepetés, ugyanis ezen a környéken kizárólag a helyben égetett téglákból készültek a kutak az elmúlt kétszázötven évben — magyarázza a történész — muzeológus. Nagyon fontosak ezek a kövek! A mezőváros emlékei kerültek napvilágra. Lehet, hogy a középkorból valók. Ezen a vidéken az volt a szokás, hogy élére állított, tortaszerüen formált kávát alakítottak ki, erre • Előkerültek a történelmi kövek. kovácsoltvas keretet tettek. A mostani ásatás során szokatlan dolog történt, egy kőgyűrű került elő. A szépen megmunkált puha mészkövek azonnal számot kaptak, a múzeum tulajdonába kerültek. A mészkő eredetének meghatározása után szakértők döntik el a különlegesnek számító kút korát. Lehet, hogy a középkorban készült a forgalmas útvonal kereszteződésében. A vándorok és a fogatba fogott lovak szomját oltotta e kút vize. A kutatás eredményéről természetesen tájékoztatjuk az olvasókat. T. L. A BÖRTÖNÉVEK NEM TUDTÁK MEGTÖRNI A hillyei parasztfestő Markella Ignác dolgozószobájában, az egyik legújabb képével, melynek címe: Téli táj. Ha az emberi szenvedésnek vannak stációi, akkor Markella Ignác mind végigélte. Kemény gyermekkor után, amikor epészen zsengén maga ragadott kapat, kaszát és segített az otthoni parasztgazdálkodásban, a kalocsai jezsuita gimnáziumba nyert fölvételt a jóeszű fiú. A szorgalmas, munkájuk után gyarapodó szülők hamar kuláklistára kerültek. Ezek után Markella Ignácot kitiltották a középiskolákból. — Tizenkilenc éves voltam, mikor megkezdődtek a listázások — emlékezik Markella Ignác. — Munkaszolgálatra vonultattak be, huszonhét hónapot töltöttem megalázó körülmények között. Leszerelés után éppenhogy felszáradtam itthon, összecsomagolt az ÁVH és elvittek. Elsőfokon négy évet sóztak a nyakamba, meg teljes vagyonelkobzást. A vád az volt, hogy a rádióból merítettem erőt; ne lépjünk a téeszbe és ezzel befolyásoltam a többieket. Megszakítással szabadultam, két év után. Közbejött a forradalom, úgy gondoltam, mivel a politikai foglyokat szabadon engedték, magam is megúsztam. De 1957. január 27-ére újból berendeltek a börtönbe. Nem vonultam be, bujdostam, csavarogtam. Aztán haza merészkedtem. Érdekes módon, nem keresett senki. Később jön egy papír, hogy szabadultam a börtönből. Ázt se tudtam örömömben mitévő legyek. Végleg előmerészkedtem. Bár, még ekkor sem lehettem teljes értékű ember, hiszen tíz évre eltiltottak a közügyektől, csak fizikai munkában vehettem részt és hat évig nem hagyhattam el a járást. 1963-ban rehabilitáltak. Kaptam erkölcsi bizonyítványt, tanulhattam újból. Ekkor értem meg a második gyerekkorom. Hirtelen szabad lettem, s jobban szerettem volna repülni, mint a többi madár. Egyszerre végeztem a gimnáziumot és a felsőfokú technikumot, aztán kitűnő eredménnyel védtem meg az üzemmérnöki szakdolgozatomat. Éveken keresztül napi három órát aludtam. Dolgoztam, tanultam, dolgoztam, tanultam — szinte a végkimerülésig. És behoztam a hátrányt, utolértem a többieket. Noha a munkahelyeimen többször éreztették velem, hogy „ötvenhatos vagyok” — holott semmit el nem követtem — végül sikerült elfogadtatnom magam. — Mindeközben élt hobbijának, a festészetnek. Mikor jött rá, hogy van érzéke az ecsethez? — Már kisgyerekkoromban is ügyesen rajzoltam. A gimnáziumban pedig a rajz és műalkotások tanára, dr. Horváth Viktor Géza szerettette meg velem a művészeteket. Ő művészember volt, csodálatosan beszélt a tantárgyáról, ő adott erőt, lendületet. Élhatároztam, ha csak lehet, példáját követni fogom. Úgy is tettem. A nehéz időkben, a börtönévek alatt a festészetbe menekültem, az tartotta bennem a lelket, a bizakodást: ha a hatalom ki is rekesztett a társadalomból, magamnak bizonyítottam; a hitet, a tehetséget elvenni nem lehet. Ahhoz, hogy vonzódom a művészetekhez, minden bizonnyal köze vannak annak is, hogy itáliai származású vagyok, őseim között sok a híres épitész. Erre aztán olyan büszke voltam fiatalabb koromban, hogy perfekt megtanultam latinul. — Művésznek tekinti magát? — Nem járok a fellegekben. Eddig kedvtelésből csináltam, most, hogy nyugdíjas vagyok, több az időm, de ezután is kedvtelésből csinálom. Homokmégyen megtiszteltek vele, hogy önálló kiállításom nyílhatott, aminek nagyon örültem; Művészemberek elismerően nyilatkoztak munkáimról és nekem ennyi elég. Általában virágcsendéleteket festek, meg az általam oly szeretett őrségi tájat. Sokat járok oda, megnyugtat a természet csendje, a csodálatos növényzet. Hálát adok a sorsnak: időskoromra megnyugodhattam. — Megbántott ember? — Nem mondanám. Persze, amit tettek velem, nagyon fájt, nehezen felejthető. De egyben élveztem is, hogy küzdhetek, hogy egyszer még szabad leszek és bizonyíthatok. Nem hozsannára, elismerésre vágytam, csupán arra, hogy megtűrjenek. Zs. Kovács István Rekord az útépítésben Ha minden igaz, akkor Kalocsa elnevezése a szerb kalucsni szóból származik, ami sáros, ragadós, latyakos talajt jelent. Hát egész mostanáig illett is ez a jelző az érseki városra. Nemhogy országos viszonylatban, de még a megyei átlagban is lemaradt a város az infrastruktúrát illetően. Az idén azonban rekordot állítottak az útépítésben. Nem kevesebb, mint harmincöt utca kapott szilárd burkolatot, az elmúlt tíz évben összesen nem betonoztak enynyit. Összességében meghaladja a tíz kilométert a friss betonutak hossza, a rájuk fordított összeg pedig több mint harmincmillió forint. Mint a polgármesteri hivatal tájékoztatójából kitűnik: a jövő esztendő végére már nem lesz Kalocsán poros, sáros utca, hiszen valamennyit szilárd burkolattal látják el. Megegyezés Bátyán A bátyai helyi érdekegyeztető fórum november 26-án megtartott ülésén megegyezés született az érdekelt felek között. Mivel a korábbi tárgyalásokon nem tudott közös nevezőre jutni a fórum, a megyei kárpótlási hivatalhoz került az ügy, s az ott született határozatot a kárpótlásra jogosultak képviselői megfellebbezték. Másodfokon ezt a határozatot az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megváltoztatta. Ilyen előzmények után ült össze újra a helyi érdekegyeztető fórum és némi vita után józanul és bölcsen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a község érdekeit ne az illetékes bíróság döntse el, hanem a község dolgait legjobban ismerő helybéli lakosok maguk. Ehhez a megegyezéshez nagyban hozzájárult Deák István, az újonnan átalakult Piros Arany Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatótanácsának elnöke, aki személyes megjelenésével tisztelte meg az ülést. Elszomorító viszont az a tény, hogy önkormányzatot képviselő fórumtag meg sem jelent ezen a rendkívül fontos értekezleten, amely az egész község jövőjét formálja át. Kanadába készülnek a gyerektáncosok Különös megtiszteltetésben van része a kalocsai gyermektánccsoportnak. Jövő nyáron részt vehetnek a kanadai Bopor város gyermekek világfesztiválján. Mindösszesen tíz csoportot hívtak meg a különleges eseményre. Közülük egyik és egyetlen magyar csoport a kalocsai. A Magyar Táncművészek Szövetsége és az Országos Közművelődési 1 ntézet úgy ítélte meg, hogy legeredményesebben a Tóth Ferenc által vezetett együttes reprezentálja az országot. A nemzetközi sikereik és a folyamatos, magas szintű szakmai munka indokolja a kalocsaiak részvételét. A szülők jelentős áldozatot vállalnak gyermekeik utaztatásában. De a közel hárommiliós repülőköltséget csak a támogatók, szponzorok segítségével tudják kifizetni. Gázvezeték-építő kft. alakul Immár biztos, hogy 1993 év tavaszán a Szánk—Kiskőrös—Kalocsa nagynyomású gázvezeték építése megkezdődik . Ezzel egy időben elvileg Kalocsa és térsége elosztóvezeték-rendszerének kiépítése is megkezdődhet. A munkálatok kivitelezésére leginkább egy erre specializálódó kft. lenne alkalmas. E társaságba mind a gerincvezetéket finanszírozó MÓL Rt., mind Kalocsa város belépne. Az így létrehozandó kft. a szindikátusi szerződés megkötése után részvénytársasággá alakulna, s az építés befejeződésével a gázszolgáltatást végezné. A kalocsai képviselő-testület úgy döntött, félmillió forinttal belép a kft.-be. Hangverseny a főszékesegyházban Idén második ízben került sora kalocsai főszékesegyház Erzsébet-napi hangversenyére. A katolikus szellemű iskola támogatását szolgálta az énekzenei iskola műsora és a Kalocsai Helyőrségi Zenekar összeállítása. Az adományokra igazán nagy szüksége van iskolánknak —mondta Olga nővér. igazgatóhelyettes. Az öreg épületünk folyamatos karbantartást kíván. Az utóbbi időkben az állami támogatások is aligcsurognak. Ezérta szülök, a hívek odaadó segítségére egyre inkább szükségünk van. Szent Erzsébet élete, a szegények iránti jósága a mai ifjúság számára is példaértékű. Az elesettek megsegítése napjainkban is aktualitással bír. Külön öröm számunkra, hogy a város nagyszerű katonazenészekkel rendelkezik, akik nemcsak magas szintű szakmai munkájukkal vívták ki népszerűségüket, hanem az önzetlen, jótékonykodó hangversenyeikkel is. „ — Úgy gondolom, hogy az est a szeretetet példázta. Ezt megérezték az iskola tanulói is. A hangversenynek nem hiszem, hogy méltóbb helyet találhattunk volna, mint a főszékesegyház. A rendezvényt dr. Dankó László érsek és Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere személyesen is megtisztelte —, mondta Korsós Lajosne igazgató, a rendezvény szervezője. Az oldal a KALOPRESS közreműködésével készült.
