Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke MIT ADOTT KALOCSA A TURISTÁKNAK? Paprikaszüret a programban A Kalocsa népművészetét, olasz barokk építé­szeti emlékeit, világhírű fűszernövényét, a pap­rikát bemutató programok közel tizenhárom- ezer vendéget vonzottak az idén. A tekintélyes szám egyik magyarázata, hogy a helyi idegen­Megújulva várja látogatóit pél­dául a Népművészeti Ház, amelyet korábban sok és jogos kritika ért „balkáni” állapota miatt, a Juca Néni Csárdája pedig Dél-Magyar- ország egyik jelentős turistacentru­mává nőtte ki magát. Az idei év kellemes idegenfor­galmi meglepetése a dunai turiz­mus megerősödése. Feléledt tetszhalott állapotából a kalocsai kikötő, az idén közel félszáz ki­kötést regisztráltak, köztük a dunai turistahajó-flotta olyan büszkeségeit, mint a katamarán­törzsű Mozart, a Donauprinzes- sin, a Moldavia, a Volga és a többi úszó szálloda. Nem panaszkodnak az idei évre a kalocsai szállodások sem. Az forgalmi szervezeteknek sikerült komoly előre­haladást elérni a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése terén, ugyanakkor a korábbi évekhez képest gazdagabb, sokszínűbb a kínála­ti skála is. utazási irodák és saját szervezéseik jóvoltából egyre többször volt telt házuk, a Beta Hotel Kalocsa neve egyre ismerősebben cseng a nyuga­ti utazási irodák köreiben is, szol­gáltatásaik növekvő színvonalát pedig a visszatérő vendégek jelzik. Étterme a külföldi vendégek ki­szolgálásán túl a polgárosodó Ka­locsa igényeit is igyekszik kielégíte­ni: egyre több üzleti találkozó, munkavacsora színhelye. Igaz ugyan, hogy Magyarorszá­gon több lovasprogramot kínál­nak a turistáknak, ám a Soltiak őrzik korábbi pozícióikat. A kül­sőségeiben és tartalmában egy­aránt megújult, a legszebb magyar lovashagyományokat kínáló prog­ramon az idén több mint 15 ezren vettek részt. Változatlanul népsze­rű a sajátos ízeket-színeket bemu­tató hajósi program is, ahol a sváb nemzetiségi kultúrával, a fűszeres, zamatos borokkal ismerkedhetnek a látogatók. Az idei turistainvázió egyik ér­dekessége, hogy programba iktat­ták a paprikaszüretet. Bár egyelőre nem kell attól tartani, hogy a kül­földiek leveszik a kalocsaiak vállá­ról ezt az évről évre ismétlődő ter­het, a tapasztalatok azt mutatják, jó ötlet volt az idegenforgalmi szakemberek részéről, hogy meg­mutassák a vendégeknek: a papri­ka nemcsak az asztali tartóban lé­tezik, alkalmasint meg is kell dol­gozni érte... Csapai Lajos HAJÓS Bérbe veszik a művelődési házat? • Csak vállalkozóként tudunk tal­pon maradni! — mondja Alföldi Al­bert igazgató. • Német turisták a hajósi pincefaluban. A hajósi művelődési ház neve évtizedek óta jól cseng a szakmai berkek­ben. A „Nyitott ház” akció és a nyári müvésztábor országos hírűvé tette, s néhány éve a falusi turizmus élére állt Hajós népművelője, Alföldi Albert. Ügy hírlik, bérbe akarja venni a művelődési házat. Első hallásra furcsának tűnik kezdeményezése. Hisz legtöbb helyen az önkormányzati fenntartás mellett kardoskodnak a közművelődési szakemberek. — Miért akarja bérbe venni az intézményt? — kérdeztük Alföldi Albertet. — A következő húsz évben nem lesz gondja a hajósi önkormány­zatnak a művelődési házzal, nem kell a működtetésére költeni, ha most néhány év támogatását meg­előlegezi. Ezen a pénzen felújíta­nánk, átalakítanánk az intéz­ményt. A vendéglátásból, a turiz­musból olyan bevételre tennénk szert, amellyel minden költséget kitermelnénk. Ezt a lépést meg kell tennünk, mert a régi intézményhá­lózat recsegve-ropogva összeom­lik. Nyugati mintájú közösségi te­reknek van jövőjük, ahol a külön­féle egyesületek, csoportok szaba­don szerveződhetnek. Ez az ön- szerveződés nem egy steril kulturá­lis intézmény keretei között jön lét­re, hanem vendéglátóhelyeken. Kocsmák nyújtanak otthont a né­metországi testvérfalunkban, Hirr- lingenben is. Persze, ezek a helyek nem füstös lebujok, hanem ele­gáns, vonzó közösségi terek. A mi intézményünk nem felel meg a kor követelményeinek, ezért a felújítá- sa-átalakítása elodázhatatlan. — Mi a konkrét tervük ? — Az önkormányzat garanciát vállalna azért a hitelért, amelyet a nagyterem átépítésére vennénk fel. Ez az összeg a dolgozók bérének felel meg. Tehát nem kérünk töb­bet, mint néhány évi bérünk meg­előlegezését. Egyébként az OTP „átvilágított” bennünket, hitelké­pesnek talált. Hét-nyolcmillió fo­rintot nyugodtan felvehetünk. — Miből élnek meg, miután saját kezükbe veszik sorsukat? — Az idegenforgalomból, ami­ből eddig, amiből évek óta boldo­gulni tudunk. Továbbiakban csak a tényleges igényeket elégítenénk ki, látszattevékenységet nem foly­tatnánk. — Ha az önkormányzat nem elő­legezi meg a pénzt? — Akkor nyolcadmagammal bemegyünk a polgármesteri hiva­talba, kikérjük a munkakönyvün­Október ötödiké már csak azért is emlékezetes marad a foktői sze­méttelep viharokkal kavart törté­netében, mert szinte hónapra pon­tosan kerek 10 évig fogadta a kalo­csai hulladékot. Hogy a tíz eszten­dő utolsó három évében szinte na­ponta visszatérő téma volt a gyak­ran lángra gyúló hulladék, azt mi sem bizonyította jobban, hogy a telep bezárási ceremóniáján megje­lent kalocsai és foktői önkormány­zati képviselők számtalan, immár anekdotának számító történettel hozakodtak elő. Az egykori éles viták és kirohanások ugyan még a közelmúlt község-város kapcsola­tát is mételyezték, de mint a telep bezárását jegyzőkönyvben is rögzí­tett polgármesteri nyilatkozatok hangsúlyozzák: a terület rekultivá­ciójának kezdetével a két település kapcsolatai is ktdvezőbb fordula­tot vehetnek. Bár a több mint öthektárnyi te­rület jelenleg kalocsai tulajdonban van, ami éket ver Foktő külterüle­tének legértékesebb területei kö­zött, ez az állapot nem sokáig tart — ígérték a kalocsai vezetők. Fok­tő visszakapja az ősi juss neki járó két. Átmegyünk a hivatal egy má­sik szobájába, ahol kiváltjuk az idegenforgalmiprogram-szervezői engedélyt. Alapvető érdeke az ön- kormányzatnak és a községnek, hogy néhány év múlva ne a műve­lődési házra költse a pénzét, ha­nem másra, például az újonnan fel­épített sportcsarnokra. Mi ma­gunk, mint bérlők működtetnénk az intézményt. Nagyon bízom a támogatásban. A várrá alakított nagytermünk hamarosan az „Or­bán, lovag, apród” című történel­mi játék színhelye lesz. Évente tíz­ezer turista jön szervezetten Hajós­ra, erre építjük a vállalkozásunkat. Tamás László részét. S hogy az évtizedig fájó seb a lelkekben és a természetben egy­aránt mielőbb gyógyulhasson, Ka­locsa megkezdte a rekultivációval járó kísérleti fásítást. Amennyiben az idei év őszén ültetett fák életben maradnak, úgy a jövő évi fásítás már a teljes területre kiterjed majd. A telep kalocsai használatának megszűnését, a község jövőbeni terveit véleményező környezetvé­delmi szakértő ugyan hivatala ré­széről örömmel nyugtázta a telep bezárását, ám a terület mély fekvé­se miatt előírta, hogy a talajvíz szintjét meg kell állapítani. Csak a próbafúrás döntheti el, hogy a le­zárt terület melletti parcella Foktő község hulladékának elhelyezésére alkalmas-e. A települések történetében je­lentős dokumentum aláírásával a Kalocsa—Foktő közötti „Bős— Nagymaros vita” lezárult. A részt­vevők azzal távoztak az egyelőre kietlen helyszínről: remélik, tele­pülésükön soha többé ilyen kör­nyezetet pusztító intézkedés nem történik. Zs. F. Bezárt a foktői szeméttelep Amir Khan a kalocsai gimnáziumban Amir Khan pakisztáni nagykövet és felesége néhány nappal ezelőtt Kalocsán vendégeskedett és megis­merkedett a Szent István Gimnázi­um életével is. Az iskola életéről Ter- ney Dezső igazgató adott tájékozta­tást, amelyet a nagykövet nagy figye­lemmel kísért. A humán és reál tár­gyak felépítéséről, arányáról, a szá­mítástechnika szerepéről kérdezős­ködött a pakisztáni vendég. Kíván­csiak voltak arra is, hogy az állami is­kola hogyan kerül vissza az egyház­hoz. A személyi és tárgyi feltételek is szóba kerültek. Az iskolában tett sé­ta alkalmával különösen az állattár gazdagsága ragadta meg a nagykö­vet figyelmét. Amir Khan elmondta, hogy olyan érzése volt a Szent István Gimnáziumban, mint egykori alma materében. Kifejezte a kalocsai ta­nári kar iránti nagyrabecsülését. A pakisztáni nagykövet és felesége a kitűnő diákoknak kijáró Szent Ist- ván-plakettet és a díszítőművészeti órán készült ajándéktárgyat kapták' emlékül. T. L. NEM ALAMIZSNÁT VÁRNAK Inkább számvetés, mint ünnep Oktober elsejen, az idősek világnap­ján a Föld minden országában megem­lékeztek az időskorú emberekről, s ösz- szegzik a társadalom közel cgyharma- dát kitevő réteggel való törődés aktuá­lis társadalmi feladatait. Idén a Bács-Kiskun megyei ünnepsé­get Kalocsán rendezték meg, amely egyben elismerése volt a városban mű­ködő nyugdíjasszervezet többéves, eredményes tevékenységének. Mint a nyugdíjasok megyei szervezetének el­nöke, Miklós László rámutatott: Ma­gyarországon ez a nap inkább a szám­vetésé, mint az ünneplésé. Az eseten­ként tiborci panaszokkal előhozakodó közel kétszáz résztvevő, noha elismer­te, hogy az utóbbi két évben a kormány és a társadalombiztosítás sokat tett az időskorúakért, ám szerintük igyekvé- sük, konkrét tetteik mégsem javítottak látványosan valamennyi érintett élet- körülményein. Több hozzászóló tarthatatlannak minősítette, hogy időskorú honfitársai­nak csaknem 90 százaléka a létminimu­mon vagy az alatt él. Hogy ez megvál­tozzék, ne legyen a hazai lakosság egy­negyedének gond kiváltani a gyógysze­reket, megvásárolni a neki tetsző élel­miszereket és ruhákat, sürgős és hatha­tós segítséget várnak a kormánytól, a szakszervezetektől, a társadalombizto­sítástól. A résztvevők a kedvezőtlen ár­hatások kompenzációját olyan nyug­díjemeléssel képzelik megoldhatónak, amely — elsőként 1993. január elsején — a nettó társadalmi átlagkeresethez igazodna. Szerintük ezt a korrekciót - benne az özvegyi és rokkantnyugdí­jak átfogó rendezésével 1994 végéig kellene folytatni. Nem alamizsnát, ha­nem konkrét segítséget várunk az ille­tékes szervektől: szolid és biztos megél­hetést, a ledolgozott évek után a köz­életben tapasztalható megbecsülést szögezték le a szónokok. A nyugdíja­sok sürgették a szociális törvény mi­előbbi elfogadását, a létszámuknak megfelelő képviseletet a sorsukról dön­tő fórumokban. Zs. F. A miskei fafaragó A játék nem önmagáért van! — mondta Czár János, amikor a miskei műhelyébe beléptem. Kész csoda, hogy otthon találtam, mert örökö­sen úton van. Hol itt, hol ott vezet já­tékkészítő stúdiót. Több európai or­szágban is otthagyta kezenyomát fa­faragásai, játszóterei, népi gyermek- játékai által. Mára már feledésbe merültek volna a régi játékok, ha Czár János nem gyűjtötte volna ösz- sze a füzet, a nádat, a sást, és megany- nyi „alapanyagot”, s nem vitte volna el a gyermekközösségekbe. Felnőtt­fejjel újra elkezdte azokat a játéko­kat késziteni, amelyeket gyermekko­rában álmodott meg, lesett el na­gyobb társaitól. — Valamikor játék útján tanítot­ták a gyerekeket — mondja a kicsi­nyek körében oly népszerű fafaragó. — A híressé vált Tóth Meny us festő­művész barátjának tudhattam ma­gam. Kár, hogy nem a természetkö­zeiben folyik a kicsik nevelése. Sok­kal egészségesebbek kiegyensúlyo­zottabbak lennének a mostani gye­rekek. Úgy mint a svédeknél, ahol közel állnak a természethez. Ezt sze­mélyesen is mejtapasztaltam a nyári tábor során. Ok sokkal jobban ra­gaszkodnak a természetes anyagok­hoz, a szabadban űzhető játékok­hoz. Minden évszaknak, hónapnak megvan a maga játéka. A természet tálcán kínálja a lehetőséget a gyer­mek kibontakoztatására, fantáziá­ja, kézügyessége fejlesztésére. A va­lódi értékektől rabolja el az ember fi­gyelmét a tévé, a video. A felnőtté vá­lást segítette elő a „gyermek bandák” kialakulása. Izgalmasabbnál izgal­masabb játékok a szabadban: közös • t zár János: Szeretném a tudá­som megosztani. kunyhó felépítése, annak rendben tartása. Gyerekkoromban is sok örömöt jelentett a labda, a síp, a sárkányké­szítés. Most is az, mert látom, hogy miként hat a kicsi személyiségére az alkotás izgalma, hogyan fejlődik. No, persze, ez nem megy máról hol­napra, sok időt vesz igénybe, de a ha­tása nem marad el. Egy életre szóló élményt nyújt a saját kezűleg készí­tett játék. Az anyag, a szín, a forma valahol elraktározódik, maradandó élményt nyújt. Nem úgy, mint a „lel­ketlen”, műanyagból gyártott tár­gyak. Szeretném a tudásom a peda­gógusokkal, szülőkkel, az érdeklő­dőkkel megosztani. Újabb népi já­tékkészítő tanfolyamot indítok a helyőrségi klubban. ­• Czár János a Jelenetek Jézus életéből alkotása a nemrégen megnyitott népművészeti kiállításon is látható. / " \ Mire elég a pénz Foktőn? Addig nyújtózkodik a foktői ön­kormányzat, amíg a takaró ér. A negyvenmillióra tervezett költ­ségvetési bevétel egy kisebb része néni folyt be a község pénztárába, így a kiadások ésszerű csökkentésé­vel nem borul fel a pénzügyi mérleg. Hogy mire is futja az intézmények fenntartásán kívül? A temetőben megke7.dett útépítés befejezésére. A falu központjában lévő parkoló esős időben sárdagasztásra szol­gált, hamarosan parkoló épül ezen a területen. A tanév megkezdése előtt megszépült az óvoda és az is­kola, futotta a szükséges fenntartá­si költségekre. A beiskolázás kiadá­sainak mérséklésére döntött úgy a képviselő-testület, hogy minden ta­nuló ingyen kap tankönyveket. Ezenkívül még ötszáz forintot ad­nak tanszerek vásárlására. Az óvo­dások hatszáz forintban részesül­nek. Kétmillióra rúg a csapadékvíz- clvezctésére szánt összeg. A tele­fonhálózat bővítésére, korszerűsíté­sére tervezett pénzt csak jövőre tud­ják elkölteni. Ugyanis minden ígé­ret ellenére csak 1993-ban fognak hozzá a hírközlés fejlesztéséhez. Vincellér-kép Budapesten Vincellér Imre festőművész Me­mento kollázs című képe is szerepel a budapesti Hadtörténeti Múzeum ..Megbékéléseink" elnevezésű tárla­tán. A festő a nagyapja emlékeit kívánta megörökíteni ezzel az alko­tásával. A tárlat október I -jétől 1993. január végéig látogatható. A kiállításon magyar, chilei, japán, izraeli, ukrajnai, kolumbiai és ör­mény képzőművészek müvei szere­pelnek az ARI-MA Művészeti Alapítvány rendezésében. Bátyán tornacsarnokot építenek Bátyán jó ütemben folyik az általános iskola szomszédságában a tizennyolcszor negyven méte­res tornacsarnok építése. A tizenöt- milliós beruházás leiéi céltámoga­tás révén szerezte meg az önkor­mányzat. A versenytárgyalásra ti­zennégyen jelentkeztek. Remélhe­tőleg a legjobb építőknek adtuk a munkát mondta Sábán József polgármester. Minden esély meg­van arra, hogy a következő tanév­ben már birtokba veheti száz óvo­dás és kétszáz iskolás az új sportlé­tesítményt. Németországban ösztöndíjasként Németországi ösztöndíjat nyert el Gróf József kalocsai költő, a kiskő­rösi Petőfi Múzeum igazgatója. Rot­henburg ob der Tauber Goethe Inté­zetének vendégszeretetét élvezte a kalocsai hallgató egy hónapon ke­resztül. A világ minden pontjáról összesereglett tanulók egész nap a német nyelvvel, kultúrával ismer­kedtek. Gróf József elmondta, hogy a kinti környezet nyelvtudásának el­mélyítéséhez. barátságok kialakítá­sához nagyszerű alkalmat nyújtott. PÁRTHÍR A Független Kisgazdapárt képvi­selőcsoportja (37-ek) fórumot ren­dez Kalocsán 1992. október 10-én, 14 órakor az Ifjúsági Házban. (Pe­tőfi Sándor u.) A fórumot megnyit­ja. Kosa András országgyűlési kép­viselő. Politikai értékelést ad: Oláh Sándor országgyűlési képviselő. Kárpótlási, szövetkezeti és átmene­ti kérdésekkel válaszol: di. Szakács Gyula szakértő. Minden érdeklő­dőt szeretettel várunk: A Független Kisgazdapárt . Kalocsai Szervezete Az oldal a KALOPRESS közreműködésével készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents