Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-06 / 236. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. október 6., 7. oldal ÉLEDŐ MAGYAR TŐKE AZ EXPO-BERUHÁZÓK NEMZETKÖZI VERSENYÉBEN Nemzetközi konzorciumot szervez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Meglepő kezdeményezéssel rukkolt elő az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége: a Világkiállítási Programirodának szándéknyilatkozatban jelentette be, hogy az ingatlanhasznosításra kijelölt területek közül a Petőfi hídhoz a pesti oldalon legközelebb eső telket 99 évre, hasznosításra bérbe kívánja venni. — Szervezünk egy nemzeti konzorciumot a beruházásra, mert meggyőződésünk, hogy van már annyi éledező magyar tőke, amennyi kizárólag hazai erővel is biztosítani tudja a vállalkozás sikerét — mondja Koji László, a szakszövetség főtitkára. — A bérbe veendő területen ugyanis megépítenénk a magyar céhek és kereskedők irodaházát, amely e térségben egyben az első szolgáltatóház is lenne.-— Meg tudnak felelni azoknak a feltételeknek, amelyeket a külföldi beruházók vállalnának? — Azonos kondíciókkal minden bizonnyal. Azt tervezzük, hogy a forintért bérbe vett területen 1994 második feléig meg is építenénk az említett céh- és kereskedőházat. Szakszövetségünk vállalja az egész projekt megszervezését és kivitelezését, s természetesen a konzorcium megszervezését is. Mi, mint szövetség, egyébként csak egyik tagja lennénk a konzorciumnak — „tagtársaknak” meghívtunk több országos, elsősorban érdekképviseleti szervezetet. A Magyar Gazdasági Kamara és a VOSZ már jelentkezett, hogy őket is érdekli a koncepció. Tagszervezeteink közül pedig már annyian jelentkeztek, hogy a telek ára — mintegy 350 millió forint — már összejött. — A beruházás, számításaik szerint, mennyibe kerül? — A teljes kivitelezéshez körülbelül további 1 milliárd forint kell. — Kezdeményezésük tehát már több mint ötlet. . . — Több, hiszen dolgozunk például a konzorcium részletes és konkrét tervén, amivel a vállalkozói kör elé lépünk. Ennek lényege, hogy mindenki befektetett pénzének megfelelő arányban lesz tulajdonosa az épületnek, tehát igénye szerint vagy beköltözik, vagy akár kiadja bérbe. De az is elképzelhető, hogy mondjuk az érdekképviseleti szervek ott rendezik be irodáikat . . . Az épület hasznosításának konkrét kérdéseiről azonban majd a konzorcium közgyűlése vagy az igazgatótanács dönt. Hozzáteszem: elsődlegesen magyar szervezeteket, hazai intézményeket szeretnénk a tulajdonosok között látni; olyanokat, amelyek a térség és kivált a világkiállítás közszolgáltatását segítik. — Alighanem reális „veszély", hogy ugyanerre a területre külföldi cég is vevőnek jelentkezik. — Szeretnénk elérni, hogy elővételi jogot kapjunk. A vegleges tendert még nem írták ki, de mi már rajtra készen állunk. Nagyon kevés az idő arra, hogy az elgondolásainknak megfelelő színvonalú irodaházat felépítsük. Lehet, hogy kezdeményezésünkben egyesek olyasmit látnak, mintha a külföldi befektetőket akarnánk vagy próbálnánk kiszorítani a világkiállítás „környékéről”. Nos, hadd mondjam el, hogy a magyar építők akkor szállnak be szívesen például a zágrábi építkezésekbe, ha a munkaterületeken ott látják a fogadó ország vállalatainak néhány toronydaruját is. Ez ugyanis azt jelzi, hogy érdemes részt vállalni a munkákból, mert lám, a helybeliek már bele is vágtak. Ugyanígy: ha a külföldiek látják, hogy a magyar vállalkozók toronydarui már ott vannak a világkiállítással kapcsolatos építkezéseknél, egészen biztos, hogy nagyobb bizalommal és vállalkozó kedvvel kapcsolódnak be az Expóhoz szükséges beruházásokba. FEB A VILÁG VEZETŐ IPARI HATALMASSÁGAI Első helyen a Shell Napjainkban mindent megmérnek és összemérnek, mert a piac törvényei könyörtelenül értékekre bontják az anyagi és szellemi teljesítményeket. Az értékmutatók valahol a kereslet és a kínálat között helyezkednek el, de nem biztos, hogy középen, mert a két pólus vonzó, illetve taszító ereje szüntelenül változik. Az iparvállalatoknak szükségük van egy rendszeresen megjelenő, úgynevezett toplistára, hogy átfogo képet kapjanak gazdasági erejükről és ágazatonkénti helyzetükről. Ennek köszönhetően született meg az amerikai Morgan Stanley pénzügyi szakértői cég gondolata, miszerint évente felmérik a jelentősebb cégek helyzetét, és a toplistát közzéteszik a Business Week hetilapban. A legutóbbi felmérés alapján a világ száz legnagyobb iparvállalatának rangsorát a brit—holland érdekeltségű Royal Dutch Shell uralja, amelynek piaci értéke 77,8 milliárd dollár. Náluk az évi 103,8 milliárd dolláros forgalom 4,25 milliárdos nyereséggel párosul, viszont a foglalkoztatottak száma mindössze 133 ezer. Ugyancsak a kőolajipari ágazatból származik a toplista második helyezettje, az amerikai Exxon, amelynek piaci értéke a fentebb említett időpontban 77,5 milliárd dollárra rúgott. Foglalkoztatottainak száma 101 ezer, és 103,2 milliárd dolláros forgalommal 5,6 milliárd dollár nyereségre tesz szert. Az iparóriások világrangsorában a harmadik helyre sorolták az USA-beli Philip Morris élelmiszer-ipari céget, amelynek az adott pillanatban 71,3 milliárd dollár volt a piaci értéke. Negyedik a szintén amerikai General Electric elektronikai cég 66 milliárdos piaci értékkel. A vállalat hatalmas tervezési és gyártási hálózata 284 ezer embert foglalkoztat, ennek ellenére nyeresége „csak” 2,64 milliárd dollár. A további sorrend: ötödik a Coca- Cola (amerikai, üdítőital-ágazat), hatodik a Merck (amerikai, gyógyszeripar), hetedik az IBM (amerikai, számítástechnika), nyolcadik a Toyota Motor (japan, autóipari ágazat), kilencedik a Glaxo Holdings (brit, gyógyszeripar), tizedik a Bristol-Myers Squibb (amerikai, gyógyszeripar). A televízió reklámjaiból közismert Proster and Gamble (amerikai, kozmetikaipari ágazat) jelenleg a tizenkettedik helyen áll, őt szorosan követi a tizenharmadik helyen a Johnson and Johnson (amerikai, szintén kozmetikai) cég. Kissé lemaradva az élbolytól, de mindenképp az élvonalban halad az amerikai autóipar óriása, a General Motors a tizenhetedik helyen, őt követi a British Petroleum brit kőolajipari cég. Az eredmények alapján egyértelműen megfigyelhető az amerikai cégek előretörése. Mi sem bizonyíthatja ezt jobban annál az adatnál, mely szerint a világ első ezer vállalatának egyharmadát az USA-ban jegyzik. Ajapán vállalatok az elmúlt két esztendő folyamán érezhetően visszaestek. A fentebb említett adatok csupán rideg tények, ám a gazdasági szféra stabilitását éppen e rideg tényeken alapuló helyzetek alakítják. Bár honi cégeink közül egyet sem említ a nevezett toplista, nem kizárt, hogy egyre- masra alakuló nemzetközi kapcsolataink révén, valamelyik partnervállalat oldalán, hamarosan mi is felbukkanunk valahol az élvonal közelében. Szász András Grafikon — csőd után Tanulságos elemző cikket közöl a Figyelő legújabb száma az idén hullámszerűen megindult csődeljárásokról. A táblázatokkal kiegészített íráshoz kapcsolódik az itt látható, önmagában is sokatmondó grafikon, amely a három nyári hónapban befejeződött csődeljárásokat összesíti. Az 1992 nyarán lezárult csődeljárások száma, a befejezés módja szerint Egyezség Felszámolási eljárás Ügyviteli befejezés 39 96 45 53 122 : *••• .< ' 98 . : ■ : x ■ ■: • mm Westel- hálózat Bács- Kiskunban is A Westel Rádiótelefon Kft. rádiójel-továbbító állomása — a helyi önkormányzat városrendezési bizottsága és a Westel kompromisszumának eredményeként — a tervek szerint hamarosan megkezdi működését. A vízmű-dombtetőn elhelyezett torony mintegy harminc kilométeres körzetben képes sugározni. Felállítása nemcsak a körzet Westel-tulajdonosai számára öröm, jelenléte fontos azért is, mert része a megyét, illetve az országot behálózó rendszernek. A Westel-lánc a közeljövőben a megyében is tovább épül, a társaság képviselői előrehaladott tárgyalásokat folytattak már ebben az ügyben Kiskunhalason és Kiskunmajsán is. Végül is megvalósulhat a cél, hogy az ország legnagyobb területű megyéjének minden lakosa hozzájuthasson e korszerű szolgáltatáshoz. — K — ÉRDEMES HOSSZÚ TÁVRA TERVEZNI Pesti menedzsereket tanít a halasi boltos Hogy „boltos”, azt csak a zsurnalisztikái fordulat kedvéért használjuk a kiskunhalasi Kasziba nővérekkel kapcsolatban, bár valóban igaz, hogy saját boltjaikban rendszeresen szolgálják ki személyesen a vevőket, vagy állnak a pénztárgép mögött. S Kasziba Zsuzsánál aligha van arra illetékesebb, hogy ruházati termékeket áruljon, hisz ő a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola ruházati szakán szerzett diplomát. — Jánoshalmán, a Radnóti- gimnáziumban érettségiztem, majd valóban a kereskedelmi főiskolát végeztem el — mutatkozik be. — A Texcoopnál dolgoztam kereskedelmi előadóként, s bár gyakran volt sikerélményem egy- egy üzletkötés után, nagyon untam, hogy rendszeresen reklamációs tárgyalásokra kell járnom, mert vagy a minőség nem volt jó, vagy a határidőt nem tudtuk tartani. S hiába vette meg a kiskunhalasi kötöttárugyárat a Skála-Coop, a helyzet nem változott, sőt, 1987- ben már világos volt, hogy a szakadék alján kötünk ki. Én ekkor döntöttem úgy, hogy eljövök, s kértem a nővéremet, hogy tartson velem. — Én a Patrona Hungáriáé gimnázium után a Thán Károly Szak- középiskolát végeztem el, s lettem textilvegyész — kapcsolódik be a beszélgetésbe Kasziba Valéria. — Szintén a Texcoopnál dolgoztam, s tudtam, hogy Zsuzsára kell hallgatnom. — Én viszem a kereskedelmi és az ügyviteli részt, Vali dolga pedig elsősorban a design, a kirakat és az üzletbelső kialakítása, valamint a reklámtevékenység — folytatja Zsuzsa. — Ugyan természetes, hogy kezdetben az árubeszerzéstől a kiszolgálásig és a takarításig mindent csináltunk mindketten, hisz csak egyetlen kis ruházati boltot nyitottunk. Gyakran tettek megjegyzéseket a volt kollégáim arra, hogy a pult mögött állok, s elcsodálkoztak, amikor mondtam, hogy színvonalasabb alkotómunkát végzek, mint amire a Texcoopnál szükség volt. Először azzal keltettünk meglepetést, hogy semmilyen kisipari butikárut nem engedtünk be az üzletbe. Csak komoly kereskedelmi cégektől, valamint kis szériákat gyártó szövetkezetektől és kisebb vállalatoktól vásároltunk. De csak nagyon jó minőséget! Igaz ugyan, hogy vannak olcsóbb üzletek a mieinknél, de a sok butik között így lettünk egyedi különlegesség Kiskunhalason. — Hosszú távra terveztünk — veszi át a szót Vali. — Nem akartunk fél év alatt nyugati kocsira szert tenni. Kialakult egy törzsvevőkörünk, akikről pontosan tudjuk, hogy hányas ing, nadrág, vagy fehérnemű kell nekik. Ismerjük az ízlésüket, s ha megjön az általuk is keresett áru, nem várjuk meg, míg betévednek a boltba, hanem szett Kasziba Zsuzsa: a sok butik között egyedi különlegesség mindkét üzletünk. tt Kasziba Valéria, aki az üzletbelsőt és a kirakatokat gondozza. (A szerző felvételei) mélyesen szólunk nekik. Ezt különösen a férfiak értékelik nagyon sokra. A munkánknak meglett az eredménye, mert az indulásunk után pontosan öt évvel, az idén szeptemberben megnyitottuk a második boltunkat, egy S-modell- üzletet. A régit pedig átalakítottuk egy TT, vagyos Tetőtől Talpig fér- fiszaküzletté. — A munka mellett állandóan képeztük magunkat,— szól közbe ismét Zsuzsa. — Én elvégeztem Budapesten a Magyar Gazdasági Kamara menedzserképzőjét, ahol az egyik legjobb eredménnyel sikerült végeznem. A helyi általános művelődési központ is felkért, hogy tartsak tanfolyamot kezdő vállalkozók részére, ahova végül eljöttek nálam régebbi múltú magánkereskedők is, akiknek egy része azóta is visszajár hozzám tanácsokért. De a legnagyobb sikernek azt tartom, hogy a menedzsertanfolyamon kialakult kapcsolataim alapján egy budapesti kurzusra is meghívtak előadónak. Ráadásul mindkettőnket, mert Valit is sikerült beajánlanom, aki idegenvezetői gyakorlata után a tárgyalási protokollt tanítja majd. Ez a tanfolyam a Fészek Klubban lesz, s egy olyan fővárosi cég szervezte, amely többek között karriertervezéssel és ügynöki tréningekkel is foglalkozik, itt helyben olyan önbizalmat szeretnénk a vállalkozókba átplántálni, hogy ne érezzék azt a 140 kilométert, ami Kiskunhalas és Budapest között van . . . Bálái F. István KOLTSEGVETESI ABC Az állam: a legnagyobb szolgáltató Évtizedekig az állam működésének csupán egyetlen oldalát hangsúlyozta a politikai irodalom: a hatalmi jelleget. Közben háttérbe szorult az államnak, mint szerteágazó, kiterjedt és számos tevékenységi körben pótolhatatlan, vagy csak részben pótolható szolgáltató szervezetnek a tevékenysége. Az államapparátus olyan területekre is ráterpeszkedett, amely fölött a gyámkodás legalábbis fölösleges, de legtöbbször egyenesen káros volt: a szellemi életre, a műalkotásokra és a vállalati gazdálkodás világára. Ugyanakkor olyan látszatot keltett, mintha az állam szerepét olyan területeken is vissza kívánná szorítani, amelyeken a szerepvállalása egyébként nélkülözhetetlen. Melyek azok a szolgáltatások, amelyekről az országos méretekben a magánszféra, illetve az ön- kormányzatok aligha tudnának kielégitően gondoskodni? Ide tartozik elsősorban a közrend és a jogbiztonság kialakítása és fenntartása, a törvényhozástól a rendeletalkotáson át a törvénykezésig, a jogszabályok érvényesítéséig. (Van ugyan a gazdasági életben pozitív szerepe a választott bíróságnak, a magán biztonsági és őrzési szolgálatoknak, az önkormányzatok rendfenntartási szervezeteinek is, de aligha fogadna el az Országgyűlés egy olyan javaslatot, amely e feladatokat átfogóan privatizálni kívánná.) Hasonlóképpen megkérdőjelezhető, hogy — miként a középkorban próbálták —, magánhadseregekre bízzák-e az ország védelmét. A közúti hálózat egy részének, a vasúti hálózat egészének a létesítéséről, a vízellátás és árvízvédelemről is állami erőből kell gondoskodni. A köz- egészségügy, a járványügy, a gyógyszerengedélyezés mechanizmusa, az egységes közoktatás követelményrendszere, a bizonyítványok és diplomák egyenértékűsége — egyenesen állami hatáskör. A szociális gondoskodást sem lehet teljes egészében csak biztosítási-üzleti, illetve jótékonysági intézmények révén ellátni. Állami normákra, pénzalapokra s szakértőkre is szükség van. Bármelyik ország működésképtelenné válna, ha nem gondoskodnának központilag tartalékokról gabonából, üzemanyagból és más létfontosságú ellátási cikkekből. A készletezési feladatok alól az állam semmiképpen sem bújhat ki, s ez már önmagában is jelentős anyagi terhet ró rá. Nem kerülheti meg' a foglalkoztatási problémák felvállalását, a területi különbségekből adódó feszültségek feloldását, a környezetvédelem általános kötelezettségeit, s mindezek teljesítéséhez óhatatlanul bele kell avatkoznia a gazdasági életbe. Pénzalapokat kell teremtenie, szakértőket és intézményeket működtetnie. Utoljára, de nem utolsósorban, gondoskodnia kell az ország fizetőeszközökkel történő ellátásáról, s e fizetőeszközök belső és külső értékének viszonylagos szilárdságáról. Szerteágazó, széles körű feladatok ezek, amelyek kiadásokkal járnak s e kiadásokhoz bevételekről is gondoskodnia kell az ország legnagyobb szolgáltatójának. E kiadásokat és bevételeket tartalmazza az állami költségvetés, az állam pénzgazdálkodási terve, amely egyben törvény, ami a képviselők többségének egyetértésével születik. A törvény meghatározza a kiadásokat, a bevételeket s azt is, hogy az előbbiek mennyivel haladhatják meg az utóbbiakat. így „keletkezik” a tervezett hiány. A törvény arról is intézkedik, hogy milyen módon lehet a hiány fedezéséről gondoskodni. A magyar országgyűlés a közeljövőben lát hozzá az 1993. évi költségvetés tárgyalásához. A költség- vetési vita minden parlament fontos eseménye, hiszen ellentétes érdekek csapnak össze az adóterhek nagysága, s társadalmi csoportok közötti megosztása körül, az ingyenesjuttatások hívei és ellenfelei között, valamint a költségvetési kiadásokon való osztozkodás elvei lölött. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Magánbányatársulás Szászváron Az ország egyetlen kőszénmedencéjének első magánbánya- társulása kezdte meg működését a múlt csütörtökön a Baranya megyei Szászváron. A magas fűtőértek ü mecseki feketeszén kitermelésére és értékesítésére szervezett Szászvári Bányatársulás Betéti Társaságot bevált külföldi mintát követve nagyrészt azok a vájárok, aknászok, bányamérnökök alakították meg, akik korábban a Mecseki Szénbányák Északi Bányaüzemében dolgoztak. A felszámolás alatt álló mecseki bányavállalat száznyolcvan éves múltú szászvári üzemének sorsáról a kormány korábban úgy döntött, hogy az önálló társasággá szervezhető, ám ha ez nem történik meg, be kell zárni. A szervezést a bányászokból, középvezetőkből és mérnökökből augusztusban megalakult Szászvár Bánya Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Kft. kezdte meg, amely szeptember 30-án bejegyzett betéti társaságnak is beltagja lett. A felszámolás alatt álló nagyvállalattal kötött szerződés értelmében a szászvári bányát a bt. bérleti jogviszony keretében működteti a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ — SZÉ- SZEK — jóváhagyásával. A Szászvári Banyatársulás a jó minőségű helyi feketeszenet a hozzá hasonlóknál olcsóbban, a lánckereskedelem lerövidítésével akarja értékesíteni,, s közvetlen rendeléseket is felvesz.
