Petőfi Népe, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-21 / 249. szám
8. oldal, 1992. október 21. A MUNKANÉLKÜLISÉG SZORÍTÁSÁBAN Minden ötödik dolgozó állása veszélyben van Sokan azt mondják, a munkanélküliség a XX. század betegsége. A hetvenes évek közepén belső munkanélküliségről beszéltünk, a gyárkapukon belül tengő-lengő embereket okoltuk a termelékenység alacsony szintjéért, aztán a nyolcvanas évek végén hivatalosan is szembe kellett nézni a tényekkel: az ingatag lábon álló gazdaság nem volt képes tovább támogatni a gyenge üzemeket, az eladhatatlan áruk tömegét ontó gyárakat. Előbb tízezrekben, aztán százezrekben mérték a munkanélküliek számát. Az idén azt rebesgetik, talán milliósra is duzzadhat az állástalanok serege. A legfrissebb adatok szerint az aktív korú lakosságból minden ötödik ember munkahelyét a megszűnés veszélye fenyegeti. Merre lehet e szorításból menekülni? • Rövid két év alatt több mint tízszeresére (433 536) nőtt a munkanélküliek száma a megyében. A gazdasági válság következtében a munkaadók hétről hétre százakat bocsátanak el munkahelyükről, miközben új, nagy létszámot foglalkoztató cégek nem vagy alig alakulnak. Állásajánlat kevés van, legfeljebb minden huszonötödik elbocsátott tud clhelyezkedni. (Fotó: Gál Zoltán) Kik részesülhetnek jövedelempótló támogatásban? • A megyében 10 településen foglalkoznak a munkanélküliek problémáival. A kalocsai kirendeltségen naponta több száz munkanélküli fordul meg reménykedve, hogy a hivatal munkatársai állásajánlattal fogadják a regisztrálásra berendelt polgárokat. (Fotó: Gaál Béla) Amit a végkielégítésről tudni kell A pályamódosítás ma létforma A szociális törvény tervezete új típusú ellátásról, a jövedelempótló támogatásról szól. Kik részesülhetnek benne? — E támogatás kiterjed majd a munkanélküliekre, a gyermekes családokra (gyermekek számától függetlenül), az egészségkárosodottakra és fogyatékosokra, valamint a jövedelem nélküli, illetve rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkező időskorúakra — tájékoztatott Lak- ner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára. —- Jelenleg 4000 forint jár azoknak a munkanélkülieknek, akiknek már nem folyósítják a munkanélküli-járadékot és nem tudtak elhelyezkedni. Kérdéses azonban, hogy van- e, lesz-e biztos fedezet a járadékrendszerből kikerülő, de munkához nem jutó emberek segélyezésére ? Az ilyen jellegű ellátásokat miből fedezik majd az önkormányzatok ? — Jövőre az idei 800 millió forintnál jóval nagyobb összeget, 5,7 milliárdot fordítunk a szociális járadékrendszerfinanszírozására. Ez az összeg az önkormányzatok és a központi kormányzat között felefele arányban oszlik meg. Központi és a helyi pénzforrásból kell majd a garantált minimumot (az öregségi nyugdíj 80 százalékát) a rászorulóknak kifizetni. Mivel az önkormányzat állami többletforráshoz jut, ezt a garantált minimumot kiegészítheti. Mit jelent ez a gyakorlatban? Aki kikerül a munkanélküli-járadék rendszeréből, az a munkaügyi központtól kap egy nyilatkozatot, amelyben igazolják, hogy együttműködési készsége ellenére sem jutott álláshoz. Ezt a nyilatkozatot elviszi a lakhelye szerinti önkormányzathoz. Az önkormányzat megvizsgálja a család anyagi helyzetét, s amennyiben a család egy főre eső jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, akkor a kérelmező szociális járadékát az önkormányzat erre az összegre kiegészítheti. Ha egy Család nagyon rossz anyagi körülmények között él, akkor az önkormányzat a nyugdíjminimum 80 százalékával kiegészített összeget tovább emelheti annyival, amennyit csak szükségesnek ítél. — A közeljövőben hányán kerülnek ki a foglalkoztatási-járadékrendszerből? — 1993-ra várhatóan 100 ezren kerülnek ki a járadékrendszerből. Bár nagyon rövid idő telt el az áprilisban létrehozott szociális segély bevezetése óta, az eddigi,tapasztalatok jelzésértékűek. Úgy tűnik, hogy a munkanélkülijára- dék-rendszer köréből kikerültek jelentős része addigra elhelyezkedik. A statisztikák szerint sokkal nagyobb az elhelyezkedési arány a tartós munkanélküliek között (majdnem kétszeres), mint a járadékfolyósítás ideje alatt elhelyezkedők között. Ez is azt mutatja: talán nem is az álláslehetőség a kevés ... Ferenczy Europress A törvény szerint végkielégítés a munkáltató részéről történt rendes felmondás esetén illeti meg a munkavállalót. A munkavállalónak akkor is jár a végkielégítés, ha munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A végkielégítés mértéke a munkaviszonytól függ: 3 évi munkaviszony esetén egyhavi, 5 évi munka- viszony esetén kéthavi, 10 évi munkaviszony esetén háromhavi, 15 évi munkaviszony esetén négyhavi, 20 évi munkaviszony esetén öthavi, 25 évi munkaviszony esetén hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés összege további háromhavi átlagkereset összegével emelkedik akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy a cég jogutód nélküli megszűnése miatt öt évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt szűnik meg. ' Mikor nem szüntetheti meg a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát rendes felmondással? Nem lehet felmondani a dolgozónak a keresőképtelenség ideje alatt, a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros betegnek két évig, valamint az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt, és a táppénzre jogosultság teljes idején. Nem szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya sem, aki beteg gyermekével táppénzes állományban van, továbbá, aki közeli hozzátartozóját otthon gondozza, és ezért fizetés nélküli szabadságot kap. Nem lehet felmondani az anyának terhesség alatt, a születést követő hatodik hónap végéig, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ugyanez a tilalom Járulékfizetési idő (nap) 360— 479 480— 599 600— 719 720— 839 840— 959 960—1079 1080—1199 1200—1319 1320—1439 1440 felett Kevesen tudják, hogy a munkanélküliség ellen nem köthető biztosítás, bár a munkanélküliség terjedésével előtérbe kerülnek olyan megoldások, amelyek a biztosító társaságok rugalmassága jóvoltából az ilyen helyzetekre is nyújtanak némi biztonságot. Az egyik csoportos biztosítás feltételei között szerepel, hogy a biztosítottat baleset, halál vagy rokkantság esetén akkor is megilleti a 60 ezer forint kifizetése, ha az eset bekövetkezése előtt elvesztette az állását, és munka- nélkülisége miatt már nem fizeti a biztosítási díjat. Az egyik brókercég szeptember óta az OTP-hitel adósainak — egyelőre csak a legfeljebb kétéves lejáratú személyi kölcsönök felvevőinek — is kínál egy új biztosítási formát, amely szerint munkanélküliség, keresőképtevonatkozik a sorkatonai, a tartalékos katonai és a polgári szolgálatot teljesítőkre mindaddig, amíg a szolgálati idejük le nem jár. Csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalói viszonyt az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. A munkaadó köteles igazolást kiállítani a munkahelyéről végleg távozó dolgozónak az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb a felmondás lejártakor. Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkahelyen töltött munkaviszony időtartamát, a levonandó tartozást és az utolsó év betegállományban töltött idejét. Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony nyugdíjjogosultság, vagy korengedményes nyugdíjazás miatt szűnik meg és akkor sem, ha a dolgozónak a másodállása szűnik meg. A késedelmesen kifizetett végkielégítés után a munkáltató kamatot köteles fizetni elbocsátott munka- vállalójának éppen úgy, mint a késedelmesen kifizetett munkabér után. Ez a szabály az új munka törvénykönyve szerint is érvényes. Adóbevalláskor a munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégitést az állami végkielégítéssel azonos módon lehet bevallani úgy, hogy — a törvényben meghatározott mértékű — végkielégítésnek egy hónapra eső részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik. Például ha valaki júliustól kapott végkielégítést, akkor a személyi jövedelemadó bevallásakor az adott évre hathavi összeget kell bevallania és ezzel szemben hat hónapra eső adóelőleg számolható el. A végkielégítésből a kifizető 20 százalékos adóelőleget von le. I. szakasz II. szakasz 90 45 120 60 150 75 180 90 210 105 240 120 270 135 300 150 330 165 360 180 lenség, vagy halál esetén átvállalja a biztosított esedékes köl- csöntörlesztési részleteinek fizetését. A biztosítási feltételek szerint a munkanélkülivé vált biztosítottnak később, amikor már álláshoz jutott, akkor sem kell visszafizetnie a munkanélkülisége idejére eső törlesztő részleteket, mert ez az összeg a biztosító kiadása. Az ilyen biztositás tarifája az adósság összegéhez és a törlesztés hosszához igazodik, mivel az átvállalt kockázat is ezzel függ össze. Ha például az ügyfél 50 ezer forintos, másfél éves lejáratú személyi kölcsöne mellé olyan biztosítást köt, amely munkanélküliségre, betegségre és halál esetére is vonatkozik, akkor az körülbelül napi 5 forintjába kerül. A díjfizetés úgy történik, hogy az illető a biztosítási díjjal. növelt hitelt veszi fel. — Intézetünkben pályaválasztással — a gyermekek adottságainak, tehetségének, készségeinek felmérése utáni — pályára irányítással foglalkozunk. Ám az egyre növekvő munkanélküliség okán szinte percről percre szembesülünk azokkal a tényekkel, amelyek közvetlenül befolyásolják a hozzánk forduló gyerekek jövőjét. Hiszen hiába is mutat érdeklődést, tehetséget, mondjuk egy nyolcadik osztályt most elvégző fiú a díszműla- katos szakma iránt, le kell beszélnünk szándékáról, el kell tanácsolnunk a pályától, hiszen ha lenne is képzés ebben a szakmában, szinte biztos, hogy a szakmunkásbizonyítványa mellé a pályakezdő „munkanélküli státuszt” is megszerezné — mondja Kárpáti György szociológus, a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó igazgatója. A szakemberek azért bizakodnak. A kvalifikáltabb szakmákba szabadabbnak tűnik az út. Égető igény lenne egy olyan országos nyilvántartási rendszerre, amelyből kitűnik, milyen tudást, előéletet feltételező foglalkozásokban van hiány, hol érdemes gyors, operatív átképzési rendszereket létrehozni. Természetesen ilyenek készülnek, léteznek már, ám nemcsak a munkaügyi szakemberek kezébe kellene, hogy legyenek, hanem a munkájukat elvesztett, vagy ettől fenyeA hiányzó érdekvédelmet vállalják fel a munkanélküliek önszerveződései révén sorra alakuló egyesületek és foglalkoztatási célú nonprofit jellegű alapítványok. Bagó József szociológus, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője az egyesületek létrejöttéről szól: — Érdekes módon ezek a szervezetek nem elsősorban a munka- nélküliség által legjobban sújtott, kritikus térségekben alakultak meg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például csak Miskolcon létezik ilyen egyesület. A Hajdú- Bihar megyei a legaktívabb: a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége Debrecenből szervezi a munka- nélküliek országos mozgalmát. Az egyesületek állásközvetítéssel, tanácsadással, szociális segélyezéssel foglalkoznak, de felvállalják az átképzést és a munkahely- teremtést is. Szeretnének bekapcsolódni a megyei, illetve az országos érdekegyeztető tanács munkájába is, azért, hogy .közvetlenül részt vehessenek a munkanélkülieket érintő gazdasági és foglalkoztatási döntések meghozatalában. A Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos SzöA mérnökök, közgazdászok közül sokan kénytelenek a pályamódosításra. A budapesti Közgazdasági Továbbképző Intézetben az őszi—téli tanfolyamok szervezésekor már rájuk is gondoltak. Csak kedvcsinálónak említjük, hogy a másoddiplomásoknak szegetettek körében is reklámozni, propagálni kellene. — Ami a munkanélküliség növekedésének megtorpanását illeti, pesszimista vagyok. Új munkahelyek sem jönnek létre kellő számban. Az is intő jel, hogy az értelmiségi foglalkozások körében dinamikusabban nő a munkanélküliség, és ezeknek az embereknek csak azért sikerül alacsonyabban kvalifikált, rosszabbul fizetett munkát kapniuk, mert nagyobb a tudásuk azokénál, akik eddig betöltötték ezeket az állásokat. A példa okán: egy munkanélkülivé vált és elhelyezkedni nem tudó gépészmérnök — ma még — kaphat csoportvezető szerelői állást, amely még több pénzt is hozhat a konyhájára, ám lassan megöli a műszaki értelmiségi életét. Visszatérve a pályaválasztási szakemberek dolgára: ma csak olyan iskola-, foglalkozásválasztási tanács, élet- vezetési program adható, amely a gyakori váltásra — olykor a munka, olykor a tanulás, továbbképzés „sorbakapcsolására” és a „munkaerőpiaci alkalmazkodásra” — készít fel! A régebben bűnnek számító pályakorrekció ma létforma, sőt, az akadályokat könnyebben átlépők az igazi sikeremberek. A pályaválasztási tanácsadó pszichológusok, pedagógusok, informátorok újszerű szerepe éppen ebben ájl: segíteni — az „átlépést” — mondja Kárpáti György. vétségé tavaly augusztus óta tagja a munkaerőpiaci bizottságnak. E szervezetek anyagi háttere meglehetősen bizonytalan. Az alapítványokat — amelyek között mintegy félezer foglalkozik a munkanélküliekkel — anyagilag támogathatja a minisztérium, az egyesületek esetében azonban erre nincs módjuk. Talán ezt is figyelembe véve döntött az idén úgy a munkaerőpiaci bizottság, hogy a Foglalkoztatási Alapból Országos Foglalkoztatási Alapítványt hoz létre. Az alapítvány feladata lesz azoknak a foglalkoztatási társaságoknak a kialakítása, amelyek alkalmi és közhasznú munkák szervezésével, munkaidőben és munkaidőn kívül történő átképzéssel kapcsolódnak majd be a munkaerőpiac élénkítésébe. A jövőben az Országos Foglalkoztatási Alapítvány anyagilag támogatja a munka- nélkülieket istápoló helyi alapítványokat és egyesületeket is. A foglalkoztatási alapítványok elsősorban a kritikus körzetekben jönnek létre. Tevékenységük során az alapítványba befolyó pénzekből korrigálják az állami elosztást, segélyt adnak, munkahelyteremtésre vállalkoznak és munkaközvetítéssel is foglalkoznak. mélyügyi, jövőkutató, reklám- és egészségügyi menedzser, közszolgálati és szociális szakértői, valamint közgazdász-nyelvtanár szakot hirdetnek; a középfokú tanfolyamokra jelentkezőknek pedig újítási, iparjogvédelmi, értékelemző, ügynök, marketingmenedzser tanfolyamot kínálnak. Hetilap álláskeresőknek Az „Alapítvány a munkanélküliség ellen” szervezetet az Új Álláskereső című országos terjesztésű hetilap 1991-ben hozta létre. Mi az alapítvány célja, milyen módon próbálja segíteni azokat, akik önhibájukon kívül maradtak állás nélkül, és új életet szeretnének kezdeni? — kérdeztük a lap főszerkesztőjétől. Paládi Józseftől. A munkahelyteremtést, mint a munkanélküliség elleni harc egyik legeredményesebb módját szeretnénk megvalósítani megvalósítása alapítványi vállalkozásként, nonprofit formában hoztuk létre a Golf Szolgáltató Irodát. Mi az iroda működési gyakorlata? i — Az iroda adatbankjába felvesszük a jelentkezőket, s megfelelő munka esetén értesítjük őket. Az üres álláshelyeket a munkanélküliekből verbuvált „ügynökök” derítik fel, szerény díjazás ellenében. Az iroda segít az állástalanoknak ügyeik intézésében önéletrajzok írásával, telefonok lebonyolításával, gépeléssel, fénymásolással, és újra hozzászoktatja őket a rendszeres munkához. A karitatív alapon működő irodát az alapítvány tőkéjének kamataiból lehet fenntartani, illetve szolgáltatásait bővíteni. Szeretnénk az általunk kipróbált, tesztelt munkanélküliek közül a legalkalmasabbakat munkakönyvvel, főállásban foglalkoztatni, s mint az iroda megbízható munkatársait később kiajánlani más munkáltatónak. A munkanélküli járadék folyósításának idejét, a járulékfizetési idő függvényében az alábbi táblázat szerint állapítják meg: Járadékfolyósítási idő (nap) Lehetséges megoldás a biztosítás? • Ma már a szakirányú érettségi sem elég az elhelyezkedéshez.. Bács-kiskun megyében jelenleg 1869 pályakezdő kap havonta munkanélküli-segélyt. 1993 elejére az állásnélküli fiatalok száma — egyes becslések szerint — a százezret is elérheti idehaza. (Fotó: PN-archív) FOGLALKOZTATÁSI ALAPÍTVÁNY SZÜLETETT A kritikus körzetekben segélyt adnak TANFOLYAMOKAT KÍNÁLNAK
