Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-27 / 253. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. október 27., 5. oldal PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Feltaláló és termékmenedzser Iványi János szabadalma talán soha nem volt annyira időszerű, mint mostanában. A lakótelepi lakások szinte kizárólag úgynevezett egycsöves rendszerben fűtenek, melyek automatikus szabályozása még nem megoldott. A sorozatos fűtésidíj - áremelésújra napirendre tűzte a lakók igényét, hogy saját otthonukban —: ha :f;jkell—lejjebb vegyék a fűtést, vagy ha éppen úgy szükséges, ■ (feljebb csavar- 1 ják. Az országban többfelé kísérlc- teztckennekmű- szaki megoldásával, de a jelentős költségeket és a technikai megoldás hátrányait nem sikerült mindenütt Hkiküszöbölni. vDunaúj városban lakásonként körülbelül negy- i6 venezoE..forintot fiiettek a lakók az egyem szaba- ■ íyozó beszereléséért. ‘ *™ A kecskeméti Iványi János olcsóbb megoldást talált; szabadalma ihánt egyre többen érdeklődnek manapság. c.e—-Hogyan jutott eszébe, hogy afü: SJ _____________________________ • Ivánvi János tés szabályozásának kérdésével foglalkozzon ? — A volt Dutép Vállalatnál dolgoztam, jelenleg a Duterm Kft. termékmenedzsere vagyok. A szóban forgó magánszabadalom kifejlesztése hosszú idő munkája volt. Ellentétben a nyugati tervezőkkel, nekem nem állt rendelkezésemre műszaki háttér. Az első mintapéldány elkészítéséig évek teltek el. Amikor a legutóbbi főtésidíj-emelés során az 1KTV illetékese arról nyilatkozott, hogy nem oldható mega lakótelepi lakások fűtésszabályozása, felkaptam a fejem. Hiszen pontosan itt, Kecskeméten dolgoztuk ki a szabadalmat! A Petőfi Népében már röviden bemutattuk ezt a berendezést. Tudjuk, hogy körülbelül egy óra alatt beszerelhető egy lakásba, s radiátoronként 6000 forintba kerül. Segítségével egyetlen kézmozdulattal szabályozható a hőmérséklet a lakásban 16— 26 fokig, illetve igény szerint egy-egy fűtőtest ki is iktatható.-— A szabadalom „premierje” Nagykőrösön volt—meséli Iványi úr -ahol kétlépcsőházban, harminclakásban szereltük be referenciaként a berendezést. Érdeklődnek még sok városból, de a legfőbb feltételt, a befektetés költségeit nem könnyen teremtik elő sehol. — Önnek e probléma megoldására is van ötlete ? Elgondolásom szerint a beszerelés költségeit nem egyedül a lakóknak, a fogyasztóknak kell állniuk. Lehetséges volna, hogy az önkormányzat mintegy megelőlegezze e költséget, s a fűtési díjba beépítve szedné be 5-7 év alatt. A fűtőmű fedezné a lépcsőházanként telepítendő fogyasztásmérőt. így nem csak szabályozható lenne a fűtés, hanem a fogyasztók annyit fizetnének, amennyi energiát elhasz- nálnak. Ezzel az IKTV elképzelése is megvalósulna. — Milyen stádiumban van az ötlet megvalósítása? — Országszerte több vállalkozás vásárolta meg a szabadalmat, és elkezdték a szervezőmunkát. Bán János JÚLIUSI—AUGUSZTUSI PILLANATKÉP Mérséklődött a termelés-visszaesés Az ipar termelési volumenindexe (1985. havi átlag=100,0) 120 110 100 90 80 70 60 50 Eredeti adatok Szezonálisan korrigált adatok 1989. január 1990. január 1991. január 1992. január Valamennyi fő ipari ágazat nyolchavi termelése elmaradt az egy évvel j azelőttitől, ezen belül azonban a júliusi —augusztusi visszaesés — az élelmi- :. szeripart kivéve — minden ágazatban kisebb volt az I. félévinél. (Ebben szerepe van annak is, hogy a múlt évben a termelés e két hónapban már nagyobb ütemben csökkent, mint az I. fél évben.) A termeléscsökkenés üteme az első félévihez képest jelentősen mérséklődött a vegyiparban, elsősorban abból adódóan, hogy az ágazat termelésének mintegy 40 százalékát kitevő kő- olajfcldolgozó ipar júliusban—augusztusban — az export bővítése révén — 25 százalékkal növelte termelését. A villamosenergia-ipar július—augusztusi termelése csaknem elérte az egy évvel korábbit, a kohászaton belül valamennyi szakágazatban mérsékeltebb volt a visszaesés az I. félévinél. A gépipari ágak közül legnagyobb mértékben a fémtömegcikkipar helyzete javult, a műszer- és a híradástechnikai iparban viszont — a kereslet további csökkenése folytán a júliusi augusztusi visszaesés nagyobb volt, mint az I. félévi. Az építőanyagiparban a betonelemgyártást és az üvegipart kivéve - valamennyi szakágazatban mérséklődött az utóbbi két hónapban a termelés csökkenése. Hasonló a helyzet a könnyűiparban, ahol a szakágazatok többségében kisebb vagy ugyanakkora, a bőr- és szőrmeiparban viszont jóval nagyobb volt a termelés visszaesése július augusztusban, mint az első fél évben. A papíripar termelése emelkedett. Az élelmiszeripar számos nagyobb ágazatában viszont júliusban —augusztusban fokozódott a termelés csökkenése. Az év első nyolc hónapjában továbbra is a gépipar és a kohászat termelése maradt el a legnagyobb mértékben az egy évvel azelőttitől, míg legkevésbé a villamosenergia- és az élelmiszeripar termelése esett vissza. (A KSH Tájékoztató 1992. augusztusi számából.) Kamara a kamarai törvényről A készülő kamarai törvényről tárgyalt a többi között a Dél-Magyarországi Gazdasági Kamara Bács- Kiskun Megyei Szekciójának elnöksége a közelmúltban tartott ülésén. Az érdekképviselet ma még jórészt szabályozatlan helyzetét rendező törvény várhatóan a jövő év első felében kerül az Országgyűlés elé, az előkészítő munka azonban már hónapok óta folyik. A törvény a társaságok és vállalkozások részére kötelező tagságot fog előírni a megyei keretekben szervezendő, közjogi státusszal felruházott kamarákban. A kamarák a törvény által előírt módon, a gazdaság önszerveződése érdekében, de egyúttal számos, ma még hatósági, illetve kormányzati funkció ellátására jönnek majd létre. A teljes gazdálkodói kört két vagy három közjogi kamara fogja lefedni, ezek egyikelesza Kereskedelmi és Iparkamara, amely a mostanitól eltérően nem foglalkozik majd tagjai közvetlen érdekképviseletével, mivel a gazdaság egészét fogja képviselni. A törvény a meglévő, önkéntes tagsággal szerveződött kamarákat nem fogja megszüntetni, a kamarai név használatát azonban korlátozni fogja, s a klasszikus kamarai jogosítványokkal csak az új szervezeteket fogja felruházni. A DmGK Bács-Kiskun megyei elnöksége úgy foglalt állást, hogy részt kíván venhi az új, közjogi kamara létrehozásában, tapasztalatait annak keretében kamatoztatja. Ez a változásán összhangban a MagyarGazda- sági Kamara területi alapon létrejött tagszervezeteinek célkitűzéseivel. Ugyanakkor kinyilvánította az elnökség, hogy a közvetlen — szakmák, ágazatok szerinti — érdekképviselet, a ma még kamaraként jegyzett szakmai szövetségek fennmaradása is kívánatos. CSŐDHULLÁM BACS-KISKUNBAN Lecke adósoknak és hitelezó'knek A közelmúltban jó néhány megyei vállalatot is utolért a csődhullám. — Bács-Kiskunban hány cég jutott erre a sorsra? Tapasztalataik alapján milyen tanácsokkal látná el az adósokat és a hitelezőket? — kérdeztük dr. Varga Miklóstól, a megyei bíróság gazdasági kollégiumának vezetőjétől. — Úgy tűnik, az idén életbe lépett csőd- és felszámolási törvényt egyelőre mindannyiunknak, a hitelezőknek, az adósoknak, de még nekünk, a jog alkalmazóinak is, tanulnunk kell. Épp az imént érkeztek egy hasonló ügyben tanácsért a megye egyik legnagyobb vállalatának képviselői. Esetük mindenképpen tanulságos. A cég jelenleg csődeljárás előtt áll, ám a kilencvennapos moratórium még érvényben van. Mindennek ellené-, re az egyik pénzintézet, amely egyben hitelező, a cég egyéb tartozásaiba időközben befolyt negyvenmilliós összeget se szó se beszéd, leemelte a vállalat számlájáról. Azért jöttek hozzánk konzultációra, hogy adjunk tippet, mit is tegyenek. Annál is inkább, mert a napokban jelentkező más hitelezőiket épp ebből az összegből szerették volna kifizetni. Az eljárást ugyan korai lenne minősítenem, de annyi azért kétségesnek tűnik, hogy a pénzintézet lépése jogos volt. A példával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy kialakulatlanok még * ezen a területen a játékszabályok. — Összesen hány ilyen ügy van a megyei bíróságon ? — Mostanáig 455 ilyen üggyel foglalkoztak munkatársaink, de ezek egy része már le is zárult. A 185 csődügyből 125 már megoldódott. Részben úgy, hogy egyezséget kötöttek a felek, de néhány esetben a csődügyből felszámolás lett. Mintegy 70 az élő csődügyek és 170 az élő felszámolási ügyek száma. A csődeljárások milyen arányban érintették a különféle gazdálkodó egységeket? — A listán 17 állami vállalat, 26 szövetkezet, 29 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 93 kft., 10 betéti társaság, 10 részvénytársaság és 7 gazdasági munkaközösség szerepel. Vagyis a csődhullám a legnagyobb számban a kft.-két tarolta. Nem marad ki a sorból az a kis számú (havonta 2-3) gazdálkodó szervezet sem, amely végelszámolás formájában, tehát jogutód nélkül kíván megszűnni. — Milyen arányban jön létre az adósok és a hitelezők között megegyezés? Meglepően nagy számban, az esetek háromnegyed részében. Az egyezségek azonban nem minden esetben jelentenek teljesítést is, ilyenkor a törvénynek megfelelően a felszámolási eljárás végül is megindul. Általános tapasztalat, hogy a legnagyobb hitelezők élükön az APEH- hel és a társadalombiztosítási igazgatósággal — nagyon készségesen állnak a tárgyalásokhoz. A kamatok elengedésével vagy az adósság átütemezésével az egyezség megkötésének pártján állnak. — „Tanulnivalót" említett. Milyen részletekre hívná fel a figyelmet ? Nagyon lényeges a rugalmasság, annak felmérése, meddig érdemes egy hitelezőnek elmenni annak reményében, hogy a pénzéhez, illetve követelése egy részéhez jusson. Ha ugyanis az egyezkezdés nem vezet eredményre, s a csődeljárás átfordul felszámolási eljárásba, akkor két év áll a bíróság rendelkezésére, hogy a felszámolási eljárás végére pontot tegyen. A törvény kielégítési sorrendjén az egyszerű hitelezők bizony a sor végére maradnak. Célszerű kisebb összeggel beérnií mint egy bizonytalan kimenetelű felszámolási eljárásba belemenni. Ami a gyakorlatöt3't>We‘-', ti, a kishitelezők (1 millió forint alatti összeggel) általában nem szenvednek hátrányt, az adós gazdasági szervezetek mindenképpen kielégítésükre törekszenek. — A felszámolással kapcsolatos európai szemlélet mindenképpen az adósok megmentésén alapul. Képviselői fontosnak tartják az egyes gazdálkodó szervezetekben felhalmozódott anyagi, szellemi tőke megmentését, az össztársadalmi érdek képviseletét. A csődügyek egyik általános tapasztalata az is, hogy nem mindig az alkalmatlan vezetéssel rendelkező cégek mennek tönkre, az esetek többségében a rendszerváltással járó hazai és külföldi piacvesztesek is komolyan érvényesítették hatásukat. A mezőgazdaságáról ismert Bács- Kiskunban ezek nagyon komoly gondok mondotta dr. Varga Miklós. Károlyi Julianna KOLTSEGVETESI ABC Ideális adórendszer kerestetik A költségvetési törvény előkészítésében részt vevő szakemberek között időről időre fellángol a polémia: a jövedelemadó vagy a forgalmi adó kerüljön előtérbe? A vitatkozók ugyanis abból indulnak ki, hogy az adórendszernek — a költségvetési célokon túl - a gazdaság növekedését kell szolgálnia. A növekedéshez beruházásokra, a beruházásokhoz megtakarításokra van szükség, a jövedelemadó pedig azt sújtja, aki megtakarít. A fogyasztási adó hivei ebből indulnak ki és azt mondják: igazságo-' sább azokat adóztatni, akik költenek. Ráadásul ezzel nem a jelenlegi, hanem a jövőbeli fogyasztást preferálnák, az adórendszer egyszerű és világosan áttekinthető, könnyen nyilvántartható és olcsón „üzemeltethető” lenne. Túl egyszerű volna igazságot tenni a vitatkozók között, ha nem tennénk hozzá a forgalmi adóztatás gyenge pontját: a gazdasági növekedés motorja a fogyasztás, amit az erőteljesebb adóztatás természetesen korlátok közé szoríthat. A másik gyengéje, hogy nem alkalmas a jövedelemarányok szabályozására, bizonyos társadalmi feszültségek korrigálására. Az ideális adórendszert nem csak keressük, hasonló cipőben járnak a volt szocialista országok is. Van ahol a magyar tapasztalatokat is hasznosítják, másutt a volt NDK-ban, Oroszországban, Ukrajnában, Észtországban, Lettországban, valamint Cseh- és Szlovákiában — a nyugat-európai megoldást próbálják honosítani és az értéknövekedési adó mellett törnek lándzsát. Hasonló irányba indultak a lengyelek, a románok, a bolgárok és a jugoszláv utódállamok is. (Érdemes megemlíteni, hogy ezzel gyakorlatilag a világ legáltalánosabb adóneme alakul ki, hiszen a legfejlettebb 24 európai ország közül 21-ben és 40 afrikai, ázsiai, latin-amerikai országban is ezt alkalmazzák. Egyedül az USA, Svájc és Ausztrália számít kivételnek!) Az egykori szocialista országok gyakorlatilag két legyet ütnek egy csapásra: közelebb kerülnek az európai gyakorlathoz és egymáshoz is, ami az utóbbi időben halványuló gazdasági kapcsolatok újraéledését is szolgálhatja. Bácskai Tamás Mégsem elég az adott szó? Az angol üzletember szava a becsülete ez a régi közmondás hazájában úgy látszik nem érvényes többé. A KPMG Peat Marwick nemzetközi könyvvizsgáló cég nyilvánosságra hozott legfrissebb összesítése szerint rekordméretű és -mennyiségű az üzleti csalás és sikkasztás Nagy-. Britanniában. és ezek zöme a világméretű nemzetközi pénzközpontnak számító Londonban történt. Az augusztus végével zárult összesítés szerint az első nyolc hónapban 445 millió font teljes összeget ért el a kiderült sikkasztások okozta kár. Csak a 100 ezer fontnál nagyobb ügyeket vettek be a felmérésbe. Szabályozott szemétforgalom Engedélyezték a Közös Piac környezetvédelmi miniszterei, hogy a tagországok megtilthassák az országhatárokon áthaladó szemétforgalmat jelentette az AFP és az AP. A döntés szerint a további felhasználásra nem alkalmas hulladék importját 1994 második felétől valamennyi tagországnak jogában áll megtiltani, ami megfigyelők szerint egyúttal újabb közeledés a piaci szabályok közösségen belüli uniformizálása és a maastrichti szerződés gyakorlatba iktatása felé. Borsos ára van a kampánynak A három amerikai elnökjelölt eddig összesen már több mint 40 millió dollárt költött csak a televízióban folytatott választási kampányára. A hadjárat hajrája ráadásul még hátravan, az utolsó két hétben várhatóan mindhárom jócskán megfejelik még kiadásaikat. A legtöbbet George Bush áldozta újraválasztására: televíziós hirdetésekre és egyéb tévés kampányműsorokra, 17,7 millió dollárt fordított eddig. Ross Perot nem sokkal marad el a jelenlegi elnök mögött (17.3 millió dollár), ám Bili Clinton jóval szerényebb összeggel, 5,5 fnillió dollárral vívta harcát ez idáig. Japán elektromos autók Eddig jobbára csak a kisméretű teherautók, szolgálati jármüvek „villamosításával” foglalkoztak a japán autógyártók. Most a Toyota és a Nissan is bejelentette, hogy rövidesen beindítja az elektromos személyautók sorozatgyártását, főként a helyi és országos állami hivatalok keresletére számítva. Mindkét autógyár nagyméretű luxusautóit, a Toyota a Crown Ajestat, a Nissan a Gloria és a Cedric típusát alakítja át elektromos autóvá. Áfa-egyezség az EK-ban Januártól az Európai Közösség valamennyi tagállamában egységesen 15 százalék a kereskedelmi forgalomban megjelenő árucikkek áfájának minimuma erre a megegyezésre jutottak a Tizenkcttck pénzügyminiszterei luxemburgi tanácsülésükön. A forgalmi adók harmonizálására a jpvő évtől életbe lépő egységes Közös Piac jegyében kerül sor. Tetemes hazautalások A külföldi keresmény hazautalása a 2. legjelentősebb világpiaci üzletággá vált a kőolaj kereskedelme után közölte a Világbank. A külföldre szakadt munkavállalók átutalásai hazájukba 1980-ban 43 milliárd dollárt, 1990-ben 60 milliárdot tett ki, idén pedig már a 70 milliárdot is elérheti. Egyes országok esetében a vendégmunkások hazautalásai a deviza- bevétel 25-50 százalékát adják. Major az embargó ellen Erősödik az arab világra nehezedő nyugati nyomás az Izrael ellen négy évtizede érvényben lévő gazdasági embargó felszámolása végett írja a The Wall Street Journal. A lap szerint Németország gazdasági törvényeinek olyan módosítására készül, amely kizárná az ilyen gazdasági bojkott elismerését. Major britt kormányfő nyilvánosan elítélte az arab embargót és kijelentette: személyesen kívánja vezetni az ellene irányuló EK-fcllépést. V Szerkeszti: A. Tóth Sándor A fűtésszabályozó.
