Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

2. oldal, 1992. november 12. PETŐFI NÉPE 0 00 KÉRDŐJELEK A pénzügy­miniszter megköszöni Igen, Kupa Mihály megkö­szönte a Háznak, hogy jóvá­hagyta az idei pótköltségvetést. A parlamentáris illemszabá­lyok szerint ez így szokás — a köszönet azonban ezúttal nem formalitás volt. A mellbe vágó­an magas—és nagy vitákat ka­vart — deficit keserű piruláját ugyanis kétharmadot meghala­dó többséggel nyelte le a parla­ment. Afféle bizalmi szavazás volt tehát ez, amelyben az ellen­tétektől szabdalt Ház a minisz­ter mellé állt. Hasonló végkifejletet ígér a 93-as költségvetés vitája? Ma még megjósolhatatlan a válasz. A mérlegeléshez azonban némi támpont lehet egy-két figye­lemre méltó mozzanat. Például az, hogy a kormányzat és a szakszervezetek közötti dialó­gus első menetében — erre ed­dig nemigen volt példa — két miniszter ült az érdekképvisele­tek vezetőivel közös tárgyaló- asztalhoz. (Emlékezzünk csak: korábban többnyire csupán ál­lamtitkári szinten képviseltette magát a kabinet.) Ez pedig aligha csak protokolláris mé­zesmadzag — inkább az érdemi konszenzuskeresés jele. A költségvetési törvényja­vaslat eddigi parlamenti vitája is azt tükrözi, hogy nem mere­vedtek meg sem a koalíció, sem az ellenzék .frontjai". Körvo­nalazódnak például a kétkul­csos áfa bevezetésének kom­penzációs feltételei, a szociális, oktatási, önkormányzati igé­nyek jobb kielégítésének lehet­ségesforrásai. És még egy apró, de ígéretes mozzanat. A pénzügyminiszter előbb idézett köszönő szavaihoz hozzáfűzte, hogy elnézést kér az ÖfsZággyűléstŐfi ‘amiért az idfiM/kfigvetés elkészítésekor ekkorát tévedett... Nem ismétlődhet tehát meg a tavalyi drámai költségvetési „csata”? Eles, szenvedélyes po­lémiákkal még feltétlenül szá­molni kell, de nagy a valószínű­sége annak, hogy kompromisz- szumok sora jobbítja, kiegyen­súlyozottabbá teszi majd az ál­lamháztartás jövő évi pénzügyi programját. (Bajnok) Pozsgay Kecskeméten Januárban tartja soros közgyűlé­sét a Nemzeti Demokrata Szövet­ség, tájékoztatta a tagokat és az ér­deklődőket Pozsgay Imre azon a gyűlésen, melyet kedden rendeztek Kecskeméten. A politikus úgy vélte, hogy akkor juthat be a pártja a 94-es választásokon a parlamentbe, ha meggyőzően képviseli centrumerő­ként a lakosság érdekeit. Ehhez azonban szervezetileg is meg kell erősödniük — mondotta — s Bács- Kiskun megyében is létre kell hozni­uk a helyi csoportokat. Elmondta, hogy az NDSZ nagy figyelmet fordít az önkormányzatokra. Humanitárius segély A Magyar Vöröskereszt — a ma­gyar kormány felkérésére — huma­nitárius segélyt nyújt Horvátország­nak, Bosznia-Hercegovinának és Macedóniának. A jugoszláv elnöki hivatal kérésére humanitárius meg­fontolásokból úgyszintén gyógy­szer- és gyermektápszer-segély t küld a szerbiai rászorulóknak. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Ha bútort akar vásárolni olcsón, szépet MINDIG a Nagyné-féle használtbútor- kereskedést keresse Kecskemét, Hosszú u. 20. 174/11 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Kedvezményes söréteslős^r­akció a NIMRÓD-ban sörétes, golyós vadászfegyverek, önvédelmi pis/.tólyök:4, 6-óa és ö.ö-oa^égfegyverek; terep-, spött-, vadász- esiszámszerijak nagy választékban kaphatók üzletünkben. Kecskemét, Hornyjk | krt. 4 Tel, 76/328-285 % % 184/11 A mezőgazdaság jövőképe Kedvezőtlenül alakul az agrár­ágazat idei termelése. Az átalaku­lás, a kárpótlás és az aszály sújtot­ta növénytermesztés produktuma csupán egynegyede lesz a tavalyi­nak — mondta el a Szarvasmarha­tenyésztők Országos Választmá­nya és a Tej Terméktanács elnök­ségének ülésén Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán. A jövő évi tervekről szólva a helyettes államtitkár ismertette: várhatóan hamarosan megalakul a szaktanácsadás intézményrendsze­re, és létrejön a Vidékbank is. Ez utóbbival kapcsolatos pénzügymi­nisztériumi tervezet már megszüle­tett és hamarosan a kormány is tárgyalhatja. A jelzálog intéz­ményrendszerérői készülő részle­tes tanulmány befejezése az év végére várható. A rendtartásról szólva Szerdahelyi kiemelte: jö­vőre 5 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre. Az ex­port—import engedélyezéssel kapcsolatban a tárca tervezetét a kormány várhatóan a jövő héten tárgyalja. Eszerint bizonyos ter­mékek exportjának engedélyezte­tését eltörlik. Az importengedé­lyeztetés változásáról a közeljö­vőben döntenek, egyre inkább erősödik azonban az az elképze­lés, hogy az engedélyeztetés he­lyett a vámokkal szabályozzák a behozatalt. Miből épülnek új otthonok? A lakástörvény tervezete, mint ahogy az várható volt, élénk vitát váltott ki. A bérlők félnek, ha nem lesz elengedő pénzük a lakásuk megvételére, akár a fejük felől is eladhatják otthonukat, vagy a csil­lagos égig emelhetik a lakbérüket. Az önkormányzatok sem kaptak választ több más fontos kérdés kö­zött egyebek között arra sem, hogy miből építhetnek új lakásokat? Mi­ből korszerűsíthetik a komfortnél­külieket? A törvényjavaslattal kapcsola­tos véleményét alapos, körültekin- téndő vita után alakította ki a fő­városi önkormányzat lakásügyi bi­zottsága. Győri Pétert, a testület vezetőjét azokról a gondokról kér­deztük, amelyek nemcsak a fővá­rosiakat, hanem adott esetben a vidéki állami lakások bérlőit is érintik. — Érvényes jogszabályok híján egymásnak ellentmondó döntése­ket hozhatnak az önkormányza­tok. Például a mai napig sem egyértelmű, ki emelheti a lakbért? Véleményünk szerint ez a kérdés a tulajdonosra, tehát a helyi képvise­lő-testületre tartozna, annak tör­vénybe iktatásával, hogy a lakbért a mindenkori infláció mértékével és évente csak egyszer lehessen emelni. — Akik nem tudják megvásárol­ni lakásukat, valószínűleg nehezen tudják kifizetni a mind magasabb lakbért is. Mit tehet ilyen esetben az önkormányzat? Először is tisztázni kell, mi tartozik a lakbér fogalmába? Ma már külön kell fizetni a vízért, a villanyért, a rezsit el kell választani a tényleges lakbértől. Végre el kel­lene érni azt, hogy ne általában, hanem konkrétan, a bentlakók jö­vedelméhez igazodva határozzák meg a lakbértámogatás összegét. — A szociális törvényben ezt pontosan megfogalmazták! — Mi azt tartanánk helyesnek, ha a lakástámogatásra, -fenntar­tásra vonatkozó előírások nem a szociális, hanem a lakástörvény­ben fogalmazódnának meg. — Miből tud az önkormányzat új lakásokat építeni? Az üzlethelyiségek bérbeadá­sából szert lehet tenni valamennyi bevételre, de korántsem annyira, hogy abból új, szociális rendelteté­sű otthonokat lehetne építeni. Jog­gal várják az önkormányzatok, hogy az állam ne vonuljon ki a „lakáspiacról”. Új házak építésére, a régiek rendbe hozatalára is jut­hatna pénz a központi költségve­tésből. Egyébként ez az a témakör, amelyet hiányolunk a törvényter­vezetből. A parlament előtt lévő javaslat alapvetően csak a jelenlegi helyzettel, a lakások privatizáció­jával foglalkozik, a távlati elképze­lésekkel adós marad. A holnap családot alapítók is lakni szeretné­nek valahol, de saját erejükből egyre kevesebben lesznek képesek önálló otthonteremtésre. sz. m. Parlamenti sajtótájékoztató Az ellenzéki pártok és a függet­lenek képviselői bejelentették, hogy megalakították azt a parla­menti csoportot, amely az október 23-ai nemzeti ünnepet megzavaró események hátterének tárgyilagos kivizsgálását tűzte ki célul. Az ad hoc képviselői testület tisztázni szeretné az állami szervek szerepét az eseményekben, feltárva: tör­tént-e mulasztás vagy törvénysér­tés az október 23-ai Kossuth téri rendezvénnyel kapcsolatosan. Az MDF-frakció képviselői — mind­erre reflektálva sajtótájékozta­tójukon kifejtették: a Kossuth téri incidenssel már így is a kelleténél jóval többet foglalkozott az Or­szággyűlés. Salamon László, az al­kotmányügyi bizottság elnöke, aki azon a véleményen volt, hogy az eset kapcsán hecckam­pány zajlik a kormánnyal szem­ben, leszögezte: a létrehívott képvi­selőcsoport nem tekinthető parla­menti bizottságnak, és így nem bír semmiféle közjogi jogosítvánnyal sem. Mi van a kosárban? Évek óta tart a vita: mennyi a megélhetéshez feltétlenül szüksé­ges pénz és hogyan kell kiszámíta­ni a létminimumot? A Központi Statisztikai Hivatal és az Újpesti Családsegítő Központ egymástól eltérő adatai - - egészen a legutób­bi időkig csak borzolták a kedé­lyeket és egyúttal rontották mind a két adatközlő hitelét. Kinek higgyünk? A hivatalos számításoknak, vagy saját, egyre vékonyabb pénztárcánknak? Nos, a statisztikai hivatal lépett és most már népes parlamenti bizottság ajánlása alapján készíti a — valós fogyasztáshoz eddiginél jobban igazodó — létminimum-számítást. A tanácsadó testületben érdekvé­delmi szervezetek, kutatóintézetek szakemberei, országgyűlési képvi­selők döntöttek arról, miből és mennyi kerüljön a létminimum szintjén élők feltételezett kosará­ba. Az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet mun­katársai szerint egy közepesen ak­tív felnőtt napi életműködéséhez 2700 2800 kalória szükséges, a nyugdíjasoknak ennél 12 százalék­kal, míg a gyerekeknek 22 száza­lékkal kevesebb is elegendő. A na­pi tápanyagok között feltétlenül lennie kellene 90 gramm fehérjé­nek, 95-100 gramm zsírnak, 370- 380 gramm szénhidrátnak, továb­bá 2500 milligramm káliumnak, közel 800 milligramm kálciumnak, 12 milligramm vasnak, illetve 110 mikrogramm B 1-, 1600 mikro- gramm B 2-, 100-110 mikrogramm C-vitaminnak és 10 gramm nyers­rostnak. Nos, mindezek elfogyasztását a legolcsóbb élelmiszerekből számít­ják a statisztikusok. Például a hús helyett a szintén állati eredetű (de jóval olcsóbb) tejalapú fehérjét vették alapul. Nem kerül a statisz­tikai hivatal létminimum kosarába karaj, comb, van viszont dagadó, tarja, kevés lapocka és máj. A hús- készítmények között nincs szalá- nii, sonka, szárazkolbász, ugyan­akkor számolnak párizsival, kri- nolinnal, hurkával és kenőmájas­sal. A statisztikusok száraztésztája természetesen nem nyolc, hanem csak két tojásos, a gyümölcsök kö­zül pedig a legolcsóbbnak tartott almát és szilvát vették figyelembe. Azt is végiggondolták a minimális költségek kiszámításakor, hogy például a tésztát otthon gyúrják, mert így olcsóbb. Mindezek figyelembevételével a KSH szerint az élelmiszer-létmini­mum. egy felnőttre vetítve 1989- ben 1570 forint, míg 1992-es szep­temberi árakon számolva 3300 fo­rint volt havonta. Ez azonban csak a nyers élelmiszer ára... A 6000 forintos öregségi nyugdíjat, vagy a 8000 forintos bruttó minimumbért — számítás ide, számítás oda —, bizony mind nehezebb beosztani. — szabó — Újra rangot kap az érettségi Nem tartható tovább az érettsé­gi és felvételi rendszer kettőssége, ha azt akarjuk, hogy a hazai köz­oktatás európai mércével mérve is a korszerűbbek közé számítson, ál­lítja az a közlemény, amelyet a Művelődési- és Közoktatási Mi­nisztérium adott ki. Már az előző két tanévben is jelentős változások történtek a fel­vételi eljárásban, de a közoktatási és felsőoktatási törvény előkészü­letei megkövetelik, hopy a két rendszert tovább közelítsék egy­máshoz. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok keretei között, 1993- ban angolból, németből és franciá­ból vezetnek be egységes írásbeli felvételit, illetve a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgáinak össze­hangolásával korszerűsödik a fel­vételi rendszer. Az évtizedek alatt kialakult és ma is élő felvételi gyakorlat szerint négy tantárgyból matematiká­ból, fizikából, biológiából és kémi­ából — már eddig is közös írásbeli érettségi és felvételi vizsgát tettek a jelentkezők. Mit lehet már most tudni az idei érettségi gyakorlatáról? Az össze­vont írásbeli vizsgákra 1993. május 24—26-án kerül sor. Azok, akik­nek csak érettségizniük kell, mert mondjuk, tanulmányi versenyen már „megváltották” belépőjüket az egyetemre, a hagyományos érettségi vizsgát teszik az idén is. Az érettségit és felvételit egy idő­ben író diákok a dolgozatot kar­bonpapírra készítik, az egyik pél­dányt az iskola, a másik példányt a felsőoktatási intézmény kapja meg. Nem kell a három kiemelt nyelvből összevont dolgozatot ír­niuk azoknak, akik legalább C fo­kozatú állami nyelvvizsga-bizo­nyítvánnyal rendelkeznek. A két- tannyelvü gimnáziumokban min­den tanulónak az írásbeli érettségi és a felvételi dolgozatot egyaránt meg kell írnia. A magyar nyelv és irodalom egységes írásbelijének kidolgozá­sára is megtörténtek az előkészüle­tek. A követelmények az egyes is­kolatípusok között azonban any- nyira eltérőek, hogy az átmenethez bizonyos időre van szükség. Első lépésben megmarad a három tétel. amelyből egyet szabadon választva karbonpapírra kell majd kidolgoz­ni. A dolgozatot a középiskolai ta­nárok javítják ki és ők is értékelik, de egyik példányát megküldik a felsőoktatási intézménybe. A fel­vételizők az idén még tesznek ugyan külön írásbeli felvételi vizs­gát, ugyanakkor az érettségi dol­gozatot is figyelembe veszik a pontszámok kialakításakor. Hogy bizonyos értékelési gondokat elke­rülhessenek, 1993-ban magyar nyelv és irodalomból nem szerepel majd a tételek között irodalmi elemzés, ezt helyettesíti majd az érettségi dolgozat. (somfai) Lij címer, új jövő. (Fotó: PN-archív) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Ismételt ENSZ-tiltóhatározat Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúan határozatot fogadott el. amely újra kimondja, hogy tilos a szerb hadsereg repülő­gépeinek, valamint helikoptereinek mindenfajta repülése Bosznia lég­terében. A NATO elektronikus felderítőgépei mellett 75 tagú ENSZ- személyzet is ellenőrzi majd a volt Jugoszlávia repülőterein, hogy végrehajlják-e a határozatot. Az elmúlt hét hétben számos alkalom­mal észleltek engedély nélküli repüléseket Bosznia felett, de Butrosz Gáli ENSZ-főtitkar jelentése szerint nem tudták bizonyítani, hogy az ENSZ-tilalom szándékos megsértéséről volt-e szó. Támadás posztoló őrök ellen Tegnap kora reggel ismeretlen tettesek megtámadták a jugoszláv hadsereg koszovói hadtestének pristinai parancsnoki épülete előtt posztoló őröket. A tűzharcban egy támadó életét vesztette, két katona megsebesült, egyikük súlyosan jelentette be szerdán Bclgrádban Ljubomir Stojadinovic, a jugoszláv szövetségi hadsereg szóvivője. A Reuter hírügynökség értesülése szerint a támadók hárman voltak, megkéselték az egyik őrt és elvették fegyverét. Az ezt követő lövöldö­zésben egyikük életét vesztette, két társa elmenekült. Bush döntött a beavatkozásról George Bush elnök úgy döntött, hogy ha a szerb erők Koszovóban is háborút kezdenek, az amerikai légierő beavatkozik. Erről írt tegnap a The Washington Postban Evans és Novak, a kitűnő republikánus kapcsolatairól ismert szerzőpáros. Értesüléseik szerint a Fehér Ház­ban már régen nem tartják Slobodan Milosevic szerb elnököt pusztán szerb nacionalistának, mint korábban, hanem könyörtelen agresszor- nak, zsarnoknak, aki kapcsolatokat tart a kemény vonal orosz hívei­vel is, számítva támogatásukra, ha Borisz Jelein elnököt megdönte- nék. Ultimátum a csapatkivonásra Az oroszországi csapatoknak legkésőbb szerda reggelig el kell hagyniuk a megszállt csecsen területeket, ellenkező esetben háború lesz jelentette ki Groznijban a helyi tévének kedd este Dzsohar Dudajev. A csecsen elnök, aki az ingus területek megszállása miatt előzőleg rendkívüli állapotot rendelt el országában, egyúttal a „cse­csen függetlenség megvédésére” szólította fel a lakosságot. Az orosz parlament kedd esti zárt ülésén meghosszabbitotta annak a parlamen­ti különbizottságnak a mandátumát, amely a helyszínen követi nyo­mon az oszét-ingus viszály alakulását, és közvetíteni próbál. Jelcin-ellenes moszkvai vádak Miközben az oroszországi államfő Budapesten tárgyal, Moszkvá­ban parlamenti képviselők azzal vádolták meg, hogy legszűkebb kör­nyezetével együtt rendkívüli állapot bevezetésére készül. Ennek meg­akadályozása céljából azt javasolták, hogy a parlament vonja közvet­len ellenőrzése alá a sajtót, a biztonsági-, a védelmi-, és a belügymi­nisztériumot. Három törvényhozó tegnap a parlament délelőtti ülésén állt elő a bejelentéssel. Az orosz parlament meghallgatásuk után az elnöklő Jurij Voronyin tanácsára az illetékes parlamenti bizottságok elé utalta a „hármak nyilatkozatát”, s nem kezdett vitát a kérdésről. Major—Kohl csúcstalálkozó John Major brit kormányfő tegnap egy vidéki angol kastélyban csúcstalálkozón fogadta Helmut Kohl német kancellárt. Az értekez­letre kényes pillanatban került sor, amikor a közös piaci brit francia —német — nem éppen szerelmi háromszög minden oldalán törés mutatkozik. A francia kormány szidja a briteket, amiért halogatják a maastrichti uniószerződés ratifikálását, a britek neheztelnek a fran­ciákra, mert szerintük a franciák miatt jutott zsákutcába a GATT- forduló, a németek pedig mindkettőt korholják: a franciákat a GATT, a briteket pedig Maastricht miatt. Francia szakértői segítség Franciaország segítséget nyújt Oroszországnak a nukleáris fegyve­rek megsemmisítéséhez. A francia szakértők megvizsgálják annak lehetőségét is, mi történjék a megsemmisítendő fegyverek nukleáris töltetével. Az erről szóló megállapodást ma írják alá Párizsban, And­rej Kozirev orosz külügyminiszter látogatása idején. A minisztert katonai szakértők is elkísérték a francia fővárosba. Képviselő-választás márciusban Március 21-ére írják ki a nemzetgyűlési választások első fordulóját Franciaországban. A második fordulót egy héttel később, március 28-án tartják meg. Az időpontokat az alkotmányos előírásoknak megfelelően véglegesen a minisztertanács határozza meg, de a belügy­minisztérium javaslatán előreláthatólag nem lesz változtatás. A már­ciusi szavazáson a franciák újraválasztják a nemzetgyűlés valamennyi tagját. A jelenleg érvényben levő választási törvény szerint a képvise­lők egyéni választókerületekben kapnak mandátumot, nincs listás szavazás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents