Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

1992. november 30., 5. oldal MEGYEI KORKÉP Nyugodtan nézhetünk a tél elé? Beszélgetés dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszterrel rr ____r • Az idei borproduktum hozzávetőleg 3,5-3,8 millió hektó. Képünkön: soltvadkerti szüret. (PN-archív) LEGJOBB VEDEKEZES: A MEGELŐZÉS Megyei AIDS-körkép így november utóján miről is kérdezhetném dr. Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert, mint az őszi betakarítás, valamint az ez­zel egybeeső vetések milyenségé­ről? Mi tagadás, mindkét témakör­ben akadt bőséggel izgalom és fél- rehallás, sőt félretájékoztatás is... Búza, bor, szőlőlé... — Sajnos, az aszály megtette a magáét. Elsősorban a gabonának ártott, de a kukorica és a cukorré­pa, no meg a szőlő is szenvedett a melegtől — mondja a miniszter. — Igaz, az élelmiszer-gazdaság 1992. évi exportbevétele várhatóan 2,5-2,6 milliárd dollárt tesz ki, amiből igen tekintélyes a búza részaránya, csakhogy ennek zöme még I99l. évi termés. Ami a kuko­ricát illeti, a még júliusban is re­mélt 6-7 tonnával szemben a 4 ton­nát tudták betakarítani gazdasá­gaink, míg cukorrépából már ke­vesebbet is vetettek az előző évinél, ezt tetézte az aszály. Szívesebben beszélek a szőlőről, ami ugyan szintén megfogyatkozott hozamai­ban; ám a cukorfok magas, ebből következően az új borok minősége már kitesz magáért. Nos, az idei borproduktum hozzávetőleg 3,5- 3,8 millió hektó, de 3 millió hektó az óborunk is. A vörösborokat si­került eladnunk, főleg Nyugat- Európába, még a homoki kadar­kát is beleértve, ám a fehérborok­kal akadnak gondjaink. — Es a honi borkínálat? Úgy látom bőséges, nem ártana túlsúlyba juttatni az üzletekben is a pálinkával szem­ben ... —Még a sörrel szemben is!—véle­kedik Gergátz Elemér. — S van el­mozdulás ez irányban, ami örvende­tes. Azátlagfogyasztásfejenként30 li­ter, ami több a két évvel ezelőttinél. Persze, mondjuk a franciákéval össze sem hasonlítható ez a mennyiség. Az antialkoholizmus jegyében pedig csökkentettük a sűrítményből ké­szült szőlőlé adóját. — Visszatérve a cukorrépához: an­nak, hogy emelkedett a cukorfogyasz­tói ára, csaknem olyan oka van, hogy gyáraink többsége immár külföldiek tulajdona? — Nem. Az ok prózai: nőttek a feldolgozási költségek. Bár való igaz: a cukor világpiaci ára alacso­nyabb a miénknél, tehát ha most a kereskedelem átállna importra, jobban járna a fogyasztó, de rosz- szabbul a termelő és a feldolgozó. Azért kell az agrárpiaci rendtartás törvénybe iktatása, hogy elejét ve­gyük az anomáliáknak. A rendszerváltást a politikában sem egyszerű végrehajtani egyik napról a másikra, de a gazdaság­ban egyszerűen lehetetlen. A jól- rosszul felépített gigantikus mére­tű gyárakat, erőműveket, kőolaj- és földgázvezetékeket, villmos- energia-rendszereket más üzem­módra átállítani csak igen körülte­kintő és hosszú időt igénylő mun­kával lehet. Az idő viszont sürget, hiszen az egész világon egyre több energiára, ezen belül is villamos energiára van szükség. A hálóza­tok fejlesztése tehát elengedhetet­len. — Mi a leglényegesebb különb­ség a kelet-európai és a nyugat­európai villamosenergia-rendszerek között? — kérdezem dr. Tombor Antalt, a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatóhelyettesét, az orszá­gos villamosteher-elosztó vezető­jét. — A villamosenergia-rendszere- ket váltakozó áramú hálózatok kötik össze. A nyugat-európai vil- lamosenergia-rendszereknek a volt Szabadrablás? — A növényolajipar is külföldi kézbe jutott... — Igen, mégpedig egy angol— olasz multinacionális cég vette meg, amit sokan kritizáltak is. A napra­forgó persze jó exportcikk is, tehát ha a honi termelő elégedetlen a §yá- ri árral, akkor kiviheti. Az említett rendtartás és a terméktanácsok lét­rehívása közt szoros az összefüg­gés. Az előbbi föltétele az utóbbiak működtetésének. — Mikorra várható, hogy áldását adja rájuk az Országgyűlés ? —Feltétlenül még az idén, hiszen csakis ily módon teremthető biz­tonság a termelésben jövőre. Hogy mennyi lesz a terméktanácsok szá­ma? Bizonyos mértékig önszerve­ződésről van szó, tehát nagyrészt a termelőkön múlik ez. — Miniszter úr! A közelmúltban az FM politikai államtitkára, Sá- rossy László azt mondta a tárca újonnan létrehívott sajtóklubjában, hogy szabadrablás történik az or­szágban, pontosabban az átalakítást nem a törvényeknek megfelelően végző termelőszövetkezetekben ... — Az államtitkár nem általáno­sított, sőt úgy tudom, elhatárolta magát a zöldbárózóktól, de kétség­kívül elmondta idevágó, kellemet­len tapasztalatait is. Sajnos, meg­erősíthetem őket! Olyannyira, hogy máris érintkezésbe léptünk mind a Belügyminisztériummal, mind az Igazságügyi Minisztériummal, hogy akar visszamenőleg is gön­gyölítsük föl ezeket a gazdasági visszaéléseket, netán bűncselekme- nyeket. Itt még ugyebár holmi el­évüléssel sem lehet ellene érvelni! Úrrá lettek a vetőmaghiányon — Úgy látom, hogy a tárca me­gyei földművelésügyi hivatalai této­vák kissé ez ügyben. Továbbá: a még kevésbéfölkészült cégbíróságok tör­vényességi felügyeleti joga írott ma- laszt csupán ... —Vaíóban kevés az emberük, s a volt megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályairól a cégbírósagokra átaramlott törvényességi felügyele­tet már emiatt is kevésbé tudják erőteljesen érvényesíteni. Sürgős tennivalók vannak előttünk, mert a tulajdonviszonyok nyugvóra jutta­tása föltétele a külföldi tőke be­áramlásának éppúgy, mint például a földpiac kibontakozásának. Egy­általán annak, hogy a földnek le­gyen végre ára! szocialista országok villamosener- gia-rendszerével történő párhuza­mos üzemeltetése ma technikailag nem megoldható. Nyugaton a frekvenciaingadozás a pontosabb szabályozás miatt kisebb, mint a keleti rendszerben, ahol egyes üzemzavari helyzetekben az 50 Hz- es névleges frekvencia akár 49 Hz- re is csökkenhet. Ez pedig már ve­szélyezteti az erőművek működé­sét. — Térségünk villamosenergia­rendszerének működésére tehát nem volt hatással a KGST megszű­nése? — Technikai szempontból való­ban nem, hiszen az erőművek és hálózataik adottak. Még Német­ország keleti része — a hajdani NDK-területe — is innen kapja az energiát csakúgy, mint azelőtt. A változás csupán annyi, hogy az ipari termelés visszaesése miatt csaknem 60 százalékkal kevesebb áramot használnak fel, mint két évvel ezelőtt. — A fejlett piacgazdaságokban — Tekintsünk ajövőbe!Gyakorta fölmerül a kérdés, hogy vajon meg­nyugodhatunk-e az alaposan fel­boly dúlt falukép láttán? Voltak el­lentmondó jelentések például a veté­sekről, egyebek közt a kárpótlás, a vetőmaghiány okán ... — A kárpótlási, az átmeneti tör­vények valóban azzal járnak, hogy sok helyütt összekuszalódik az a bi­zonyos falukép, jóllehet a törvé­nyek jól eligazítanak. Ami már most a vetéseket illeti, megnyugtat­hatom az olvasót! Hiszen hallottam magam is az olyan rémhíreket, hogy a földek fele parlagon marad a télre, bár a józanabb újságírók nem ülnek föl a kósza pletykáknak. Volt például vetőmaghiány? Volt, leg­alábbis fémzároltakból, amin vi­szonylag hamar úrrá lettünk. A Ve­tőmag Rt. talpon maradásához mi­nisztériumunk is hozzájárult, mi­nősített vetőmagból végül is ki tud­tuk elégíteni az igényeket, amelyek nagyobbak voltak a szokásosnál, hiszen hitellel, arra adott állami ga­ranciával segítettük a vetni kívánó­kat. Áll ez vetőmagra, őszi mély­szántásra egyaránt. Időben meg­hirdettük, hogy amely tsz október végéig nem vállalja, hogy vet, ott a kárpótlásra jogosultaknak ingyen odaadjuk használni, művelni a föl­det. „Kormány­átalakításról nem tudok” — Voltak is ekörül összecsapá­sok, például Hajdúböszörmény­ben . ..-— Igen, mert a tsz-elnök aláírta, hogy nem tud elvetni, aztán, mikor meglátta az idevágó kedvezménye­ket, visszavonta ezt... Végül is si­került úrrá lenni az efféle helyi gu­bancokon. Újfent leszögezem: ha az időjárás nem teszi tönkre a veté­seket, nemhogy az ország kenyere, hanem export búzánk is terem 1993 nyarán. — Végezetül, egy talán kényes kérdést megenged a miniszter úr: ho­gyan érintette a Népszabadság ama közlése, hogy több társával együtt áldozatául esik egy kormányátala­kításnak ? — Mi tagadás: meghökkentett! De van képzettségem, van, ahová visszavárnak, s a kormány vala­mennyi tagjával azt vallom, hogy a miniszterelnök szuverén joga átala­kítani kormányát. Csakhogy ilyen­ről nem tudok ... Keresztényi Nándor viszont éppen ellenkező folyamat játszódik le. A térség országai nem ritkán a számukra pillanatnyilag feleslegessé vált villamos energiával fizetnek. Megoldható műszakilag a keleti—nyugati energiarendszer összekapcsolása ? — Technikailag ugyan megold­ható — egyenáramú betétek beépí­tésével —, de hosszú távon min­denképpen a keleti rendszert kell hozzáigazítani a nyugatihoz. A fo­lyamat már megindult: elsőként 1990-ben hazánk jelezte csatlako­zási szándékát a nyugat-európai országok villamosenergia-rendsze- réhez. Térségünk villamosenergia­rendszereinek működését azonban javítanunk kell, hogy európai nor­máknak megfelelő villamosener­gia-szolgáltatási biztosítsunk. Idő­közben Lengyelország, Szlovákia és Csehország is a csatlakozás mel­lett foglalt állást, s így a visegrádi államok energiaelosztó társaságai megállapodtak abban, hogy 2000- ig egyesülni fognak. . Az AIDS-fertőzés elleni védeke­zés mindmáig legbiztosabb módja az egészséges partnerrel folytatott hű­séges párkapcsolat, tolmácsolták a minap egy amerikai orvos vélemé­nyét a rádióban. A szervezet beteg­ségekkel szembeni ellenáló-képessé- gét kikezdő kór ugyanis még mindig gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. Az időről időre felreppenő szenzáci­ós hírek — felfedezték a kórokozó vírus ellenszerét — mindannyiszor megalapozatlannak bizonyultak. Bár ma már vannak gyógyszerek, amelyek képesek meghosszabbítani a tünetmentes időszakot. Néhány, a témában érintett Bács-Kiskun me­gyei orvostól az iránt érdeklődtünk: nálunk milyen szinten van jelen az AIDS-veszély? Nyolc-tíz évig is lappanghat — A legfrissebb adatok szerint kilenc HIV-pozitív, azaz a vírussal fertőzött személy ismert a megyé­ben — mondja dr. Tóth István, a kiskunhalasi kórház fertőzőosztá­lyának vezető főorvosa. — Közü­lük hárman már AIDS-betegek, he­ten még tünetmentesek. Kettejük vérkészítménnyel kapta a fertőzést, még 1985 előtt — azóta a terjedés­nek ez a módja kizárt —, a többiek szexuális úton fertőződtek meg. Hadd tegyem hozzá, ennél valószí­nűleg jóval magasabb a vírushor­dozók száma, hiszen a kórokozó 8-10 éven keresztül is lappanghat az emberi szervezetben. Magyarorszá­gon összesen 107 AIDS-beteg vált eddig ismertté, közülük 55-en már meghaltak. Jelenleg 313 HIV-pozí- tív személyt tartanak nyilván, de a legóvatosabb becslések szerint is legalább másfél ezerre tehető a szá­muk. — Kezelnek AlDS-beteget, illetve vírushordozót a halasi fertőzőosztá­lyon ? — Nem. Egyszer fordult meg ná­lunk ilyen beteg, más panaszok mi­att. Mivel ő a nyilvántartott fertő­zöttek közé tartozott, hamarosan a budapesti Szent László Kórházba irányítottuk, amely a szerzett im­munhiányos betegek gondozását végzi. Osztályunk jellege miatt azonban gyakran kezdeményezünk AIDS-tesztvizsgálatot: nem lehet tudni, egy-egy tartós hasmenés, ro­hamos fogyás mögött mi van a hát­térben. E vizsgálatok során még egyetlen egyszer sem bukkantunk HIV-pozitív személyre. A szexuális szabadosság veszélyei Kezelnek viszont ilyen embere­ket a kecskeméti nemibeteg-gondo- zóban: A tél nem akkor kezdődik, ami­kor a naptár mutatja, hanem ak­kor, amikor arról kezdünk beszél­ni, hogy felkészültünk a télre. — A télre nem lehet felkészül­ni, csak készülni! — mondja Rá- pássy Attila, az autópálya-igaz­gatóság igazgatója. — Közel 350 kilométernyi autópályát és autó- utat üzemeltetünk, s bizony a tél mindig komoly próbát jelent. A szabályzat normatívákban írja elő, hogy a különböző utakat mennyi idő alatt kell a jegesedéstől megszabadítani, ezért már most „harckészültségben” állnak mind a gépek, mind a kezelőszemélyzet. Ügy szervezzük a szolgálatot, hogy ha a naponta érkező meteo­rológiai előrejelzések veszélyt je­leznek, akkor mintegy 380 alkal­mazottunk akár ptthon is azonnal elérhető legyen. így gyakorlatilag az észleléstől számított fél órán be­lül bevetésre készen állunk. Gép­parkunk — az 50 nagy teljesítmé­nyű hómaró és korszerű sószóró gép — szemléje is megtörtént, ké­szen állunk a síkosságmentesítésre, a hóeltakarításra. prostitúcióval — a többször hasz­nált, egymásnak adott fecskendők veszélyeztetik. — A síkosságmentesítés egyetlen eszköze még mindig a só? — A só a környezetre és a gépko­csikra is káros hatással van, de a világon ennél jobbat még nem talál­tak ki. Hogy mégis enyhítsük az ártalmakat, nem száraz sóval, ha­nem sóoldattal dolgozunk. Ezáltal egyrészt kevesebb sót használunk, másrészt a száraz só csak 6 fokig, a kalcium-kloridos oldat pedig mí­nusz 25-ig biztosít fagymentességet. A felhasznált mennyiség még így is elég nagy: egy szezonban az útfelü­let minden négyzetméterére egy­másfél kiló, összesen mintegy 7000 tonna sót használunk el, aminek az értéke mintegy 35 millió forint. — Mennyire kell vigyázniuk a gépkocsivezetőknek: a sózott út tényleg nem csúszik? — Három tanácsom volna. Az első: ne feledjék, hogy az elhintett sóoldat nem azonnal mentesít a sí­kosságtól. Ahol folyamatosan ha­lad a forgalom, ott természetesen gyorsabban hat. Ebből adódik, hogy fokozottan figyeljünk az elő­zésnél, mert az előző sávon esetleg még nem érvényesül a sóoldat hatá­sa. A másik tanács a korábbi havas évek tapasztalataira épül. Nagyobb hófúvások esetén kénytelenek le­szünk egyes útszakaszokat lezárni, de sokan behajtanak a lezárt útsza­kaszra és ott néhány száz méter után elakadnak. A harmadik: indu­lás előtt érdemes mindig érdeklődni az útviszonyokról. Az Utinform te­lefonszáma: 1227-643, vagy 1227- 052. K.T. Ferenczy Europrcss • Az időjárás nem kedvez a közlekedésnek, sokan mégsem vigyáznak. Felvételünk Kiskunhalason készült, ahol — a tűzoltólaktanya előtt — egy jugoszláv állampolgár által hajtott BMW és egy helyi lakos Pcugeot-jának ütközése vezetett a látható állapothoz. Csak a rendkívüli szerencsén mú­lott, hogy személyi sérülés nem történt. (Fotó: Bálái F. István) EGYESÜLT VILLAMOSENERGIA-RENDSZER A párhuzamos kapcsolat • Az egyszer használatos tűk al­kalmazása teljes biztonságot jelent az önkéntes véradók számára a fer­tőzéssel szemben. (Straszer András felvétele) — A kialakult gyakorlat szerint a tünetmentes vírushordozókat ott kísérik figyelemmel, ahol a fertő- zöttség ténye kiderült — mondja az intézet vezetője, dr. Török László főorvos. — Az esetek több­ségében ez a nemibeteg-gondozók- ban történik, mivel a vírus fő ter­jesztője a szexuális szabadosság. Legfőbb törekvésünk, hogy lassít­suk a betegség kialakulását, az im­munrendszer leépülését. Erre létez­nek bizonyos gyógyszerek, ame­lyek akár hosszú évekig késleltetik a betegségtünetek jelentkezését. De nem lehet eléggé hangsúlyozni: a fertőzést a tünetmentes vírushor­dozó is terjeszti! —- Kik ma — csak Bács-Kiskun megyénél maradva — a legveszé- lyeztetebbek ? — Ha a legre kérdez: az intravé­nás kábítószereket használó pros­tituáltak és vendégkörük. A kelet­ről — főleg a volt Szovjetunióból — érkező „pillangók” egyik ked­venc állomáshelye Kecskemét. Négy ilyen hölgyet vizsgáltunk meg a közelmúltban, kiderült, kö­zülük három szifiliszes volt. De le­hetett volna HIV-vírushordozó is: a jelenlegi rendelkezések szerint a menekülteket, bevándorlókat csak akkor szűrik meg — AIDS-re is —, ha hivatalosan kívánnak mun­kát vállalni. .. így a félrelépő férj esetleg élétre szóló betegséggel „ajándékozhatja” meg feleségét. Egyébként világszerte növekszik a HIV-pozitív nők száma, ami egyértelműen azt jelzi, a fertőzés most már elsősorban a heterosze­xuális kapcsolatokon keresztül ter­jed. Az intravénás kábítószerek al­kalmazóit pedig — amely élvezet hagyományosan összefonódik a A véradás nem jelent kockázatot A HIV-vírust ugyanis, az on­dón, a hüvelyváladékon és az anyatejen kívüí a vér tartalmazza a megfertőzéshez szükséges meny- nyiségben. Ez utóbbi lehetősége jó­kora riadalmat keltett a véradók és a rendszeres vérátömlesztésre szo­rulók (például hemofiliások) köré­ben. Visszaesett az önkéntes vér­adók száma, ami dr. Borka Istvánt, a megyeszékhely vértranszfúziós állomásának vezetőjét aggodalom­mal tölti el: — Nincs meg rá a lehetőségünk, hogy a tévhiedelmekben élő vér­adókkal tudassuk: számukra sem­milyen veszélyt nem jelent a vér­adás. Egyszer használatos tűket al­kalmazunk, amelyeket összegyűjt­ve, megsemmisítünk. A véradó ma is életet ment! — Mi a vért kapók garanciája ? — Minden levett vérmintát helyben tesztelünk, ki tudja mutat­ni az AIDS kórokozójának jelen­létét. Megjegyzem, még nem tör­tént ilyen, vagyis egyetlen vér­adónk sem bizonyult vírushordo­zónak. — Ez nyilván abból is adódik, hogy az önkéntes véradók nem a fertőzésnek leginkább kitettek kö­réből származnak... — így van. Az is a célunk, hogy egy megbízható véradó törzsgár­dát alakítsunk ki, amelyre bizton számíthatnak vérre szoruló betege­ink. Nem véletlen, hogy a világon mindenütt megszűnőben van a té­rítéses véradás. — Ezért nem vállalják — bár képesek lennének rá — a megye más egészségügyi intézményeiben levett vérminták AIDS-elemzését? — Pontosan: nem engedhető meg, hogy egy steril készítmények­kel, steril körülmények között dol­gozó intézmény fertőző anyagok­nak nyissa meg kapuit. Ha mi, or­vosok tudjuk is, hogy ez nem fel­tétlenül jelentene valós veszélyt, az intézet jó híre érdekében, nem vál­laljuk az utcáról bejövök AIDS- vizsgálatát. Nekik, akik csak arról szeretné­nek megbizonyosodni, hogy az utóbbi évtizedben megejtett köny- nyelmű kalandjuk nem járt-e visz- szahozhatatlan következmények­kel, a megyei tisztiorvosi szolgálat segít bizonyságot szerezni: Hétfőn 10—12 óráig, délután 16—17 órá­ig és pénteken 10—12 óráig lehet önkéntes AIDS-vérvételre jelent­kezni az Ady E. u. 19. szám alatt. Szabó Klára Csúszósak az utak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents