Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-06 / 236. szám
PÉNZ. VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. október 6.. 5. oldal PH kezdőknek és profiknak A PN-Kalauz vendége A Kisosz vállalkozó elnöke Kári Jánossal, a Kisosz országos elnökével a megyei szervezet legutóbbi rendkívüli küldöttgyűlésén találkoztunk. Lapunkban annak idején beszámoltunk róla, hogy a Kisosz új megyei elnöksége, munkáltatói jogával élve, fölmondott a régi titkárnak, aki ezt nem akarja tudomásul venni, „ellentábort” próbál toborozni. (A személyi változás ellenére a szervezet megyei titkársága végzi a dolgát, segíti a kereskedőket, vendéglősöket, bár még új titkárt nem neveztek ki a régi helyére.) Az ezzel az üggyel is foglalkozó tanácskozás után magától adódott az elnökhöz intézendő kérdés: — A rendszerváltással válságba kerültek az előző rezsimben létrehozott érdekvédelmi szervezetek? — Az elmúlt évtizedekben a Kisosz úgy tevékenykedett, mint a Belkereskedelmi Minisztérium kihelyezett egysége. Közismert dolog, hogy aki vállalkozóféle ember volt, próbált lenni, gyanús elemnek számított, másodrendű állampolgár volt. A kereskedő szó elé biggyesztett „kis” jelzővel azt kívánták kifejezésre juttatni, hogy amit ezek csinálnak, az afféle megtűrt tevékenység, és valójában a nagyvállalatok az igaziak. Nos, a Kisosz-vezetőket is a párt „delegálta”, ezért aztán a rendszerváltás után, amikor a legtöbb területi szervezetnél a kereskedők, vendéglősök saját kezükbe vették az ügyeik intézését, személyi változások is történtek, mint itt, Bács- Kiskun megyében. — A régi jogosítványok mennyit érnek most, az új rendszerben? — Sajnos, az 1990-es vállalkozói törvény, szerintünk, kissé szabadosra sikerült. Úgyszólván bárki vállalkozhat mindenre, akár meg• Kári János: — A Kisosz-vezető- ket is a párt „delegálta” (Fotó: Straszer András) van a kellő szakképzettsége, akár nincs. így a régi jogosítványunk, mely szerint a Kisosz egyetértő véleménye nélkül senki sem kaphatott működési engedélyt, elveszett. Megszűnt nálunk a kereskedők, vendéglősök kötelező regisztrálása, bejegyzése. A nagy szabadság jóvoltából sok olyan elem is bekerült köreinkbe, akiket nem szívesen látunk. Olyanok, akik eleve szélhámosságra alapozzák az üzleti sikerüket. A vállalkozói igazolványt az önkormányzat adja ki, az ő feladata lenne az ellenőrzés, hogy rendben van-e a telephely stb., de nem tesz eleget ennek a kötelezettségének. — Az úgyszólván már minden településen látható nemzetközi perzsavásár, a zugkereskedők, orgazdák ügye közelebb jutott-e már a rendezéshez? — A jelenség nagyon zavarja a becsületes adófizető kereskedők munkáját. Sajnos, az intézkedésre illetékes szervek cselekvés helyett csak egymásra mutogatnak: a BelKecskeméten, a Piarista Gimnáziumban érettségizett Kári János, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének elnöke. Nagyapja kereskedő, édesapja vendéglős — az államosítás után esztergályos — volt, ezért aztán jeles érettségije, sikeres fölvételije ellenére sem vették föl a vendéglátó-ipari főiskolára. Tanuljon ki egy alapszakmát — tanácsolták neki, s szót fogadott: felszolgálótanulónak állt. Egy év elvégzése után ismét fölvételizett és ekkor már bebocsáttatást nyert a főiskola esti tagozatára. Egyszerre járt a pincériskolába, a főiskolára és a hivatásos gépjárművezetők tanfolyamára. Emellett a Csepel Autó NB l-es csapatában kosarazott a vecsési fiatalember, akit azután már a kétéves katonaidő letöltése sem tudott meggátolni a főiskola elvégzésében. Pályafutását a Hun- garHotelsnél kezdte, aztán a vecsési házukban működő állami vendéglőt vezette, majd a vendéglátó vállalat ceglédi igazgatóságát irányította. Vezérigazgató-helyettes is volt a cégnél két évig, de mivel „látott”, jobbnak gondolta búcsút mondani a magas beosztásnak. Ismét otthon fogott munkába: az államosított, majd visszakapott helyiségekben vendéglőt nyitott, amelyet ma is vezet. Emellett a fővárosban ételbárja, fagylaltozója, pezsgőbárja van. Felesége illatszerekkel, fodrászkellékekkel, divatárukkal kereskedik, szintén Budapesten. Kári Jánost tavaly — amikor a rendszerváltás hullámai a Kisoszt is elérték — megválasztották a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége elnökének. ügyminisztérium a Vám- és Pénzügyőrségre, az önkormányzatokra, ez utóbbiak a fogyasztasvédel- mi felügyeletre és így tovább. Egységes fellépésükkel lehetne rendet teremteni. Helytelenítem, hogy a kormány ezeknek az úgynevezett kágéestépiacoknak a megtűrésével gyakorol szociálpolitikát, mondván, hadd vegye meg, amit akar ott a kisnyugdíjas. A húszmilliárd forintra taksált kieső adóbevétellel nem hajlandók foglalkozni az illetékesek. A lakosság egy része pedig valóban szívesen megveszi — olcsóbban — a bóvlikat. — A kamarákról szóló törvény, amennyiben elkészülne, segítene a Kisosz gondjain? — Föltétlenül. Mi már a legutóbbi országos közgyűlés döntése alapján előre bejegyeztettük magunkat Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarájaként. A Kisosz elnevezést is meghagytuk zárójelben, tekintettel arra, hogy 1947 óta létezik. Sajnosba kamarai törvény igen lassan látszik megszületni, az érdekvédelmi szervezetek nagy vitákat folytatnak a kormány illetékeseivel ez ügyben. Mindenesetre mi készen állunk arra, hogy akár az Iposszal közösen hozzuk létre a majdani nagy kamaráktól független kamaránkat, hiszen mások a problémái az egyéni kisvállalkozónak, mint egy részvénytársaságnak. Ha kamara leszünk, mindenki számára kötelező lesz a belépés, a vállalkozása regjszt- ráltatása. A társas vállalkozások, kft.-k stb. maradnak a cégbíróságnál, mi az egyéni vállalkozókat fogadjuk a kamarában. — Mik most a Kisosz legsürgetőbb feladatai? — A zugkereskedelem visszaszorítása elsőrendű fontosságú, megtörése miatt okkal zúgolódnak a tisztességesen adózó vállalkozók. Szeretnénk a kamarai törvény kimunkálásában érdemben részt venni. A többi nagy érdekképviseleti szervezettel együtt arra törekszünk, hogy a gazdasági törvények előkészítésebe jobban vonjanak be bennünket. Jelenleg akkor kérdeznek bennünket, amikor már kész a tervezet. Nyugaton ez forditva van: a kamarákat, erdekképviselete- ket megkérdezi a kormány, szerintük milyen törvényekre lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaság a kívánt irányba fejlődjék, s csak válaszuk után kezdődik a törvényalkotó munka. Ezt akarjuk mi is elérni. Sajnos, az Országgyűlésben a humán szféra van túlsúlyban. A sürgős gazdasági törvénykezés ezért szorult háttérbe. Fontos lenne, hogy több vállalkozó kerüljön be a parlamentbe és a helyi önkormányzatokba is, hogy erőteljesebben hallathassuk a hangunkat — mondotta Kári János vállalkozó, a Kisosz országos elnöke. — a. tóth — Csökkent az élelmiszergazdaság teljesítménye A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett jelentése szerint az idei év első fél evében mind a mezőgazdaság, mind az erdőgazdálkodás, továbbá az élelmiszer-ipar teljesítménye egyaránt csökkent. Az elmúlt évek aszálykárai és az értékesítés alacsony árszintje a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetek közül igen sokat csődbe vagy csődközeli helyzetbe juttatott. Az év első felében a művelésből kivont területek aránya emelkedett. Az ország szántóterülete 6 ezer hektárral kevesebb, mint 1991- ben. A szántóterületnek 93 százalékát vetették be, s 329 ezer hektár maradt vetetlenül. A tavaszi árpa és a zab kivételével valamennyi növényfaj vetésterülete zsugorodott. Tovább csökkent az állatállomány, s “»vei kevesebb az anyaállat, a közeljövőben nem lehet állománynövekedésre számítani. Az élelmiszeripar teljesítménye az idén 15 százalékkal elmaradt a tavalyi év első fél ó-vétől. A termelési volumen növelésére csak a növényolaj-, az ásvány-, szikvíz- és uditóital-ipar, valamint a söripar volt képes. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar folyó áron számított exportja egy év alatt 27 százalékkal növekedett. Az exportszerkezet módosult: a mezőgazdasági termékek és élő állatok kivitele több mint kétszeresére emelkedett, az élelmiszeriparé viszont csökkent. A mezőgazdaságban dolgozók száma 33 százalékkal, az élelmiszeriparban dolgozóké 10 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A szervezeti struktúra átalakulása tovább folytatódott. A szövetkezetek, a vállalatok és a részvénytársaságok számának mérséklődése miatt 156 gazdálkodószervezettel kevesebbet regisztráltak a félév végén, mint tavaly december 31-én. Az ágazat pénzügyi helyzete az elmúlt évhez képest tovább romlott. Ezt jelzi, hogy a gazdálkodó- szervezetek csaknem 10 százaléka csődbe került vagy felszámolási eljárás alá vonták. Csődeljárás az első fél évben 291 mezőgazdasági üzem ellen indult és 41 szervezet felszámolása kezdődött meg. Támogatás almatermékekre és szaporítóanyagra Alma és almából készült termékek exportjára és a szarvasmarha-szaporítóanyag központi tárolására nyújt többlettámogatást az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság. Az étkezési alma exportjára — amennyiben a telephelyi nettó ár legalább 15 ezer forint tonnánként — a támogatás 2000 forint, ipari léalmára 7500 forintos telephelyi ár esetén 1300 forint tonnánként. Az almasűrítmény után a tízszeres ipari léalma- mennyiségnek megfelelő támogatás jár. A támogatás a kiszállítást követően ez év végéig igényelhető. A hazai szarvasmarha-állomány genetikai tisztaságának megőrzése érdekében a bizottság egyszeri alkalommal, legföljebb 15 millió forint, visszafizetendő támogatást nyújt szarvasmarha- szaporítóanyagok központi, biztonságos tárolására. A támogatást az Országos Mesterséges Termékenyítő Vállalaton keresztül lehet kérni, visszafizetni pedig öt év alatt kell, mégpedig 1993-tól, évi két részletben. HÚSZMILLIÓ FORINT ALAPTŐKÉVEL Alapítvány vállalkozásfejlesztésre A tulajdoni formák változásával új, jelentős réteg van kialakulóban Magyarországon. A kis- és középvállalkozók fontos szerepet töltenek, tölthetnek be a piacgazdaságban, ám fejlődésükhöz, megerősödésükhöz bizonyos segítségre nélkülözhetetlenül szükségük van. Ezért hozta létre a megyei közgyűlés a Bács- Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, amelynek célja, hogy támogassa a vállalkozásokat az ötlet megszületésétől az üzleti terv és hitelkérelem összeállításán túl a hitelgarancia biztosításáig, segítsen a partner- közvetítésben, lássa el információkkal a hozzá fordulókat. Az alapítvány létrehoz egy vállalkozási központot, amely — mintegy az országos hálózat részeként — szolgaltatásaival, támogatási rendszerével, a pályázati lehetőségek kihasználásával előmozdítja a megyére jellemző vagy éppen hiányzó tevékenységi ágak megerősödését, és hozzájárul a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez is. A központ mellett a nagyobb városokban alközpontok, a vonzáskörzetbe tartozó településeken csoportok működnek majd. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ajánlása szerint 20 millió forint szükséges az induláshoz, s ennek a tőkének a felét alapítványként ők maguk le is teszik. A másik 10 milliót a megyei alapítványhoz csatlakozók adják. Eddig 26 szervezet jelezte alapító szándékát — összesen több mint 3 millió forinttal, s többen határozottan kifejezték csatlakozási szándékukat. Ám az ez évi Phare-támogatás elnyerése miatt szükséges volt, hogy az alapítvány szeptemberben létrejöjjön, ezért a hiányzó összeget, alapítóként, a megyei önkormányzat biztosította. A 26, külön nem említett alapító Alapítók: Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásszervezési Alapítvány Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara Bács-Kiskun Megyei Iparszövetség BÁCS-ÁG Kft. Protektor Kft., Kalocsa Kalocsa Város Önkormányzata Páhi Község Önkormányzata Kunpeszér Község Önkormányzata Kiskunmajsa Város Önkormányzata Zsana Község Önkormányzata Harta Nagyközség Önkormányzata Bácsalmás Város Önkormányzata Kerekegyháza Nagyközség Önkormányzata Gara Község Önkormányzata Bácsbokod Nagyközség Önkormányzata Kecel Nagyközség Önkormányzata Bugac Nagyközség Önkormányzata Katymár Község Önkormányzata Bátmonostor Község Önkormányzata Apostag Község Önkormányzata Nyárlőrinc Község Önkormányzata Bács-Kiskun Megyei Takarékszövetkezeti Szövetség Nemesnádudvar Község Önkormányzata Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület Szeko Kft. OTP Rt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Összeg (E Ft) 2000 100 30 30 10 1500 10 10 10 10 43 30 60 10 10 100 40 27 10 20 10 220 10 10 10 300 Milyenek vagyunk? Natfok Továbbra is rossz a cégek helyzete minden méretkategóriában. Az év elejéhez képest azonban ellenkezően alakult a kis és közepes, valamint a nagy cégek sorsa. A kicsik és közepesek, amelyek szinte mélypontról indították az évet, most kisebb mértékben jeleznek romlást, a nagyvállalatok ugyanakkor most panaszkodnak a legnagyobb arányban nehéz helyzetükről. Körükben 2 százalékra apadt a jó helyzetűek aránya és 57 százalékra duzzadt a rossz helyzetűeké, ami a KÓ- PINTDATORG felméréseinek történetében abszolút mélypont. Nem tűnik ugyanakkor kilátástalannak ez a rossz helyzet, féléves prognózisukban a nagyvállalatok egy része már javulásban reménykedik. A kis és közepes cégek összességében stagnálást vetítenek előre. A rossz helyzet hátterében a A ccgck véleménye saját helyzetükről Közepesek 1990 Július Kicsik 1991 július 1992 július Osztrák hulladék Magyarországnak ? Egy osztrák cég, a felső-ausztriai műanyag hulladékot, az újrafeldolgozás Ígéretével Burgenlandba és Magyarországra szállítja, ahol is a valójában újrafeldolgozásra alkalmatlan anyag súlyosan veszélyezteti a környezetet. A Wallner-cég ellen a Greenpeace nemzet közi környc- zctvédclmi szervezet feljelentést tett, az ügy teljes kivizsgálását kérve. Az MTI tudósítójának eljuttatott közleményében a környezetvédők arról is beszámolnak, hogy megtalálták Wallnerék magyarországi partnerét: a hulladékot egy nagycenki gazdaságnál tárolják. Stockholm— Hamburg: 4 óra A tervek szerint 2010-rc alig több, mint4óraleszazutazásiidőStockholm cs Hamburg között jelentette be Stig Larsson, a svéd vasutak vezérigazgatója, a hét elején Koppenhágában a dán és német vasutak igazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatón. A három vasúttársaság előrejelzése szerint várhatóan Skandinávia és Németország közölt az utasok száma addig a jelenleg évi I millióról 7 millióra emelkedik majd. Az új vasút vonal egy majdan megépítendő alagútban haladna a tenger alatt. Harc az adócsalók ellen Olaszországnak olyan „hadi kabinetre” van szüksége, amelyik harcot hirdet az adócsalók ellen, áltekinthetővé teszi az adódzsungelt, és megakadályozza, hogy az államot évente harmincezer-milliárd lírával (kb. 30 milliárd dollárraljkárosítsákmeg jelentette ki Bruno Trentin, a baloldali irányzatú, többségében kommunista Olasz Általános Szak szervezeti Szövetségied Ljfőtitkára. Trcntinszerintje- lenleg „két Olaszország" létezik: az adók által présbe fogott bérből élőké, és a szelvényvagdosóké. akik anélkül, hogy bármit isdolgoznának évente, reális áron számítva, 7-8 százalékkal többet vághatnak zsebre. Nemzetközi pénzmosók Egyre veszélyesebbek a nemzetközi pénzmosószervezetek, és félő, hogy amennyiben továbbra iscllenörizhetel- lenek maradnak, esetleg a világ teljes pénzügyi rendszerét aláássák jelentette bea kábítószer-forgalmazásból és hasonlókból eredő fekete jövedelmek tisztára mosásának körülményeit tanulmányozó nemzetközi szervezet vezetője a Strasbourg) nemzetközi konferencián. Thomas Sherman azt is elmondta, hogy csak a kábítószerek forgalmazásából eredően évente mintegy 300milliárd dollárt mosnak tisztára különböző szervezetek, és egyre növekszik az illegális fegyvereladásokból, illetve a tiltott kereskedelmű termékek elefántcsont, állatbőrök forgalmazásából származó pénzek mennyisége is. * rr Uregyezmény Megegyezett az amerikai McDonnell Douglas repülőgépgyártó vállalat és az. orosz akadémia szakintézete abban, hogy együttműködik egy sor ür- tcchnologiai kutatási tervezet végrehajtásában jelentette az amerikai AP-DJ gazdasági hírügynökség. A McDonnell Douglas közlése szerint a megállapodás része annaka kezdeményezésnek, amelyik ben azorosz szak értelmet vizsgálják és használja k föl a gépipar, a matematika, az űrkutatás és az űrhajók kiszolgálásának terén. Az orosz akadémia viszont a nyugati űripar üzleti gyakorlatába kíván betekintést nyerni, illetőleg lehetőség szerint növelni részvételét a nemzetközi űrkutatásban. Új atomerőmű Kínában Befejeződött a Taja-öbölbe telepített kínai atomerőmű építése és berendezése. A szakemberek megkezdték a mák- torok tesztelését, arról azonban nincs értesülés, hogy a Hongkong közelében fekvő létesítmény mikor kezdi meg a tényleges működést. Kínai források szerint korábban úgy tervezték, hogy az erőmű két 900 megawatt teljesítményű reaktora közül legalább az egyiket még az idén munkába állítják, ám az alapok építésénél elkövetett hiba miatt késett az építkezés. A kubai blokád mérlege Az Egyesült Államok Kubával szemben alkalmazott mintegy három évtizedes gazdasági, pénzügyi embargója 28 milliárd 680 millió dollár közvetlen veszteséget okozott a szigetországnak számolták ki a havannai gazdasági kutatóintézet szakemberei. Tanulmányuk szerint ehhez az összeghez még egymilliárd 216 millió dollar járul, mint a kubai szóhasználattal élve „blokád” miatti közvetett kár. Rossi 0 Közepes □ J6 V Szerkeszti: Váczi Tamás továbbra is csökkenő, illetve stagnáló termelés áll, párosulva a rendkívül alacsony rendelésállománnyal. Az előző negyedévhez képest azonban már nem süllyedt tovább a termelés szintje, a következő hónapokban pedig némi élénkülésre számít a cégek egyharmada minden méretkategóriában.
