Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. november 10., 7. oldal panelok az újvárosban Baján drágább, mint Szegeden KÜLKAPCSOLATOK Megyei vállalkozók Franciaországban • A bizniszcenterben: Tömör János, Major József, Bohács Zsuzsanna, Szakái László, előtte szemüveggel René Ricou, az üzleti központ igazgató­ja, Szöllősi Péter gk.vez., Nemes Tibor tolmács. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások eladása hosszú idő óta napirenden lévő kérdés Baján. A bérlakásban élők egy része már régebben megvásárolta, akkor igen kedvező feltételekkel a laká­sát, mások viszont nem tehették ezt meg, mert az akkori tanácstes- tjület a lakások egy részének vissza­tartását határozta el a mobilitás elősegítésére, illetve megüresedés Után kiutalható szociális bérlaká­sok céljára. ; — Hogyan áll a bajai önkor- Mányzat tulajdonában lévő mintegy ezer bérlakás értékesítésének dol­ga?— kérdeztem Adám Antaltól, a polgármesteri hivatal hatósági osz­tályának csoportvezetőjétől. i— Most még csak a jelenleg ha­tályos jogszabályok szerint történ­het az elidegenítés. Arra nézve, hogy az összes lakást, vagy csak a lakások döntő többségét adná el az önkormányzat, a képviselő- testület még nem hozott döntést. A kérdéskör közgazdasági ténye­zőit vizsgálják, a vizsgálat iránti -n- Alighogy híre ment annak, hogy jövőre 25 százalékkal drágábbak lesznek az ingatlanok, az OTP Bánk akcióba lépett. A már jó ide­je eladatlan lakásait gyorsan piac­ra dobta, méghozzá igen kedvező feltételek mellett. A Bács-Kiskun megyében meghirdetett — össze­sen 109 lakást — leértékelve, a régi lakás árát beszámítva kínálták megvételre. A pályázatra több mint ezer igénylés érkezett be, ami még a lebonyolítást végző ingatlan rt. vezetőit is meglepte. Azóta jól látható, hogy nemcsak 109 lakásigénylő jutott új otthon­hoz, hiszen egyedül Kecskeméten 67 leadott lakást értékesített újra az rt., amit újabbak fognak követ­ni, mivel az újabb körben megint sok lakást adtak le a vevők. Amitől viszont sokan tartottak ! — s ezt többen előre tudni vélték -r azol$ akik csak kisebb-nagyobb | hitellel tudták volna a vételárat ki- ! fizetni, szinte labdába sem rúgha- tak a pályázat során. A nyertesek többnyire készpénzzel tudták ki­egyenlíteni az árat — s itt a leadott lakás is készpénznek számított. Persze volt, aki ezt rögtön kész­igény azonban csak a közelmúlt­ban vetődött fel — tájékoztatott a csoportvezető. Amint az egyik testületi ülésen hallottam, az eladást elsősorban az új lakástörvény tudná előmozdíta­ni, mely minden bizonnyal feloldja az elidegenítési korlátozásokat, il­letve szabályozza a vitás kérdése­ket. Alig valószínű, hogy a lakások — ha az összes eladására születik döntés — el is fognak kelni. Aki eddig sem tudta fizetni a lakbért, ugyan miből vásárolná meg a laká­sát?! És ha mégis, mi történik a felújítással, melyre például az Új­városban óhatatlanul szükség lesz? A szabadforgalomban az újvá­rosi, kétszobás panelek 1 millió fo­rintos átlagáron kelnek. (Lényege­sen többért, mint például Szege­den.) Az ár a 12 éves épületek álla­gától és a lakás helyének magassá­gától függ. A bérlakások elidegení­tése minden bizonnyal a forgalmi érték alatt történik majd, és kedve­ző fizetési feltételekre is számítani lehet. G. Z. pénznek vette és azt hitte, hogy több gondja nem lesz a leadott la­kással — ám mint kiderült, addig nincs kulcsátadás, illetve szerző­déskötés, amíg nincs vevő a régire. A rosszabb anyagi feltételekkel rendelkezők — akik csak a vételár töredékével rendelkeztek, csalódva vették tudomásul, hogy bizony ma már csak a pénz beszél. így termé­szetesnek tűnik az is, hogy volt, aki a jó befektetés reményében vett ezekből a lakásokból, holott nem szorulna rá jelen pillanatban. Jellemző momentum az is, hogy a 67 leadott lakás listáját október 6-án tették ki, s 9-ére már mind elkelt. Az idei év nagy pezsgése az in­gatlanpiacon megszabadította az OTP Bankot eladatlan lakásaitól. A vevő lemondott a garanciáról, szavatosságról, viszont az áfa — esetleges — bevezetése előtt lakás­hoz jutott. Tiszakécskén, Solton, Kun- szentmiklóson és Kecskeméten so­kan örülnek ennek, mert úgy érzik, megragadták az utolsó lehetősé­get. Nemrégiben a kiskőrösi Tálent me­nedzserklub szervezésében, a Poitiers megyei ipari és kereskedelmi kamara meghívására megyei vállalkozók sze­reztek tapasztalatokat Franciaor­szágban. Közülük Szakái László solt- vadkerti vendéglős, a Kereskedők és Vendéglősök Kamarájának megyei alelnöke mondta el élményeit a PN- Kalauznak. Franciaországban a 15-nél keve­sebb alkalmazottat foglalkoztató ipa­rosok, kereskedők és kisvállalkozók kamarájának tagjai; akik több embert alkalmaznak, az ipari és kereskedelmi kamarába lépnek be, kötelezően. Tíz­ezer lakos közül 152 a vállalkozó. A társas formák tejednek, az egyéni vállalkozások száma csökkenőben van. A kamarák jogköre, hogy előze­tesen véleményezzék a vállalkozó­jelölteket, akiknek üzletnyitás előtt szakmai tanfolyamot kell elvégezni ehhez, és elengedhetetlen föltétel a szakképzettség. Franciaországban is sok a gond a kontárokkal. A szakemberképzés egyébként tel­jesen a kamarák kezében van, ők mű­ködtetik az iskolákat, vállalkozói, ál­lami és szülői hozzájárulással. Na­gyon követésre érdemesnek találja Szakái László: minden önkormány­zatnál tanácsadó képviseleti szerv mű­ködik vállalkozókból, akik beleszól­hatnak, épüljön-e még újabb szuper­market a városban vagy se, beleszólá­suk van a tanulóképzésbe, az oktatott szakmák számába stb. Ezeknek a tes­tületeknek a működését 1938 óta tör­vény írja elő a franciáknál. A szakmai végzettségnek nagy érté­ke van, a kapott bér nagyban függ et­től. Aki mesterszakács, vagy azt fog­lalkoztat, kiírja vendéglője cégérére. Ugyancsak követendőnek tartja a Ki- sosz megyei alelnöke a francia szak­munkástanulók oktatási rendjét: 1 hét iskola—2 hét gyakorlat! Ebből kitet­szik, hogy a gyakorlatot nagyon fon­tosnak tartjuk, hiszen az elmélet csak elegendő gyakorlati időráfordítással válik igazi tudássá. Ismeretes, hogy nálunk 1—1 az arány. Jártak egy bizniszcenterben is, amely a kezdő vállalkozók felkarolá­sából él. Odamegy egy kezdő és azt mondja: élelmiszer-kereskedést aka­Mi jellemzi a piaci verseny leg­védtelenebb szereplőit, a kisvállal­kozókat, mi a társadalmi szerepük, s mit tesz az állam a vállalkozások őshazájában, az USA-ban, hogy ezt be is tudják tölteni? — Ilyen és hasonló kérdéseket tárgyalt Szügyi György és Balogh Attila fiatal sze­gedi menedzserek beszámolója amerikai tanulmányútjukról a na­pokban a kecskeméti megyeháza nagyelőadój ában. Ki gondolná, hogy az innovatív termékek 55 0/0-át abban az or­szágban az ilyen komoly kutatási apparátussal és eszközökkel nem rendelkező kisvállalkozók bocsájt- ják piacra, vagy, hogy a 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoz­tató kisvállalatok alkotják az összes vállalkozások számának 92 0/0-át, és termelik meg a nemze­ti jövedelem csaknem a felét? Ha másban nem is, egyben min­den meghatározó politikai erő egyetért az államokban: a kisvál­lalkozásokat támogatni kell. Nyilván a nagy kockázatok, a rok nyitni, ehhez kérek szakmai segít­séget. Fizetnie kell, de profi szakembe­rek „találják ki” az üzletét, sőt a center­ben van olyan cég is. amelyik elvégzi a könyvelését vagy folyamatos mene­dzseri szolgáltatást nyújt neki. Fran­ciaországban mintegy 200 ilyen üzleti központ tevékenykedik. A delegáció tagjai megtekintettek egy borfeldolgozó vertikumot, ame­lyet a francia gazdák társulásos ala­pon működtetnek, hasonlóképpen a pinceszövetkezetekhez. A termést a közös alapítású vállalatnak adják el, az földolgozza, eladja a bort és a nyere­ségen osztozik a gazdákkal. A sokol­dalú, szemetet, minden minőségrontó tényezőt kiszűrő technológia tetszett a magyar vállalkozóknak. Szakái Lász­ló a Haut Poitou cégtől pezsgőt és bort kíván vásárolni választékbővítésre, az igazgató, Gerard Raffarin november­ben ide látogat. La Roche Posay Poitiers megye ide­genforgalmi központja. Itt Szakái úr ismertette a soltvadkerti termálvizes lehetőséget, amelynek kihasználásá­hoz tőkére lenne szükség. Érdeklődés­sel fogadták tájékoztatóját, ugyanak­kor fölvetették magyar étterem nyitá­sának ötletét La Roche Posay-ban. bukások magas gyakorisága (tíz­ből nyolc kezdő vállalkozás öt éven belül, tönkremegy) miatt ez nem lehet a bankrendszer feladata, az államnak kell áldozni rá. Mivel kezdetben a legtöbb prob­lémát maga a vállalkozói környe­zet megteremtését jelenti, a kisvál­lalkozásoknak nyújtott támogatás ma már a legfejlettebb területeken a működési feltételek biztosítását, irodák, telefonok, faxok, az admi­nisztratív munkaerő rendelkezésre bocsátását jelenti, ezenkivül ked­vezményes szaktanácsadást és ok­tatást, jelentős állandó költségek­től mentesítve ezáltal a kezdő vál­lalkozókat. Ilyen és hasonlójellegű segítség­hez az USA-beli Small Business Administration, a Kisvállalkozási Hivatal által támogatott ún. „In- kubátorprogram” által juthatnak a kezdők, hogy könnyebben meg­birkózhassanak a kezdeti nehézsé­gekkel, és szerencsés esetben ké­sőbb a növekedés problémáival is. Nem járunk már messze attól, Ami a tapasztalatszerző út egyik konkrét eredménye: az ottani kereske­delmi és iparkamara vezetőivel ma­gyar napok rendezéséről tárgyaltak, a rendezvénysorozatra a jövő év első fe­lében kerülne sor Poitiers megyében (ez a neve a megyeszékhelynek is). Hogy mennyit tudnak rólunk a franciák? — Az egyik, egyébként fényes fo­gadáson, amelyet a tiszteletünkre ad­tak, a Rákosi-rendszer magyar zász­laját tették az asztalunkra... — mondta el Szakái úr. A magyar szár­mazású tolmács megerősítette: a franciák számára Bukarest és Buda­pest ugyanaz... A Kisosz megyei alelnöke, a delegá­ció többi tagjával egyetértésben, úgy véli: a kibontakozó testvérmegyei kapcsolatok minden lehetőségét ki kell használni—őkisennek keretében jártak kinn —hogy megismerjenek bennünket a franciák, s megismerjék gazdaságunkat. Meghívást fogadott el a küldöttség­től a Kisoszhoz Michel Thomas, a francia kereskedelmi és iparkamara alelnöke ----- tudtuk még meg Szakái Lászlótól. hogy a „kicsik” számára oly ége­tően fontos támogató-környezet a hazai vállalkozóknak is hasz­nára váljon, egyszerre játszva ta­nári szerepet és szolgálva katali­zátorként a gazdasági fejlődés számára. Jelen pillanatban a tervdokumentáció elfogadásának szintjén áll az elgondolás, amely a volt Ferenc József laktanya mögötti, egykori nőtlen tiszti szállás helyén hozna létre egy ilyen „Inkubátorházat” úttörő­jelleggel, angolszász mintára Kecskeméten. A munkaerőpiac igényeihez való idomulást fogja biztosítani a Regionális Munka­erőátképzési Központ a régi Re­szelőgyár helyén. Az Európai Közösségek PHA- RE-programjának segítségével kerül megvalósításra a közeljö­vőben az Ady Endre utólag a Vállalkozásfejlesztési Központ, ha a még hiányzó eszközöket si­kerül megszerezni. Áldozni, a vállalkozókat olcsón lehetősé­gekhez juttatni érdemes — ezt minden okos önkormányzat tud­ja, hiszen az később az adóból úgyis bőven megtérül. Krasznói Attila KÖLTSÉGVETÉSI ABC Kinek jó, ha több a személyi jövedelemadó? A jövő esztendőben várható a személyi jövedelemadó szabályai­nak újabb módosítása. A pénz­ügyminiszter erre vonatkozó ja­vaslatát az Országgyűléshez már benyújtotta. A magyar gyakorlatban prog- resszíven emelkedő személyi jöve­delemadó-kulcsokat alkalmaznak, a magasabb jövedelmet nagyobb százalékban adóztatják. A jöve­delmet sávokra bontják, s az egyes sávokra különböző elvonási száza­lékokat alkalmaznak. Inflációs kö­rülmények között nem lehet kifo­gásolni, ha e kulcsokat évente mó­dosítják. Ez akkor rendben is volna, ha a névleges jövedelem növekedése — amitől az adóztatás mértéke függ -— egyben teljes, vagy legalább részbeni reáljövedelem-növekedést is jelentene. Vagyis ha a magasabb összegű keresetből több árut fo­gyaszthatna el a jövedelem tulaj­donosa, ha a pénzéért több szol­gáltatást vehetne igénybe. A mai inflációs körülmények között en­nek az volna a feltétele, hogy a jövedelem nagyobb százalékkal emelkedjék, mint amennyivel az áruk és szolgáltatások általános árszínvonala növekszik. Ha ez nem következik be, akkor lényegé­ben adóemelés történik anélkül, hogy az adókulcsokat vagy az adó- sávokat megváltoztatták volna. Márpedig a lakosságnak csak egy kisebb részénél emelkedik a jövedelem jobban, mint az infláci­ós ráta. Másik részénél az emelke­dés nagyjából megegyezik az inflá­ció ütemével, s nem kevesen van­nak, akiknek a szakmája, képessé­gei iránti kereslet gyenge, s így a 'jövedelmük kevésbé emelkedik, mint az árak és díjak színvonala. Az olyan névleges jövedelem-emel­kedést, amely egyenlő vagy kisebb az inflációs rátánál, nem volna in­dokolt a korábbinál magasabb kulcsú adóteherrel sújtani. Sőt, az áremelkedés magasabb adómentes sávot is indokolna, ha lehetséges volna egyetlen szempontnak, az igazságos adóztatás szempontjá­nak alávetni az adójogot. A helyzet azonban az, hogy az árszint emelkedése az állami intéz­mények létét is megdrágítja, s így a költségvetésnek többletbevéte­lekre van szüksége. Hacsak nem csökkenti az állami szerepválla­lást, s az azzal járó kiadásokat. Ennek hiányában a többletbevéte­lekről a meglévő adófajtákat ko­rábbi bevételi arányának fenntar­tásával gondoskodik — s akkor a jövedelemadó-alanyok elszenvedik az előbbiekben bemutatott sérelmet —, vagy közben más bevételeit nö­veli, netán kölcsönt vesz fel. Tartós változást az állam szere­pének és háztartásának reformja hozhat, amely csökkenti az állam kiadásait, vagy az infláció mérsék­lődése, amelyet viszont jelentős részben az állam költekezése ger­jeszt. De akár honnan is nézzük, az állami költségvetés az egyetlen, akiknek jó, ha növekszik a szemé­lyi jövedelemadó. Ferenczy Europress — Csábító leértékelés Sikeres lakáseladási akció • Vacsi közi OTP-lakások — egytől egyig elkeltek. (Fotó: Gaál Béla) A. T. (S., AMERIKÁBAN JÁRTAK Kisvállalkozások védelmében B. J. Devizatörvény — az életnek MÜSOR az Oázis presszóban. Mindennap 18—02 óráig táncműsorral és topless- felszolgálással várjuk kedves vendégeinket! 20822 BUSINESS ASSISTANCE GROUP A BAG Kecskemét Biztosítási Tanácsadó és Közvetítő Kft biztosítók ajánlatait szakvéleményezi bármely biztosítási körben j vállalkozások részére. ; Te'-: 76/322-490, fax: 76/347-636. 17/11 Eladták az ALFA-t Az Állami Vagyonügynökség 18 millió USA-dollárért eladta a mintegy 1,8 milliárd forintos alaptőkével alapított ALFA Ke­reskedelmi Rt. részvényeinek 75 százalékát az amerikai Bancroft Group által vezetett konzorci­umnak. A konzorcium tagjai a Magyar—Amerikai Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány, Euroven- tures Hungary B. V., Nash Finch Company és a Bancroft Group. A társaságban a részvé­nyek eladása után továbbra is 9,7 százalékos tulajdoni hánya­dot őriznek meg az önkormány­zatok, 5,8 százalék a társaság dolgozóinak részesedése és 9,5 százalékot őrzött meg az ÁVÜ. A kormány nemrég tárgyalta meg az új devizatörvényről szóló előter­jesztést. Ilyenformán az Országgyű­lés novemberben el is fogadhatja azt. A törvénytervezetből annyit már tu­dunk, hogy a lakossági devizakeret tovább emelkedik, hogy a vállalko­zók forintjaikat szabadon átválthat­ják devizára, hogy a Pénzügyminisz­térium mellett az MNB is devizaha­tósági jogkört kap. A sokakat fog­lalkoztató kérdés azonban változat­lanul az, hogy a jogszabály az élet apró dolgaiban is konzisztens le­gyen, azaz a törvény ne avuljon el már akkor, amikor megszületik. E problémakörről ír a Tőzsde Kurír szakírója. Ma, amikor a jogi szabályozás és a gyakorlat is a gazdasági élet libera­lizálása felé halad, és annak ad egyre nagyobb teret, joggal tehető fel a kérdés: a tervszerű devizagazdálko­dásról szóló 1974. évi 1. sz. törvény­erejű rendelet — reméljük, hamaro­san bekövetkező módosításáig hogyan és mennyiben követhető? Ä gyakorlat és az elmélet itt (is) nagyon messze áll egymástól. Az előbb említett hatályos jogszabály szerint majdnem minden devizával kapcsolatos tevékenységhez hatósá­gi jóváhagyás szükséges. A gyakorlatban ezt nem nagyon szokták betartani, ami nem is csoda, hiszen ma már majdnem mindenki ismeri a valuta „tisztára mosásá­nak” módját. Bárki, aki akár szabá­lyosan, akár szabálytalanul valutá­hoz jut, azt BC-számlára teheti nem kérdezik a pénz eredetét —, majd onnan kivéve máris igazoltan viheti ki az országból. A számla köz- beiktatása nélküli kivitelért azonban súlyos árat kell fizetni. Például azt is kevesen tudják, hogy ha két-három hétre hazánkba látogató külföldi állampolgárságú barátjuknak erre az időre kölcsön­adják saját tulajdonú személygépko­csijukat, ezzel máris a rendelet kere­teibe ütköznek, és ha ez — általában baleset, lopás során — kiderül, mindkét fél ellen hivatalból megin­dul az eljárás. Mivel a jogalkalma­zók is látják ezt a visszásságot, igen enyhe a büntetés, de az eljárás okoz­ta kellemetlenségeket figyelembe vé­ve mégis több mint ami az életvitelt követő joggyakorlattól elvárható. A jogszabály kiköti: ha magyar állampolgár belföldön örököl kül­földi állampolgártól, de visszautasít­ja az örökséget (és ezáltal külföldi jutna hozzá), ezt csak devizahatósá­gi engedéllyel teheti meg. E rendel­kezés (több társával együtt) a bünte­tőjog eszközeivel teljesen egyértel­műen a polgári jog területére nyúl, beleavatkozik abba. Mindezek után különösen furcsa: ahhoz nem kell devizahatósági enge­dély, hogy — ha az alapításkor sem kellett — a belföldi részvénytársaság által kibocsátott részvényt külföldre vigyék. Ahhoz viszont megint enge­dély kell, ha egy belföldi vagyoni igényt akar érvényesíteni egy külföl­divel szemben bíróság vagy más ha­tóság előtt. Az új devizatörvény elfogadásra vár. A módosítás tervezetében a leg­fontosabb alapelv az, hogy csak az arany és a papírpénz vonatkozásá­ban lehetne devizabűncselekményt elkövetni. Azt csak remélni lehet, hogy a jogszabályt a gyakorlat nem lépi ke­resztül már megszületése pillanatá­ban. Jó volna, ha a parlamenti vita során arra is gondolnának a jogal­kotó képviselők, hogy ez olyan fon­tos terület, ahol a közérdek találko­zik a magánszemélyek és a vállalko­zók érdekeivel. (MTl-Press) Dr. S. 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents