Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
8. oldal, 1992. november 19. MEGYEI KÖRKÉP MEGKÉRDEZTÜK GERGÁTZ ELEMÉRT A MEZŐGAZDASÁGI FELSŐOKTATÁSRÓL, A TSZ-VEZETŐKRŐL, A PRIVATIZÁCIÓRÓL A miniszter szerint több diplomásra lesz szükség • Az élelmiszer-ipari nagyüzemek privatizációjának ellentmondásait komoly gondnak tartja a miniszter. Repün- • kön a kecskeméti konzervgyár. (PN-archív) A Pannon Mezőgazdasági Egyetemen láttam, hogy tapsolt Gergátz Elemér, amikor két termelőszövetkezeti vezető kinevezését jelentette be a rektor. Mindketten segítik az ifjú szakemberek képzését. Kiváló szakemberek dolgoztak és munkálkodnak a szövetkezetekben. Miért is nélkülöznénk hozzáértésüket, bizonyított ügyszeretetüket. Mint minden szakmában, itt is voltak és vannak olyanok, akik félre akarják vinni a szekeret. De nem ez volt a jellemző. Sokakat személyesen ismerek közülük. Jó néhányat tanítványomnak tekinthetek, hosszabb ideje oktatok Mosonmagyaróváron. Nem mindenkivel, nem mindenben értek egyet, de, vagy meg tudjuk győzni egymást, vagy nem. ’ — És Ont és felelős munkatársait ki győzte meg az egyetemi létszám emelésének indokoltságáról. Tudtommal, soha annyi fiatalt nem vettek föl több mezőgazdasági felsőfokú intézetbe, mint idén. Elhelyezkedésük miatt jöjjön majd az öt-hat év múltán illetékesek feje? — Növeli, nem fenntartás nélkül optimizmusomat az e pálya iránti érdeklődés. Meggyőződésem, hogy a rátermetteknek, a szorgalmasoknak, a nem sültga- lambváróknak nem kell megbán- niok pályaválasztásukat. — Mire alapozza derűlátását? — Világszerte növekszik az élelmiszer-gazdaság jelentősége. Az átmeneti nehézségek ellenére is növekedni fog hazánk szerepe a nemzetközi piacon. A korábbinál jóval kevesebben dolgozhatnak majd nagyüzemekben, de egy-egy diplomás szakember általában jóval többet és eladha- tóbbat kihozhat intenzíven müveit földjéből, mint a kevésbé képzettek. Nem lesz szégyen az intenzív gazdaságokban végzett termelőmunka. — Úgy képzeli, hogy netán dr. X kapál, metsz, szüretel? — Miért ne? Sem az osztrák, sem a svájci, sem a német agrármérnök útjáról sem esik le az aranygyűrű, ha kétkezileg is — ezt az is emelje ki legyen szíves! — dolgoznak. Ismerőseim körében az állami gazdasági igazgatók, tsz-elnökök, egyetemi oktatók szinte megújultak, amikor kisgazdaságukban dolgozhattak, a gyakorlatban is kipróbálhatták a könyvekből, szakfolyóiratokból olvasottakat. — Figyelembe veszik-e a mezőgazdasági felsőfokú intézmények az új, ha úgy tetszik, gyakorlatiasabb követelményeket. — Nem újak ezek. Európa legelső felsőfokú mezőgazdasági tanintézetében, a jövőre 175 esztendős mosonmagyaróvári akadémián már az alapításkor kiemelték a praktikum fontosságát. A minisztérium is támogatja, megköveteli az oktatás gyakorlatiasságát. — Ha megkövetelheti. Tudtommal nem dőlt még el, hogy a szakminisztériumokhoz, vagy a művelődésügyi tárcához tartoznak a szakegyetemek. — Bízunk benne, hogy továbbra is a földművelésügyi minisztériumé marad az elvi irányítás, az országos összehangolás felelőssége az intézményi önállóság legmesszebbmenő tiszteletben tartásával. Mégis csak mi látjuk át leginkább az ágazat helyzetét, fejlődési irányait, közvetlenebbül segíthetjük a gazdaságok, az üzemek és a tanintézetek kapcsolatainak bővülését. — Érvelése meggyőz, ámbár a művelődésügy úgy véli, hogy egy- egy vidéki egyetem az adott táj általános szellemi kisugárzó központja, vagy annak kellene lennie. — Mi is így valljuk, vállaljuk. Elsősorban a mezőgazdasági tudományok összpontosításában és továbbadásában vagyunk érdekeltek. Kecskeméten például Sas Pál főigazgató úr irányításával sokat tesznek a vidékre jellemző szőlő- és gyümölcstermelési kultúra korszerűsítéséért, továbbításáért. — Jó néhány kérdés van még a tarsolyomban, de várják a miniszter urat. Megköszönve a beszélgetést az élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjáról szeretném hallani Gergátz Elemér véleményét. — Mit mondhatok erről néhány percben? — Szűkítsük a kérdést a külföldi tulajdonosok megjelenésére. Kecskeméten a gyár dolgozói, az érdekelt termelők bizonytalankodva várják a külföldi 'gazdák tettekben, intézkedésekben megnyilvánuló bemutatkozását. — Sajnos, — nem a kecskeméti konzervgyárról beszélek, ezt az ügyet nem ismerem eléggé — számos üzem értékén alul kelt el. Előfordult, hogy tudatosan legyengítették a vállalatot az értékesítés előtt. Tudom, hogy kell a külföldi tőke, mint a falat kenyér, mégis eléggé nehéz megemészteni a külföldi tulajdonrész esetenként nagyarányú növekedését. Ha derűlátók is vagyunk, nem feledkezhetünk meg a helyzetből adpdó kockázatról, veszélyekről. Éppen ezért a lehetőségek szerint hosszú távú egyezségben kell szavatoltatni a piacnövelés szándékát, a modernizáció vállalását, a termelők biztonságát. A külföldi üzletemberek is akkor járnak jól, ha számolnak előrelátóan a helyi gazdasági környezet érdekeivel. Heltai Nándor PANASZOK MEKKÁJA Átvert utasok, becsapott vásárlók Folyamatosan emelkedik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez érkező panaszok száma. Radó Károly, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ügyfélszolgálati irodájának tanácsosa, az utóbbi időben főleg a külföldi társasutazásokkal kapcsolatos panaszokkal foglalkozik. — Utolsó pillanatban lemondott programok, a beígértnél rosz- szabb szállodai besorolás miatt há- borognak a legtöbben, és szinte mindegyikük ragaszkodik a kártérítéshez. Viszont a keletkezett kár nagyságát polgári peres eljárással a bíróság állapíthatja meg. Az elmarasztaló határozatok birtokában sem biztos, hogy a panaszos megkapja a kártérítést, mert időközben az iroda tönkrement, vagy csődöt jelentett. Ideje, hogy megszigorítsák az utazási irodák működési feltételeit! Tudomásom szerint 1500-ról máris 500 alá csökkent a számuk. — Általában mire panaszkodnak a vásárlók? — A tartós használatra rendelt termékekre, amelyeket azelőtt tartós fogyasztási cikkeknek hívtunk. Nemcsak a nevük változott, hanem a jótállásukkal kapcsolatos jogszabály is. Méghozzá a vásárlók előnyére: sokan nem tudják, hogy 1991. szeptember 15. óta bővült a két év jótállási idővel rendelkező termékek száma. Például a bojlerekhez, a betonkeverőkhöz, a motoros kapákhoz, a fűnyírókhoz is 24 hónapos jótállás jár, függetlenül attól, hogy némelyik gyártó vagy kereskedő cég a tájékoztató lapon 12 hónapot tüntet föl. — Mi a véleménye arról az áru- kapcsolásról, amikor a KERMI által is cserére Ítélt cipő helyett a vevő nem pénzt, hanem az adott kereskedelmi vállalat üzleteiben beváltható vásárlási utalványt kap? — Teljesen szabálytalan, hiszen a rendeletek szerint vissza kell adni a pénzt. Hallgatva az emberek panaszait az a véleményem, hogy sajnos a többségük még mindig nincs tisztában jogaival. A megvásárolt termékek, a kifizetett szolgáltatások minőségét mindig és mindenütt nem ellenőrizheti valamilyen államigazgatási szerv... A piac- gazdaságra való átállással kapcsolatos gyors meggazdagodás reményében többen lettek vállalkozók, de azt már elfelejtették vagy nem tanulták meg, hogy a leghatásosabb reklám a jó minőség. Előbb utóbb kénytelenek lesznek saját kárukon megtanulni. Ferenczy Europress Egyházakról Az Egyházak Magyarországon című kiadványt az idén is megjelentette a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A könyvben megtalálható a magyarországi egyházak név- és címjegyzéke, az egyházi fenntartású iskolák címjegyzéke, az egyházak kártalanítására vonatkozó törvény. HÁROM TÖRVÉNY SZABÁLYOZZA Semmisségi eljárások a megyében A magyar bírói kar a semmisségi eljárások során most találkozik azokkal a szörnyű jogsértésekkel, amelyeket az elmúlt évtizedek alatt követtek el ebben az országban. Természetesen, ez a bírói kar már hetven-nyolcvan százalékban — ha nem magasabb arányban — más mint a korábbi. Azok a büntetőbírák, akik akkor „Ítélkeztek”, már régen nyugdíjban vannak, vagy meghaltak. Az ő ténykedésük feltárulása, egyben egy nagy és megrázó lecke a mostaniaknak, amely világosabbá teszi előttük, hogy mennyire fontos az oly sokszor hangoztatott bírói függetlenség, az alkotmányosság, a jogrend, a jogállamiság. Természetesen tudjuk, hogy az pártállami önkény idején is voltak, akik megtagadták a koncepciós ügyekben való ítélkezést, s inkább pályaelhagyásra kényszerültek. Sajnos, azonban, az idő fölöttük is elszállt. . . Mindezt dr. Slefancsik Raj- mund, a megyei bíróság büntetőkollégiumának elnöke mondta el, amikor a napokban arról kérdezgettem, hogyan halad BácsKiskunban a semmisségi kérelmek elbírálása, hány ilyen kérelem érkezett eddig és általában mennyi idő alatt adják ki az igazolásokat egy-egy ügyben. Megtudtam, hogy három úgynevezett semmisségi törvény van hatályban (az 1989. évi XXXVI., az 1990. évi XXVI. és az 1992. évi XI. törvény) s mindháromnak más az alapja. Összefűzi viszont őket a cél: jogi, erkölcsi és politikai elégtételt nyújtani az elítélteknek. Hangsúlyozni kell, hogy nem megbocsájtásról van szó, hiszen ezek az emberek nem követtek el bűncselekményt, elítélésüknek tehát nem volt jogi alapja. Az aktákat nézegetve egyből kiviláglik, hogy nem tartották be az eljárási szabályokat, főleg azokat, amelyek a bizonyításra vonatkoztak. Messzemenően nem érvényesült az ártatlanság vélelmének évszázadok óta alapvető elve, sőt rámondták a delikvensre, hogy bűnös és neki kellett „kimosnia” magát, de erre minimális esélye sem volt a legtöbb esetben. A törvények hatályba lépése óta eddig körülbelül ezer kérelem érkezett a megye bíróságaihoz és ebből mintegy kilencszáz az első két törvény hatálya alá tartozik. Ezek a jogszabályok rendelik semmissé nyilvánítani az 1956-os forradalom és szabadságharccal összefüggésben hozott ítéleteket, illetve az 1945 és 1963 közötti, úgynevezett koncepciós perekben született ítéleteket. A harmadik semmisségi törvény az 1963 és 1989 közötti egyes bűncselekmények miatti elítéléseket semmissé nyilvánításáról intézkedik. A jogszabály — éppen úgy, mint a többi — tételesen felsorolja, hogy milyen ügyekről van szó. Rendkívül figyelemre méltó, hogy bár a magyar kormány 1971-ben aláírta, tehát magára kötelezőnek ismerte el az emberi jogok genfi chartáját, amely deklarálta a véleménynyilvánítás és a kritika szabadságát, de utána is ítéltek el állampolgárokat azért, mert bírálták a kormányt, mert „másként gondolkodtak”. Ilyen körülmények között természetes, hogy elítélésük jogellenes volt, tehát semmis. Elmondta dr. Stéfancsik Raj- mund azt is, hogy a bíróság gyakorlatilag 1-2 hét alatt kiadja a semmisségi igazolást, természetesen akad itt is kivétel. így például egy Svédországból. érkezett kérelmet csak két hónap alatt tudtak elintézni, mert hiánypótlásra volt szükség. Ez nem gyakran, de előfordul. Nincs meg ugyanis minden irat a bíróságon, keresni kell a BM irattárában, vagy éppen valamelyik levéltárban. Olyan is akad, hogy valaki nem kellő tájékozottságból tévesen kéri az igazolást olyan ítéletben, amely nem tartozik a semmisségi törvények hatálya alá. Ez minimális, még az egy százalékot sem éri el. Egyébként a legtöbb kérelem 1989—90-ben érkezett, tavaly stagnált az ügyek száma, ebben az esztendőben pedig érezhetően csökkent, 1992-ben eddig mindössze 150 futott be a bíróságokhoz. A semmisségi igazolás természetesen nem csupán egy erkölcsi, politikai elégtételt jelent. Ennek alapján kártérítési igény nyújtható be a kárpótlási és kár- rendezési hivatalhoz, s az így megállapított összeg nyugdíjkiegészítésként jöhet számításba vagy a fogva tartásban töltött időt beszámítják a munkaviszonyba stb. Nem csak az kérheti a semmisségi igazolást, aki „alanya” volt egy ügynek, hanem a hozzátartozó, a túlélő rokon is. De, ha ilyen nem volt — például egyházi személyeknél — akkor más hivatalos szerv kérelmére is kiadja a bíróság az igazolást. Gál Sándor AHOVÁ ÉRDEMES JÁRNI Változások a Dózsa György Szakközépiskolában Az iskolavárosnak számító Kalocsán az oktatásügy gyakran kerül a várospolitika fó irányvonalába. Az iskolák problémáját, átalakulását legtöbbször nem a szűk szakma lokális problémájaként kezelik. Ennek ellenére a városi oktatásügy a nyomasztó gazdasági problémák miatt, ha nem is kátyúhoz, de döccenőhöz érkezett. Ebben a helyzetben mintegy felüdülést jelentő színfolt az elmúlt időszakban alapjaiban megreformálódott Dózsa György Mezőgazdasági és Köz- gazdasági Szakközépiskola, amelynek egy éve kinevezett igazgatóját, Szabadi Józsefet a változások mélységéről és jelentőségéről kérdeztük. — Igazgató úr! Önt egy éve az álláshelyre benyújtott, meglehetősen nagy ívű pályázata miatt nevezték ki vezetőnek. Köztudott, hogy a tradicionálisan nagyüzemi mezőgazdászképzéssel foglalkozó Dózsa György Mező- gazdasági Szakközépiskola szinte már csak a nevében emlékeztet a múltra. Az iskola alapjaiban megreformálódott. Kérem, beszéljen erről. — Amikor pályázatomat az igazgatói állásra benyújtottam, úgy gondoltam, hogy az új társadalmi szerveződés folyamatában elengedhetetlen szükség van az új alapokon nyugvó oktatásra. Ez pedig elképzelhetetlen jól szervezett, a gyerek és a szülő igényeit egyaránt kiszolgáló, egymással versengő, egyéni arculatú iskolák nélkül. Ezért tartottam fontosnak, hogy a Dózsában az új társadalom szabta követelményekhez igazodó, olyan kreatív oktatási környezetet hozzunk létre, ahol a sokszínűség dominál. A strukturális átalakulással járt, hogy szeptember 1 -jé- től két párhuzamos osztállyal, 68 tanulóval beindult az általános közgazdászképzés. Az érdeklődésre jellemző, hogy már az első évben kilencvenhét 4,5 vagy a fölötti átlagú tanuló jelentkezett. Az új típusú szövetkezetek és az egyéni gazdálkodás szakember igényét hivattatott kielégíteni az ugyancsak most indított általános mezőgazdaképzés. Erre a szakra többségében fiúk jelentkeztek, akik egyelőre az 5 hektáros gyakorlókertet művelik, ott sajátítják el a növénytermesztés és állattenyésztés alapjait. Mivel minőségileg másként tervezett és igazgatott oktatás és képzés áll előttünk, nem elégedtünk meg a jelenlegi helyzettel. Az állami gazdaság volt földterületéből 100 hektárt igényeltünk, s az önkormányzat a napokban írja alá azt a szerződést, amellyel a volt szovjet ingatlanok közül az iskola használatába kerül az úgynevezett lokátorállomás. A művelésre alkalmas ingatlanon 667 négyzetméter alapterületű épület van. Ez már lehetővé teszi egy állattenyésztő farm kialakítását, ahol gyakorlatilag a csirkétől a szarvasmarháig minden állat tenyésztése megtanulható. A százhektáros területet jelenleg két traktor, két műszakban szántja, hogy azon hibridkukorica-vetőmagot, csemegekukoricát, szóját és fűszerpaprikát termeszthessünk. Mindehhez kapcsolódik, hogy angol és német nyelvet tanítunk emelt óraszámban. — Az ön által említett gazdálkodás mindenképpen tőkét és gépparkot igényel. Ezzel hogyan állnak? — A betakarító gépsorokat kivéve, gyakorlatilag a legtöbb géppel rendelkezünk. Más a helyzet a tőkével. Nagy szükségünk lenne arra, hogy az államtól egyszeri forgóalap-biztosítást kapjunk. Még ebben az esetben is a fokozatos kiépítésre gondolhatunk. A jelenlegi pénzügyi lehetőségeinket az úgynevezett szakképzési alap határolja be. Egyébként a közgazdászképzésnél az elengedhetetlen számító- gépparkkal már rendelkezünk, most a szövegszerkesztő gépek beszerzése előtt állunk. Mint középszintű, új típusú, gyakorlati szakembereket képző iskola, azt valljuk: nekünk tudatosan kell vállalnunk a minőségi váltás esetleges kockázatát, hiszen az ésszerű kockázatvállalásra is tanítjuk a hozzánk járó gyerekeket. Magam úgy velem, hogy az idő és cselekvés horizontján megjelenő új pedagógiai célkitűzések nemcsak az iskola önálló arculatát, hanem a nálunk képzett szakemberek önálló karakterét is kialakítja, ami későbbi szakmájukban önmegvalósításukat segíti. Zsiga Ferenc Karácsonyi meglepetés! A Harlequin karácsony címmel megjelent kötetben, a népszerű Romana legszebb karácsonyi történeteit találhatja meg a kedves olvasó! 3304
