Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. november 30., 3. oldal FIDESZ-TANÁCSKOZÁS KECSKEMÉTEN Készül a közigazgatási koncepció (Folytatás az 1. oldalról) A szakmai tanácskozással kap­csolatban Deutsch Tamás ország- gyűlési képviselő elmondta, hogy az önkormányzati törvény, keretjelle­génél fogva, nem tisztázza bizonyos feladatok elvégzésének hatásköri feltételét. Az sem világos, hogy a ke­rettörvényen belül majd mely jog­szabályokat, rendelkezéseket akar­ják kétharmados, illetve 50 százalé­kos egyetértéssel elfogadni a hon­atyák. A kormány, saját érdekeit fi­gyelembe véve, fele szavazati arány­nyal akarja érvényesíteni érdekeit. A megyékről a képviselő megjegyez­te, hogy a szerepüket sikerült csök­kenteni. A Fidesz szerint szükség van közigazgatási középszintre, ám ezt egy-egy jelentősebb városkör­nyéki egység kialakítása hatásosab­ban képviselhetné. A két évvel ez­előtt létrehozott köztársasági meg­bízotti rendszerről Deutsch Tamás elmondta, hogy jelenleg a régiókban a megbízottak testesítik meg az ál­lam felügyelői szerepét. Ezeknek a hivataloknak a szerepkörét ponto­san be kell határolni, mert egyre több területen túllépik a korábban felvá­zolt hatásköreiket. Míg az önállóság • Kétnapos tanácskozást rendezett a Fidesz, az önkormányzatok helyze­téről, a hét végén Kecskeméten. megadása jelentős előrelépést jelen­tett a falvak és a városok fejlődésé­ben, addig ebből a főváros számára hátrányok származtak. Ma Buda­pestnek 23 gazdája van, akik saját kerületeik gondjaival s nem a metro­polisz problémáival foglalkoznak. A jövő évi gazdálkodási lehető­ségről szólva Deutsch Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Or­szággyűlés az állam javára változtat­ja meg a személyi jövedelemadó fel­osztását. Ezzel azonban nem a főleg ellenzéki önkormányzatok járnak rosszul. Azok a polgárok látják en­nek kárát, akik hiába fordulnak a polgármesteri hivatalokhoz támo­gatásért, nem kapnak majd segélye­ket. B.Zs. Drága a hús, de van Húsba vágó kérdésekkel találkoz­tunk a Foodapest D pavilonjában. Mindössze öt magyar húsipari cég ál­lít ki önállóan. Ez kevés. Netán a cse­kély kínálat azt jelenti, hogy a boltok­ban is kevés lesz a hús? Kérdésünkre Lénával Tibor válaszol, a látványos standdal szereplő Bácshús kereske­delmi igazgatója: —Arról van szó, hogy a nagy hús­ipari vállalatok egy része veszteséges, és nem tudták a kiállításon való meg­jelenésüket finanszírozni. Húshiányra a bajai szakember sze­rint nem lehet számítani, bár kevés az élő állat. A felvásárlási árak nagyon fölmentek. Emiatt viszont megnöve­kedtek a költségek, amiket az export­ban már nem lehet megkeresni. — Egyelőre itthon drágábban ad­ható el a hús, mint külföldön—hang­súlyozza Lendvai Tibor. — Jelenleg csak a fehér pecsenyét és a szűzpecse­nyét lehet gaaiaságosan exportálni. így a magyar vásárló egyik szeme sírhat, mert viszonylag drágán jut húshoz; a másik szeme viszont nevet­het, mert bő a választék. Ez egyben jó hír a sertéstenyész­tőknek is. Jövőre a Bácshús az első osztályú élő sertésért 110 forintos át­vételi árat garantál, a másodosztá­lyúért 100-at, a III. osztályúért pedig 90-et. A magas árak ellenére a Foodapes- ten kiállító húscégeknél nagy a forga­lom. Lendvai Tibor számára az első hazai élelmiszer-kiállítás legnagyobb tanulsága, hogy a korábbi, kötelező­en egységes húsipari fellépés után a magyar vállalatok is képesek önálló­an bemutatkozni olyan színvonalon, ahogyan az a hagyományos nyugat­európai szakvásárokon szokásos. Bajai Ernő István Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek ( Folytatás ) Lapunk az Üj Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunka­táborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. V Váci János, 1906. Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szep­tember 10-én (km.); Windecker Henrik (?), Soltvadkert, honvéd, meghalt 1946. január 27-én (hdf.); Vicián István, 1919. Kiskőrös, őrvezető, meghalt 1946. november 8-án (hdf.); Weinacht József, 1900. Bácsalmás, rangja isme­retlen, meghalt 1946. január 14-én (km.); Weilieb András, 1914. Harta, rangja ismeretlen, meghalt 1947. július 16-án (km.); Vidács Ferenc, 1910. Kis­kunfélegyháza, alhadnagy, meghalt 1943. október 21-én (hdf); Vedro Jó­zsef, 1908. Szánk, honvéd, meghalt 1945. december 15-én (hdf.); Vereb Adolf, 1901. Kiskunfélegyháza, hon­véd, meghalt 1946. február 1-jén (hdf.); Vereb Mátyás, 1917. Kecskemét, rang­ja ismeretlen, meghalt 1945. február 10-én (hdf.); Vérony Ferenc, 1921. • Emlékezünk. Ókécske, őrvezető, meghalt 1945. má­jus 6-án (hdf.); Veresti Imre, 1913. Kis­kunhalas, honvéd, meghalt 1945. má­jus 21-én (hdf.); Verner Mátyás, 1912. Kunbaja, rangja ismeretlen, meghalt 1945. október 20-án (hdf.); Veres La­jos, 1914. Kerekegyháza, honvéd, meg­halt 1942. november 14-én (hdf.); Velh- ner István, 1914. Bácsbokod, rangja ismeretlen, meghalt 1947. február 1-jén (hdf.) Veherka István, 1920. (Bács me­gye), honvéd, meghalt 1943. augusztus 8- án (hdf.); Vágner Anna, 1915. Kun­baja, rangja ismeretlen, meghalt 1945. november 27-én (km.); Vágner Antal, 1912. Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1945. június 5-én (km.); Vág­ner Péter, 1911. Bácsalmás, rangja is­meretlen, meghalt 1947. január 19-én (km.); Veres Pál, 1921. Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. május 10-én (hdf.); Veiszháb János, 1918. Soltvad­kert, honvéd, meghalt 1945. március 9- én (hdf.); Vekerle János, 1900. Gara, rangja ismeretlen, meghalt 1948. októ­ber 22-én (km.); Vekerle János, 1900. Gara, rangja ismeretlen, meghalt 1945. június 30-án (km.); Vékony Mihály, 1922. Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1945. december 21-én (hdf.); Velgesz Iván, 1928. Bácsalmás, rangja ismeret­len, meghalt 1945. április 16-án (km.); Velgesz József, 1920. Bácsalmás, had­nagy, meghalt 1943. május 12-én (hdf.); Velki Mihály, 1915. Újkécske, őrveze­tő, meghalt 1945. március 22-én (hdf.); Vidper András, 1908. Kecel, rangja is­meretlen, meghalt 1945. augusztus 31- én (km.); Vidmer József, 1918. Kecel, rangja ismeretlen, meghalt 1946. június 8-án (km.); Vidner János, 1899. Ne­mesnádudvar, rangja ismeretlen, meg­halt 1947. január 6-án (hdf.); Vidra Jó­zsef, 1910. Miske, rangja ismeretlen, meghalt 1946. március 27-én (hdf.). z Zatrok Ferenc, 1905. Kunszentmik- lós, honvéd, meghalt 1945. szeptember 14-én .(hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.): hadifogoly, (km.): kényszer- munkás, málenkij robotra elhurcolt. Felvidéki találkozó Felsó'szentivánon A Csallóközből, Naszvadról a ró­mai katolikus egyházközség képvi­seletében Borbély Péter lelkiatya „szülőföld-találkozóra” invitálta a 45 évvel ezelőtti lakosságcsere kö­vetkezményeként a Bácskában lete­lepedett egykori falubelieket, illetve azok leszármazottait. Ez a találkozó a megjelentek szerint minden vára­kozást felülmúlóan, meghatóan szépre sikeredett. A közelmúltban ezt a látogatást viszonozták a nasz- vadiak Felsőszentivánon, ahol a Csemadok szervezeti keretei között működő 47 tagú hagyományőrző együttesük is bemutatkozott. Műso­rukat telt ház előtt mutatták be, majd táncmulatság következett. So­kan eljöttek a környező települések­ről: Bácsalmásról, Császártöltésről, a legtöbben Csávolyról. Nagyon jó alkalom volt az egykori falubéliek, rokonok, barátok, ismerősök talál­kozójára. A megjelenteket a naszvadi szüle­tésű Maráz László—számtalanszor sugárzott „Megbékélés” című, Csá- volyon felvett és nemzetközi díjjal ki­tüntetett rádiójáték szerzője—szív­hez szóló beszédével üdvözölte. Meglepetésként a műsor keretében a „fonó” bemutatásakor színpadra hívták a nézőtérről azokat az asszo­nyokat, akik éppen azon a napon ün­nepelték születésnapjukat. Virággal köszöntötték László Vendelné Dibuz Herminát Csávolyról, Szamosi An- talné Maráz Irént Császártöltésről, Szabó Ferencné Dibuz Ilonát Felső- szentivánról, emlékeztetve őket, hogy 15 évesen kerültek Felsőszent- ivánra, s gyerekeik már itt születtek. Másnap a vendégek a vendéglátók­kal együtt részt vettek a vasárnapi szentmisén, majd ebéd után hazain­dultak. Az étkezés, vendéglátás kö­zös, a szállás rokonoknál és ismerő­söknél volt. A találkozó helyi szerve­zője és lebonyolítója Fekete András, a művelődési ház igazgatója jelesre vizsgázott. O mondott köszönetét a vendégek látogatásáért a község la­kóinak nevében is. A találkozó sikeré­hez nagymértékben járult hozzá a La­kiteleki Alapítvány. Dr. Mándics Mihály Közmeghallgatás Bácsalmáson December l-jén, kedden, 18 óra­kor közmeghallgatást tart a bácsal­mási képviselő-testület. Az érdeklő­dőket a városháza nagytermében várják. Egy darabka Dániából (Folytatás az 1. oldalról) A mostani kezdeményezés annyiban is új, hogy két me­gye, Bács- Kiskun és Vi- borg gyorsan és eredményesen fejlődő kapcso­lata volt a kiin­dulópont. Eh­hez csatlako­zott a Dán Kul­turális Intézet, s így e három szervezet hozta létre, működte­ti, finanszírozza a kecskeméti intézményt is. A folyamat gyorsaságára, a ház Bács­Kiskun megyén túlmutató, or­szágos jelentő­ségere, vala­mint a lentről jövő kezdemé­nyezések fon­tosságára hívta fel a figyelmet Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke. Utóbbi­hoz hozzátette: fel- és elismerte ezt a dán és a magyar kormányzat is. Bent Hansen, Viborg megye pol­gármestere a köszöntő szavak mel­lett egy újabb gazdasági eredmény­ről is beszámolt: arról a most meg­kötött szerződésről, amelynek ré­vén 600 tonna vetőburgonya jön Magyarországra. Amikor Torben Rechendorff val­lási és tájékoztatási miniszter — Ole Koch magyarországi dán nagy­követ és Biszterszky Elemér állam­titkárjelenlétében — a Dán Kultu­rális Intézetet megnyitotta, kifej­tette: Dánia az egyesületek orszá­ga, kezdeményezéseiket, az így megvalósuló intézményeiket az ál­lam tiszteletben tartja, s amikor szükséges és lehetséges, akkpr fenntartását pénzügyileg is segíti, így történt ez a magyarországi Dán Kulturális Intézet esetében is. V. T. Nehéz kiválni a szövetkezetből tanak igényt, akkor azt a va­gyontárgyat a szövetkezeti veze­tés újra felértékelteti, s nagyobb összeg jön ki, mint előzőleg. Gyakori, hogy a szövetkezetek a kiválási szándék bejelentését ha­táridőre hivatkozva nem fogadja el, a tagok kárára értelmezve a törvény betűit. Rendszeres a ki­válni szándékozók egyenként va­ló meggyúrása olyan érvekkel, hogy például a kivitt vagyon ér­téke után forrásadót kell fizetni, holott ez nem igaz. Forrásadót csak akkor kell fizetni, ha a kilé­pő a kivitt vagyont értékesíti, ha dolgozik vele, akkor nem! Rend­szeres, hogy a kivinni szándéko­zott vagyontárgyat terhelő hitelt a szövetkezet készpénzben kéri, holott — ha a bank is hozzájá­rul — a kiváló tag ugyanúgy részletekben fizethet, mint koráb­ban a téesz. Törvényellenes, ha a szövetkezet nem veszi tudomásul — s van rá eset —, hogy a tagok a vagyonrészüket egymásnak sza­badon elajándékozzák. A fórumon a megyei MDF-es országgyűlési képviselők vállalták, hogy eljárnak a hozzájuk forduló, s a téeszekből kiválni szándékozó gazdák vitás ügyeiben. Bálái F. István Solton, az Aranykulcs étteremben 1992. dec. 2-án, szerdán, 17 órakor a Kereszténydemokrata Néppárt választási nagygyűlést tart MEGHÍVOTT DÍSZVENDÉGEK: dr. Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke; Lezsák Sándor, az MDF alelnöke. Minden érdeklődőt szeretettel vár: Ablonczy Gábor országgyűlésiképviselö-jelölt • Lehoczki Ferenc: Az az alap- probléma, hogy olyan téeszelnö- kökkel kell még ma is viaskodnunk, akiknek a baráti köre bekényszerí- tette apáinkat a kolhozba. Micsoda dolog, hogy két évvel a rendszervál­tás után ők vezérlik a vagyon­megosztást? (Folytatás az 1. oldalról) A fórumra a szép számmal jelen lévő helybeliek mellett eljöttek olyan gazdák, például Apostagról, Hartáról vagy Kalocsáról, akik szeretnének kiválni a termelőszö­vetkezetből, de úgy látják, hogy a helyi vezetés akadályozza ebben őket. Elhangzott, hogy miután közük, mely vagyontárgyakra tar­Újra napirenden Két ismerős, a közelmúltban kellő támogatást nem kapott előterjesztés is szerepel a kecskeméti képviselő-testület mai ülésének napirendjén: az idei költ­ségvetés módosítása és a polgármesteri hivatal dolgozóinak új illetményrend­szere. A közterület-használatról, vala­mint az állatok tartásáról szóló két ön- kormányzati rendelet megalkotására is kísérletet tesznek a városatyák. Pont kerülhet a négy hetényegyházi tante­rem fűtéskorszerűsítési ügyének végére és a pedagóguskitüntetések alapításá­ra. Az ülés vége felé három korábbi képviselői interpellációra adnak vá­laszt. A városháza dísztermében 13 órakor kezdődő közgyűlés nyilvános. Tízszázalékos költségnövelés Ma rendkívüli ülést tart a kunfehértói képviselő-testület. A jövő évi költségve­tés összeállításához végzett előkészületek keretében a múlt ülésen a polgármesteri hivatal és közvetlen intézményei (óvoda, iskola, művelődési központ, gondozási központ, gazdasági szervezet, egészség- ügyi intézmények stb.) működésének ra­cionalizálására, a kiadási előirányzatok csökkentésére, a bevételek növelésére tet­tek javaslatokat az intézményvezetők­nek. Döntöttek abban, hogy a jövő év­ben az ideihez képest csak tíz százalékkal növelhetők a költségek. Arra kérték az intézményeket, hogy a megtárgyalt szem­pontok szerint a mostani ülésre újabb javaslatot állítsanak össze, amely alapján a jövő évi költségvetési koncepció elké­szíthető lesz. V álasztókerületi gyűlés Kiskőrösön, a művelődési központ kamaratermében, december 1-jén, ked­den, 18 órától a város polgármestere, Kálecz János, valamint Tereánszkiné dr. Dulai Ilona és Lupták György képvise­lők választókerületi gyűlést tartanak. Csak kérdezem... Mitől szegény a szegény, és mi­től gazdag a gazdag ? Ez nem csak pénzkérdés. Életmód, képzettség, munkalehetőség, családi indulás, fogyasztási szerkezet, lakóhely és még sok minden ötvöződik abban á szóban, hogy szegény. Miniszterelnökünk legutóbb azt nyilatkozta, hogy a beveze­tendő kétkulcsos áfa kifejezetten a szegényeknek kedvez, hiszen eddig a gazdagok is részesültek abban a kegyelemben, hogy nem fizettek forgalmi adót az alapve­tő élelmiszerekre. Ezután adóz­nak nagyobb fogyasztásuk után. Igen ám, de a gazdag nem abban különbözik a szegénytől, hogy nem egy, hanem tíz liter tejet iszik, és nem egy, hanem öt kiló kenyeret eszik naponta. Sőt, a felmérések szerint az alapvető élelmiszerekből éppen hogy ke­vesebbet fogyaszt. Inkább a drá­gább dolgokat veszi meg. így én nem tudom, hogy ki jár jói Amikor pedig egyik miniszte­rünk bejelentette — a bicskei sztrájkotokra célozva —, hogy ö akkor kezd éhségsztrájkba, ha a parlament nem fogadja el a két­kulcsos áfa bevezetését, arról az jutott eszembe, hogy ez már a demokrácia diadala lenne. A sze­gények, demokratikusan válasz­tott képviselőik útján éheznek. Vajon mi lesz a megoldás? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V _____________________________ (F izetett politikai hirdetés) Az elmaradhatatlan zászló.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents