Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. november 10., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE A sarki bank főnöke Nem örvendenek népszerűségnek a bankárok. Ez nem annyira egyes személyekre, hanem inkább általá­nosságban a szakma képviselőire igaz. Érthető, a drága hitelek idejét él­jük. Vitatható, mennyit használ és mennyit árt az igen magas kamatlá­bakkal jellemezhető pénzpolitika a nemzetgazdaságnak. Szabó Sándor­ral, az OTP 1. számú kecskeméti fiók­jának igazgatójával beszélgetünk ezekről a dolgokról, aztán megkér­dem tőle: hogyan is lett bankár? — Ötvenhatban érettségiztem, nemmentem továbbtanulni, hanem a petőfiszállási tanácsnál gazdálkodási előadó lettem—mondja pályakezdé­séről. Később a járási tanács pénz­ügyesei adóügyi csoportvezetőt akar­tak belőle csinálni Szánkon, de nem vállalta, túl távolinak tartva a helyet, lévén félegyházi lakos. Itt vezetőt ke­resett az OTP a totózóba; megpályáz­ta, megkapta az állást. 1960 novem­berét Írtak akkor, azóta a takarék­pénztárdolgozója. Egy idő után a me­gyei igazgatósághoz került Kecske­métre ellenőrnek, aztán Tiszakécskén lett fiókvezető. Vissza az igazgatóság­ra, ahol 1977-ig a hálózati osztály elő­adójaként ténykedett járta a megyét, tánította a kezdő pénzintézeti alkal­mazottakat. Az OTP 1. számú fiókjá­ban előbb vezetőhelyettes volt egy­két évig, aztán lett főnök. — Az OTP működése egyféle tü­körképe történelmünknek, nem gon­dolja ?— kérdezem az ötvennégy éves igazgatót. — Ez nem is lehetne másképp, hi­szen a takarékpénztárt az állam ala­pította 1949-bettfS most, amikor már Országos Takarékpénztár és Keres­kedelmi Bank Részvénytársaság va­gyunk, a főrészvényes még mindig az állam. Az előző rendszerben, mond­hatni, kulcsfontosságú szerepe volt az OTP-nek az állam pénzügyi, szoci­álpolitikai elhatározásainak a meg­valósításában. Ebből a szerepünkből egy kevés még mindig maradt. — Ebben a fiókban emlékeztet még valami a régi időkre ? — Ha más nem is, de az alapítás évében, 1949-ben nálunk elhelyezett ^ - -« • Szabó Sándor: — Már vagy tizenöt éve őrizgették a szép sum­mát ... (Fotó: Gaál Béla) lakossági betétek igen. Ugyanis van­nak itt ilyen betétek; meglehet, már az örökösök is elhaltak, de mi természe­tesen úgy kezeljük ezeket, mint ha a tulajdonosuk bármelyik percben be­toppanhatna. —Bizonyára vannak érdekes emlé­kei az elmúlt évtizedekből? —Tiszakécskei fiókvezető korom­ból emlékszem egy idős tanyai házas­párra. Hatvanháromban történt. Egy kukoricahéjból font szatyorral állítottak be, háromszázötven-ezer forint volt benne. Míg a betéttel kap­csolatos formaságokat intéztük, be­szélgettünk. Kiderült, hogy már vagy tizenöt éve őrizgették a szép summát, amelyet állatokért kaptak. Ha akkor behozták volna, ötszázalékos kamat mellett körülbelül másfélszeresére gömbölyödött volna a tőkéjük. — Napjainkra azért okosodtak a falusiak is, aki még pénzét szalma­zsákban őrző nénit, meg bácsit emle­get, el van tájolódva. Persze a pénzin­tézeti embereknek is igazodniuk kel­lett a változásokhoz. — Személy szerint én is tanultam, mindenekelőtt el kellett végeznem a pénzügyi és számviteli főiskolát, és rengeteg ilyen-olyan tanfolyamot a naprakészséghez. Az állam, a Pénz­ügyminisztérium szándékainak, in­tézkedéseinek végrehajtása megkö­vetelte az önképzést. — Az emberek nosztalgiával emlé­keznek a lakásépítési és -vásárlási hitelakciókra, amikor még a munka- képességüket elfogadták a hitel fede­zetének. — Az OTP ma már nem foglalko­zik ingatlanépíttetéssel és -értékesí­téssel, pontosabban ez az üzletág visszafejlődött. Persze építési hitel lé­tezik nálunk, csak mások a föltételek. — Könnyebb vagy nehezebb ma a munkája, mint régebben volt? — Sokkal nehezebb most, mint volt. Ma például sokféle betét létezik, a kamatföltételek évente többször változnak, s minden új dolgon át kell rágni magát az embernek. — Már igazi bankárszemlélettel le­het csak dolgozni, ha jól sejtem. — A kétszintű bankrendszer létre­jötte óta más szemmel kell nézni a fel­adatokat, amelyek között még van­nak kötelező jellegűek, hiszen, mint mondtam, a főrészvényesünk az ál­lam. Az igazi bankárszemléletre azért számos területen szükség van. Saj­nos, nem minden vállalkozás sikeres, ezért például a vállalkozói szférában körültekintőnek kell lennünk a tőke- kihelyezéseknél, biztosítani kell a megtérülést. A betétesek érdekeit is másként kell kezelnünk, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül az inflálódást. Az új idők jele, hogy föllendült ná­lunk az értékpapírforgalom, új tevé­kenységünk a kárpótlásijegy-kiszol- gáltatás. Az igazgatóság után a mi­énk a legnagyobb forgalmú OTP- fiók Kecskeméten. Mi foglalkozunk az osztrák lottóval, korszerű és biz­tonságos széfjeink vannak ügyfeleink számára és körülbelülezer vállalkozó számláit vezetjük. A sarki bankban—hallom Szabó Sándor igazgatótól—a folyószámla­tulajdonosok nemsokára önkiszol­gálást végezhetnek: pénzkiadó auto­matát helyeznek üzembe az idén, jö­vőre pedig légkondicionálással kor­szerűsítik a körülményeket. —a.tóth— VILÁGBANKI PROGRAM Hitel a termékpiac fejlesztéséhez A Világbank — mint az Econo- Consult Fejlesztési és Privatizációs Tanácsadó Kft. tájékoztatójából ki­derült — 100 millió USD (amerikai dollár) értékben kölcsönt nyújt ha­zánknak az itthoni termékpiac fejlesz­téséhez. A program egyik fő célja a vál­lalkozók ösztönzése, hatékony, új te­vékenységnek kialakítására, illetve a meglévők korszerűsitésére. A hitelcsomag kedvezményezettjei: fogyasztási cikkek előállításához szükséges alapanyagok termelői; ter­mék- és élelmiszer-feldogozó, vala­mint -forgalmazó, gazdálkodószerve­zetek; frachise cégek; fuvarozócégek; magánvállalkozók, ideértve piackuta­tókat, brókereket és forgalmazókat; kereskedelmi tanácsadó cégek; köz­benső termékek értékesítésével foglal­kozó kereskedések stb. — vállalatok, szövetkezetek, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók. A program keretében a következő tevékenységek fejleszthetők: nagyke­reskedelem, kiskereskedelem, csoma­golás, raktározás, anyagmozgatás és -szállítás, készletgazdálkodás és -ellenőrzés, marketing, valamint a fel­soroltakhoz kapcsolódó egyéb tevé­kenységek és szolgáltatások. A hitelből a következők finanszí­rozhatók: gépek és berendezések, szá­mítógépek és szoftverek, építő­anyagok és építésszerelési munkák, konzulensi szolgáltatások igénybevé­tele, tartós forgóeszköz-szükséglet kü­lönféle fogyasztásicikk-készletek ki­alakításához. Egy pályázó maximum 100 millió USD-nek megfelelő hitelt kaphat. A futamidő legfeljebb 10 év, maxi­mum 3 év türelmi idővel, amely alatt csak a kamatokat kell fizetni. A futamidőt és a türelmi időt a befo­gadó kereskedelmi bank egyedileg ál­lapítja meg, figyelembe véve, hogy a vállalkozás és a fejlesztés hozamai mennyi idő alatt teszik lehetővé a hi­tel visszafizetését. A hitel kamatát a mindenkori jegybanki alapkamat alapján határozzák meg. Ehhez adó­dik a kereskedelmi bankok kamatré­se, amelynek mértéke bankonként és pályázónként is különböző lehet (az utóbbi esetben attól függően, hogy a bank milyen adósnak minősíti a pá­lyázót). A hitelnyújtás föltétele a bank által előírt saját forrás. A kérelemben be kell mutatni, hogy a fejlesztési elkép­zelés műszakilag megvalósítható, s hogy a kérelmező hitelképes. A 300 ezer USD feletti hitelhez részletes üz­leti tervet kell készíteni. A pályázó­nak a fejlesztést megelőző évtől a hitel visszafizetéséig kiegyensúlyozott pénzügyi mutatókkal kell rendelkez­nie. A 300 ezer dollár alatti hitelkére­lemhez egyszerű üzleti tervet kell mel­lékelni. (Az érdeklődőknek további felvilágosítást ad a EconoConsult Fejlesztési és Privatizációs Tanács­adó Kft., 1119 Budapest, Keveháza u. 1. Telefon: 166-0649, 269-8051. A kereskedők a Kisosz megyei titkár­ságán Kecskeméten, a Klapka utcá­ban is kaphatnak felvilágosítást a hi­tellehetőségről.) — ats — Ukrán üzleti nap Kecskeméten Az ukrán—magyar gazdasági kap­csolatok fejlődésének előmozdítására szervez üzletembertalálkozóval egy­bekötött információs napot a Dél­magyarországi Gazdasági Kamara Kecskeméten, november 19-én. A rendezvényen részt vesz és előadást is tart a két ország kapcsolatairól Dmitrij Ivanovics Tkacs, az Ukrán Köztársaság magyarországi nagykö­vete. Az ukrán—magyar gazdasági kap­csolatok helyzetét, lehetőségeit vala­mint szabályozását ismerteti a buda­pesti Ukrán Kereskedőház igazgató­ja, Szvetoszlav Bulah, illetve Tímár László, az NGKM főosztályvezetője. Magyarország szerepéről az ukrán külgazdasági célok megvalósításában Vjacseszlav Botvinov, Ukrajna Gaz­dasági Minisztériumának külügyi osztályvezetője tart tájékoztatót. Az előadásokat követő üzletem­bertalálkozóra a kamara tíz-tizenöt ukrán kereskedőt vár, akik kapcsolat­teremtési céllal, konkrét ajánlatokkal érkeznek Kecskemétre. A tájékozta­tón részt venni kívánó és üzleti part­nert kereső érdeklődők a DmGK he­lyi képviseletén jelentkezhetnek. Konferencia a minőségért KÖLTSEGVETESI ÁBÉCÉ Miből él az állam ? Bírság az Egri Dohánygyárnak és a Népszabadságnak Nem véletlenül használjuk az ál­lam gazdálkodására vonatkozóan az államháztartás kifejezést. Az ál­lam gazdálkodása, pénzügyei job­ban hasonlítanak egy háztartás, egy család gazdálkodására,, mint mondjuk egy vállalatéra. Évente tervezhetők a kiadásai, a bevételei, .(§- ahogy otthon is ki-ki beosztja a rendelkezésére álló pénzeket, a parlament is hasonló módon por- ciózza a jövedelmet. Az állami bevételek többségét az adók teszik ki. Olyan jövedelmek ezek, amelyekhez mint közhatalom jut hozzá. A demokratikus jogálla­mokban a parlament határozza meg, mekkora adókat vethet ki a kormány, mekkora szerepvállalást „engedélyez” az államnak a közki­adásokból, és a bevételekből mi­lyen költségek finanszírozását en­gedélyezi. Az adók befizetését jogszabá- ; lyok teszik kötelezővé, s ha kell, a végrehajtó hatalom akár kényszer­rel is behajthatja követelését. Az adókhoz hasonlóan nem lehet ki­bújni bizonyos közterhek fizetése alól sem, ilyenek a vámok és az állami jövedékek, amelyek például a szeszes italok vagy a dohány árá­ban is szerepelnek. A közgazdasági szakma különb­séget tesz az adókban aszerint, hogy azt a költségvetésnek ki köte­les befizetni Egyenes- vagy közvet­len adó az, amelynek viselője és befizetője egy és ugyanazon sze­mély. Ilyen adókat fizetnek a gaz­dasági tevékenységek, a személyi jövedelem vagy a vagyon után. A közvetett adók esetében elválik egymástól az adó fizetője és az adóteher viselője. Egy példa jól ér­zékelteti, miről is van szó tulajdon­képpen. A fűszerüzletben megvá­sárolt kenyér árának meghatáro­zott része a fogyasztási adó, az áfa, amit a kereskedő beszed és befizet a költségvetésnek. Ez a közvetett adó. A boltban keletkezett általá­nos jövedelme után azonban már egyenesadót fizet a kereskedő. A közvetett adók nem alkalma­sak a szociális különbségek kezelé­sére, nem veszik figyelembe a csa­ládok anyagi helyzetét, a jövedel­mi, vagyoni eltéréseket. Beszedé­sük viszont sokkal olcsóbb, mint az egyenesadóké, hiszen maga a kereskedő teszi meg, s alóla szinte senki sem tud kibújni. Más a hely­zet az egyenesadókkal, amelyek több munkára, nagyobb keresetre ösztönöznek, más mércével mérik a tehetősebbet és mással a szegé­nyebbet. A magasabb jövedelem­hez — elvileg — magasabb adóte­her is párosul, s ez viszonylag igaz­ságos társadalmi terherviselést eredményez. A törvényhozókra vár a döntés, hogy egy-egy költségvetési évben melyik adóformát támogatják: a jövedelmet vagy a fogyasztást csa­polják meg szigorúbban? Bácskai Tamás Személyi hír A Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége (másképpen: Kereskedők és Vendéglátók Ka­marája) megyei szervezetének el­nöksége legutóbbi ülésén döntött a Kisosz új megyei titkárának sze­mélyéről. A nyolc pályázó közül Rózsa Bélát választották, aki könyvelő és adótanácsadó szak­ember. Az Egri Dohánygyár Kft.-nek kétmillió forint, a Népszabadság­nak 180 ezer forint bírságot kell fizetnie, mert a két szervezet meg­szegte a cigarettára vonatkozó rek­lámozási tilalmat. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa megtárgyalta a do­hánytermékek reklámozása miatt eljárás alá vont Egri Dohánygyár Kft., a Leo Burnett Reklámügy­nökség és a reklámokat közzétevő újságok ügyét. A dohánytermékek fogyasztásá­ra ösztönző reklámozást a keres­kedelmi törvény és más jogszabá­lyok is tiltják. A versenytanács ha­tározataiban megállapította, hogy ezt a tilalmat megszegték, emellett sérült a versenytörvény is, mert az érintettek tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytattak. Jogosu­latlanul versenyelőnyt szereztek a szabályokat betartó vállalkozók­kal szemben. A kereskedelmi tör­vény és a többi, e termékek reklá­mozását megtiltó jogszabály funk­ciója éppen az, hogy ne legyen mód az egészséget károsító szenve­dély reklámozására. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa ezért szabta ki a bírságot. Japán módszer az Opelnél Japán autógyártási rendszert honosított meg az Opel a volt ke­letnémet autógyárban, az eisena- chi művekben. A „kamban” mód­szer lényege az, hogy sohasem rak­tároznak a kelleténél több alkat­részt, a részegységek a pontos be­szállításnak köszönhetően ugyanis mindig időben odakerülnek a sze­relőszalaghoz. Az Euromenedzser Iskolaközpont a Magyar Minőség Társaság Dél­magyarországi Szervezetével azt a célt tűzte ki, hogy segítséget nyújtson a tér­ség vállalatainak egy modem dél­magyarországi minőségkultúra meg­alapozásában. Ezen erőfeszítés egyik kulcskérdése az, hogy az országos mű- szakifejlesztés-politikai irányok mennyire támogatják a minőségügyi kultúra változásához szükséges tuda­tosságot és hatékonyságot. Erre a kér­désre november 17-én fél 10-kor az Euromenedzser Iskolaközpontban (Szeged, Tisza L. krt. 2—4. alatt) dr. Veress Gábor államtitkár, az OMFB elnöke, valamint dr. Gyöngyösi Zol­tán osztályvezető, a CORVINBANK munkatársa, a Nemzetközi Mene­dzser Központ oktatója válaszol. MAGYAR NEMZETI BANK MÉRLEGE , ESZKÖZÖK H FORRÁSOK Arany-, valuta-, devizakészletek ,0Q 08 latra azolo követelések 41' Alaptőke 10 00b Magyarország IMF kvótája 58 249 Tartalékok 17 851 Közép- és hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök ás hitelek 1 937 882 Tartós betétek 1 542 596 Rövid lejáratra nyújtott kölcsönök és hitelek 155 357 Létra szóló betétek és számlák 468 865 Egyéb aktívák 96 915 IMF-botétek 156 174 Zárolt kormányzati betétek 113 779 f Millió forinn ................. 1992. ..... Bank jegy és érme 282 875 V június J-..... \ m / Egyéb passzívák 68 786 ■—" Nyereség 5 060 Eszközök összesen 2 665 986 Források összesen 2 665 986 (A Figyelő 1992. nov. 5-ei számából tallóztuk.) Csernobilt leállítják A csernobili atomerőmüvet az ukrán parlament döntése értelmé­ben a jövő év végén leállítják — közölte az ukrán atomenergia-ipar vezetője egy sajtóértekezleten. Mi­hail Umanyec ugyanakkor annak a magánvéleményének is hangot adott, hogy a létesítménynek az év­század végéig kellene működnie. Umanyec volt a csernobili atom­erőmű igazgatója 1986-ban, azaz amikor az eddigi legkomolyabb atomerőmüvi baleset bekövetkezett emlékeztet az AP. Orosz—kubai kereskedelem Oroszország és Kuba gazdasági kapcsolatait a jövőben mindkét fél a nemzetközi kereskedelem általá­nosan elfogadott alapelvei szerint kívánja alakítani - hangsúlyozták a két ország kormányküldöttségei­nek november 2-án és 3-án Moszk­vában tartott találkozóján, ame­lyen aláírták az új kétoldalú kor­mányközi gazdasági-kereskedelmi együttműködési szerződést. A megállapodások — a világpiaci normák dokumentumba foglalásá­val — immár formálisan is lezárják az úgynevezett preferenciális ára­kon és feltételekkel folytatott ke­reskedelem. lényegében a politikai hátterű gazdasági segítségnyújtás évtizedeit. Olajigény az ezredfordulón A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szakértője szerint lehetséges, hogy az ezredfor­dulóra 52 százalékkal növekszik az európai országok OPEC-olaj iránti igénye. A növekvő importot azon­ban legalábbis részben visszafog­hatják a tervezett üzemanyagadók. illetve a kelet-európai atomerőmű­vek korszerűsítése. Az igény növe­kedését az OPEC energiatanulmá­nyozási hivatalának vezetője sze­rint az északi-tengeri és a volt szov­jet olajforrások apadása váltja majd ki. Lengyel állástalanok Keserű ünnepek várnak több mint fél millió lengyel munkanélkü­lire. A mintegy két és fél millió ál­lástalanból 650 ezren ugyanis de­cemberben már nem kapnak mun­kanélküli-segélyt. Ekkor jár le szá­mukra az a 12 hónap, amennyi idő­re a törvény értelmében jogosultak a segélyre. A jogosultságot elvesz­tettek száma vaiójábarf ennél is több mintegy 100 ezerrel, ők azon­ban a munkanélküliségtől különle­gesen sújtott körzetekben élnek, s esetükben hat hónappal meghosz- szabbították a segélyre való jogo­sultságot. Repülőtéri fejadó Görögországban november else­je óta jelentős repülőtérhasználati illetéket kell fizetni minden 11 év feletti utasnak, aki az ország bár­melyik repülőteréről induló gépre kíván fölszállni. A nyugati utazási irodák körében élesen bírált intéz­kedéssel egy új athéni repülőtér fel­építésének és a meglévők karban­tartásának költségeit kívánják fi­nanszírozni. A repülőtéri fejadó összege 2500—5000 drachma (13 —26 dollár) között mozog. A né­met NUR és a brit Thompson cég azonnali reakcióként valamennyi téli görögországi programját töröl­te. Csehszlovák üzemanyagárak Csehszlovákiában (november el­sejétől) megdrágult a gépkocsi­üzemanyag. A 91 oktános, eddig literenként 16 koronába kerülő „speciál” benzin ára 17,30 koroná­ra, a 96 oktános „super” ára 18-ról 19,30 koronára emelkedett. A 95 oktános, ólommentes „natural” 18 korona helyett 19,10-be kerül ezen­túl. Munkanélküliség a franciáknál Csak két hónapon át tartott a munkanélküliség stagnálása Fran­ciaországban. A most közzétett hi­vatalos statisztika szerint a nyilván­tartott munkanélküliek száma eb­ben a hónapban egy százalékkal, 29 400 fővel nőtt, együttvéve meg­haladja a 2,9 milliót. Ez a munka­képes életkorú lakosság 10,3 száza­léka. V ____________________________ Sz erkeszti: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents