Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-07 / 237. szám
TISZTELT SZERKESZTŐSÉG I i —— ■■ 1992. október 7., 7. oldal Kedves Olvasóink! Aranyélet az Arany János utcai OTP-ben Mai összeállításunk Levélváltás rovatában a Bácsvíz Rt. elnök vezér- igazgatójának írását közöljük, válaszként Balázs István kecskeméti olvasónk október 5-én megjelent, Javaslat a vízműnek című levelére. Szőke Józsefné és férje a távfűtési díj emelésével kapcsolatos problémájáról fejti ki véleményét. Budapestről is kaptunk levelet, melynek feladója Kecskeméten élő, idős édesanyja ügyében kér segítséget. Továbbra is várjuk közérdeklődésre számot tartó leveleiket. (A szerk.) A távfűtési díj emeléséről Meglepetéssel és felháborodással olvastuk a Petőfi Népében szeptember 29-én megjelent cikket, mely arról tudósított, hogy a kecskeméti képviselő-testület a távfűtési díj felemeléséről tárgyalt. Továbbá, hogy a távfűtő részleg önálló egység lesz és gazdaságosabban tudja szolgáltatni a hőenergiát. Nézetem szerint talán a fűtés kezdete előtt kellett volna ezt megoldani, hogy tiszta lappal induljanak. Ha ilyen szemléletváltozás állna be a távfűtőművek szolgáltatásában, azt csak üdvözölni tudnánk, körülbelül 11 ezren, akik a szó legszorosabb értelmében ki vagyunk szolgáltatva e műi ntézménynek. Idézet a cikkből: „Dr. Andrássy képviselő úr tapasztalata szerint eddig csak akadályozták a mérőórák felszerelését, s ha a távfűtés nyereségéből az északi térfal építése helyett annak fejlesztésére áldoznak, nem kellene ilyen mértékű díjemelésről tárgyalni.” Bizonyára a képviselő úr szakmai tudása támasztja alá ennek a megállapítását. Öt éve lakunk ebben a házban (Március 15. u. 19.), több lakótársunkkal együtt, ezen idő alatt talán egy év volt, amikor a fűtés elfogadható volt. Tapasztalataink szerint — sajnos —, bármilyen panasszal fordulunk a fűtőművekhez, állandóan falakba ütközünk! Amióta fizetjük a rendeletben állítólag előírt, úgynevezett rendelkezési állományi díjakat, ami lényegében azt jelenti, hogy mi, fogyasztók fizetjük meg a dolgozói állományt, hogy ne kelljen elküldeni őket nyárra. Nekik kellene nyáron, az üzemelést nem zavarva, rendbehozni azt, amit télen nem lehet, mert le kell engedni a fűtővizet. Hát, ez 1992. nyarán nem történt meg. Még egy csavart vagy szelepet megjavítani sem jöttek ki, sem karbantartani, holott ezt a pénzünkért elvártuk volna. Erről eny- nyit! A másik, legalább ennyire sérelmes dolog, hogy az általunk fizetett, megtakarított összegekből építkeznek, azt nagy összegekért eladják, holott a megtakarításból a mérőórák beszerelésének költségét kellene fedezni. De hát ez az összeg kamatos kamattal megtérül az üzletek eladásából. Vajon hová folyt el ez a pénz. Mindezek után azt állítja a polgármester úr, hogy 28 millió forint vesztesége van a fűtőműnek! Talán behajthatnák a sok elmaradt fizetséget, amit eddig hagytak felgyülemleni! Miért nem vezettek be radikálisabb intézkedéseket a kintlevőségek behajtására? Azokkal akarják megfizettetni, akik eddig is pontosan fizettek? Képviselő Urak! Nem lenne más megoldás erre a problémára. Mellesleg azt sem tudjuk, hogy a városrész lakóit ki is képviseli! Az általam leírtakkal, gondolom, sokan egyetértenek. Tisztelettel: Szőke Józsefné és férje Kecskemét, Március 15. u. 19. III. 14. Mindenképpen szót érdemel, ami velem történt a közelmúltban, ezekben a nehéz napokban Kecskeméten, az Arany János utcai OTP-ben. Úgy hozta a sors, hogy mivel férjem és én is rokkantnyugdíjasok vagyunk, szükségünk lett volna pénzre. Személyi kölcsönt szerettünk volna felvenni, ezért elmentem megérdeklődni a teendőket. Féltve óvok mindenkit attól, hogy olyankor zavarja az ügyintézőt, amikor családtagjairól mesél vagy fotót mutogat. Némi várakoztatás után azért mégis elmondta, mit tegyek, mennyi pénzt vehetek fel, továbbá, hogy mennyi az az összeg, amihez nem kell kezes. Ezután kitöltöttem a papírt, és visszavittem. Az említett ügyintéző éppen nem volt ott, de amilyen peches vagyok, éppen telefonált az, aki ott volt és segített volna. Vártam egy ideig. A másik asztalnál ülő kolléganőjét már szemmel láthatóan Mészárszék az úttesten? Sok embertársammal együtt láttam az alábbi esetet vasárnap délelőtt Kecskeméten, a Március 15. utca és az E5-ÖS főút kereszteződésében. Egy ló feküdt az úttesten és egy ember (?), akiről azt hittük, hogy állatorvos, de később kiderült, hogy semmi köze az orvosláshoz. Egy autóból elővett valami balta formájú tárgyat és háromszor-négyszer fejbe csapta a lovat, ömlött belőle a vér. Több más módszert lehetett volna rá találni, hogy megöljék a lovat, mivel eltört a lába, nem kellett volna egyből a legdurvább módszert választani. Kérdezem: hogy lehet ilyet csinálni 1992-ben emberek, gyerekek előtt? Azt mondanom sem kell, hogy október 4., vasárnap, az állatok világnapja volt. ,j. £s Kecskemét Szomorú látvány • Albert Schweitzer: „A katonasírok a béke prédikátorai..Kecskeméten is? (A Szentháromság temetőben készült fotót Kmeló Miklós, Kecskemét, Küküllő u. 4. szám alatti olvasónktól kaptuk.) A szomszéd háza rádőlt édesanyáméra (Panasz Budapestről) Tisztelt Főszerkesztő Úr! Elnézést kérek, hogy levelemmel zavarom, de a Petőfi Népe segítségét szeretném kérni problémám megoldásához, mivel egyedül^ nem boldogulok. Édesanyámnak, özvegy Má- nyoki Józsefné, Kecskemét, Vágó u. 16. szám alatti lakosnak az ügyében fordulok Önökhöz, mert a mai napig nem oldódott meg. Édesanyám 71 éves, most már több betegség is jelentkezett nála, s így ő egyedül nem is tudná elintézni lakásának problémáját. 1992 februárjában a közvetlen szomszédos ház, ahol senki nem lakott már, rádőlt az édesanyám házára, és megrongálta a falat, a tetőszerkezetet. Eléggé súlyos az állapot. Érdemes megnézni, hogy ebben a gyönyörű városban, a központtól 3 percnyi járásra, milyen állapotok uralkodnak. Most már az egyik szoba teljesen beázik. A biztosító az önkormányzathoz irányított, mivel ők a tulajdonosok, s nekik kell elvégezni a bontást és helyreállítást. Mivel a határozatot az önkormányzat semmibe vette, így írásos kérvényt küldtünk a polgármesternek, hogy intézkedjen a házunk sorsa felől. De se ő, se a hivatala a mai napig válaszra sem méltatott. Most már tisztában vagyok vele, hogy a saját költségünkön kell megcsináltatni a házat, hogy még nagyobb baj ne történjen. Mindenesetre az egész ügyet felháborítónak tartom .. . Berényi Jánosné Budapest, Margit krt. 5/B III. 4. Devizaárfolyam kétnapos késéssel ? A minap az OTP devizaszámla-kezelő bankjában jártam. A mellettem álló hölgy ügyfél fontról dollárra szerette volna átváltani — természetesen a napi árfolyamon devizáját. Az ügyintéző meglepő információval vette el az elszemtelenedett, üzleti tranzakciót kezdeményező számlatulajdonos kedvét: „Ha a mai napon bejelenti az ügyfél a konvertálási igényét, az OTP két nap múlva teljesíti, az azon a napon érvényes árfolyamon.” A kis intermezzo a kiszolgáltatottság, lekezelés érzését keltette bennem (mi több, hülyének nézik az ügyfelet). Nem írja az újság, nem mondja a rádió, a televízió, hogy az OTP az eddigi, azonnali konvertálásról áttért az akármikorra, a pénznem 1 százalékáért. Nem akartam hinni a fülemnek, azt hittem, hogy tévedésből az Urálon túli bankba mentem be. Költői kérdésem: Mit csinál tőlünk Nyugatra az a számlatulajdonos, akit ilyen dajkamesével próbálnak altatni bankjában? Hajrá, előre a piacgazdaság felé! Sz. J. Kecskemét (Levélcím a szerkesztőségben j zavarta a dolog és szólt neki, hogy foglalkozzon már velem is. Rögtön kaptam is a felvilágosítást, mi nem jó, milyen papírokat hozzak még stb. (Megjegyzem, mindkettőnk nyugdíja átutalási számlán van.) Azért, ha morgolódva is, visszamentem a papírokért, immáron harmadszor. Később, amikor visszamentem, már a másik hölgy is ott volt, így ketten „segítettek”. Elmondták, hogy még mindig kellenek papírok ... Az volt a legfelháboritóbb, hogy mégis kellett kezes, annak ellenére, hogy kjsebb összeget leértem, mint az ügy kezdetén. Kerestem egy kezest, aki másnap vitte is a munkáltatói igazolást. Amikor én később mentem, hogy felvegyem végre a pénzt, az ügyintéző — amikor meglátott — már messziről, jó hangosan kezdte sorolni, miért nem kaphatom meg még most sem az összeget. Tette ezt annak ellenére, hogy már az előző napon is megkértem őt, legyen szíves, ne ilyen hangosan beszéljen velem, hiszen az egész terem hallja, holott ez magánügy. Mondanom sem kellene, ezek után nem tartottam igényt a személyi kölcsönre, amit a „kedves” ügyintéző azonnal rá is íratott velem a papíromra. Persze, azóta már kaptam egy másik OTP- ben kölcsönt, egy nap leforgása alatt, a Dobó körútiban, ahol kedvesek, udvariasak voltak. Furcsa, hogy ebben a nehéz helyzetben, 36 százalékos kamat mellett, ilyen ügyintézés folyik, amikor a Munkaügyi Hivatalban munkáért könyörög sok lelkiismeretes ember. T. J.-né Kecskemét (Teljes név és cím a szerkesztőségben) Rossz törekvések a Törekvésben A közelmúltban a Petőfi Népe hasábjain megjelent, az érdekegyeztető fórumok munkájával foglalkozó cikkek késztettek az általam tapasztaltak közreadására. A Kecskeméti Törekvés Tsz földkijelölésére és ennek elfogadására létrejött fórum tevékenységét szeretném röviden a polgármester úr figyelmébe ajánlani. A Törekvés Tsz a városhoz közel eső, nagyobb értékű földeket a. kárpótlásból gátlástalanul kivonta. Ezáltal a tsz vezérkarában (brigádvezetőktől fölfelé) lehetősége nyílt arra, hogy ezeket a területeket maguknak megszerezzék, illetve, hogy a tsz értékesíthesse ezeket. Hogyan történhetett mindez? Elsősorban a polgármesteri hivatal és az önkormányzat érdekegyeztető fórumban működő képviselőinek jóvoltából. A fórum alakuló ülésén az ügyrendet úgy állapították meg, hogy az igényjogosultakat képviselő kilenc fórumtag közül egy személyt hoztak döntési helyzetbe. (Valamilyen csoda folytán e személy volt tulajdona kijelölésre került a tabunak számító területen.) Ezek után a további nyolc fórumtag csak asszisztálni tudott, az előre megírt forgatókönyv szerint. A fórum utolsó ülésén jelen voltam, mint érdekelt, de az igényjogosultak érdekeinek képviseletét nem tapasztaltam. A döntésből kiszorult fórumtagok tettek ugyan kísérletet nézeteik kifejtésére, de az eredménytelen maradt. Csak a tsz szempontjai érvényesülhettek. A kijelölt földalapokat egyhangúlag elfogadták. Jellemző, hogy ezek a fórumtagok az ülések jegyzőkönyveinek másolatait sem kapták meg, kivéve az alakuló ülését. Ezért nem is ismerhették azok tartalmát. A fórum utolsó ülésének jegyzőkönyve nem az ott elhangzottakat tartalmazta. A Kárrendezési Hivatalhoz benyújtott panaszaimat elutasították, majd illetékességből a jegyző úrnak visszaadták. A jegyző úr kivel vizsgáltatta ki panaszomat? A jegyzőkönyveket aláírókkal! Egy kis kozmetikázás a kérdéses jegyzőkönyvön és máris jöhet az újabb elutasítás. A lóláb viszont nagyon kilóg, ha az ember megtekinti a kárpótlásra kijelölt földek térképeit. Az E5-ös főút városhoz közel eső része mentén, a Ceglédi út jobb és bal oldalán Katonatelepig, a volt tulajdonosok közül senkinek sem jelölték ki a földjét kárpótlásra. Csak az érdekeiket derekasan képviselő idős Antalfalvi Jánosét. Az érdekegyeztető fórum üléseinek időpontjait, habár nyilvánosak voltak, jószerivel senki sem tudta a jogosultak közül. Vajon miért nem kaptak nyilvánosságot, a földrendező bizottság tevékenységéhez hasonlóan? Fábián István Kecskemét Daróczi köz 9. II. 49. Csak tűrjenek meg bennünket Szeptember 12-én reggel elmentem Kecskeméten a Schönherz Zoltán tér 1. szám alatti diszkont- áruházba egy kis kenyérért. Nem loptam, csak egyetlen kosarat vettem magamhoz a bejáratnál, s az egyes pénztáros hölgy, a nevét nem tudom, nagy kiáltozására néztem vissza, mert nem tudtam, hogy rám kiabál.,hogy adjam neki vissza a kosarat. Én mondtam, vásárolni szeretnék, de ő tovább erősködött, hogy adjam vissza a kosarat, majd ő ad másikat. Odaadtam, ő visszaadta és még ő mondta, hogy ne kiabáljak vele. Miért volt ez a durva hang, nem tudom, mi rosszat tettem, hosszú évek óta itt vásárolok. Nyolcvan felé közeledek, álltam már sorba is, jegyre is kenyérért, de ilyen szégyen, ilyen durva hangon még nem beszéltek velem, ennyi ember előtt, egy kosár miatt. A vásárlás után a másik pénztárnál fizettem, előttem egy magamfajta korú bácsi állt, kosárral a karján, kezében papírba csomagolva valami áruféle és egy 50 forintost szorongatott, s a pénztárhoz odajött egy eladó, egy mo- lett fekete nő, az ő nevét sem tudom, és a bácsira nem emberi hangon rászólt, hogy többet ide be ne tegye a lábát, mert kivezetem. Szégyellje magát. Most már én is attól félek, hogy kivezetnek. Már harmadszor fogtam az íráshoz, mivel azóta nyugtalanul alszok. Hol vannak azok a nyugodt nyugdíjasnapok? Csak papíron, vagy néha a képernyőn. Nem kívánunk mi már ebben a korban megkülönböztetést, csak tűrjenek meg,bennünket, míg mozogni bírunk. Én is érzem, hogy még élek, csak nem tudom, miért nem találjuk helyünket? Csak teher vagyunk mindenkinek. D. Szabó Antalné Kecskemét Rávágy tér 4. A lépes. NAPJAINK HUMORÁBÓL ŐSKORI SCI-FI 7' 1 A kerék megálmodója (Die Welt) Címünk: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A LEVÉLVÁLTÁS A vízmű hajlandó az együttműködésre Balázs István, Javaslat a vízműnek című, a lap október 5. számában megjelent levelével kapcsolatban kérjük az alábbi válasz közlését. Tisztelt Balázs Úr! Tisztelt almérőt felszerelt fogyasztóink! A Petőfi Népe szeptember 16. számában megjelent, országos példára hivatkozó, az almérő leolvasásával és az ennek alapján elengedhetetlen díjbeszedéssel kapcsolatos költségek elszámolására valóban nincs kialakult gyakorlat. Az azonban nyilvánvalóan mindenki számára világos, hogy az almérök nyilvántartásba véteie, leolvasása, a számlák összeállítása, díjbeszedése, csak a főmérőhöz viszonyított, darabszámmal arányos többlet- költséggel bonyolítható. Ezt a vízmű vállalat részéről számtalanszor jeleztük és csak kellő indokoltság esetén javasoltuk az almérősí- tést. Ennek ellenére szinte kampányjellegűvé vált a mé- rősítési akció, függetlenül attól, hogy azzal rövid és hosszú távon milyen megtakarítás, esetleg többletköltség merül fel. Természetesen szívesen vesszük, ha a már megtörtént átalakítások után az érintett lakóközösségek a leolvasás és díjbeszedés költségeinek csökkentése érdekében magukra vállalnak bizonyos feladatokat. Ezen tevékenység ilyen esetben a szolgáltató részéről nem kerülhet számlázásra és az illető fogyasztó számára szintén megtakarítást eredményezhet. Az Ön által is hivatkozott cikkből kitűnően csak a tényleges költségek felszámítására gondolunk, az érintett települési önkormányzatok közgyűlésének döntése alapján, egyéni kifizetéssel vagy a víz- és csatornaszolgáltatás általános költségeibe történő beépítéssel. Tulajdonképpen ezt teszik az Ön által hivatkozott más közművállalatok is, legfeljebb a rendszerükből es technikai lehetőségeikből eredően nem egy utólagos almérősítés alapján kidolgozva díjtételeiket, hanem már eredetileg is beépítve áraikba az ilyen jellegű költségeket. Röviden összefoglalva. Egyetértünk a fogyasztók racionális költséggazdálkodásra vonatkozó együttműködési szándékaival, de a tényleges többletkiadásokat, vagy az azzal járó tevékenységet természetesen valakinek ebben az esetben ezt a plusz szolgáltatást igénylő fogyasztónak vállalni kell. Tisztelettel: Szekeres István elnök vezérigazgató Bácsvíz Rt., Kecskemét Szerkeszti: Rapi Miklós
