Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-21 / 275. szám
6. oldal, 1992, november 21. HÉT VÉGI MAGAZIN MÁR NEM KOSZTÜM, MÉG NEM KABÁT Poncsó — esőkalappal Ha a nagykabát még korai, de a kosztüm már- kevés, a4az(><V itt a télelö, akkor itt az egyre népszerűbb ruhadarab, a poncsó . évadja. Népszerűségének három titka van: dekoratív, saját kezűleg előállítható és olcsó. Az alábbiakban egy divatos sálas fazont mutatunk be. Kivitelezéséhez kártolt szövet a legalkalmasabb és a legolcsóbb, amelynek jó a tartása. Lehet egyszínű vagy kockás. A kis szabásminta szerint egy darabból szabjuk ki. A sál szélessége 30 cm, ösz- szesen 2 méter 70 centiből kitelik. A sál két végét ferdén — a rajzon látható módon — levágjuk. A nyakkört 5 cm széles rászabott pánttal dolgozzuk el, de az eleje közepén, jobb oldalon — ahol a sál hozzá van varrva a poncsóhoz — 32 cm-rel hosszabbra kell hagyni, mert ezzel szegjük el. A sálat apró cikcakköltéssel, a poncsót eltisztázva, visszaszegve dolgozzuk el. Az illusztráción látható fazont egyébként — sál nélkül — elkészíthetjük esöponesónak, a műanyagot ársusító boltokban méterben kapható vízlepergetős anyagból. Mellé, pontosabban fölé ajánljuk a divatos esökalapot, amelyet szintén megcsinálhatunk magunk. Elkészítéséhez 60 x 80 cm vízlepergetős anyag kell. A szabásmintát nagyitsuk föl 10 x 10 cm-es négyzethálóra, csomagolópapírra. A fejbőség 58—60 cm. (Az illusztráción látható jelek: E. K. = eleje közepe, H. K. = háta közepe — a karimánál.) A karimát duplán szabjuk, a cikkekből pedig 6-ot szabunk ki. Először a cikkeket — a rajzon látható módon — összegépeljük. Ezután összevarrjuk a két karimát, amit kifordítunk, és belső széléhez hozzágépeljük a kalap tetejét, majd megtüzzük. Rolniból kis akasztót is készíthetünk a közepére, ez érdekesebbé teszi, s ha vizes, könnyebb kézbe venni. Az ilyen kalap szövetből, kordbársonyból is nagyon csinos. Záhonyi Lujza í.’Mr cm 40-40 cm ISKOLAI DIVATCSATÁK Ha neki van, nekem miért nincs? Nő a vegetáriánusok tábora, mind többen vallják, hogy az állati termékek nélküli étrend a legegészségesebb. A táplálkozástudomány szakembere pontosít: a növényi eredetű élelem biológiailag valóban értékesebb, mint az állati, mert tiszta formában juttatja szervezetünkbe a nélkülözhetetlen energia:orrást, a fehérjét. Az is egyértelmű, hogy a „húshagyók” között kevesebb a keringési zavar, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. — Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy a vérszegény, vitaminhiányos betegek tekintélyes része éppen a vegetáriánusok közül kerül ki —- mondja dr. Soós Kázmér belgyógyász szakorvos. Aki ugyanis lemond a húsról, rendszerint a szükségesnél kevesebb fehérjét fogyaszt, s ennek gyöngeség, vérszegénység lehet a következménye. A vegetáriánusoknak tehát azt ajánljuk: a fehérjekiesést próbálják minél több hüvelyes étrendbe iktatásával pótolni. Tudnivaló, hogy a fehérjehiány főként a fejlődésben levő szervezetnek ártalmas. A kismamák ezért terhesség, szoptatás idején semmiképp se térjenek át hústalan kosztra, mert a váltásnak a baba látja kárát. A fehérjeszegénység gátolja különféle életfontosságú anyagok, például a vas fölszivódását is, ami szintén gyermekkorban jelent veszélyt: csak növényi táplálékkal a szükséges D-vitaminnak csupán egyharmada jut a szervezetbe. A hústalan kosztolásnak sokszor nem kívánt velejárója a B12-es vitamin hiánya is. Régen a fonott bútorokat kertben használták, vagy pedig az erkélyre állították. Napjainkban a fonott bútor a lakásban is divatos. Előnye, hogy könnyű, de mégis stabil, és természetes anyaga- miatt a szemet is gyönyörködteti. A mai fonott berendezési tárgyak köre igencsak megnőtt. Készítenek belőle hagyományosan karosszéket, fotelt, támlásszéket, hozzá való asztallal, dohányzó- asztallal. De betört a fonott divat a nappaliba, az étkezőbe és a hálószobába is. Igen szép modellek láthatók — újabban hazai bútorboltjainkban is —, amelyek szekrények, polcok, vitrinek, étkezőgarnitúrák formájában pompáznak. S igen hangulatosak a fonott hálók, heverők, franciaágyak, a hozzájuk való éjjeli- szekrényekkel, öltözőasztalokkal. Igen praktikusak és köny- nyen tisztíthatok a nyitott polcok, a különböző állványok, virágtartók. Ezeknek a divatbútoroknak rattán az alapanyaguk. A rattán távol-keleti indás növény, amelynek eredetileg szúrós szárát le- hántják, víztelenítik, kezelik, s így nyerik a strapabíró, tetszetős bútoranyagot, amelyet gőzöléssel formáznak a kívánt alakzatra. (MTI-Press) • Karosszékek asztallal. • Egy rattán háló. • A kismamák terhesség, szoptatás idején semmiképp se térjenek át hústalan kosztra. — „Rugalmasabb” vegetáriánusok fogyasztják az ugyancsak állati eredetű tejet, tejtermékeket; őket tehát nem fenyegetik a fehérjeszegénység veszélyei? — Nem, legfeljebb arra kell figyelniük, hogy szervezetük elegendő vashoz jusson, mert abból aránylag kevés van a tejben. — Orvosi szemmel végül is melyik étrend az ideális? — Az úgynevezett ovo-laktove- getáriánus, amelyben a növényi ételek mellett ott van a tej, a tejtermék, továbbá a tojás és a méz is. Mai ismereteink szerint ez a legkomplet- tebb, ezzel a szervezet hozzájut minden fontos vitaminhoz és „hajtóanyaghoz". Félreértés ne essék: az egészséges vagy hagyományosnál egészségesebb táplálkozás igen hatékony eszköze a jó kondíció, az ellenálló képesség megőrzésének. De tudomásul kell venni, hogy őseink — akik előbb csak magvakkal, későbbi növényi levelekkel, gyökerekkel éltek — évezredeken át fogyasztották az elejtett állatok húsát. Nem ajánlatos egyszerre, egyik napról a másikra visszafele megjárni az étkezési szokások változtatásának útját. Szabó Margit • Angliában nincs iskolai divatverseny: fiúknak, lányoknak egyaránt kötelező az egycnköpcny. Képünkön: canterburyi középiskolások „munkaruhában”. G yakorló pedagógusok a megmondhatói, mennyi konfliktus, rosszízű rivalizálás forrása a túlöltöztetés, az iskolai divatozás, a nyakló nélkül osztogatott zsebpénz. A tehetős szülők többségében talán föl sem merül a gondolat, hogy a méregdrága farmer, edzőcipő, vagy a jó osztályzatot honoráló gavalléros ajándék milyen kétes értékű versengést indíthat el. A meggondolatlan szülői bőkezűség egyik természetes következménye — az irigység. A társak, a kis barátok, barátnők érthető reakciója ez, hiszen nekik nincs olyan „menő cuccuk", mint X-nek vagy Y-nak, nem futja naponként új szerelésre, mint Z-nek .. . A „ha neki van — nekem miért nincs?” kérdést bizony nehéz a kispénzű szülőnek megválaszolnia. Ha kesergő csemetéjének megveszi az oly annyira kért, méregdrága márkás holmit, esetleg a kosztpénzből, a villany-gázszámlára félretett tartalékból kell elvennie. Ha pedig az áldatlan versengés folytatódik, az ő gyereke a vert mezőnyben lesz. .. Az iskolai divatcsatákat meg- sínylik a pajtási kapcsolatok, a diákbarátságok — megsínyli az egész gyerekközösség. A megelőzés kulcsa a szülők kezében van. Sokat segíthetnek, ha az első pillanattól kezdve, amikor a gyerek fel tudja fogni, hogy mire való a pénz, beavatják a családi gazdálkodásba — magukkal viszik vásárolni, magyarázzák neki, hogy mi mennyibe kerül, mennyit kell dolgozni érte. Hasznos, ha a nyíló eszű gyerekek előtt nem tabutéma a szülők munkája, fizetése, a pénz beosztásának napi gondja. A fokozatos beavatás nyomán azután maguktól is rájönnek, hogy zsebpénzükből, megtakarításaikból, esetleg önálló keresetükből — mire költhetnek. Fölismerik, hogy ruhának, játéknak, egyéb holminak elsősorban használati értékére, s annak megőrzésére érdemes ügyelniük. Megértik, hogy ők is, szüleik is csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér. S biztos, hogy a „menő cuccok”, az iskolai divatsikerek valódi értékét is helyesen tudják megítélni. Dr. Kecsmár Hona Szárítsunk zöldséget! A zöldséget szárítás előtt megtisztítjuk, ehetetlen részeit eltávolítjuk éá megmossuk. A megtisztított zöldséget pár percre forró vízbe merítjük. A vizet égy kissé megsózhatjuk, esetleg kevés ecetet önthetünk bele. Azután gyorsan kiszedjük a zöldséget, és lecsurgatjuk. Sütőben, megfelelő tálcán vagy fehér papírral leterített sütőbádogon szárítjuk. Vigyázva, először magasabb, majd mikor a víz elpárolog, alacsonyabb hőmérsékleten. A sütőbádogon való szárításnál a zöldséget időnként megforgatjuk, ha tálcán szárítjuk, nem szükséges forgatni. A szakszerűen szárított zöldség gumiszerű, és nem törik. A zöldség levél- zetét (szárát) papiroson szétrakva, árnyas, szellős helyen szárítjuk (a napon szárított nagyon törékeny). A szárított zöldséget, az aszalt gyümölcshöz hasonlóan, száraz és szellős helyen tároljuk. A szárított zöldséget használat előtt megmossuk, és néhány órára beáztatjuk. A helyesen szárított zöldség egész télen át jól helyettesíti a friss zöldséget. Mit tehetünk a téli fáradtság ellen? Hamar kifárad a munkában? Reggel nehezen kel fel, s ahelyett, hogy fürgén kiugrana a meleg ágyából, inkább szeretne akár egész nap aludni? Sportra már gondolni sem mer. Mindezek a téli fáradtság csalhatatlan jelei — írja a francia „Ma- rie-Claire” című folyóirat. Egyúttal jó ötleteket ad arra, mit tehetünk ellustuló, semmi iránt nem érdeklődő önmagunkkal, ha beköszönt a hideg évszak. A hölgyeket a téli fáradtság különösen gyakran keríti hatalmába. Ez főleg a 40 év körüliekre vonatkozik. Ez ellen a kellemetlen életérzés ellen tanácsos már a tél elején — amikor ez a fáradtság még nem uralkodik el az emberen — hathatósan védekezni. Erre kiválóan alkalmasak a szemes termékek, proteinek, ásványi anyagok és vitaminok. Az őszi és téli élelem mindig legyen táplálóbb, mint a nyári! Az olyan olajtartalmú magok, mint például a dió és a mandula, a bennük található proteineknek és ásványi anyagoknak köszönhetően, jelentős erőforrások. A szelídgesztenyét nem véletlenül szeretik annyian: azon túlmenően, hogy ízletes, jelentős mennyiségű B- és C-vitamint tartalmaz. A gombafélék szintén az ajánlott táplálékféleségek közé tartoznak, hiszen bőven van bennük protein, ásványi anyag és B-vita- min. A cukorról, édességről és zsiradékokról télen sem kell lemondanunk, legfeljebb mértékletesebben fogyasszunk belőlük, mivel kevesebbet mozgunk. Akik adnak az ésszerű táplálkozásra, többször tesznek télen az asztalukra vadból, nyúlból vagy vadkacsából készült ételt — legalábbis Franciaországban. A hizlalt állatok ugyanis ezeknél akár 20 százalékkal több zsiradékot is tartalmazhatnak, mint a vadak, s ezáltal nehezebben emészthetők. (FEB) KERTBARÁTOK FIGYELMÉBE Takaró fűnek, fának Egy-egy fagyosabb hajnal már arra int, hogy ideje hozzálátni a kerti növények „téliesíté- séhez”, azaz a hideg ártalmai ellen védelmet nyújtó takaráshoz. A kerti rózsatöveknek — főként a —6—7 fokos hideggel már megbirkózni nem tudó teahibrideknek — legjobb védelem a kapával körbe rájuk húzott, legalsó részeiket befedő porha- nyós, nem teljesen száraz földhalom. Ugyanezzel a hagyományos földpaplannal teleltethetjük át a szőlőtőkéket is. Ha már annyira fagyos a föld, hogy nem tudjuk fölkapálni, a takaró szerepét falomb, de még inkább szálas szalma, nádtörmelék, esetleg kéregapriték is betöltheti. A tartós napsütésnek kitett új telepítésű, fiatal fenyőket és más örökzöldeket megvédhetjük a téli kiszáradás ellen, ha a napsütötte oldalon árnyékoljuk őket — akár keretre erősített, kislyukú műanyag hálóval, akár nádszövettel vagy lécrácsozattal. A kisebb örökzöldeknek védelmet ad az is, ha nádszövettel teljesen betakarjuk. A fagyok támadását a tőrész köré arasznyi vastagon elterített, vaskos gallyakkal rögzített lombtakaróval védhetjük ki. A már kiültetett kétnyári virágokat, virá^hagymákat és a helybe vethető hidegtűrő egynyári virágok magvaival már bevetett területrészeket szintén célszerű legalább falombbal beszórni. Tegyük ugyanezt a pünkösdi rózsák, a még fiatal egyéb évelő virágtövek területével, sőt, a szamócással és az évelő, illetve áttelelő zöldségfélék területével is. Vigyázat, fertőzött levelek nem jók takarásra, mert bennük áttelelhetnek káros élő szervezetek is! Dr. Komiszár Lajos Fonott bútor a lakásban A kismama ne legyen vegetáriánus!
