Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. október 28., 5. oldal A tompái plébános köszöntése • Bakos Ottó plébános balra és Sümegi János képviselő az új palásttal. Tompa katolikus lelkésze, Ba­kos Ottó októberben töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból köszöntötte őt a község képviselő­testülete, és megajándékozta egy fekete palásttal. A plébános úr hivatalában fo­gadta az önkormányzat küldöttsé­gét: Káposzta József jegyzőt, Hor­váth Györgyné, Kmetovics Zsu­zsanna és Sümegi János képviselő­ket. Meghatottan, örömmel vette a köszöntő szavakat, az ajándékot. A születésnapi megemlékezés beszélgetéssel folytatódott. Ennek során megkértem az ünnepeltet, beszéljen arról, honnan indult el az életúton. — Zala megye egyik falujában, Nagykapornakon születtem 1922- ben. A szüleim nyolc-tíz holdon gazdálkodtak. Hatan voltunk test­vérek, igen szerény körülmények között éltünk. — Milyen hatásokra választotta a papi hivatást? os — A szüleim mélyen vallásos emberek voltak, minket, gyerme­keket is így neveltek. A falunkban a jezsuitáknak volt rendháza, az elemi iskolát is ők tartották fenn, tehát ott is vallásos nevelést kap­tam. Szívesen ministráltam a templomban. Mivel jó tanuló vol­tam, a jezsuiták támogatásával gimnáziumba kerültem, amelyet Kalocsán és Pécsett végeztem, majd Kalocsán, a papi szemináriu­mon folytattam tanulmányaimat. 1947. június 15-én szenteltek pap­Bátmonostort és Szeremlét Sá- rossy László monostori polgármes­ter képviseli a megyegyűlésben. A közel kétéves munkáról a napok­ban számolt be a képviselő úr azzal, hogy támogatást nyerjen az érintett képviselő-testületektől további te­vékenységéhez. Mindösszesen csak háromszor hiányzott igazoltan a közgyűlésről Sárossy úr, viszont 12- szer szólt hozzá a napirendi pon­tokhoz. Többek között szorgal­mazta a helyi önvédelmi szerveze­tek jogi helyzetének tisztázását, a Baja környéki települések ivóvíz- ellátásának megoldását az önkor­mányzatok alkalmazásában lévő állatorvosok helyzetének átvilágítá­sát és a tisztiorvosi és népegészség­ügyi szolgálat közegészségügyi ellenőrzési tevékenység egységessé tételét. A képviselő úr beszámolóját fa­lujában egyhangúlag elfogadták és arra biztatták polgármesterüket, hogy a gazdasági és költségvetési bizottságban, melynek tagja, de a megyei közgyűlésben is szorgal­mazza a kistelepülések erősebb képviseletét. Bár működnek az egy­kori városkörnyéki bizottságokból kinőtt különböző társulások, me­lyek elsősorban a közigazgatás gya­pá, rá egy hétre a szülőfalumban tartottam az első szentmisét. A szüleim örültek annak, hogy pap lettem. — Milyen fiatalkori élményeket őriz ? — A jezsuiták vasárnaponként átengedték a templomkertet a gye­rekeknek, litánia előtt és után jó­kat játszottunk ott. Én később is szerettem a mozgást, szívesen és jól sportoltam. Ha nem lehettem vol­na pap, valószínű, hogy a testneve­lő tanári pályát választom. Ked­veltem a könyveket. Első nagy ol­vasási élményem — még elemista koromban — a szentségimádási füzet volt. Gimnáziumi és szemi­náriumi éveim alatt is sokat olvas­tam főleg Gárdonyi Géza, Kodo- lányi János és Franz Werfel regé­nyeit. Ezek is erősítették azon el­határozásomat, hogy pap leszek. — Az ország mely tájain szolgál­ta az egyházat? — Csak itt, Bács-Kiskun megye déli részén, de több faluban. A fel­szentelés után Nemesnádudvaron, utána Miskén, Nagybaracskán, Madarason, Tompán, a Jánoshal­mához tartozó Kecskésen, Csá­szártöltésen és 1975-től ismét Tompán. — Es hogyan tovább? — Ha az egészségi állapotom engedi, 75 éves koromig gyakoro­lom a hivatásom, utána csendes elvonultságban szeretném tölteni napjaimat. Hogy hol, azt még nem tudom. K. B. korlati kérdéseivel foglalkoznak, mégis sok függ attól, hogy a megye miképpen fogja pártját a régió tele­püléseinek. Elismeréssel szóltak a monostoriak arról is, hogy ma már nem kell évekig várni arra, hogy a megyei vezetők meglátogassák a te­lepüléseket, és ez is jó dolog, hogy a megyei apparátus azonnal reagál a polgármesteri hivatal szakmai fel­vetésére. Minden esetre nagyobb el­lenőrzési jogot kellene biztosítani a megyének, mert az önkormányza­tok jelenleg minden kontroll nélkül tevékenykednek és ez sokszor prob­lémát jelent egy-egy nagyobb fel­adat kitűzésekor, a gazdasági háttér megteremtésében. A most működő belső ellenőrzési rendszer, és az Ál­lami Számvevőszék vizsgálatai koncepcionálisan nem elég hatéko­nyak. Kérdésekre válaszolva Sáros­sy úr elmondta, hogy a sokrétű me­gyei feladatok közül fontosnak tartja, hogy régiónknak minél több nemzetközi kapcsolata legyen, me­lyek visszahatnak a gazdaságra és reméli, hogy a ’96-os világkiállítás­ból fontos szerep jut megyénknek is. Mindezt úgy kell megszervezni, hogy a feladatmegvalósítás ne sért­se a megye által képviselt egyetlen község vagy város érdekét. MÉG A NÉV SEM VÁLTOZOTT Átalakult a dávodi szövetkezet Azt még nem tudni: október 22. piros betűs napja lesz-e a dávodi- aknak, az viszont már biztos, hogy ezen a napon döntöttek a téesz- tagok átalakulásukról. Korábban csupán 32-en váltak ki a szövetkezetből, de közülük nyolccal nem sikerült megegyezni — az ő ügyükben valószínűleg bí­róság hoz majd döntést. Ennek megfelelően 746-an voltak jogosul­tak megjelenni a csütörtöki alaku­ló közgyűlésen. A 176 nyugdíjassal együtt 407-en írták alá a jelenléti ívet, mely biztosította a határozat- képességet. Először az új alapszabály került terítékre, melyet néhány módosító indítvány után elfogadtak. Gya­korlatilag nem változott meg az immáron új cég neve sem: maradt az Augusztus 20. Mezőgazdasági Szövetkezet elnevezés. A kezdéstől számítva alig két óra elteltével az emberek már az urnák előtt sorakoztak, hogy lead­ják voksukat a tiszségviselők sze­mélyére. Hogy mennyire komo­lyan gondolták ezt az aktust, azt a helyszínen felállított stencilgép is bizonyítja — felkészültek minden eshetőségre. Egy óra tájára sikerült össze­számlálni a szavazatokat, amelyek sportnyelven szólva — a papír­formát tükrözték. Az igazgatóság és egyben a szövetkezet elnökének Csala Imrét, mig tagjainak Bőte Bélát, Frányó Józsefet, Mojzes Fe­rencet, Simon Györgynét, Kontai Jánost és Janotka Józsefet válasz­tották ötéves időtartamra. A fel­ügyelőbizottság elnökeként Hetyei Ferenc kapott bizalmat. Csala Imrét hat évvel ezelőtt vá­lasztotta meg a tagság, tehát nem lesz neki új ez a pozíció. Ez idő alatt a dávodi téesz a legjobbak közé küzdötte fel magát, az embe­rek többsége a körülményekhez képest, elégedett. A köszönő szavakon túl Csala* úr elmondotta: bízik abban, hogy a szövetkezésben rejlik akkora erő, ami előreviszi a szekeret. Csak be­csülettel és tisztességgel dolgozók­ra van, és lesz szükség, hiszen az utolsó szögig minden tulajdon ne­vesítve van és most, ezután még inkább fontos, hogy megőrizzék azt, ami az övék. S. G. Japán tanárok Halason Az elmúlt hétvégén a japán kor­mány megbízásából, M. Koretoshi Kadena vezetésével, országuk mű­velődési minisztériumának 22 tagú tanulmányi csoportja háromnapos szakmai látogatásra Kiskunhalas­ra érkezett. Az első napon fogadták a ven­dégeket a város vezetői, majd más­nap különböző helyi oktatási in­tézményeket látogattak meg. A Kertvárosi Általános Iskolában az első osztályosok anyanyelvi óráján a Zsolnay-módszer gyakor­lati alkalmazását tanulmányozták, majd a néptáncfoglalkozást tekin­tették meg. A Szűts József Általá­nos Iskolában a negyedik osztá­lyosok énekóráján a Kodály taní­tási módszer különösen lekötötte a vendégek figyelmét. Az általános művelődési központban egy látvá­nyos tornabemutatót néztek meg. A neves japán oktatási szak­emberek megkülönböztetett ér­deklődést mutattak a magyar alap­fokú felnőttoktatás iránt. Erről a témáról és a helyi tapasztalatokról Mester Sándor, a Felsővárosi Álta­lános Iskola tanár-szociológusa tá­jékoztatta a csoportot. Dr. Gszel- mann Ádám helyi önkormányzati képviselő a magyar oktatásügy irá­nyításáról és a városi sajátossá­gokról beszélt. Kedves színfoltja volt a találko­zónak, amikor M. Koretoshi Ka­den csoportvezető átadta Molnár Nándor városi oktatási főelőadó­nak a japán gyerekek ajándéka­ként küldött rajzokat azzal a ké­réssel, hogy azokat kiállítás formá­jában mutassák be a halasi gyere­keknek. A harmadik napon a küldöttség tagjai a halasi Pető Intézetbe láto­gattak el, majd megismerkedtek a város nevezetességeivel. Fáber Erzsébet 50% kedvezmény; plusz: A CSÉB-M-MEL AMERIKÁBA! 11 aranyéremnek örülhettünk Barcelonában, 11 szerencsés ügyfelünk 11 napos utazásra indulhat Atlantába, a 96-os olimpia városába, ha az olimpiától karácso­nyig tartó akciónk során régi CSEB-jét CSEB-M-re váltja, és CSÉB-M-je az átkötés után legalább egy évig érvényes marad. A sorsolás időpontját később közöljük. JUTALOM A BIZTONSÁGHOZ! 999 @ _______________A NEMZETKÖZI CSALÁDTAG B átmonostor a megyerendszer mellett KÁBELTÉVÉÜGY HALASON Kikötések a bekötés után • Vezeték vezeték hátán a Kertvárosban. A kábeltévével még csak zsúfolódott a légkör. Miután a kertvárosi Tóth János és Nemzetőr utcák lakóinak ko­rábbi önálló kábeltévés törekvései meghiúsultak, az érintettek jobb híján a Településszolgáltatási Ön- kormányzati Vállalathoz (közis­merten kommunális^ fordultak igényeik kielégítése végett. A kivi­telező, a szegedi Managers Kft. — sorházról lévén szó — lakáson­ként 3700 forintos árat kért a be­kötésért. Az előzetes befizetések után még 91 őszén ígéretet kaptak a lakók, hogy karácsonykor már egy tucat műholdas csatorna közül válogathatnak. Nos, azóta már húsvét is elmúlt, sőt az új kenyeret is megszegtük, mígnem szeptember 27-én ismét terítékre került a ká­beltévé ügye. Tóth Attila, a sorház egyik lakója így emlékszik vissza a történtekre. — Szeptember 27-én vasárnap délután egy szerelő csengetett be hozzánk. Hozta a csatlakozóká­belt, valamint a szerződést és kö­zölte, hogy mostantól nézhetjük a műholdas adásokat. Nagy megle­petésemre 8900 forint szerepelt be­kötési költségként az elém rakott szerződésben. A készséges szakem­ber közölte, amennyiben szeptem­ber 30-áig befizetjük a hátralévő 7050 forintot, úgy kedvezmény­ként eltekintenek az október havi karbantartási díjtól. (120 forint- F. J.) — Kifizette a kért összeget ? — Bementem a kommunális­hoz, ahol egy nő kioktatott, amennyiben nem fizetek, kikötik a kábelt. így hát — némi vita után — én kifizettem a megállapodott összeg Jobb mint kétszeresét. — Es a többiek? Fizettek vagy tőlük tényleg kikötötték a kábelt? — Ezt még nem lehet tudni, ugyanis a kommunális, gondolom, látva a felháborodást, nagylelkű ajánlatot tett a lakók felé azzal, hogy kéthavi részletfizetési kedvez­ményt adott. — Ezek szerint az ügy lerendező­dött. — Nem egészen, ha az új, emelt árat el is fogadjuk, a módszer — az', hogy élozetesén nem tájékoz­tattak az áremelkedésről, és hogy kész tények elé állítottak bennün­ket — erősen kifogásolható. Ma­napság egy szolgáltatóvállalat nem viselkedhet így. — Miért változott a bekötés költsége? — kérdeztem Kovács Józseftől, a Településszolgálati Önkormányzati Vállalat igazga­tójától. — Az akkori kivitelező, a Ma­nagers Kft. a többlakásos tömb­házra érvényes árat ajánlotta a sorházak lakóinak. Nyilvánvaló, hogy súlyos tévedésüket, miután sorozatos határidőcsúszásért szer­ződést bontottunk, velük, nekünk kellett korrigálni. — Hány családot érintett az ár­emelés? — Több száz lakásról van szó.-— Es miért nem tájékoztatták az árváltozásról a lakókat? — Valóban illett volna tájékoz­tatni őket az új árról, ez a mi mu­lasztásunk. Viszont nem kénysze­rítünk senkit sem a szerződéskö­tésre. Aki eláll a szerződéskötéstől, annak visszaadjuk az előleget ka­matostul. , Öti szerint maradt vfíl(Ht„a 3700 forintos költség akkor, ha a Managers Kft. végzi a bekötési munkálatokat? — Elképzelhető, bár pillanat­nyilag nemhogy a 3700 forint, de még a 8900 sem fedezi a kábeltévé bekötési költségeit. (Kép és szöveg: Ferincz János) A NŐI MEDDŐSÉG KUTATÓJA Elodázná a magzatvédelmi törvény meghozatalát Dr. Godó György Békés megyé­ből származik, pályakezdőként a kalocsai kórházban tölt néhány évet, majd pályázat útján a szegedi klinikára kerül. Itt 7 évig tanárse­gédként, 6 évig adjunktusként, 5 esz­tendeig egyetemi docensként műkö­dik. 1980-ban megvédi kandidátusi értekezését, majd 1991-ben meg­szerzi az orvostudományok doktora címet is. Tudományos munkája kö­zéppontjában a női meddőség vizs­gálata és kezelése áll. Ennek révén tagja lesz több nemzetközi tudomá­nyos szervezetnek, egyebek között az amerikai és brit fertilitási társa­ságnak és az Európai Humán Rep­rodukciós Társaságnak. Egyetemi pályafutása során előbb ösztöndí­jasként, majd regisztrált orvosként több évet tölt norfolki, cambridge-i és londoni tudományos intézetek­ben, kórházakban. Május elseje óta a Bács-Kiskun megyei kórház szülé­szeti-nőgyógyászati osztályának ve­zető főorvosa. —Főorvos úr, önt, nyilván tehetsé­gének és szorgalmának köszönhető­en , de mégiscsak — mondhatni—el­kényeztette eddig a szakma. Olyan hazai és külföldi tudományos köz­pontokban dolgozhatott, amely való­színűleg minden ambiciózus orvos ál­mainak netovábbja. Mindezek után hogyan kötött ki éppen Kecskemé­ten? — Először is hivtak. Másodszor, mindig is voltak ambícióim egy na­gyobb szülészeti-nőgyógyászati in­tézmény vezetésére. Márpedig a kecskeméti osztály, a lajosmizsei és a szabadszállási kihelyezett részleggel együtt, az ágyszámot és a betegfor­galmat tekintve megközelíti a klini­kai nagyságrendet. S mivel oktató­osztályról van szó, a tanári munká­tól sem kel lett elszakadnom. Úgy vé­lem tehát, itt alapjában véve adottak azok a körülmények, amelyekre • Dr. Godó György: Minden nyolcadik házasság gyermektelen. (Galambos Sándor felvétele) építve a további szakmai elképzelé­seimet meg tudom valósítani. — Mik ezek az elképzelések ? — Miután én eddigi tudományos és szakmai munkám során a női med­dőséggel foglalkoztam — korántsem öncélúan, minden nyolcadik házas­ság gyermektelen! —, szeretnék ki­építeni Kecskeméten egy meddőség­vizsgáló centrumot. Ez a központ nemcsak megyei, hanem regionális, bizonyos tekintetben országos fel­adatokat is ellátna. Erre vonatkozó terveimet már be is nyújtottam a kór­ház vezetőségének. De ismerve az anyagi lehetőségeket, Gyermekáldá­sok névvel létrehoztam egy alapít­ványt is, nemrég történt meg a bírósá­gi bejegyzése. Az alapítványhoz befo­lyó összeget a meddőségvizsgálatok­ra fordítanánk. — Nem véletlenül hangsúlyozta te­hát kicsivel korábban: Kecskeméten alapjában véve adottak az elképzelé­sei megvalósításához szükséges kö­rülmények . .. — Igazságtalan összehasonlítás lenne az itteni adottságokat például a klinikáéhoz mérni. Más megyei kórházakhoz képest viszont kifeje­zetten magas színvonalú ellátásra nyílik lehetőség, különösen egyes részterületeken. Ilyen egyebek kö­zött az ultrahang-diagnosztika és az endoszkópia.- Visszakanyarodva az ön speci­ális szakterületéhez, mint a női med­dőség okait, kezelhetőségét kutató orvosnak, sajátos véleménye lehet az abortuszról... — Korszerű magzatvédelmi tör­vény nem képzelhető el anélkül, hogy ne lenne egy vele azonos szin- vonaló fogamzásgátlási kultúra, s egy komplex, országos meddőség­kezelő program. A három dolog között, szerintem, még sorrendisé­get sem lehet megállapítani, annyi­ra összefüggnek. Ahol mindezek adottak, sokkal könnyebb kon­szenzussal megoldani ezt a kérdést. Nálunk azonban, bármilyep válto­zatot fogadjon is el a parlament, túlságosan nagy lesz az a népcso­port, amelyik elégedetlen lesz a döntéssel. Én tehát kicsit el­odáznám a magzatvédelmi törvény meghozatalát. Ézt az alkalmat pe­dig szeretném felhasználni arra, hogy felajánljam: bárkivel készek vagyunk együttműködni a fiatalság családi életre való felkészítésében, az egészségügyi kultúra terjesztésé­ben. Az egész megyében persze nem tudnánk erre vállalkozni, de a szak­mai koncepciót letesszük az asztal­ra. Meggyőződésem, hogy a témára hasonlóan nagy súlyt fektető egy­házakkal is megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek szem előtt tartásával segíthetjük egymás munkáját. Amely munká­tól én, bevallom, nagyon komoly eredményeket várok. Szabó Klára

Next

/
Thumbnails
Contents